*

(A szöveges összeállítást készítette:  Lupsa Tamás plébános úr.

Köszönöm a segítségét!

FOTÓK a szöveg közepén találhatóak!)

*

 A püspökladányi római katolikus egyházközség történetéből

.

Püspökladánynak, mint helységnek, az alapítási évét nem ismerjük, de az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben már szerepel a neve.

A város nevének előtagjában a püspök szó azt jelzi, hogy területe valamikor a váradi püspök birtoka volt.

A településen és környékén több kápolna létezéséről is tudunk, már egészen korai időkből, tehát már a reformáció előtti időkből:

A régi Ladány-tól keletre, a legelőn, (a mostani hatodik utcán) a Kislány halmán, vagy Kisasszony halmán, állt egy kis középkori kápolna, mely a halom nevéből következtetve, Szűz Mária születésére, Kisboldogasszony tiszteletére volt felszentelve.

A mostani köztemetőben – ez volt régen a református temető -, a Boldogasszony halmán is állt egy kápolna. A halom nevéből következtetjük, hogy ez a kápolna is Szűz Mária valamelyik ünnepe tiszteletére volt felszentelve.

Környékünkön a középkorban Szent Ágota halmán és a Bojár-telken volt még templom vagy kápolna.

Nem tudjuk első ismert középkori gótikus templomunk építési évét sem, de azt tudjuk, hogy 1423-ban már elkészült, és Szűz Mária tiszteletére volt felszentelve. A mostani református lelkészlak helyén állt. A templom szentélye a középkori templomtájolás szokása szerint keletre nézett. Maga a templom kőből, a tornya fából készült. A török háborúk alatt a torony le is égett, amit aztán a későbbiekben már nem is építettek újjá. A templom a XVII. században a reformátusoké lett, visszaszerzésére az egri püspök 1721-ben és 1768-ban is kísérletet tett, de nem járt sikerrel. Ezt a középkori templomot aztán 1801-ben le is bontották. Az anyagából iskolát és lelkészlakást építettek, főbejárati küszöbét pedig a mostani református templom déli oldalajtaja alá építették be.

.

Röviden a reformáció, a református vallás és Püspökladány kapcsolatáról

.

Az új hit Püspökladányban történt befogadásának körülményeiről az egyházi levéltárakban nem maradt feljegyzés. Több mint 400 év háborús eseményei, menekülés a török, tatár, német és rác hadak elől, a sok tűzvész elpusztította az írásos emlékeket. Csak az állami levéltáraknak nem erre a tárgyra vonatkozó irataiból tudunk következtetni.

Magyarországon az új hit terjedése a Mohácsi csatavesztés után bekövetkezett politikai és társadalmi helyzetben gyorsult fel.

A mohácsi csatában a legtöbb püspök elesett. A megüresedett püspöki székeket a király nem töltötte be, hogy a jövedelmük a királyé lehessen ill. a főurak kezére kerüljön. A megmaradt püspöki székek jövedelmének 2/3-át védelmi célokra foglalták le. A török az általa megszállt területeken nem tűrt püspököt, s a templomokat súlyosan megadóztatta, ha nem rombolta le. Az erdélyi országgyűlés (1556) kiutasította a püspököket (Nagyváradról, Gyulafehérvárról), és papokat Erdélyből. A szerzetesek vagyona, miután elűzték vagy megölték őket, világi főuraké lett. Püspök nélkül, papok nélkül, pénz nélkül, fölbomlott a katolikus iskolahálózat. A jobbágyok olyan vallásúakká lettek, amilyen papot adott nekik a földesúr. Az egri püspökség a mohácsi vész pillanatától egy teljes századra elveszett a katolikus egyház számára. A kinevezett egri püspökök be sem tehették lábukat Egerbe.

Környékünkön:

– Debrecenben 1552-ben teljesen megszűnt a katolikus egyház.

– Szabolcs megyében az 1500-as évek közepére 2-3 plébánia maradt.

– Békés vármegye is egészen protestáns volt már a század közepére.

