2013. 01. 20. (Frissítve: 2015.08.23.)


 

A cím Kecskés Gyula tanulmányára utal, mely a “Karacs Ferenc térképkészítő-rézmetsző művész” című tanulmánykötetben jelent meg 1958-ban. A kiadvány Karacs Ferenc halálának 120. évfordulója alkalmából került kiadásra és olyan szerzők írásai szerepelnek a kötetben Kecskés Gyula tanulmánya mellett – többek között – mint Rettegi Istvánné tanárnőé, aki a helyi múzeumunk alapítója volt, vagy a püspökladányi származású Bellai Sándoré, aki Budapesten élő pedagógusként lelkes kutatója volt Karacs Ferenc életének. A kötetben bemutatott tanulmányok mind Karacs Ferenc életét és Európa-szerte ismert munkásságát hivatottak méltatni, s Kecskés Gyula írása is ezek sorába illeszkedik, ki a térképkészítő szülőfaluját mutatja be, annak korában.

Az olvasottak alapján kijelenthetjük, hogy a “Karacs-kultusz kiterebélyesedését” egyértelműen Rettegi Istvánné Annuska néni tanárnőnek köszönhetjük, aki felfigyelt Püspökladány akkorra már elfeledett híres szülöttére és közkinccsé tette nevét és érdemeit, újra felfedezve őt az utókornak.

**

Kecskés Gyula otthonában, az 1970-es évek elején

 Kecskés Gyula kötetben szereplő tanulmánya mely településünket mutatja be a térképkészítő mester korában – magával ragadó. A szerző látványos korképet fest az 1700-as évek végi Püspökladányról, összegezve addigi kutatásai eredményeit és hihetetlenül szemléletes módon tárva elénk a település akkori arculatát, településszerkezetét, társadalmi viszonyait, mindennapi életét. Érdemes az írást többször is elolvasni és egy mai térképen követni, képzeletben megrajzolni az akkori Püspökladány határait. Szinte elképzelhetetlennek hangzik ma már, hogy a jól ismert és régóta lakott városrészeinken egykor mocsár, vagy tó uralkodott, vagy egy másikon folyóvíz (ér) folyt keresztül. De a cikket olvasva rögtön ott találjuk magunkat a régi református templom előtti téren, ahol elénk tárul az akkori faluközpont képe, megtudhatjuk, hogy a ma is álló épületeink helyén mik álltak és funkcionáltak azokban az időkben, sőt szinte a szemünk előtt történnek meg a vasárnapi deresre húzások is. Mindezeket megelőzően megismerhetjük részletesen azt is, hogy alakult Püspökladány történelme az 1700-as évek első felében, a Karacs Ferenc születése előtti időkben. Kecskés Gyula varázslatos módon összegzi az avatatlan szemnek  sokszor nehezen olvasható, vagy még nehezebben értelmezhető korabeli iratokban, dokumentumokban fellelhető információkat  és önt életet a régi térképekbe. Írásával igazi időutazásra hívja a múlt szerelmeseit. Kérem, ismerjék meg Kecskés Gyula írásának részletét, s általa a több, mint 200 évvel ezelőtti Püspökladányt!

*

Kecskés Gyula:  “Püspökladány Karacs Ferenc korában”  c. tanulmánya  (részlet)

(kattintson a képekre a nagyobb méretért!)

Megjegyzés a szöveghez:

Lenin utca – mai Báthory utca

Sztálin utca – mai Bocskai utca

Biczó halom – a városközpontban feküdt, utolsó maradványait a régi Hangulat Étterem építésekor számolták fel

***

A tanulmányhoz Kecskés Gyula eredetileg egy olyan Karacs Ferenc által készített térképet mellékelt, mely több, mai megye-területű térképszelvényt ölel fel, viszont településünk terület- és településszerkezet-változásának szemléltetésére e helyen két másik térképet szeretnék bemutatni:

Az első térkép Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben című, 1974-ben megjelent könyvéből származik (ott jelent meg nyomtatásban az eredeti térkép – forrás: Hadtörténelmi Múzeum – e részlete, ebben a formában) és Püspökladány belterületét mutatja 1783-ban.

(Nyomtatott térképrészlet forrása: Kecskés Gyula Püspökladány újkori története helyneveiben című könyve, 1974.)

*

A második térkép ugyanezt a települést mutatja, több, mint 200 évvel későbbi időből (prospektus-kiadvány, 2000. év körül).

