*** A feltöltés folyamatos!!!***

——————————————————————————————–

L

——————————————————————————————–

Lévai Albert

(1890 – ?)

Kisbirtokos, tizedes. Szül. 1890, Püspökladány. 1911. októberben vonult be tényleges katonai szolgálatra az 1. közös h. ezredhez Bécsbe. A világháború kitörése tényleges katonai szolgálatban és tizedesi rendfokozatban érte. A tábori ezreddel kikerült az orosz harctérre, ahol 1915. februárig küzdött a galíciai, orosz-lengyelországi és kárpáti harcokban. Később Sziléziába vezényelték karhatalmi szolgálatra.

1916. májusban visszahelyezték a pótkerethez újonckiképző altisztnek. 1916. novemberben újra karhatalmi szolgálatra vitték Csehországba (Marisch-Ostrau, Prága, Pilsen), ahol az összeomlás is érte.

A Károly csapatkereszt, 1912-13. m. ker., lovas- és lövészjelvény tulajdonosa.

Feleségének a testvérbátyja: B. Kiss József, mint 39-es gyalogos orosz hadifogságban hősi halált halt.


/Forrás: A Magyar Huszár: A magyar lovaskatona ezer évének története (1936) szerk: Ajtay Endre, vitéz Péczely László, Reé László/


–   A Püspökladányi Hősi Halottak Albumában (1927, szerk: Nedolay Albert) is szerepel  Lévai Albert név, az alábbi megjelöléssel: “A nagy világháborúban a hazáért hősi halált halt.”

.

**

.

Lövei Albert

(1883 – 1914)

szül. 1883. április 24. Bevonult 1914. július 27. Debrecenbe a 39. gyalogezredhez. 1914. augusztus 13. az orosz harctérre ment, ahol a galíciai Kladny község mellett hősi halált halt. Eltemetve a csatamezőn.

/Forrás: A Püspökladányi Hősi Halottak Albumában (1927, szerk: Nedolay Albert)/

.

**

.

Lövei András

(1887 – ?)

szül. 1887. április 12. Bevonult 1914. július 27. Temesvárra a 7. szekerész osztaghoz. 1916. január 1. az orosz harctérre ment, ahol a háború véres forgatagában 1916. december 27. eltűnt.

/Forrás: A Püspökladányi Hősi Halottak Albumában (1927, szerk: Nedolay Albert)/

.

**

.

Lövei István

(1888 – 1914)

szül. 1888. július 13. Bevonult 1914-ben Debrecenbe a 3. honvéd gyalogezredhez. 1914. augusztusában az orosz harctérre ment, ahol 1914. októberében a hazáért hősi halált halt.

/Forrás: A Püspökladányi Hősi Halottak Albumában (1927, szerk: Nedolay Albert)/

.

**

.

 Lövei István

 (1892 – ?)

Ny. postaaltiszt. Szül. 1892, Püspökladány. Tényleges katonai szolgálatra 1913. október 6-án vonult be a 16. közös huszár ezredhez Radkersburgba. A világháború kitörése tényleges katonai szolgálatban érte. Az elsők között kikerült az orosz harctérre. A ravaruszkai lovasrohamban esett át a tűzkeresztségen, majd részvett csapattestének további k-galíciai, orosz-lengyelországi, kárpáti, bukovinai és wolhyniai harcaiban. 1917. júliusban a Pruth-mentén megsebesült. Ennek folytán 85 %-os hadirokkant lett, jelenleg 25 %-os.

Kitüntetései: Legénységi II. oszt. ezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem és Háborús emlékérem.

1918-tól 1930. márciusig a Magyar Királyi Posta szolgálatában állott.

/Forrás: A Magyar Huszár: A magyar lovaskatona ezer évének története (1936) szerk: Ajtay Endre, vitéz Péczely László, Reé László/

.

**

.

———————————————————————————————

M

———————————————————————————————

Mészáros Sándor

 (1890 – ?)

Községi kézbesítő altiszt. Szül. 1890, Püspökladány. 1911. október 6-án vonult be tényleges katonai szolgálatra az 1. k. h. ezredhez Bécsbe. A világháború kitörésekor még tényleges idejét szolgálta. Azonnal kikerült az orosz harctérre, s ott résztvett a k-galíciai, orosz-lengyelországi, kárpáti, bukovinai és wolhyniai harcokban. 1916-17-ben a román hadjáratot küzdötte végig a tölgyesi, gyimesi, békási harcvonalon, majd Ukrajnába került karhatalmi szolgálatra. 51 hónapi harctéri szolgálat után 1918. novemberben szerelt le.

Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Kor. Vasérd. Ker. a vit. é. szalagján, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem,  Háborús emlékérem, 1912-13. m. ker., 6 éves szolg. jel., lovas- és lövészjelvény.

/Forrás: A Magyar Huszár: A magyar lovaskatona ezer évének története (1936) szerk: Ajtay Endre, vitéz Péczely László, Reé László/

.

**

.


Molnár Gusztáv

(1891 – ?)

.

Emléklappal ellátott. Főhadnagy, református tanító, lakhely: Püspökladány. (szül: 1891. Hajdúböszörmény) Bevonult a császári és királyi 39. gyalogezredhez. Orosz harctér.

Kitüntetései:

Legénységi I. oszt. Ezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem (S1)

/Forrás: Vitézek Albuma (1939, Merkantil-nyomda) F.k.: vitéz szendrői Kovách Géza ny. áll. alezredes/

.

**

.

Molnár Ödön

(1897 – ?)

 t. szakaszvezető, Máv lakatos, lakhely: Püspökladány (szül. 1897. Nagyvárad) Bevonult a 8. h. tábori tüzérezredhez.

Kitüntetései:

Legénységi I. oszt. ezüst vitézségi érem, Legénységi II. oszt. ezüst vitézségi érem

/Forrás: Vitézek Albuma (1939, Merkantil-nyomda) F.k.: vitéz szendrői Kovách Géza ny. áll. alezredes/

.

**

.

——————————————————————————————–

N

——————————————————————————————–

(B.) Nagy Balázs

(1891 – ?)

 t. őrmester, v. béresgazda, lakhely: Püspökladány (szül. 1891.) Bevonult a 3. honvéd gyalogezredhez.

Kitüntetései:

Legénységi I. oszt. ezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem (S3)

/Forrás: Vitézek Albuma (1939, Merkantil-nyomda) F.k.: vitéz szendrői Kovách Géza ny. áll. alezredes/

.

**

.

Nagy Benjámin (Nagy Béni)

 (1893 – 1985)

.

Bevonult 1914-ben Debrecenbe, a 3. honvéd gyalogezredhez, ahol npf. gyalogosként szolgált  1918-ig. Hadifogságba az orosz fronton esett, ahol közel fél évet töltött. 1918. november 27-én szerelt le Debrecenben, az erről kiállított igazolványt az I. világháborús Dokumentumtárunkban tekinthetik meg. 1940-ben is részt kellett vennie a katonai ellenőrzési (sorozási) szemlén, végül 1942. szeptemberében a tartalékos állományból leszerelték. A fotó 1936-ban készült.

(Fórián Ferenc fotója dédapjáról)

.

.

*

.

(H.) Nagy Imre

Dalmi Albert sógora, a róla szóló részben található utalás H. Nagy Imrére, aki mint 16-os k. huszár küzdötte végig a világháborút, s az ott szerzett betegségében 1922-ben hősi halált halt.”

/Forrás: A Magyar Huszár: A magyar lovaskatona ezer évének története (1936) szerk: Ajtay Endre, vitéz Péczely László, Reé László/

.

–   A Püspökladányi Hősi Halottak Albumában (1927, szerk: Nedolay Albert) szintén található két Nagy Imre név, mely nevek mellett ez olvasható: “A nagy világháborúban a hazáért hősi halált halt.”

.

*

.

Nagy József

(1892 – ?)

Gazdálkodó. Szül. 1892, Püspökladány. 1913. októberben vonult be tényleges katonai szolgálatra 16. közös huszár ezredhez Radkersburgba. A világháború kitörése tényleges katonai szolgálatban érte. A tábori ezreddel kikerült az orosz harctérre. Lemberg vidékén esett át a tűzkeresztségen, majd résztvett csapattestének további galíciai, orosz-lengyelországi, kárpáti, bukovinai és wolhyniai harcaiban 1917. áprilisig. 1918. márciusban Ukrajnába vitték, ahol az összeomlásig az orosz bolsevisták elleni küzdelmekben vett részt.

A Bronz vitézségi érem és a  Károly csapatkereszt tulajdonosa.

.

/Forrás: A Magyar Huszár: A magyar lovaskatona ezer évének története (1936) szerk: Ajtay Endre, vitéz Péczely László, Reé László/

.

**

.

.

Nedolay Béla

.

A Nedolay-család szintén püspökladányi volt, az egyik Simon családdal (is) álltak rokonságban. Nedolay Béla Hegedűs Béla unokatestvére volt.  Nedolay az 1916-ban készült fotón közös hadseregbeli egyenruhát visel, rendfokozat nélkül. A település első világháborús hősi halottai között található – a Püspökladányban ritkának számító – Nedolai József név, de a közöttük fennálló rokoni kapcsolatról nincsenek információink.

.