Püspökladány egyház-igazgatásilag az egri püspökséghez tartozott, s a váradi püspök birtoka volt.

Így a püspök-földesúr saját birtokán biztosan késleltető hatással volt jobbágyai hitújítására. Támogathatta ebben őt, a már a 14. századtól ismert, tekintélyes birtokos római katolikus Bajomi család. /Ez a földbirtokos volt, aki a katolikus egyház vagyonának védelmében szembe mert szállni még a királynéval is. Ugyanis, amikor az erdélyi országgyűlés elrendelte a kat. egyházi vagyonok lefoglalását, a domonkos- és ferences-rendiek értékeiket a Bajomi várban rejtették el.  Erre Izabella királynő elrendelte a kincsek egy részének erőszakkal történő elvitelét. Amire a Bajomi testvérek óvást emeltek a váradi Szt. István-béli káptalan előtt a királynő eljárása ellen – eredménytelenül. 1556-ban meghalt a 16. sz.-i utolsó váradi püspök. Ezután egészen a török kiűzéséig, 1692-ig, a csak címzetes váradi püspökök nem foglalhatták el székhelyüket. 1557-ben, vagy röviddel utána, elkobozták a váradi püspök birtokait, és az 1545. évi tordai országgyűlés végzése alapján a birtokot csak erdélyiek és feltétlenül csak protestánsok kaphatták meg.

Így tehát az adatokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy: Püspökladány 1556-57-ben, a váradi püspökség megszűnése, birtokainak elkobzása, a püspök földesúri hatalmának megsemmisülése után vált reformátussá.

Nem ismerjük pontosan a református egyházközség, s a gyülekezet küzdelmeit, megerősödésének történetét. Sorsa minden bizonnyal egy volt a község sorsával, az szervezhette, irányíthatta életét. A pl.-i ref. egyház iskolájáról az első adat már 1592-beli.

Ez a szoros kapcsolat a 18. sz. végéig tartott. Akkor a kir. kamara róm. kat. vallású embereket is telepített a községbe. Számuk gyarapodásával nőtt a község életében játszott szerepük is.

1636-ban a falu már Rákóczi-birtok volt. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, aki II. Rákóczi Ferenc dédapja, feleségének, Lorántffy Zsuzsannának adta. Mindketten erős pártfogói voltak a református gyülekezeteknek. Kettőjük adománya az újraöntött állapotban ma is meglévő, ún. Rákóczi – harang.

Püspökladány, a Rákóczi-féle szabadságharc leverése után, – II. Rákóczi Ferenc elkobzott birtokának részeként – 1715-ben királyi kamarai (kincstári) birtok lett. Majd 1819-től a Magyar Vallásalapítvány vette át a földeket, vele együtt a tulajdonosi kötelezettségeket. Régi magyar szokás szerint ugyanis a helyi egyház fölött a tulajdonos, leggyakrabban a földesúr, ennek hiányában pedig, – mint nálunk – a kamara, illetve a Vallásalapítvány gyakorolta a kegyúri jogokat. Ami azt jelentette, hogy kötelessége volt pénzt adni az egyházi épületek építésére és fenntartására, és hozzájárulni a pap fizetéséhez. (A hívek kézi munkájukat és igásmunkát adtak.)

Mivel az – a reformáció elterjedése idején református kezelésbe jutott –, eredeti (1423-ban már álló, gótikus stílusban épített) katolikus templomot, a katolikus egyháznak nem adták vissza, a katolikus hívők csak néha hallgathattak szentmisét, amit az itteni kamarai tiszttartó házában mutatott be a nádudvari plébános. Püspökladányt pedig, mint leányegyházat a nádudvari plébániához csatolták.

A Királyi kamara végül 1768-ban kápolna építését kezdeményezte, amit végül csak Mária Terézia rendeletére építettek meg 1779-ben.

