Csenki Sándor: A cigány meg a sárkány (Püspökladányi cigány mesék)

Püspökladányi cigány mesék

/Kiadta: Európa Könyvkiadó, Budapest 1974./

Illusztráció: Bartha László

 

Könyvajánló:

„A kötet a püspökladányi cigánytelep meseanyagát tartalmazza, amelyet Csenki Sándor gyűjtött össze 1941-1943 között, cigány nyelven, oláh cigány adatközlőktől.

A felszabadulás utáni napokban tragikusan elhunyt Csenki Sándor (1920-1945) bátyjával, Csenki Imre zeneszerzővel együtt elsőnek elevenítette fel hazánkban a két háború közötti időszakban a cigány néprajzi gyűjtések hagyományát, amelyekkel Magyarország a századforduló táján világviszonylatban első helyen állt.

Illusztrálta: Bartha László

Kitűnően megtanult cigányul. Mint a mesék lejegyzésének időpontja mutatja, az egyetemi vizsgaszünetek idejét használta fel arra, hogy szülőfaluja cigányságának mesekincsét összegyűjtse.

A meséket tollbamondás után, sietős ceruzaírással jegyezte le kockás iskolai füzetekbe. (…) A nehezen olvasható kézirat kibetűzésére Mészáros György vállalkozott 1969-ben.
Az anyagnak kb. felét – 27 mesét – magyarra fordította, s fordítását a püspökladányi tanács 1972-ben sokszorosított kiadvány alakjában közzéadta.

Ezután sor került a teljes anyag elolvasására és lefordítására. (…) Cigány nyelvű mesékből kevés megbízható szövegkiadással rendelkezünk.
Csenki Sándor gyűjtése számszerűleg az összes eddigi kiadványt felülmúlja a kötetünkben lefordított 63 darabbal.

Külön értéke, hogy egy zárt cigány közösség teljes meseanyagát felöleli….” Így méltat a könyv utószavában a szintén magyarra fordító Vekerdi József.

M. Szilvia

***

Kitekintő:

Csenki Sándor

A püspökladányi születésű, mindössze 25 évet élt Csenki Sándor – a híres és elismert karnagy, zeneszerző és népzenekutató Csenki Imre öccse – a cigány kultúra országosan ismert és elismert kutatója volt. A korabeli sajtóban, 1942-ben azt írták a fiatal Csenkiről, hogy bátyjával Kodály Zoltán megbízásából cigány-népdalokat gyűjtöttek Erdélyben. Csenki Sándor eközben cigánynépmese-gyűjtést is folytatott és 40 napig, mint üstfoltozó élt a vándorcigányok között, miközben összegyűjtötte népmeséiket.

Csenki tudományosan is foglalkozott a cigány nyelvvel és összehasonlító nyelvészeti alapon vizsgálta a cigány-népmesék indiai vonatkozásait. Pályafutását és életét a II. világháború törte ketté, fiatalon halt meg, orosz hadifogságban. Csenki Sándor elemi és középiskoláit Püspökladányban végezte, majd magyar-francia szakot végzett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán 1939-1943 között.

 M. Szilvia

 

 

Várjuk a hozzászólásod