FÖLDKÖZELBEN címmel

 

emlék- és “vándor”kiállítás nyílt Püspökladányban

a 110 éve született Szűcs Sándor, a Háromföld krónikása tiszteletére

(Püspökladányi Karacs Ferenc Múzeum, 2013. március 21 – május 11.)

***

 

***

2013. március 21-én került sor a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeumban annak a felettébb nagy érdeklődésre számot tartó emlék- és vándorkiállításnak a megnyitójára, melyet a biharnagybajomi születésű néprajzkutató és író, Szűcs Sándor születésének 110 éves évfordulója alkalmából rendeztek meg.

A kiállítás egy több éves megemlékezés-sorozat része, melyet a Szűcs Sándor Emlékbizottság gondoz, több szervezet összefogásában. Az író, etnográfus halálának tavaly volt 30 éves évfordulója, így már az előző évben elkezdődtek a megemlékezések, érdekesebbnél-érdekesebb programokkal.

Az idei évi rendezvénysorozat a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeumban megtekinthető, Földközelben címet viselő emlékkiállítással vette kezdetét. A kiállításon 10 tematikus tablón keresztül tárják a látogatók elé Szűcs Sándor életét és gazdag munkásságát, valamint számtalan korabeli fotó, dokumentum és kiállított tárgy reprezentálja a tablókon bemutatott életpályát. A megnyitót hatalmas érdeklődés övezte, melyen köszöntőt mondott Bodó Sándor országgyűlési képviselő, Dr. V. Szatmári Ibolya,  a Szűcs Sándor Emlékbizottság elnöke és Kiss Istvánné múzeumigazgató. A kiállítást megnyitotta Dr. Kemecsi Lajos, a Magyar Néprajzi Társaság főtitkára, majd rövid tárlatvezetést tartott a megjelenteknek Dr. Magyari Márta etnográfus. Az érdeklődők a megnyitó után a püspökladányi Sárréti Népi Együttes műsorát hallgathatták meg.

*

Szűcs Sándor néprajzkutató, író 1903. október 23-án született Biharnagybajomban, saját szavai szerint „egy faluszéli, nagy portán álló, fehér falú, nádfedeles házban”, ahonnan igazán soha nem tudott elszakadni. Elemi iskoláit Biharnagybajomban, a polgárit magántanulóként végezte, majd Debrecenben folytatta középiskolai tanulmányait. A debreceni tudományegyetemen végzett, földrajz-történelem szakon. Igazi lokálpatrióta volt, hosszabb időre sosem vált meg szülőfalujától.
1946-tól megszervezte és vezette a Sárréti Népfőiskolát, ennek megszűnése után a szülői házánál gazdálkodott.
1952-63 között a karcagi Nagykun Múzeum igazgatója volt, innen ment nyugdíjba. Sorra jelentek meg írásai a Debreceni Szemlében, Ethnographiában, rendszeresen írt a Nagykunsági Lapokban, egyik legkorábbi tagja volt a Néprajzi Társaságnak. „Három föld” írója, s kutatója volt, a Sárrété, a Nagykunságé és a Hajdúságé.  Számtalan műve jelent meg nyomtatásban (a teljesség igénye nélkül): A régi Sárrét világa (1942), Pusztai krónika. Rajzok a régi Alföld életéből (1946), Pusztai szabadok (1957), Békési históriák (1959), Szól a duda, verbuválnak (1962), Betyárok, pandúrok és egyéb régi hírességek (1969), Régi magyar vízivilág (1977) stb.

A Magyar Néprajzi Társaság Győrffy István Emlékéremmel tüntette ki, mely társaságnak elismert tagja, szakértője, gyűjtője volt.
Szűcs Sándor 79 éves korában, 1982. augusztus 2-án hunyt el Debrecenben.

*

A Háromföld krónikásának kiállítását 2013. május 11-ig látogathatják az érdeklődők.

*

Néhány könyvéről, munkásságáról olvashatnak bővebben a Könyvespolc rovatunkban, illetve a Megemlékezés a Sárrét nagy írójáról, Szűcs Sándorról című beszámolónkban is.

Megyaszai Szilvia

 

Várjuk a hozzászólásod