Veritas irodalmi színpad  –  az országos KI-MIT-TUD vetélkedő döntősei

 

***

(Köszönjük az album fotóit Gombos Imrének)

***

 

„Bemutatjuk a püspökladányi VERITAS Színpadot

Mielőtt hozzáfogtam volna e sorok írásához, arra gondoltam, hogy valami olyasmit kellene írnom, hogy nekem mit jelent ez az irodalmi színpad, miért csinálom stb. Ahogy szedtem össze a gondolataimat, mindinkább többesszámban sikerültek a mondatok és azt hiszem ez nem is lehet másképpen.

A próbákon végzett sok-sok munka, az előadások sikere vagy sikertelensége, a fesztiválok hangulata mind-mind hozzájárultak egy jó közösség kialakulásához. Most pedig nézzük, hogyan kezdődött:

1970-ben az ifjúmunkás klub egyik foglalkozására Vadász Ferenc, a művelődési ház igazgatója behozott két fiatalembert, bemutatta őket, majd közölte, hogy nagyon szeretné, ha azok a klubtagok, akik szeretik az irodalmat, a versmondást, létrehoznának egy irodalmi színpadot. A vezetést a két fiatalember Dr. Sólyom Sándor  és Ozsváth Sándor vállalná. Mi akkor örömmel társultunk. Két hónapra rá november 20-án Hazatérés címmel Tamási Áron műveiből mutattunk be irodalmi összeállítást, melynek második részében az Énekes madár I. felvonását mutattuk be.

A siker újabb munkára sarkalt bennünket. Ekkoriban vette fel a csoport a VERITAS nevet, mely magyarul igazságot jelent. Tamási Áron művei után a népköltészetből merítettünk. A Bíró Szép Anna c. székely népballadát vittük színre. Ez már nehezebb feladat volt. A ballada stílusa új formát követelt meg a játékban. A jelzéseknek nagyobb szerepe lett. A két vezető mindinkább megosztotta egymás közt a munkát. Dr. Sólyom Sándor az elméleti irányítást, a művek szerkesztését, míg Ozsváth Sándor a munka gyakorlati kivitelezését, a rendezést végezte.

A Bíró Szép Anna bemutatója nem hozta meg a kívánt sikert. A taglétszám hamarosan csökkent. Sokan Ozsváth Sándor módszerével nem értettek egyet. A csoport, mely két műsort már bemutatott, gyakorlatilag megszűnt együtt dolgozni. Ekkor Ozsváth a Petőfi iskola végzős tanulóiból alakított egy csoportot és azokkal dolgozott. Mire a dolgozó fiatalokból álló színpad feloszlott, a volt nyolcadikos tanulók már sikert sikerre halmoztak. A Sárrét tragikus sorsú költőjéről, Költő-Nagy Imréről szóló műsorukkal az 1972-es KI-MIT-TUD? televíziós elődöntőjéig jutottak.

A döntőig két hét állt rendelkezésre. A két hetes hajrá meghozta gyümölcsét, hiszen a Summások c. összeállítással az irodalmi színpadok kategóriájában második helyezést értek el. Ez a döntés igen emlékezetes vihart kavart, a tv nézők szeme láttára, a zsűri hivatásos és amatőrpárti tagjai között. 1972. őszén Dr. Sólyom Sándor elköltözött Püspökladányból. Azóta a csoport Ozsváth Sándor egyedüli vezetésével működik. Mivel a színpad nagy része a Karacs Ferenc Gimnáziumba járt, a Művelődési Ház és a Gimnázium közös irodalmi színpada lett.

Iskolai és községi ünnepségeken egyaránt szerepelt. A hagyományos irodalmi színpadi műfaj az ún. „lírai oratórium”, melyet főleg a társadalmi ünnepségek irodalmi részeinél szoktak alkalmazni, nálunk is egyre inkább sablonossá vált. Felmerült a tagságban az az igény, hogy foglalkozzunk emberi, erkölcsi és társadalmi problémákkal is és ezeknél új színjátéki formát alkalmazzunk. Ez a szándék a későbbiek folyamán többször megfogalmazódott. E területen három sikeres kísérletünk volt. A Csónak, Paticsfalak között, Nácik. A Csónak és Nácik c. drámákban a fasizmus egyik legkegyetlenebb módszere a lelki terror fogalmazódott meg. Mindkét darab megvalósításában a jelzéses képzettársításos játékstílust alkalmaztuk. (Jelzéses díszlet és kellék, csak a legszükségesebb mozgás, beszédes csend)

A Paticsfalak között c. pódiumjátékban már elmosódnak a szerepek, nagyobb hangsúlyt kap a kollektív beszéd, mozgás, a színpadi kompozíció. Sokan szemünkre vetik, hogy témaválasztásunk, játékstílusunk szélsőséges. Hol komoly lélektani drámákat, hol harsány komédiákat játszunk. Ez a dolgok természetéből fakad, hiszen a produkciók első élvezői azok, akik abban cselekvőként résztvesznek és mivel a tagság teljes egésze fiatal, főleg középiskolás diák, így a két véglet érthető. Csattanó vidámság, diákos humor jelentkezik Az úr, a por, a két hajadon leányzó és az özvegyember; A varga és a vargáné c. népi komédiákban; A furfangos szegénylegény  c. népmesében; A préri ökre, és a Kire ütött ez a gyerek c. paródiákban.

