***
Kossuth utca régi elnevezése:
Úri utca
A Kossuth utca a két világháború között
***
Ahogy mi emlékszünk:
– “Magyarország iparosainak és kereskedőinek címjegyzéke 1891. – szerint Kohn Dávid több tevékenységet is folytatott Püspökladányban, volt fűszer-és gyarmatáru kereskedő, vegyeskereskedő és vaskereskedő! A címjegyzék szerint volt egy Kohn Jakab is Ladányban, aki szintén fűszer-és gyarmatáru kereskedő volt, emellett pék is, vagy legalább is pékeket foglalkoztatott.” (Sz. Edit) – 1. kép
– “1961-ig állt az épület, míg el nem kezdték építeni az SZTK-t” (F. Ildikó) – 1. kép
– “Abba belegondoltatok, hogy innen nézve balra még nem volt utca?” (L. Attila) – 1.kép
– ” Nekem a patinás épületek mellet még az is tetszik, hogy mindenki olyan kis elegáns volt.” (V. Józsefné Viola) – 1. kép
– “1956- körül bizton állítom hogy italbolt működött benne,a mostani Lordok házánál álltam, jöttek a tankok,végeláthatatlan sorba, féltem hogy hogy érek haza.” (K-né Marika) – 1. kép
– “Így van italbolt volt, persze korábban valóban vegyeskereskedés ( még a háború előtt, no azért olyan öreg nem vagyok ezt már a mamától halottam) És ide épült az SZTK.” (Cs. József) – 1. kép
– “Már ott a benzinkút, de még áll a sarki épület (korábban Kohn Dávid boltja), aminek a helyén ma az SZTK parkja áll.
És milyen jövés-menés…biciklivel, motorral….valaki épp kannából tankol :-)))” (Sz. Edit) – 2. kép
– ” Kaptam egy húszast teletankoltam a motoromat és még adtak vissza.” (Cs. József) – 2. kép
– “A Kossuth utcába látunk be, amikor már motorral is közlekedtek, de még nincs ott a pártbizottság épülete sem. Vajon kik élhettek azokban a házakban, amik ma már nincsenek ott? Vajon mikor és ki döntötte el, hogy majdan az a rész lesz a városközpont és itt lesz az útkereszteződés?…” (Sz. Árpád) – 2. kép
– “A bal oldalon Méret utáni szabóság, Lenin TSZ klubhelyisége” (V. Ildikó) – 2. kép
– “Ez nagyon klassz kép! A református templom tornyából látunk rá a Kossuth utcára. Messze elől a katolikus templomtól visszább látszik a Rákóczi szálló nagyobb épülete és látszik, hogy még sokkal sűrűbben vannak ott a házak (ott van még a kereszteződésben Kohn Dávid boltja). Az átellenes oldalban nincsenek még a Kossuth utcai emeletes házak, nincs pártház. Messzebb, a park felé tekintve látszik a városháza, és még nincs áruház.” (Sz. Árpád) – 3. kép
– “Még földút van a Kossuth utcán! Azon a fotón, amin látszik Kohn Dávid üzlete, ott is földút van! És az út mellett nincsenek villanypóznák – ahogy ezen a képen sincsenek.” (Sz. Árpád) – 3. kép
– “Itt a Kossuth u. nem földút! Az fő közlekedési út volt, úgyhogy valószínűleg macskaköves, csak elég sáros. 50-es években készült a kép, a katolikus templom sisakja is mutatja.” (L. Attila) – 3. kép
– “Igen, közben láttam a kat. templom másik fotóján, hogy 1932-ig volt a nagy süveg. Úgyhogy valóban az 50-es évek tűnik jó közelítésnek.” (Sz. Árpád) – 3. kép
– ” Református templom tetejéből a Kossuth (Úri) utca. Látszik a Bank meg a Domokos-féle ház, meg a templom erkélyének vasrácsa” (L- Attila) – 4. kép
– “Jobb oldalon a mai múzeum, utána abban a kis házban volt egy órás műhely, utána a nagy épület a mai Bank, akkor Picula volt.” (K-né J. Kriszta) – 5. kép
– “Ez volt a 4. sz. főút. A Picula valamiféle pénzügyi intézmény volt. ” (K. Sámuel) – 5. kép
– “Itt laktunk mi, a Kossuth u. 12-ben (A beállványozott épülettől balra.)” (Sz. Árpád) – 11. kép
– “Én meg a beállványozottban csak jóval később.” (K-né J. Kriszta) – 11. kép
– “Itt nőttem fel. Kossuth u. 18-20. Postával szemben.” (L. Attila) – 12. kép
– “Én meg egy házzal arrébb, 1976-tól. (O-né N. Erna) – 12. kép
– “Ezt a házat neveztük gyerekkorunkban “zölderkélyesnek'” (L. Attila) – 13. kép
– “Állami bérlakások/Kossuth u. 12. sz. alatti társasház
Négyszintes, 12 lakásos épület. 1968 tavaszától 1969 okóberéig épült, a tanácsi dolgozók részére. A 3 szomszédos emeletes ház közül időben is, sorrendben is ez épült előbb, innen kapta helymegjelölő nevét. Takarékpénztári Társasház (OTP Társasház): a Kossuth u. 18-20. szám alatt. Épült 1971-72-ben. Kétszer 12 lakásos, ötszintes épület. 1972. novemberében adták át. Forrás: Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben, 1974.” (M. Szilvia) – 12-13. kép