Pontosabban kőből építettek egy templomszentélyt Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére, a mellette lévő szabad területet pedig léccel, deszkával elkeríttették és náddal fedték be. Ez lett a templom hajója. Ez az építmény már a mostani templomunk helyén állt. Itt volt a reformátusok elhagyott temetője és a Szegedi-halom. A szentélyt Litsman József debreceni kőműves építette. Az ablakok, ajtók kereteit és a lépcsőket egy nagyváradi kőfaragó készítette. A szószék, a tabernákulum és 6 darab gyertyatartó márványmintásra volt befestve. A szentély mellett állt még egy kőből épült kis sekrestye is. Harang nem volt, ezért a halottaknak a reformátusoknál harangoztattak. Az elmondások szerint a templomhajó nádteteje a madarak kedvelt helye lett, a befészkelt sok veréb és galamb miatt sokszor nem lehetett érteni a pap szavát. A hívek kérték a templom építésének befejezését, de hiába.

1780-ban nevezte ki a püspök első plébánosunkat: Fándly Lászlót, aki a falun kívül egy kamarai épületben lakott. 1798-ban a szentély teteje beszakadt, a nádtetős hajó pedig összedőléssel fenyegetett. Így a Kamara végül 1805-ben új templomot építtetett, nem messze tőle pedig egy emeletes plébániát. A templomnak két oltára, orgonával ellátott kórusa, tornyában pedig 3 harangja volt. 1845-ben az orgonát Pestről rendelt új orgonára cserélték. Sajnos ez a templom is hamar repedezni kezdett és a földrengés is úgy meggyengítette, hogy 1835-ben javítani kellett. 1896-ban pedig 12 vassínnel mentették meg az összeomlástól. Végül 1921-ben ezt a templomot is lebontották.

.

Az új templom

.

Mostani templomunkat Medgyaszay István műegyetemi tanár tervei szerint, Wagner József egri építész építette 1922-ben, egy lebontott magtár tégláiból. Az építés költségeit a Vallásalapítvány, mint kegyúr, állta.

Érdemes elolvasni történetét.

A tervező életét, műveit mutatja be Zajtai Ferenc: Az építészet Bartókja c. filmje.

Álljon most itt egy idézet tőle:

„ A népek világküzdelmében csak erős és eleven kultúrával tarthatjuk felszínen magunkat. Ebben érintkezik a nemzeti cél a magasabb örök emberi célokkal. Alkossunk hát mi is újat, a mi népünk formakincséből, és formáljuk azt a mi lelkünk szerint.”

A templomot 1923 őszén szentelték fel Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére.

Az építés során történt hibák miatt azonban hamarosan be kellett zárni, így a szentmiséket az iskolában tartották. Hosszú huzavona után Gell Antal adminisztrátor sürgetésére végül a Vallásalapítvány megerősíttette az épületet. Kívülről támfalakat építettek, belülről pedig vonóvasakkal kötötték össze a falakat. A templomot így 1929-ben kapták vissza a hívek. Ekkor, 1929-ben, jött ide Dessewffy Elemér plébánosnak, aki Mozárovics Z. festővel azonnal ki is festette. Különlegessége a festésnek, hogy az oltárkép sgraffito szerű stílusban ábrázolja Szent Péter és Pál apostolokat. Ilyen stílusban készült a templom külső homlokzatán a „Hegyi beszéd” is. Sajnos a homlokzat csúcsa 1944-ben belövést kapott és a kép olyan súlyosan megsérült, hogy nem is állították helyre. A háborúban a magas torony is megsérült, egy későbbi vihar pedig úgy megroppantotta, hogy le kellett bontani. Az 1948-ban idelátogató Mindszenty bíboros úr sajnálkozva nézte templomunk csonka tornyát. Az új torony hat méterrel alacsonyabb lett.

AZ EGYKORI HOMLOKZATI KÉPRŐL IDE KATTINTVA OLVASHATNAK, TEKINTHETNEK MEG KÉPEKET!

A templom orgonáját a pécsi Riegler cég építette. A szembemiséző oltár 1969-ben épült. Páskai István főesperes szolgálati ideje alatt, az 1980-as években, történt meg a templom belső festésének megújítása. Ekkor kapott vörösréz borítást a torony, illetve új palát a tetőzet. A keresztelő kápolna pedig fűthetővé lett téve.

