február 2013 hónap bejegyzései

Megyaszai Szilvia

2013.02.16.

*

 

A  MAGYAR  GYALOGSÁG

Alcím: A magyar gyalogos katona története

Szerkesztette: Doromby József, Reé László

(Budapest, 1939. Reé László)

 

 

***

 

Vitéz uzsoki Szurmay Sándor báró előszavával.

Tartalma:

I. rész: A Magyar Gyalogság fejlődése a történeti kor kezdetétől az Árpád ház kihalásáig

II. rész: Az 1914 – 1918. évi világháború

III. rész: A Magyar Gyalogság Fényképcsarnoka

.

A könyv egy képzeletbeli sorozat egyik részének tekinthető, amennyiben ennek nevezzük a magyar fegyvernemek (tüzér, huszár, gyalogos, műszaki alakulatok) történetéről és az I. világháború katonáiról készült albumokat. Ez az album alcíme szerint is a magyar gyalogság történetét hivatott bemutatni a legteljesebb alapossággal, több, mint 460 oldalon keresztül, kiegészítve katonái arckép- és adattárával is.

A nagy terjedelmű könyv számos szöveg-közti fényképpel, térképmásolatokkal nyomon követi a magyar gyalogság kialakulását a kezdetektől az I. világháború végéig. A kötet harmadik harmadában több száz I. világháborús katona, hős fényképe és rövid életrajza, háborús hőstetteinek leírása kap helyet.

A Magyar Gyalogság album érdekessége azonban, hogy bár előszava alapján minden kiadása 1939-ban jelent meg, de ezen tény feltüntetése nélkül: többféle adattárral. Az albumok tartalma a gyalogság történetét leíró 462. oldalig minden kiadásban azonos, az ezután fellelhető fényképcsarnok (adattár) viszont más és más, feltételezhetően attól függően, melyik alakulatot mutatja be.

Az 1939-ban kiadott albumnak eddig három kiadásával találkoztam, itt egy név előfordulása szerint tennék különbséget:

1.) Az első változatnál a legénységi adattár 33. oldalán található öt Horváth József.

2.) A második változatban a 30-31. oldalon találhatóak Horváth József nevű személyek adatai.

3.) A harmadik változatban a 22. oldalon található 11 személy, akiket Horváth Józsefnek hívnak.

*

**

A hozzászólások megtekintéséhez kérem kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

**

Tovább a friss hozzászólásokhoz

Megyaszai Szilvia

2013.02.11.

*

A MAGYAR HUSZÁR

Alcím: A magyar lovaskatona ezer évének története

szerkesztette: Ajtay Endre, v. Péczely László, Reé László

/Reé László kiadása, Budapest/

(1936 ; 1939)

 

 

***

   

A Magyar Huszár néhány oldala

***

Az Album szintén az I. világháborút követően, annak summázataként került kiadásra. A kötetben a huszárság, mint fegyvernem története és I. világháborúban betöltött szerepe, felépítése, csatái stb. kerülnek bemutatásra, majd  fényképcsarnokkal és adattárral zárul. A könyv egy képzeletbeli sorozat egyik részének is tekinthető, amennyiben ennek nevezzük a magyar fegyvernemek (tüzér, huszár, gyalogos, műszaki alakulatok) történetéről és az I. világháború katonáiról készült albumokat.

Az album számtalan szöveg-közti fekete-fehér fotóval és több száz huszár arcképével gazdagon illusztrált. A huszárság történetét és az I. világháborút részletesen bemutató tartalmának jegyzékét megtekintheti a fentebb látható lapok egyikén.

A könyvnek kétféle kiadása ismert általam, egy 1936. és egy 1939. évi. Ezenkívül nem zárható ki, hogy ne létezne többféle kiadása is – a többi fegyvernemi albumhoz hasonlóan –  ahol azonos éven belül, több száz oldalon teljesen azonos tartalommal, de eltérő arcképcsarnokkal és adattárral jelent volna meg.

 

A Magyar Huszár 1936. és 1939. évi kiadásai

**

Természetesen ennek az albumnak is elsősorban püspökladányi vonatkozásait kutattam és találtam az 1939-es kiadásában 48 fő püspökladányi személyt, valamint egy-egy személy leíró bemutatásánál további neveket, akik a bemutatott személlyel valamilyen rokonságban álltak és a nagy háborúban szintén szolgáltak és  elestek.

A nevek feltöltése a honlap I. világháborús rovatának Fotótárába folyamatosan történik.

Álljon most itt az album előszava – Nagybányai Vitéz Horthy István ny. áll. lovassági tábornok tollából – kedvcsinálónak.

 

Előszó

 

“A Magyar Huszár című történelmi mű megírására igen nagy szükség volt, mert a magyar huszár csodálatos vitézségét, magyaros akaraterejét, kitartását és kötelességteljesítését sajnos igen kevés mű tárgyalja.

Ezt a földet őseink annak idején lóháton foglalták el és a magyar mindenkor szoros barátságban élt a lovával, mert tudta azt, hogy a huszárszív bátorsága s a huszárló sebessége együttesen még a gépek korában is olyan vitézi tetteket hajthat végre, melyek előtt mindenkinek meg kell hajolnia.

A lovon járó magyar mindig úr volt. És a lovon járó magyar úri mivolta mindig a huszárban csúcsosodott ki. Nem azért jár a huszár lóháton, hogy — amint mondani szokás — magasból tekintsen le a gyalogjáróra, hanem azért, hogy a földtől magasabb helyzetben többet lásson és távolabb ellásson, mint gyalogos testvére, észleleteit idejekorán átadja és a harcban ezzel fegyvertársai segítségére legyen. Mivel pedig a huszár hivatása közben így hozzászokik ahhoz, hogy magának tágabb látkört szerezzen, rendszerint a közönséges életben is elől halad és mintául szolgál.

A huszár a magyar föld gyermeke. Egyénisége a földön, mint legbiztosabb alapon áll és képzelete nem száguld a felhők szárnyán, csak egy esetben, ha győzelemről van szó.

A magyar huszár úri gondolkodásához hozzátartozik az, hogy a gyöngébben segítsen, a szegényebbet és az árvát felkarolja. Mivel úri gondolkodású, nem nézi azt, hogy mi szolgálja tulajdon önös érdekét, de ha ellenséggel kerül szembe, azt sem nézi, hogy azok hányan vannak. Nem hiába tartja a néphit, hogy a „huszár” azt jelenti, hogy életét legalább húsz ellenség életével fizetteti meg.

Csakha az utolsó évek hadgyakorlatait nézzük, láthatjuk, mit érnek a magyar huszárok, s menynyire szükség van reájuk a jövő háborújában is.

Ebben a kis előszóban nem az a célom, hogy a hosszú évszázadokon keresztül megtörtént huszár vitézi tetteket és huszárvirtust részletesebben méltassam, hanem az, hogy rámutassak arra, hogy az ősi magyar huszárszellem nélkül nem lehet magyar élet. Viszont, ha a mi népünk az ősi huszárszellem tiszteletében és hagyományában nevelődik, akkor az a maroknyi magyar, ha újból bántani akarják, oly csodákat fog művelni, amelyek megfelelnek a régi dicső hírnévnek és amelyeket az egész világ bámulattal fog tudomásul venni.”

vitéz Horthy István ny. lovtbk.

*

(Köszönöm az albumot Gulyás Lászlónak, aki azt a rendelkezésemre bocsátotta!)

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban!

Tovább a friss hozzászólásokhoz