(Némedy József fotója rokonáról)

.

.

**

.

——————————————————————————————–

Ö, Ő

——————————————————————————————–

Ősse József

(1895 – ?)

 t. őrvezető, földműves, lakhely: Püspökladány (szül: 1895. Püspökladány) Bevonult a császári és királyi 39. gyalogezredhez.

Kitüntetései:

Legénységi I. oszt. ezüst vitézségi érem, Legénységi II. oszt. ezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt

/Forrás: Vitézek Albuma (1939, Merkantil-nyomda) F.k.: vitéz szendrői Kovách Géza ny. áll. alezredes/

.

**

.

———————————————————————————————

P

———————————————————————————————

Pánti Ferenc

(1894 – ?)

Kisbirtokos, főtüzér. Szül: 1894. Püspökladány. Bevonult 1914. október 28-án a 2. honvéd tüzérezredhez Versecre. Kiképzése után a szerb frontra került, majd az olasz hadszíntéren küzdött a Doberdón, ahol 1915. július 25-én megsebesült. Később a 200. kombinált tüzérekkel az orosz hadszíntérre vitték s ott a Bródy, Podkamien  stb. körüli harcokban vett részt, majd az 53. k. tüzérezred kötelékében Wolhyniába, Luckhoz került. Később Dorna-Wattránál harcolt, végül pedig az olasz hadszíntéren találjuk a Piave környéki harcokban. Kétszer megsebesült.

Kitüntetései:

Károly csapatkereszt, Sebesülési érem két sávval, Háborús emlékérem

 

/Forrás: A Magyar Tüzér: A magyar tüzérség története (1938, Merkantil-nyomda) szerk: v. Felszeghy Ferenc, Reé László/

.

**

.

Papp Elek

(1895 – ?)

népf. őrvezető, földműves, lakhely: Püspökladány (szül. 1895. Püspökladány)

Kitüntetései:

Legénységi I. oszt. Ezüst vitézségi érem, Legénységi II. oszt. Ezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt

/Forrás: Vitézek Albuma (1939, Merkantil-nyomda) F.k.: vitéz szendrői Kovách Géza ny. áll. alezredes/

.

–   A Püspökladányi Hősi Halottak Albumában (1927, szerk: Nedolay Albert) szintén található egy Papp Elek név, mely mellett ez olvasható: “A nagy világháborúban a hazáért hősi halált halt.”

.

 **

.

———————————————————————————————

R

———————————————————————————————

Rácz Gábor

(1891 – ?)

Kádármester és gazdálkodó, tizedes. Szül. 1891, Püspökladány. 1912. okt. 15-én vonult be tényleges katonai szolgálatra az 1. k. h. ezredhez Bécsbe. A világháború kitörése a nagyváradi pótkeretnél érte. Azonnal kikerült az orosz harctérre, s ott résztvett a k-galíciai, orosz-lengyelországi és kárpáti harcokban. 1915. márciusban megbetegedett. Később a bukovinai és wolhyniai harcokban küzdött, majd a román hadjáratban találjuk a Tölgyesi, Gyimesi-szorosi és egyéb harcokban. Az összeomlás az ukrajnai Odesszában érte.

Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Háborús emlékérem, 1912-13. m. ker., 6 éves szolg. jel., lovas- és lövészjelvény.

/Forrás: A Magyar Huszár: A magyar lovaskatona ezer évének története (1936) szerk: Ajtay Endre, vitéz Péczely László, Reé László/

.

**

.

Rácz Mihály

(1891 – ?)

Gazdálkodó. Szül. 1891, Püspökladány. 1912. októberben vonult be tényleges katonai szolgálatra a 16. közös huszár ezredhez Marburgba. A világháború kitörése tényleges katonai szolgálatban érte. 1914. augusztusban kikerült az orosz harctérre. Lemberg vidékén esett át a tűzkeresztségen, majd résztvett a további kelet-galíciai és orosz-lengyelországi harcokban 1915. januárig. 1915. márciustól ismét az orosz hadszíntéren találjuk, ahol ezúttal a 16-os huszárok összes kárpáti, galíciai, wolhyniai és bukovinai csatáit harcolta végig az orosz fegyverszünetig. Ezután Ukrajnában rendfenntartói szolgálatot teljesített, ahonnan 44 hónapnyi harctéri szolgálat után 1918. májusban került haza.

Kitüntetései: Bronz vitézségi érem kétszer, Károly csapatkereszt, 1912-13. m. ker., lovas- és lövészjelvény.

 /Forrás: A Magyar Huszár: A magyar lovaskatona ezer évének története (1936) szerk: Ajtay Endre, vitéz Péczely László, Reé László/

.

**

.

Várjuk a hozzászólásod