2000-ben kormányzati segítséggel valósulhatott meg az orgona felújítása, a tető javítása illetve újra fedése. Új ereszcsatornákat is kapott a templom, és elkészült a főbejárat előtti díszburkolat. A 2000-es évek elején valósult meg a padfűtés kialakítása.

A villamos hálózat teljes körű felújítása 2011-ben történt.

Az 1780-as plébánia alapításával egy időben alkalmazták az első kántortanítót. Juhász Pált, aki eleinte egy uradalmi épületben taníthatta a gyerekeket. Az 1780-as évek közepén építették fel az első nádtetős tégla épületet a későbbi katolikus kultúrház helyén. Ez egy egytantermes iskola volt a tanító lakásával egybeépítve. Az épületet 1844-ben újjá építették, 1880-ban tovább bővítették. Fokozatosan épült ki az egész települést befogó iskolarendszer.

1895-ben létesült a Géczi-iskola, 1911-ben a Darányi-telepi, 1926-ban pedig a Petri-telepi. A Petri- telepi iskolában miséztek is.

1929-ben Dessewffy Elemér plébános rávette a Vallásalapítványt, hogy építtesse meg az emeletes Szent Imre iskolát.

1932-ben pedig kérésére telepedtek ide az Isteni Megváltó Leányai szerzetesrend tagjai a zárdává alakított Darányi-telepi iskolába. Eleinte két kedves nővér tanított a zárda iskola két tantermében, a harmadik a konyhai feladatokat látta el. 1940-ben már hatan voltak és a Szent Imre iskolában is tanítottak. Iskoláink szépek, tiszták, az akkori viszonyok szerint korszerű, jól felszerelt iskolák voltak. Környékünkön még Ürmösháton tartottunk fenn egy egytantermes kat. népiskolát.

1950-ben a rendet feloszlatta, a zárdát bezáratta az államvezetés. A kommunista államosítással ezeket elszakították az egyháztól.

A katolikus temetőt 1860-ban nyitották meg, ezt a hatóság 1980-ban záratta be.

A katolikus kultúrház 1932-ben létesült a régi iskolában. Több egyesületünk is volt: A római katolikus olvasókör a Zrínyi u. 14. sz. házban működött. A XIX sz. végén misézőntani (2012).  k. Ezután,létesítették és a háború után, amikor a hívek rendbe hozták, akkor államosították.

Katolikus legényegylet, Lányok Mária kongregációja, Szívgárda stb. 1938-tól 1949-ig Karitász-ház is működött az egyházközségben. A zárdák feloszlatásával és az államosítással tevékenységüket megszüntették.

A háború után az emeletes plébániát az egyházközségnek nehéz volt fenntartania, ezért azt a termelőszövetkezet megvette és helyette 1967-ben felépítette a mostani plébániát. Később, a templomkertben, a plébánia mellé harangozói ház is épült.

A rendszerváltoztatás utáni első önkormányzat –  és azóta a következők is – minden évben normatív támogatás nyújtásával segítette a város református és katolikus egyházközségét épületeinek rendbetételéhez, karbantartásához, szebbé tételéhez.

Elkészíttette a templomok külső díszkivilágítását. Megállapodást írt alá az elvett egyházi javak jóvátételéről, illetve visszaadásáról, így kaptuk vissza a régi kántorlakást. /Amit rossz műszaki állapota miatt azóta már le kellett bontani (2012)./

Előkerült a Szent Imre iskola főbejáratát díszítő, de az államosítás után elkallódott Szent Imrét ábrázoló szobor. Ez most már a templomkertben talált méltó helyére.

Ugyancsak önkormányzati segítséggel készült a templomkert sarkánál felállított Szent István szobor. Alkotója a Püspökladányban élő és alkotó, Magyar Örökség díjjal is kitüntetett, Győrfi Lajos szobrászművész. Ekkor lett renoválva és kissé átalakítva a templomkertet övező hosszú kerítés is.

