2013.01.11.

Nedolay Albert:

PÜSPÖKLADÁNYI  HŐSI  HALOTTAK  ALBUMA  1914-1918.

(Püspökladány, 1927.)

**

Megemlékezés az I. világháború püspökladányi áldozatairól

**

Egy újabb különleges kiadványt szeretnék a honlap olvasóinak figyelmébe ajánlani. E könyv, annak szerkesztője és címe érdemtelenül merültek a feledés homályába, nem igazán találkozni mégcsak a kiadvány címével sem, nemhogy annak tartalmának bemutatásával.

Hosszas kutatás után sikerült nekem is rábukkannom e kis könyvecskére és  őszintén mondhatom, hogy annak átolvasásakor csodálattal, ugyanakkor borzongással teli érzések kavarogtak bennem.

Elöljáróban le szeretném szögezni, hogy nem célom az I. világháborús események bemutatása, inkább azt szeretném, ha e különleges és ritka kiadvány által megidézhetnénk Püspökladány egy szomorú korszakát, és emléket állíthatnánk sok – a szülőfalujuktól távol harcoló, rengeteg szörnyűséget átélt és családjuktól távol elesett –  püspökladányi embernek, saját őseinknek.

Számtalan olyan püspökladányi család él köztünk, vagy Püspökladánytól ugyan messze, de lélekben “itthon”, amelynek rég élt tagja, őse megjárta valamelyik világháborút, s ezek közül kevesebben vannak azon családok, akiknek távoli harctereket megjárt és rengeteg borzalmat átélt családtagjai haza is térhettek a frontról, s nem haltak hősi halált a csatamezőn, vagy sebesülésükkel valamely kórházban, vagy a fogságban.

Ahogy telnek az évek, egyre távolibb időkbe kerülnek tőlünk e fájdalmas emlékek, egyre kevesebben emlékeznek ezen ladányi hősök nevére, egyre ritkábban kerül elő egy-egy megsárgult fotó, melyek ezen emberek arcát s vonásait, s a mögötte  létező EMBERT őrzik meg, s ragadják ki a feledés homályából. Hiszen ezek a férfiak is édesapák voltak, férjek  vagy szerető szülők gyermekei, esetleg valakinek a testvére, gyermekkori barátja, jegyese. Lassan 100 éve, hogy elkezdődtek s szörnyű véget értek e kitörölhetetlen események és sokaknak – önhibájukon kívül – fotói sincsenek őseikről, de az őket jól ismerő nemzedékek sem élnek már. Maradnak az emlékművek, melyeken egyre halványabban látszanak poklot megjárt és ottmaradt őseink nevei. Pedig nemcsak a szépre és jóra, de a borzalmakra és az azokat átélt őseinkre is emlékeznünk kell! Sajnos több háború követelt püspökladányi áldozatokat is, de ezen összeállítás témája most a kiadvány apropójának kapcsán az I. világháború püspökladányi áldozatairól való megemlékezés.

A könyvesboltok polcain számtalan világháborús könyv sorakozik, de olyan, mely püspökladányi őseinkről emlékezne, nem létezik. …vagy talán mégis? Mégis létezik, csak eddig nemigen találkoztunk vele, nem ismertük, nem hallottunk róla.

És lássuk most azt a különleges könyvet, melyet Nedolay Albert szerkesztett és jelentetett meg 1927-ben Püspökladányi hősi halottak albuma 1914-1918. címmel. Szerkesztőjéről, Nedolay Albertről nem maradt fenn sok információnk, annyit lehet tudni róla, hogy az 1922-től újra megjelenő Püspökladány és Vidéke hetilap szerkesztője volt. A kiadvány mindössze 41 oldalas és Deutsch Dávid püspökladányi könyvnyomdájában jelent meg. Az album 400  példányban került kiadásra, és külső, valamint belső borítóján a Horváth Géza által készített I. világháborús emlékmű (korabeli nevén a “Hősök szobra”) képe látható. Érdekesség, hogy a kiadvány 1927-ben jelent meg, az I. világháborús emlékművet pedig 1929-ben avatták fel Kecskés Gyula könyve szerint. Ezek szerint vagy ilyen sokat kellett várni az emlékmű felavatására, vagy a kiadvány borítóján talán csak a makett fotója szerepel és maga az emlékmű később készülhetett el.

Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben című könyvében ez olvasható a Hősök szobráról: A község lakosainak önkéntes adományából, a községi főjegyzői lakás építésére tartalékolt pénz felhasználásával és a még hiányzó összegnek e célra kivetett községi pótadóból történt kiegészítésével emeltette a község lakossága 1929-ben az I. világháborúban elesett püspökladányi hősök nevének, emlékének megörökítése céljából. A bronzszobor Horváth Géza művész alkotása. Krausz Ferenc budapesti műhelyében készült, 1929-ben leplezték le. Talapzatára 451 nevet véstek. A névsor nem teljes, mert a családok bejelentése alapján készült, és több név lemaradt. Az emlékmű talapzatán külön oszlopban 8 név olvasható, azok nevei, akik 1938 után különböző hadszíntereken vesztették életüket. Az emlékmű feliratát is megváltoztatták. Felirata a változtatás után: “Az 1914-1918 évi világháborúban és 1938-… évi hadműveletek során a hazáért hősi halált haltak emlékére!”  “A hiányzó évszámot pótolni kell” írja 1974-ben megjelent könyvében Kecskés Gyula.

Püspökladányi hősi halottak albuma szerkesztésének, készítésének körülményei jelenleg nem ismertek, azaz az, hogy milyen gyűjtőelv alapján kerültek az albumba az I. világháború püspökladányi áldozatainak nevei, kik és milyen formában szolgáltatták hozzá az információkat, mindezekről csak feltételezésünk lehet. Az albumot olvasgatva és az abban szereplő információkat elemezve azt feltételezhetjük, hogy a háború áldozatainak adatait azok családjától és a bajtársaktól gyűjtötték össze, a fennmaradt információkat családtagok, túlélők beszámolói alapján, az elesett katonák utolsó levelezéseiből, esetlegesen korabeli okmányokból szerkesztették e csodálatos kiadványba. Szerintem felbecsülhetetlen értékű információkat tartalmaz e kötet azok számára, akik világháborút megjárt őseik után kutatnak. Jelenleg csak a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltára és a bécsi Kriegsarchiv az, mely bizonyos alapvető információk birtokában adatokat tud szolgáltatni a háborúban szolgált, vagy elesett személyekről, a katonai szolgálatra, fogságra vonatkozóan (amennyiben van felkutatható adat a keresett személyről). Itt pedig megismerhetünk egy olyan kiadványt, mely a püspökladányi, I. világháborúban elesett hősök egy részének esetében elénk tárja ezen adatokat, 1927-ben nyomtatásban megjelent  könyvecske formájában. Azon adatokat, melyeket a kiadvány szerkesztője kevesebb, mint 10 évvel a világháború vége után gyűjtött és szerkesztett egybe, adott kor és a helyi lehetőségek viszonylatában, közvetlenül az elesettek családtagjaitól, bajtársaitól, a katonák utolsó leveleiből és egyéb iratokból összegyűjtve. Azt gondolom, azoknak is érdekes lehet e kiadvány, akik nem rendelkeznek konkrét adatokkal háborús ősükről, mert a fennmaradt nevekből és adatokból esetleg rá is ismerhet rokona nevére és így megtudhat róla néhány soha nem ismert információt. Akikről nem nyújt részletesebb információt a kiadvány szerkesztője, ők is behelyezhetőek a korba, és a bajtársai sorsáról olvasva közelebb kerülhetünk mi magunk is a keresett személyhez. Mindazonáltal azoknak is érdekes lehet e kiadvány, akiknek nem harcoltak ősei, rokonai a világháborúban, de a kötetbe beleolvasva elképzelhetik mindazt a háborús közeget, azt a pusztító poklot, melyben  püspökladányi elődeinknek része lehetett.

Az albumban 448 név szerepel, mely mind az I. világháborúban harcolt és elesett, vagy a háború következtében elhunyt püspökladányi személynek állít emléket. Ebből 192 püspökladányi név mellett szerepelnek értékes információk. A közölt adatok az alábbiakra vonatkoznak: név, születési idő, katonai bevonulás dátuma, helye és a csapategység feltüntetése, a harctérre való kivonulás dátuma, sebesülés, illetve a halálozás körülményei, elhalálozás ideje, temetés helye.  További 256 személy esetében csupán a név és az elhalálozás ténye kerül feltüntetésre, feltételezhetően, hogy róluk a kiadvány szerkesztőjének nem sikerült bővebb információt beszereznie.

