Csák Gyula: A szikföld sóhaja

/Kiadta: Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1977./

 

Könyvajánló:

„A megjelenése idején annyit vitatott Mélytengeri áramlás szerzője – regények, drámák után – ezúttal ismét szociográfiai jellegű munkával jelentkezik: szűkebb pátriájának, szülőföldjének, Püspökladánynak múltját, félmúltját és részben jelenét térképezte föl, féltő aggodalommal. Munkáját személyes, úgyszólván lírai indulat, jó értelemben vett lokálpatriótai érdekeltség, hevület inspirálta.
Az őt fölnevelő, bonyodalmas áttételekkel sorsává nőtt táj vonzása érett – évtizedek múltán – stúdiummá, nyomozó szenvedéllyé. Kivallatja nagyközségi rangra emelkedett szülőfaluja és a környező tanyavilág történelmét, hiteles forrásokat kutatva, közvetlen népi forrásokat hasznosítva, hogy így, lépésről lépésre, eljusson a szívéhez nőtt helység viszonylagos elmaradottságának, ma még nem egészen megoldott fejlődészavarainak értelmezéséhez, a lelkiismeretes írótól joggal elvárható erkölcsi segítségnyújtáshoz.” írja a könyv fülszövegében a kiadó. A könyv szerzője sajátos módon közelíti meg a korabeli ladányi paraszti világ, a tanyavilág helyzetét, melyekben Ő maga is felnőtt. Saját szemüvegén keresztül mutatja be azokat a helyi és általa fontosnak tartott országos viszonylatokat, melyek a paraszti társadalom életének alakulását befolyásolták. Püspökladány múltjának megidézése mellett a fő hangsúly a szerző korabeli, vagy azt közvetlenül megelőző kor feltérképezésére irányul.

M. Szilvia

***

Kitekintő:

Csák Gyula

Csák Gyula író, újságíró, szociográfus 1930. január 12-én született Nyíregyházán, de alig néhány hónapos korában egy Püspökladány környéki tanyára, a Bánfi tanyára került édesanyja szüleihez. Innen indult a pályája, ide kötik gyermekévei. Csák Gyula évtizedekig újságíróként dolgozott, riporterként újrateremtette a szociográfia irodalmát. Elbeszéléseiben sok a szociografikus, publicisztikus elem. Regényeiben a parasztság megváltozott helyzetének ábrázolása a legfőbb motívum. B. Kiss Albert első közéleti, családi naplójában és krónikájában azt írja, hogy a Csák Gyuláról és az ő gyermekéveinek helyszínéről, Püspökladányról készített riportfilmben – többek között – a ladányiak által jól ismert és szeretett Dorogi Márton tanító úr is megszólal és méltatja tanítványát. Így ír erről B. Kiss Albert: „Majd Dorogi Márton tanító urat látogatták meg. Hiszen az a látogatás bensőséges volt, mivel a tanító úr ismerte fel Csák Gyula gyermekkori tehetségét. A beszélgetés lakásának könyvtárában zajlott le. Tanító úr elmondta, hogy életének fáradozása nem volt hiábavaló. Tanítványai közül eddig tíz személynek kapta kézhez írásait.” A riportfilmben megörökítésre kerül többek között Kecskés Gyula tanító, Ladány történetének lelkes kutatója és Rettegi Istvánné tanárnő, a helyi múzeum megszervezőjének személye is, örök emléket állítva ezzel Ladány nevezetes tanítóinak. Csák Gyula jelenleg Budapesten él és alkot.

M. Szilvia

Várjuk a hozzászólásod