Két új kereszt állítására is sor került: az egyiket a templom előtti területen, a másikat a temetőben, a Boldogasszony – halmán láthatjuk.

A 2000-es évek elején lett kialakítva hely, a templom oldalában, urna-temetkezések számára.

Ugyancsak a 2000-es évektől működik újra szervezett formában a karitász csoport.

A régi katolikus temetőből a templom mellé lettek hozva az itt szolgálatot teljesítő, és itt eltemetett plébánosok síremlékei.

2010 után került sor a templomkert már bozótosnak mondható növényzetének kivágására, új növények beültetésére.

2009-ben beszakadt a plébánia konyhájának alja. Ezután történt az épület vízvezetékének és csatornázásának felújítása.

2010-ben készült el az épület külső hőszigetelése.

2012-ben pedig a harangozó lakás felújítására került sor.

.

Híres és jelentős régészeti leletei is vannak Püspökladánynak

.

 

A Nemzeti Múzeumban őrzik, itt van kiállítva. A 4-es számú országos főútvonal korszerűsítésekor, a vasúti felüljáró építésekor a debreceni Déri Múzeum régészei katakombasíros temetkezésre bukkantak. Addig hazánkban ilyen jellegű temetkezésre még nem találtak. A megállapítások szerint az időszámításunk előtti kétezerből származó sír került elő, amelyre újabb földréteget hordtak. Itt rátemetkezést találtak, amelyre Európában is csak ritkán bukkantak, hazánkban pedig még soha.

1977-ben az Eperjes-halom nevű területen végeztek régészeti feltárást. A térség azért is volt különösen vonzó erre, mert csak a század elején törték fel, addig legelő volt, mélyszántással nem bolygatták. 517 sír feltárása után elmondható, hogy olyan nagy kiterjedésű lelőhelyre bukkantak, amelyet valamikor a honfoglalás idején nyitottak és László király uralkodásának végéig használtak. A sírok nagy számából viszonylag nagy népességre következtetnek a kutatók. Mivel a területünkre és környékünkre vonatkozó okleveles adatok szinte teljesen elpusztultak az évszázadok során, az ásatások eredményei – országos jelentőségükön túl – számunkra fontos helytörténeti ismeretanyagok.

Itt került elő az un. „Ladányi kereszt„. A feltárt sírokban a X-XI. századból származó eszközök, fegyverek és különböző ékszerek mellett találták a 4,6 x 3,2 cm-es bronz lemezből vert keresztet, honfoglaló őseink hagyatékaként.

.

Püspökladány híres régi szülöttei

.

Karacs Ferenc (1770-1838) az első magyar térképkészítő és rézmetsző.

Mindszenti Sámuel (1751-1806) az első magyar ismeretterjesztő kiadvány: a Mindenes Gyűjtemény írója, szerkesztője.

.

Tisztségviselők

.

A községben több szerzetesi és papi hivatás született.

Az Egri Főegyházmegyében szolgáló papjaink: Farkas István, Juhász István és Kiss Lajos.

Plébánosaink voltak:

1780-1783      Fándly László

1783                Lendvay János adminisztrátor

1784                Albin Ferenc koadjutor

1785-1801      Fándly László

1801-1806      Horváth Ignác

1806-1808      Nagy Károly

1808-1815      Mlinkó Márton

1815-1831      Nyerges László

1831-1832      Stand József

1832-1833      Farkas Márton

1833-1840      Szinay Márton

1840-1869      Csathó Dániel

1869-1870      Újhelyi Lajos adminisztrátor

1870-1888      Venczelly Mihály

1888-1889      Kiss János adminisztrátor

1889-1895      Kiszelák Sándor

1895-1899      Frönhert Lajos

1890-1927      Mildner Béla

1927-1929      Gell Antal adminisztrátor

1929-1950      Dessewffy Elemér

1951-1954      Kocsis István

1955-1963      Faragó József

1963-1993      Páskai István főesperes

1993-1994      Kovács János

1994-1996      Gáspár Mátyás

1996-1997      Vincze Pál

1997-2002      Panyi József

2002-2008      Barna Gyula

2008-              Lupsa Tamás

 