A gyűjtés feltételezett módja és Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben című könyvében is tett utalás alapján kijelenthetjük, hogy a kiadványban felsorolt lista nem teljes, azaz nem az összes püspökladányi áldozat, elesett katona nevét tartalmazza, azok tényleges száma ennél több (erre utal Kecskés Gyula az I. világháborús emlékműre felvésett névsor tekintetében is). Az is feltételezés csupán, hogy az emlékműre a Nedolay Albert által szerkesztett Püspökladányi hősi halottak albuma alapján, azt kiegészítve, esetleg pontosítva kerültek fel a háborúban elesett katonák nevei. De az is lehetséges, hogy a kiadvány pont az emlékműre felvésendő névsor összeállítása, az adatok összegyűjtése apropóján készült el. Az viszont vitathatatlan tény, hogy a két névsor (a kiadványban szereplő és az emlékműre felvésett) nem teljesen egyezik egymással.

 A Magyarország kisrégiói című könyvsorozat Sárrét című kötetében ez olvasható: “A két világháborúban Ladány emberveszteségei igen jelentősek voltak, az elsőben 1800 katonája közül 340 elesett, bár maga a település nem szenvedett maradandó károkat.” Itt mindössze 340 név szerepel, mely a Nedolay-féle kiadvány és az emlékmű adatait figyelembe véve egyértelműen téves adat. Elgondolkodtató információ az 1800 katona besorozásának feltüntetése is, hisz Püspökladány lakosságszáma az 1890-es évek legvégén 10.000 fő körüli volt.

A világháborúban elesett püspökladányiak mellett meg kell említenünk azon ladányiakat is, akik harcoltak a háborúban, megsérültek, esetleg fogságba estek, de szerencsésen haza is tértek e poklokból.  Az ő érdemeik, az ő neveik is emlékezésre méltóak! Ők a sérüléseikkel és szörnyű emlékeikkel éltek tovább, átélve, megélve a következő nagy “világégést” is, esetleg gyermekeiket veszítve el a II. világháborúban.

És most lássuk végre a Püspökladányi hősi halottak albuma (1914-1918.) című kiadványt, lapozzunk és olvassunk bele annak lapjaiba, emlékezzünk együtt a közel 100 éve elhunyt püspökladányi őseinkre és hőseinkre (terjedelmi okokból egyelőre nem kerül feltöltésre a kiadvány teljes tartalma).

* (A képekre kattintva megjeleníthetőek olvasható méretben.) *

***

Nedolay Albert: Püspökladányi hősi halottak albuma

   

***

 

A Kecskés Gyula könyve szerint 1929-ben felavatott “Hősök szobra” 2,5-3 méteres talapzaton áll, két kétszeres életnagyságú férfialakot ábrázol. A szobor Krausz Ferenc budapesti bronzöntő műhelyében készült, Horváth Géza szobrász alkotása, aki erdélyi származású művész, de Pesten Stróbl Alajos tanítványa volt.
A talapzatra körben 451 áldozat nevet vésték fel, három oldalra alfabetikus sorrendben. Néhol az alfabetikus sorrendtől eltértek, és az oszlopok aljára véstek egy-egy, sorban nem odaillő nevet is. Az utólagosan felvésett, az 1938. évi hadműveletek során hősi halált halt személyek neveinek száma az emlékmű alsó talapzatán 8 név.

Íme a “Hősök szobra”, azaz az I. világháborús emlékmű és a rá vésett püspökladányi hősi halottak névsora. Érdemes ezt a névsort és a Püspökladányi hősi halottak albumában szereplő névsort összevetni.

***

       

***

A következő képen a “Hősök szobrának” avatási ünnepsége került megörökítésre. Az első sorban ül  Dr. Petri Pál országgyűlési képviselő is. Látható, milyen nagy társadalmi esemény volt az emlékmű avatása, és milyen sokan érezték fontosnak a községben a háborús hősöknek szóló tiszteletadást. Az eseményt Kecskés Gyula 1929-re datálja.

A kép Püspökladány főterén készült, a “Hősök szobra”, azaz az I. világháborús emlékmű avatásán.

 

*

 –  Megyaszai Szilvia  –

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban

***

 

 

 

Várjuk a hozzászólásod