Makra Sándor: A szolnoki bég vérdíja

(regény)

/Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1972./

Illusztráció: Győry Miklós

 

Könyvajánló:

„Karcag és Püspökladány között hosszú-hosszú határvitát indított el “a lőzérhalmi eset”, amelyről ez a regény szól. A Lőzérhalom tövében holtan találják a szolnoki bég Debrecenbe küldött futárát. A karcagi esküdtek szerint ez a hely “sose volt karcagi határ”. A mit sem sejtő, birtokéhes ladányiaknak a friss tulajdonjoggal együtt a vérdíjat is vállalniuk kell.

A regény egyik cselekményszála Izmail bég vizsgálatának története, a másik pedig a két “ismeretlen tettes”: Lackó bojtár és komája személyes sorsa.

Illusztrálta: Győry Miklós

Hogyan éltek az egyszerű alföldi emberek a török hódoltság alatt, és hogyan állottak ellen a maguk naiv és furfangos módján a hódítóknak, erről szól a regény. (..)

A levéltári iratok tanúsága szerint a ladányiaknak meg kellett fizetniük a vérdíjat. Meg is fizették. Ebből az is valószínű, hogy Izmail bég a valóságban sokkal később távozott el az élők sorából, mint a regényíró – jogos írói szabadsággal – feltételezi. A Lőzérhalom tulajdonjogáért évtizedekig folyt a perlekedés a püspökladányiak meg a karcagiak között. Sok ember halt meg ezért vagy azért az igazságért.
Végül a török kivonulása után a nádor, mint a jászok és nagykunok legfőbb bírája, véglegesen Karcagnak – akkori nevén Karcagújszállásnak – ítélte oda.” Legalábbis a terület tulajdonlásának kérdése így oldódott meg a könyv szerzője szerint.

 M. Szilvia

 ***

Kitekintő:

A történet alapját képező valós eseményekről Kecskés Gyula azt írja helytörténeti könyvében, hogy Werbőczy István országbíró, nádor (a későbbi szokásjogi gyűjtemény, a Tripartitum szerzője) a határper rendezése érdekében még Ladány határában is járt, ugyanis II. Ulászló király 1506. július 10-én kiadott rendeletében többek között Werbőczy országbírót is kirendelte a helyszínre, aki azév július 25-én ítélő társaival vizsgálatot tartott a területen. Az Ágota-puszta ezen része mindig is viszály forrása volt, hol a kunok, hol a püspök jobbágyai fosztották ki.
Végül az ítélőmesterek döntése alapján a peres földet kettéosztották, egy-egy része Nádudvaron és Ladányon kívül Karcaghoz és Asszonyszálláshoz került.

 M. Szilvia

 

 

Várjuk a hozzászólásod