Káplánok voltak:

1854                Mrácsay Frigyes

1855                Virga István

1856                Bejczy István

1857-1859     Gyurka József

1860-1862      Griefhaber József

1862-1864      Virág János

1864-1866      Ferenczy Bertalan

1867-1868      Rewiczky László

1869-1871      Újhelyi Lajos

1871-1877      Kiszelák Sándor

1877                 Pamlényi Lajos

1877-1880      Sárvffy Sándor

1880-1881      Boda Vendel

1881-1882      Dobó Ferenc

1883-1884      Huszár János

1884-1885      Tóth Gyula

1885-1890      Kiss János

1890               Mrácsai Frigyes

1890               Farkas Zsigmond

1891               Han Ferenc

1891-1892      Koncz Pál

1893               Dambrovszky Imre

1894-1896      Harmath János

1896-1900      Ács István

1900-1901      Major Kálmán

1901-1904      Marnó Gyula

1905-1908      Lehóczky Endre

1908-1909      Vécsy Ferenc

1910-1916      Bathó Viktor

1916-1918      Horthi Károly

1918-1921      Králik József

1922-1925      Gell Antal

1926-1929      Gell Antal adminisztrátor

1925               Gáll Gyul

1929-1931      Mészáros László

1931-1932      Borzó Andor

1933               Balogh Jenő

1933-1934      Fojtik Tibor

1934-1935      Galambos Béla

1935-1936      Bolliky Lajos

1936-1937      Maczky Pál

1937-1938      Székely Miklós

1938-1940      Dr Kurutz Sándor

1940-1941      Szabó István

1941-1942      Marosvölgyi István

1943               Máté Pál

1943-1944      Lendvay László

1946-1948      Nagy István

1948-1950      Szabari László

1950-1951      Dr Puskás Miklós

1952-1953      Tirpák Imre

1953-1955      Dr Gál József

1955-1961      Dr Reményi Ferenc

1961-1962      Vona István

 

Meg kell még emlékezni a papok legközelebbi munkatársairól, a katolikus tanítókról. Nevüket nem tudtam mind összegyűjteni, de akiket megtaláltam itt közlöm:

1780:  Juhász Pál és Molnár Elek.

1867:  Molnár István, Molnár Elek, Günther István, Szabó János, Csada Lajos.

1881:  Géczy Lajos, Molnár Mária, Szabó János, Burics Gyula, Svaab József, Reményfí Róza, Dobai Ferenc, Nyegrus István.

1897:  Hegedűs József, Szabó János, Géczy Alajos, Reményfí Róza.

1913:  Hegedűs József, Szabó János, Géczy Alajos, Zsigray Rozália, Hiripi Elemér, Hermann Mária.

Hamvaspuszta: Böjtös Kálmán.

1933:  Almási József, Gáspár István, Kovács István, Markovits István, Markovitsné Danassy Julianna, Malek M. Alexiána szerzetesnő, Pödör M. Fidélisz szerzetesnő.

Petri-telep: Hegedűs Magda, Némedy István.

Ürmöshát: Buday Margit.

1941:  Almási József, Kovács István, Markovits István, Hegedűs M. Dália szerzetesnő, Keserű M. Elza szerzetesnő, Szabó M. Irmgarda szerzetesnő, Vizmatyi M. Hirlanda szerzetesnő, Pödör M. Fidélisz szerzetesnő.

Petri-telep: Hegedűs Magda, Némedy István.

Ürmöshát: Buday Margit.

 

Az államosítás előtti tanítók: a szerzetes nővérek, továbbá: Némedy István, Némedyné Hegedűs Magda, Farkas István, Czéh János, Czéh Jánosné, Szentirmai Emma.

 

Tetétlen, Sáp, Földes leányegyházak 1938-ig a püspökladányi anyaegyházhoz tartoztak.