(Forrás: prospektus-kiadvány. Címe: Püspökladány Zsebkalauz, kiadó: Püspökladány Város Polgármesteri Hivatala, 2000. év körül)

*

Közelebbről nézve a két térkép-részletet és bejelölve támpontnak piros színnel a mai katolikus templomot, illetve a helyén álló régit, remekül összehasonlítható Püspökladány területének és település-szerkezetének változása 1783 – 2000 között. Nagyszerűen kivehető a korabeli térképen a település ma ismert magja, s követhető annak szerkezete is.

 

**

Kecskés Gyula belterületi településleírását egy következő, helyszínrajzos térképrészleten is nyomon követhetjük, mely 1792. évben készült. A térképen megjelölt épületek többek között: a régi katolikus templom (2. számmal), provizorlakás, magtár, paplak, új vágóhíd, vendégfogadók, pince, szolgálati lakás, régi mészárszék, új mészárszék, községháza, református templom, szárazmalom, jegyzőlakás stb. A térkép a képre kattintva, eredeti forráshelyén tekinthető meg (forrás: Arcanum – Hungaricana térképtára). A térképrészleten is jól kivehető a Kép-ér, melyről ezt írja Kecskés Gyula Püspökladány újkori története helyneveiben című könyvében: “A MÁV Fatelítő és a pályaudvar felől jött  a Kupujka nevű községrész mellett, a mai Rákóczi u. páros számú házastelkeinek udvarlábja és a Németsziget (ma Darányi-telep) keleti széle közt észak felől a Biczó-halomig. A halom alatt tóvá szélesedett, vize elborította a róm. kat. harangozó, róm. kat. paróchia, a mai Bajcsy Zs. u. 4. és 6. telkeinek egy részét is, a Petőfi u. 1-3-5-7-9. számú telkeit. Vize itt összeszűkült, ÉNY-ra fordult és a mai Petőfi u. páratlan számozású oldalán lévő házas telkek helyén még ma is látható mederben folyt a pár éve megszűnt Szabadság téren át a vágóhíd felé, majd a mai vicinális vasútvonalon túlra és ott csapott össze a határ csatornázása előtt idáig érő vadvizekkel. (…) 1781-ben két híd vezetett át rajta a Kép-ér jobb partján felépült uradalmi tisztilak (volt Szülőotthon) épületeihez. Egyik kb. a mai Bajcsy-Zs. utcának a Rákóczi utcába torkollásánál, a másik a Petőfi u. 11-13. számú telkek körül volt. Egy 1792-ből való térképvázlat is feltünteti e két hidat.”

Íme a térkép, melyre Kecskés Gyula utalt 1974-ben megjelent könyvében:

(Forrás: Arcanum – Hungaricana térképtára. Itt csupán link-ajánlóként szerepel, az eredeti térkép a képre kattintva tekinthető meg.)

*

Áttanulmányozva eredetiben az 1774-ben keltezett “Püspök-Ladány Helységének Urbarioma” elnevezésű okiratot – melyre Kecskés Gyula tanulmányában hivatkozott – megállapíthatóak az adott korban fennálló és püspökladányi családokra kivetett jobbágyterhek, melyeket 16 oldalon keresztül követhetünk nyomon, megismerve a név szerint megjelölt püspökladányi családok terheit, a jobbágytípusokat és a terhek konkrét mértékét is.

Érdekességképpen néhány családnév a jobbágyterheket felsoroló melléklet első oldaláról: Makai, Rácz, Kovács, Pál, H. Nagy, Tóth, Pocsai, Sóllyom, Bíró, Pandúr, Bangó, Csáti, Cseh. A keresztnevek a kor szokásai szerint latinul kerültek feltüntetésre és rövidítésre.

Az 1958. évi Kecskés-tanulmányban, valamint az 1774-es Urbariumban bemutatott társadalmi szerkezet tárgyalása nem célja ezen összeállításnak, melyben elsősorban Püspökladány település-szerkezetének változását szerettem volna szemléltetni.

*

Remélem sikerült mindenkit gondolatban “visszarepíteni” az időben, az 1700-as évek végének Püspökladányába, melyhez Kecskés Gyula lebilincselő tanulmánya és a hozzá illeszkedő térképrészletek  nyújtottak segítséget!

 **

(Kecskés Gyuláról bővebben olvashatnak a Könyvespolc rovat vonatkozó almenüjében: ITT, illetve a Beszámolóink rovatban: ITT. További régi püspökladányi térképek linkjeit az Ajánlott linkek rovatban találhatnak: ITT.)

**

Megyaszai Szilvia

 


Várjuk a hozzászólásod