A műsorok igazi élvezője azonban mindig a közönség. Hogy a hangulati tényezőnél maradjunk, meg kell jegyezni, hogy az sem mellékes, hogy milyen körülmények között, kikkel kell a színpadnak együttdolgozni. Az 1972. évi tv-s siker idején tapasztalható ováció és „bábáskodás” hamar elfáradt. A megbecsülés, odafigyelés erősen csökkent, sőt visszájára fordult és a helyzet odáig fajult, hogy 1974. tavaszán a VERITAS megvált a művelődési központtól. Felvetődik a kérdés, csak mi voltunk a hibásak? Felötlik egy másik kérdés is: Mi lett volna, ha… ha változatlan intenzitással segítenek, támogatnak bennünket, jobban odafigyelnek munkánkra, ha segítenek a tagság összetételének kiszélesítésében? (munkásfiatalok, felnőttek)

Ezután a gimnázium 5-ös tanterme volt az otthonunk és előadótermünk.

Színpad voltunk színpad nélkül. Az elmúlt évek sikeres műsorai mégis itt születtek. Tisztelet és köszönet a gimnázium vezetésének, hogy a színpadnak helyet adtak, munkánkat lehetőségeikhez mérten anyagilag és erkölcsileg támogatták. Ekkoriban itthon csak a gimnáziumban léptünk fel, ahol közel száz fős törzsközönségünk alakult ki. Több egyedi előadást és egy diákpódium sorozatot rendeztünk. Ezidő alatt a községben vajmi keveset tudtak rólunk. Előfordult az a furcsaság is, hogy idegenben többször szerepeltünk, mint szűkebb hazánkban. Játszottunk Budapesten, Debrecenben, a Debrecen környéki tanyavilágban, Hajdúszoboszlón, Karcagon, Újfehértón és a püspökladányi járás községeiben.

1976. januárjától ismét a művelődési központ egyik művészeti csoportja vagyunk. Az új intézmény vezetősége biztosítja a munkánkhoz szükséges feltételeket. Eddigi együttműködésünk jó.

A továbbiakban is szeretnénk megmaradni „végleteinknél”. A jelenleg műsoron lévő vidám hangvételű darabok után ismét komolyabbakkal foglalkozunk. Újabb nehéz feladatok előtt állunk a társulatépítés terén is. A színpad hat most érettségiző tagja búcsút mond az együttesnek, így a taglétszám erősen megcsappan.

Problémát jelent az is, hogy a megmaradó tagság nagy része kollégista, tehát nem püspökladányi. Továbbá hiányoznak a dolgozó fiatalok. (Jelenleg csak négy dolgozó tagunk van.)

Eddigi eredményeink továbblépésre köteleznek bennünket. Ehhez az is szükséges, hogy tagságunk új diák és dolgozó fiatalokkal gyarapodjék, akik munkájukkal hozzájárulhatnak az amatőr színjátszás sikereihez és öregbítik Püspökladány hírnevét.

Reméljük azt is, hogy  kitartó és hálás diákközönség mellett a jövőben mások is érdeklődnek a VERITAS színpad munkája iránt.

                                                                                                                                                                                                                                                                              Gombos Imre

 Eredményeink:

1972.   KI-MIT-TUD? országos II. helyezés

1973.   Sárospataki Diáknapok – ezüst érem

1974.   Hajdú Diákszínjátszó Fesztivál – bronz érem

1974.   Szóljatok Játszók Regölők (Országos verseny és minősítés) – bronz fokozat

1975.   Sárospataki Diáknapok – arany érem

1975.   Hazánkról Szóljatok Szép Szavak – (területi rádiós döntő) – II. helyezés

1976.   Falusi Színjátszók Országos Fesztiválja (minősítés) – arany érem és minősítés

 

Bemutatók:

1970. 11. 20.   – Hazatérés (irodalmi összeállítás) – 2 előadás

1971. 03. 30.   – Forrás est (irodalmi összeállítás) – 1 előadás

1971. év           – Bíró Szép Anna (feldolgozás) – 2 előadás

1972. 05. 20.   – Költő Nagy Imre (szerk.műsor, tv) – 5 előadás

1972. 05. 20.   – Summások (szerk.műsor,  tv) – 2 előadás

1972. 11. 25.   – Világok vetélkedése – 1 előadás

1973. 02. 16.   – Csónak (Fehér Klára dráma) – 7 előadás

1973. 09. 16.   – Falusi esték szerk. műsor (Az úr, a por…; A varga és a …) – 8 előadás

1973. 12. 15.   – Nők, versek és verebek (Összeállítás Darvas Szilárd műveiből) – 6 előadás

1974. 02. 10.   – A furfangos szegénylegény (népmese) – 2 előadás

1974. 02. 16.   – Mi leszek, ha nagy leszek (szerk. műsor) – 2 előadás

1974. 06. 12.   – Paticsfalak között (Fábián Zoltán dokumentum-oratórium, rádió) – 18 előadás

1975. 04. 14.   – Nácik (Sántha Ferenc dráma) – 8 előadás

1975. 05. 12.   – A préri ökre (Darvas Szilárd, paródia) – 7 előadás

1976. 01. 16.   – Kire ütött ez a gyerek (Janikovszky Éva, paródia) – 5 előadás”

 

 (Gombos Imre írása a Ladányi Híradó 1976/1. számából)

***

 

Várjuk a hozzászólásod