 

Fontosabb forrásmunkák:

Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben

Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése

Karacs Ferenc tanulmányok 1958.

Egri főegyházmegyei sematizmusok

Anyakönyvek

Egri egyház levéltár

 

Írta, összeállította: Lupsa Tamás plébános

***

 A fotókra kattintva kinagyíthatóak és lapozhatóak!

***

   Fotókhoz kapcsolódó információk:

(a fotókat válogatta, a képösszeállítást készítette: Megyaszai Szilvia)

 
1. kép – A mostani Rákóczi utca, a régi katolikus templommal és a parókiával, 1900-ban.

(1. kép: Püspökladány Anno gyűjteményéből)

2. és 4. kép – A régi katolikus templomunk, ami 1805-1921 között állt, a mai templom helyén. A régi templom bejárata viszont nem a mai Rákóczi utcára, hanem a jelenlegi Bajcsy (régebben Szent Imre) utcára nézett. A képek az 1900-as évek legelején készültek.

(2. és 4. kép: Püspökladány Anno gyűjteményéből)

3. kép – Egy kivételesen ritka felvétel, melyet képeslappá alakítottak át. A képeslap feladásának dátuma 1909. augusztus 1-i, Püspökladányban adták fel, szintén helyi címre. A fotón Szabó László sekrestyés látható. A felvétel a régi templomban készült, melynek két oltára, orgonával ellátott kórusa, tornyában pedig 3 harangja volt.

(3. kép: Némedy József fotója)

5 – 6. kép – A régi katolikus templom a parókiával. Az emeletes parókiát (plébániát) szintén 1805-ben építették és az 1960-as évek közepéig volt az egyházé, ekkor eladták a termelőszövetkezetnek. 1967-ben épült meg az új plébánia a templom kertjében.

(5. és 6. kép: Püspökladány Anno gyűjteményéből)

7. kép – Ez szintén egy kivételes felvétel, mert a katolikus parókia mellé épített és azóta már nem létező épületeket mutatja. Itt üzemelt akkoriban az „Adler és Klein Terménykereskedése”. A kép az 1920-as években készült.

(7. kép: Püspökladány Anno gyűjteményéből)

8-11. kép – A Medgyaszay István műegyetemi tanár tervei szerint és Wagner József egri építész által, 1922-ben felépített új katolikus templom. E magas templomtorony mindössze 1944-ig állt, ekkor háborús sérülést szenvedett, majd egy vihar roppantotta meg. A 8. kép 1941-ben készült.

(8, 10. kép: Némedy József fotója,

9, 11. kép:Püspökladány Anno gyűjteményéből)

12-14. kép – 1944-ig a templom külső homlokzatán egy sgraffito stílusban készült ábrázolás is látható volt, mely a „Hegyi beszéd”-et ábrázolta, s e címet viselte. A homlokzat csúcsát 1944-ben ért belövés során a kép is olyan súlyosan megsérült, hogy ezt később már nem is állították helyre. E fotók ezt az azóta már nem létező homlokzati képet, annak egy részletét őrizték meg. A falfestmény valószínűleg 1929-ben készült Mozárovics Z. festő által, Dessewffy Elemér plébános megrendelésére.

(12-14. kép: Püspökladány Anno gyűjteményéből)

15-19. kép – Az 1948 után helyreállított és az eredetinél 6 méterrel alacsonyabb templomtorony.

(15-16. és 18-19. kép: Püspökladány Anno gyűjteményéből,

17. kép: püspökladányi katolikus egyház gyűjteményéből)

20. kép – Ez az 1927-ben készített felvétel a templom szentélyét, annak oltárképét mutatja.  1929-ben került Püspökladányba Dessewffy Elemér plébános, ő rendelte meg Mozárovics Z. festőnél a templom kifestését. Az oltárkép sgraffito stílusban ábrázolja Szent Péter és Pál apostolokat. A felvétel különlegessége, hogy az apostolokat ábrázoló oltárkép körül, a szentély többi része, a mennyezete még festetlen!

