***

NYUGAT irodalmi folyóirat  –  1934. március 1-i száma

(Kiadó: Nyugat Kiadó és Irodalmi RT., Budapest)


Ki ne hallott, vagy olvasott volna a Nyugat irodalmi folyóiratról? Azt hiszem, mindenki előtt ismerősen cseng a neve, hisz a legkedveltebb 20. századi költők és írók többségének neve köthető e folyóirathoz. Szerkesztői voltak többek között Ignotus, Ady Endre, Kaffka Margit, Juhász Gyula, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső vagy Illyés Gyula, csakhogy a legismertebb neveket említsem. (Bár Adyról azt tartják, ténylegesen nem is szerkesztette a lapot, csupán “reklámfogás” volt nevének szerkesztőként való feltüntetése, hisz már akkor is népszerű volt költészete)

A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt, 1908. január 1. és 1941. augusztus 1. között jelent meg Budapesten. Az első szám címlapjával ellentétben nem 1908. január 1-jén, hanem 1907 karácsonyán került kiadásra. A folyóirat  Babits Mihály halálával szűnt meg. Havonta két száma jelent meg, de gyakran összevont számokkal jelentkezett.

 Mindezen információk bárki számára hozzáférhetőek. De mit is keres a folyóirat ezen száma egy helytörténeti jellegű  gyűjteményben?

Ezidáig kevesek előtt volt csak ismeretes, hogy egyik nagyrabecsült püspökladányi tanítónk írása is megjelent e folyóirat hasábjain. Az elsősorban néprajzi gyűjtőként ismert Dorogi Márton tanító költeménye olyan neves 20. századi irodalmi alakok írásai mellett olvasható a lapban, mint például Szép Ernő, Füst Milán, vagy Déry Tibor. Dorogi Márton ekkor 22 éves volt. A lap szerkesztője akkoriban Babits Mihály és Gellért Oszkár, főmunkatársai Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond és Schöpflin Aladár voltak.  Az ember elmélázik a múlton, s azon, vajon melyikőjüknek tetszhetett meg szeretett tanítónk verse, ki dönthetett annak sorsa felett. Ezt már talán soha nem tudjuk meg, de az tény, hogy a népszerű irodalmi folyóirat “Ismeretlen magyar költők” rovatában jelent meg az írás, mely   “Az ördög szőrös oldala mellett”  címet viseli és melyhez – a lap kérése szerint – annak szerzőjének életrajzi adatokat is közölnie kellett. Ezt a kérést Dorogi Márton szintén költeménybe foglalta, így született meg írása első fele.

Íme Dorogi Márton bemutatkozása és költeménye a Nyugat 1934. március 1-i számában:

  

 

A Nyugat folyóirat ezen száma nemcsak helytörténeti, hanem irodalomtörténeti ritkaság is. Ezért javaslom figyelmükbe a borítón szereplő tartalomjegyzék átböngészését, valamint érdekességképpen egy hirdetési oldalát. Megjelenését tekintve a Nyugat nem a klasszikus méretben, nagy ívben, hanem csupán 24,3 cm gerinchosszúságban, papírborítóban jelent meg.

 

(Dorogi Márton életéről és munkásságáról olvashatnak e honlap Könyvespolc rovatának Dorogi-könyvekről szóló ajánlójában.)

Megyaszai  Szilvia

* * *

(A képre kattintva nagyban olvasható)

Várjuk a hozzászólásod