július 2012 hónap bejegyzései

Emlékülés Szűcs Sándor halálának 30. évfordulója alkalmából Püspökladányban, 2012. július 3-án

/Kiadta: Alföldkutatásért Alapítvány, Kisújszállás 2012./

 

Szűcs Sándor és Dorogi Márton barátsága

Könyvajánló:

Ezt az egyedülálló életrajzi vonatkozású kiadványt a Szűcs Sándor halálának 30. évfordulója alkalmából megrendezett emlékülés (Püspökladány, 2012. július 3.) anyagából állította össze és adta ki az Alföldkutatásért Alapítvány, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat támogatásával. Az ülést szervezte és a kiadványt szerkesztette Balogh Jánosné dr. Horváth Terézia kandidátus és dr. Oláh Józsefné Szász Ilona néprajzkutató.

A könyv anyaga egyedi módon mutat be két, Püspökladánynak is hírnevet szerző és értéket adó néprajzkutatót, Szűcs Sándor írót és Dorogi Márton tanítót. A Dorogi család hagyatékából közkinccsé tett, feldolgozott és bemutatott magánjellegű levelezés két életút megismeréséhez ad sajátosan különleges segítséget.

A könyv hátlapképe: levélboríték az 1940-es évek elejéről

A Szűcs Sándor által „Marcinak” írt és a Dorogi család által gondosan megőrzött leveleken, postai levelezőlapokon keresztül nemcsak a két ember munkássága, szakmai, néprajzi együttműködése bontakozik ki, hanem lelkük minden rezdülése, mentalitásuk, habitusuk, meghatározó személyiségjegyeik is. Barátságuk, lelki kapcsolatuk vitathatatlan, a temperamentumosabb, szeszélyesebb Szűcs Sándor és a visszafogottabb, szűkszavúbb Dorogi Márton bensőséges és őszinte írásai nemcsak kettejük személyiségéről és munkásságáról, szakmai kapcsolatukról szólnak, hanem olvashatunk bennük számtalan családtagról is, sőt a korabeli társadalmi viszonyok, a kortársak, a hozzájuk fűződő viszonyuk is megismerhetőek belőlük.

Dr. Tóth Albert, az Alföldkutatásért Alapítvány kuratóriumi elnöke ezt írja a könyv előszavában: „Bár sok, itt megfogalmazott gondolat ismerős a másokhoz írt leveleiből és publikációiból is, de mivel ezek az írások a legmeghittebb bizalmasához szólnak, annyira őszinte véleménynyilvánítások a korabeli néprajzi élettel kapcsolatban, hogy több részlettel gazdagítják, illetve módosítják azt a képet, ami eddig kialakult a Szűcs Sándor munkásságát kutatók körében.”

Az első megőrzött postai levelezőlap 1934-ből származik, az utolsó bemutatott levél 1972-ből való.  Ezek, a könyvben másolat formájában is közzétett levelezőlapok, postai küldemények portatörténeti ritkaságnak is számítanak, azok formáját, típusát, bélyegzőhasználatát tekintve is.

A könyv egy különleges CD mellékletet is tartalmaz, melyen Szűcs Sándor és Dorogi Márton hangja, humoros játéka hallható 43 percben. A két barát nemcsak levélben tartotta a kapcsolatot – míg Szűcs Sándor Biharnagybajomban élt, a kezdeti években Debrecenből, majd munkája révén Karcagról is sok levelet küldött barátjának – de személyesen is sokszor találkoztak. Ezen baráti találkozások, beszélgetések során sokszor előkerült a magnetofon – mindketten őriztek egyet-egyet és néprajzi adatgyűjtő munkájukhoz használták elsősorban  – és ilyenkor humornak és tréfának sem voltak híjján. A CD-mellékleten a két barát által elképzelt és eljátszott  rádióbeszélgetések hallhatóak, melynek ők maguk a Paródia Rádió címet adták. A vicces jelenetekben kifigurázták nemcsak magukat, de a környezetüket, a társadalmi viszonyokat is.

Varázslatos múltidézésben vehet részt az olvasó, a hallgató, aki elolvasva a könyvben bemutatott személyes hangvételű, őszinte és bizalmas leveleket és meghallgatva a két jóbarát vicces szerepjátékait maga is úgy érezheti, hogy nemcsak a néprajzkutatókat, az írót és a tanárt ismerhette meg, de mint személyes ismerőseit is.

M. Szilvia

 

Dorogi Farkas: Szűcs Sándor élete és munkássága

Kitekintő:

A Kitekintőben egy másik, szintén e jeles alkalomra és ugyancsak az Alföldkutatásért Alapítvány által kiadott könyvet szeretnék ajánlani, mely Szűcs Sándor keresztfia és Dorogi Márton fia, Dorogi Farkas tollából született. A kiadvány a szerző 1980-ban készült szakdolgozatának az újrakiadása. Dorogi Farkas igazgató (sárrétudvari művelődési központ) és tanár írása Szűcs Sándor egész munkásságát, pályaképét felöleli, hisz a megírása után két évvel halt meg keresztapja. A kiadvány azért is ad valódi életrajzot, mert hiteles. Dorogi Farkas szoros kapcsolatot ápolt keresztapjával, gyakran járt át hozzá Biharnagybajomba, a dolgozata elkészítéséhez szükséges anyaggyűjtésben is legnagyobb segítséget magától Szűcstől kapta. A kiadvány első része Szűcs Sándor életét és munkásságát mutatja be, második fő fejezete egy részletes és teljes bibliográfia műveiről. A bibliográfiai rész kimerítő alapossággal mutatja be Szűcs Sándor összefoglaló munkáit, önálló köteteit, valamint összes megjelent cikkét, tárgyszavas katalógusba szedve. A kiadvány sok hasznos információt tartalmaz a Szűcs Sándor élete és munkássága iránt érdeklődőknek.

 

M. Szilvia

Tovább a friss hozzászólásokhoz