(20. kép: Némedy József)

21-23. kép – A szentély, az oltár és oltárkép. Itt a szentély új, de ma már nem létező csillagos mennyezet-festése látható! A 21. kép 1957-ben készült.

(21-23. kép: püspökladányi katolikus egyház gyűjteményéből)

24-25. kép – A szentély a későbbi – a ma is ismert –  mennyezet-festéssel. Az 1980as években történt meg a templom belső festésének megújítása, talán ekkor kaphatott a szentély is új mennyezet-festést.

(24. kép: püspökladányi katolikus egyház gyűjteményéből,

25. kép: Püspökladány Anno gyűjteményéből)

26. kép  A karzat és az orgona. A templom orgonáját a pécsi Riegler cég építette, melyet 2000-ben újítottak fel.

(26. kép: püspökladányi katolikus egyház gyűjteményéből)

27. kép – Az egykori katolikus parókia

(27. kép: püspökladányi katolikus egyház gyűjteményéből)

28-29. kép – A püspökladányi római katolikus templom 2012-ben. A templomkertben áll az egykori Szent Imre iskola főbejáratát díszítő Szent Imre szobor. A templom sarkán áll a Püspökladányban élő és alkotó Győrfi Lajos szobrászművész Szent István szobra. A templom előtti területen pedig egy kereszt került elhelyezésre.

(28-29. kép: Püspökladány Anno gyűjteményéből)

30. kép – Békési Anikó olvasónk tusrajza a katolikus templomról.

(30. kép: Békési Anikó tusrajza)

31. kép – Hegedűs József katolikus tanító portréképe, aki 1897-től tanított Püspökladányban (lánya Hegedűs Magda és veje, Némedy István szintén katolikus tanítók voltak a településen).

(31. kép: Némedy József fotója)

32. kép – 1940-ben készült iskolai tablókép. A tanári karban ott ül Dessewffy Elemér plébános úr is, aki 1929-1950 között szolgált Püspökladányban (ülő sor, jobbról a második).

(32. kép: püspökladányi katolikus egyház gyűjteményéből)

33. kép – Elsőáldozók Dr. Gál József  atya társaságában, 1954-ben.

(33. kép: Békési Anikó fotója)

34. kép – Elsőáldozók, az 1960-as évek elején. A fotón Páskai István plébános, főesperes, aki1963-1993 között szolgált Püspökladányban.

(34. kép: püspökladányi katolikus egyház gyűjteményéből)

35. kép – 1970-es évek. A fotón Páskai István plébános, főesperes (aki1963-1993 között szolgált Püspökladányban) és a hívek egy csoportja.

(35. kép: püspökladányi katolikus egyház gyűjteményéből)

Arcképcsarnok/Pedagógusok/Életrajzok almenüben további információk olvashatóak Czéh János, Czéh Jánosné, Némedy István és Némedy Istvánné Hegedűs Magda tanítók életéről.

 
*

TUDOD-E?

Az 1921-ben lebontott régi római katolikus templom kertjét Erzsébet ligetnek hívták. A kert kapuja felett e név szerepelt a táblán. Szájhagyomány szerint a század elején már kint volt a tábla, valószínűleg Erzsébet királyné tragikus halála alkalmával kapta nevét. Az új templom építése során került le a tábla, és enyészett el a kert neve.

(Forrás: Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben, 1974.)

 *

 Közreműködők:

 
A szöveges összeállítást készítette és a helyi római katolikus egyház archív fotóit rendelkezésre bocsátotta:

Lupsa Tamás plébános úr

Fotók:

Békési Anikó, Némedy József, helyi római katolikus egyház gyűjteménye, Püspökladány Anno gyűjteménye

A fotókat válogatta és szerkesztette:

Megyaszai Szilvia

  Mindenkinek köszönet a közreműködésért!!

***

AZ EGYKORI HOMLOKZATI KÉPRŐL IDE KATTINTVA OLVASHATNAK, TEKINTHETNEK MEG KÉPEKET!

 ***

 A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

 ***

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Várjuk a hozzászólásod