Utolsó frissítés: 2016.10.15.

***

Szülőotthon – Tüdőgondozó Intézet
(Forrás: Bíró Ferenc)

 

Az egykori püspökladányi szülőotthon épületének rövid története: 

Az épület – eredetileg kúria – építésének időpontja ismeretlen, feltehetően a 19. század első felében emelték. A telkén már ezt megelőzően is a kincstári birtokot irányító tiszttartók hivatala és lakása állt. A felépült kúria szintén ezt a célt szolgálta, a mindenkori tiszttartó lakóhelye és birtokigazgatási központ volt. Miután Püspökladány 1836-ban – királyi engedéllyel jóváhagyott csere folytán – Habsburg József nádor uradalmából átkerült a Magyar Katolikus Vallásalap tulajdonába, a kúria ennek hivatala lett, s benne később még miniszteri számvevőség is működött. A kúriát az 1920-30-as években átalakították és kibővítették. A 20. század elejétől Postahivatal is működött az épületben, egészen 1953-ig.  A II. világháború után államosított épület déli (Bajcsy utcai) részén helyezték el 1949-ben a TBC Gondozó Intézetet, mely 1972-től Tüdőgondozó Intézet néven működött. Az északi (hátsó) épületrészben 1952-1987 között szülőotthon működött. Az épületet ezidő alatt többször bővítették és átalakították. 1988-tól működött benne a Területi Kórház Berettyóújfalui Belgyógyászati Rehabilitációs Osztálya, mely 2007 őszén zárta be kapuit.

(Forrás: Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben, 1974.)

***

*

Emlékezés a püspökladányi szülőotthonra:

Dr. Palkonyay László szülőotthon vezető főorvos írása a Püspökladányi Kalendárium 1996. évi számából:

.

kalendarium-1996-1

kalendarium-1996-2

kalendarium-1996-3

kalendarium-1996-4

kalendarium-1996-5

kalendarium-1996-6

(Forrás: Püspökladányi Kalendárium 1996, Szerkesztő: Csontos Gabriella.

Köszönöm a cikk megküldését Katonáné Szabó Erzsébetnek!)

***

*

Az intézmény “lelke”, avagy kollektívák a múltból

Válogatás egy egykori dolgozó, Szabó Józsefné Erzsébet fotó-gyűjteményéből:

*

***

Szülés régen

A szülőotthonok létesítése előtt, a gyermek születése a családi házaknál történt, ez volt a szülés rendje. Egy-egy településen több bábaasszony végezte e nemes feladatot.

A szülő anya általában minden gyermeke születésénél ugyanazt a bábaasszonyt hívta el. Mikor érezte az anya, hogy itt az idő és kezdődik a fájdalom, a családból elmentek értesíteni a bábaasszonyt. A bábaasszony megérkezett, és rendelkezett. A férfiakat, gyermekeket kiküldte a lakásból, akik télen a szomszédban várakozhattak. A szülésznőnek rokon asszony, vagy szomszédasszony (compó) segített a szülések levezetésénél (vízmelegítés stb). A szülésznő végezte a dolgát, de ha komolyabb baj keletkezett, orvosért küldött. Ha nem volt nagy baj, maga végezte el a munkálatot. Mikor megszületett a pici, értesítették a családot, azt is, hogy fiú, vagy leány született.

Az anya négy, vagy hat hétig pihente ki a fáradalmait. Közben a rokon asszonyok, szomszédasszonyok naponta ételt, élelmet vittek a betegágyasnak, minden nap más. Ételhordó edényben vitték az ebédet, ezt hívták komacsészének. Közben a bábaasszony két hétig naponta, a reggeli órákban eljárt a kisbabát megfürdetni, tisztába tenni. Mikor az anya felépült, megtartották a templomban a keresztelőt is. A pici, bepólyált gyermeket a keresztanyja vitte fel a templomba. A keresztelőn a bábaasszony is jelen volt, ő segített a kereszteléskor, tartotta a pici fejét a víz alá. A nagytiszteletes úr megkeresztelte arra a névre, melyet az anya megmondott. Keresztelés általában vasárnaponként történt. Egymás után a lelkész úr több gyermeket is megkeresztelt, ha volt jelentkezés. A gyermek felnevelése a szülők kötelessége volt.

A tanyán lakó szülő asszonyokhoz is a bábaasszonyok segítségét kérték. Szekérrel szállították el, és vissza őket. Ha orvos kellett, akkor hintóval érkezett az orvos és bábaasszony a tanyára. 1930-as években, dr. D. Lajos és dr. Sz. Péter urak saját hintójukon utaztak a helyszínre.

Az 1953 -as évtől a bábaasszonyok a szülőotthonban végezték munkájukat.

(Forrás: B. Kiss Albert: Püspökladányi pékmester második közéleti, családi naplója és krónikája 1920 – 2000.)

*

Püspökladányi kisbaba 1933-ból

Püspökladányi kisbaba 1933-ból

***

*

Érdekességek

Virágültető kislány

 A „Virágültető kislány” nevű bronz szobor Józsa Bálint alkotása. Budapesten készült, a Képzőművészeti Kivitelező és Iparvállalatnál. 1969-ben állították fel a középiskola mellett, a Bajcsy és Gagarin utca sarkán (ahol most Karacs Ferenc szobra áll).  1972-ben helyezték át az egykor Szent János kertnek nevezett, Bajcsy utcai kiszélesedő füves területre.  Innen a körforgalom kiépítése után került át mai helyére, az egykori Szülőotthon előtti területre.

Virágültető kislány

*

Szent János kertje

Az egykori kúria épülete előtt régen park állt, melyet Szent János kertjének hívtak a ladányiak. A Bajcsy u. 4. és 6. szám, valamint az egykori kúria épülete közt kiszélesedő teret nevezték így és a vallásalapítványi uradalom gondozásában állt. Akácfákkal, orgona és más bokrokkal benőtt, léc-, majd drótkerítéssel körbekerített terület volt, melyben Szent János kőből faragott szobra állt. A kertet az 1930-as évek elején szüntették meg, a szobrot a katolikus templom kertjében helyezték el.

 

Bajcsy utca – itt állt valamikor a Szent János kert és a “Virágültető kislány” szobor is

 

(Forrás: Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben, 1974.)

***

*

Köszönöm a beküldött anyagokat Bíró Ferencnek, Katonáné Szabó Erzsébetnek és Szabó Józsefnének!

Megyaszai Szilvia

***

Hozzászólások írásához és megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Várjuk a hozzászólásod