2013.01.27.

VITÉZEK  ALBUMA

(1939, Merkantil-nyomda,

F.k.: vitéz szendrői Kovách Géza ny. áll. alezredes)

**

A Vitézek Albumának néhány lapja

**

 

Egy újabb különleges és  igencsak ritka kiadványt szeretnék röviden bemutatni.  Az 1939-ben megjelent Vitézek Albuma egy igazi könyvritkaság, hisz azon kiadványok közé tartozik, melyeket 1945-ben betiltottak és elrendelték a megsemmisítésüket!

Az album hosszas előkészítő munka és adatgyűjtés után készült el, célja szerint egybe kívánta gyűjteni az I. világháborúban hősiesen harcoló és vitézzé avatott személyek, valamint a címet öröklő várományosok nevét és néhány alapvető adatukat, fotójukat, emléket állítva ezzel a háborús hősöknek.

Az albumban több, mint 12.000 név szerepel, akiket 1938. december 31-ig avattak vitézzé és több, mint 5.000 portréfotó található.  A kiadvány több, mint 600 oldalas.

Az album leírja és bemutatja a vitézi rend és az I. világháború történetét, a rend szervezetét, céljait, bemutatja a háború döntő csatáit, beidéz több vitézzé avató beszédet is. A kiadványban rengeteg korabeli fotó szerepel, melyek értékes kordokumentumok az I. világháborúról. A könyvben több, mint 250 oldalon keresztül kerül felsorolásra ABC-rendben a közel 13.000 vitézzé avatott névsora, megjelölve születési évüket és helyüket, lakhelyüket, foglalkozásukat, katonai besorolásukat és bevonulási egységüket, valamint elnyert vitézségi érmeiket.  A könyv utolsó harmadában kerülnek bemutatásra a vitézek portréfotói.

Az album kizárólag könyvritkaságnak számító jellege és püspökladányi vonatkozása miatt kerül e honlapon bemutatásra, valamint azért, hogy általa emléket állítsunk püspökladányi őseinknek!

Ebben a könyvritkaságban nagyon sok püspökladányi vitéz fotója és adata is megtalálható, közülük került feltöltésre néhány a honlap világháborús Fotótárába.  Ezek a püspökladányiak szintén családapák, férjek, gyermekek és testvérek voltak, akik résztvettek, harcoltak és megsebesültek egy pusztító háborúban. Mivel a nevek az albumban ABC rendben követik egymást (nincs benne településnév kereső), így egyelőre teljesíthetetlen feladat lenne a több, mint 12.000 névből kiválogatni az összes püspökladányi nevet. Csupán néhány – véletlenszerűen feltalált – fotó került bemutatásra a honlapon, mellészerkesztve a háborús hősökről közölt adatokat is.

Kérem, látogassa meg honlapunk első világháborús püspökladányi Fotótárát is!

Emlékezzünk együtt püspökladányi őseinkre és hőseinkre!

**

(Ezen összeállítás elkészülte óta természetesen kigyűjtésre kerültek a Vitézek Albumából a püspökladányi illetőségű (születési helyű, és/vagy lakhelyű) püspökladányi személyek köre.)

**

Megyaszai Szilvia

***

Néhány történelmi adat az Album korképéhez:

A Vitézi Rendről

Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kezdeményezésre a 6650/1920 M.E. rendelettel alapították meg a Vitézi Rendet, mely alapítást az 1920. évi XXXVI törvénycikk 77. §-a megerősített. A II. világháború után a rendet feloszlatták. Ma több szervezet is működik ezen a néven. Mindegyik Magyarországon jogilag elismert szervezet egyesületi, vagy alapítványi formában tevékenykedik, és egységes bennük, hogy maguknak követelik a jogfolytonosságot.
A Rend kinyilvánított célja: „Utódaikban is jutalmazni s az ország hűségében megtartani mindazokat, kik a világháborúban és a forradalmak alatt egyéni vitézségük s nemzeti érzésükkel kitűntek, s melynek látható jeleként személyes vitézségért adományozott hadi kitüntetéssel rendelkeznek.”  1921 és 1944 között 23 800 főt avattak vitézzé. A rendbe történő felvételt elsősorban hadi (katonai) kitüntetések megszerzéséhez kötötték. Az akkori kormányzat 1945-ben betiltotta a szervezetet, de az emigrációba kényszerített vitézek összefogásának köszönhetően működött továbbra is a rend. A második világháború utáni első magyarországi vitéz-avatásra 1992-ben került sor.    (forrás: Wikipedia)

A betiltott könyvekről

A II. világháború után felállt Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945-ben rendeletet hozott rendszerellenesnek minősített könyvek megsemmisítéséről, kiadásuk és forgalmazásuk tiltásáról. A könyvek nagy részét  nemzet-szocialistának vagy szovjetellenesnek tartották. Meg kellett semmisíteni a könyvnyomdák, könyvkiadó vállalatok, könyvkereskedők, köz-, és kölcsönkönyvtárak, iskolai könyvtárak, valamint magánszemélyek birtokában levő minden nemzet-szocialista szelleműnek, szovjetellenesnek és antidemokratikusnak vélt sajtóterméket (könyv, folyóirat, napilap, hirdetmény, röplap, képes ábrázolat stb.), tekintet nélkül arra, hogy magyar vagy más nyelven jelent meg. Különösen és kivétel nélkül megsemmisítendőnek rendelték a nemzeti szocialista politikusok életrajzait, nyilvánosan elmondott beszédeit, műveiket, a sajtótermékeket és szépirodalmi termékeket is.  (forrás: Wikipedia)

A vitézségi érmekről

II. József császár 1789. alapított egy arany és egy ezüst vitézségi érmet oly legénységállománybeli katonák számára, kik magukat vitéz és önfeláldozó cselekedetekkel az ellenség előtt kitüntették. Őfelsége 1848-ban az ezüst vitézségi érmet egy nagy (I. osztályú) és egy kis (II. osztályú) részre osztotta. Az arany és a nagy ezüst vitézségi érem tulajdonosai, míg katonai kötelékbe tartoznak vagy államszolgálatban állanak, pótdíjat kapnak, mely a megszerzéskor viselt rendfokozathoz van szabva. A kis ezüst vitézségi éremmel pótdíj nem jár. A vitézségi érmek adományozási joga a hadseregparancsnokot illeti, ki azonban ezen joggal időlegesen az alája rendelt hadtestparancsnokokat is felruházhatja. Majdnem minden államban vannak hasonló érmek arany, ezüst vagy bronzból (vörösrézből), melyeket egy érdemrend szalagján a mellen vagy a gomblyukban viselnek. A mi vitézségi érmeinket a tiszti érdemkereszt szalagján hordják.   (forrás: Pallas Nagylexikon)

**

A hozzászólások megtekintéséhez kérem kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban

**

 

 

Várjuk a hozzászólásod