Püspökladány címerképei. Az első 1999-ig képviselte a települést, a könyv borítóján pedig napjaink városcímere látható.

**

Dr. Pánti Irén tollából

A darvakról

Szülővárosom címerében a Sárrét jellegzetes madara, az ezüstszínű őrdaru áll jobbra fordulva, féllábon állva, a másik lábát felhúzva, melyben egy követ tart. A legenda szerint este, mikor a darvak pihenni térnek, maguk közül egy őrt választanak, aki úgy küzd az elalvás ellen, hogy egyik lábát – melyben a követ tartja – felhúzza, s ha elpilled, a követ leejti és a zaj felébreszti.

A daru vizes, lápos területen élő gázlómadár, tolla szürke színű, a fejtetőn piros csík húzódik. Ma Eurázsia (Szibéria, Skandinávia, Németország) északi részén élnek, a tél elől Afrika északi és Ázsia déli részére repülnek.

A daru a magyarság legbecsesebb madara volt. Szent állatként tisztelték, aki a túlvilág és a földi világ között őrködik, tartja a kapcsolatot a magasabb szellemi világgal. Nyugodt, figyelő tartása, nemes viselkedése miatt a bölcsesség és az éberség  jelképét látták benne.

A daru a Sárréten élők legkedvesebb madara volt, ezért a pákászok között a darvászoknak volt a legnagyobb tekintélye. A darvak a mocsár legnehezebben megközelíthető helyein tanyáztak, a pákászok közül kevesen vergődtek el odáig, a rét veszedelmeitől való félelmük miatt. A darvászok vállalkoztak az embert próbáló feladatra, mert ha sikerrel jártak, sok pénz ütötte a markukat.

Összeszedték a daru-fiókákat, réti szállásukra vitték és megszelídítették őket. A szelíd darvakat szívesen vásárolták, néhány nemes család, vagy város címerében is feltüntette.

Sok háznál tartottak egy-két szelíd darut, melyek az udvarház díszei voltak. Amilyen visszahúzódók voltak természetes közegükben ezek a madarak, olyan hangosak és vidámak voltak miután megszelídítették őket. Ha jókedvük volt, illegették magukat az udvaron, csőrükbe gallyakat vettek, feldobták és elkapták azokat, játszottak, mint a gyerekek. Mivel nagyon éberek voltak, őrizték a házat, ha idegen lépett be a kapun, csőrükkel csattogtak, azonnal jeleztek. Ha a szárnyukat csapkodva keringtek az udvaron , azt üzenték, hogy rövidesen elromlik az idő.

Pákász darulesben
(Forrás: Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa)

A török időkben az alföldi várakban is tartottak szelíd darvakat. Úgy szoktatták őket, hogy éjszakára felüljenek a várfalakra, és ha mozgolódást észleltek a vár körül, azonnal rikoltozni kezdtek, felébresztették az őröket.

A darvak szép hasznot hoztak a darvászoknak, egy betanított daruért egy köböl búzát is megadtak.

A szép, betanított darvakat a török még adó fejében is elfogadta. Nemcsak a daru volt értékes, hanem a tolla is. A basákat, bégeket szép darutollakkal is meg lehetett vesztegetni.

A középkorban a nemesek a kalapjukon szívesen viseltek darutollat, később a darutoll a pásztorok kalapjának ékessége lett. A lányok rá sem néztek olyan legényre, akinek a kalapja mellett nem lengett darutoll, anyámasszony katonájának tartották őket, de a legények is kinézték maguk közül.

Az értékes tollat nem a daru fartollából, hanem a szárnyából húzták ki. A ringó, fehér, göndör bal oldalas darutoll volt a legények kedvence. A tollat azonban csak vasárnap vagy ünnepnap tűzték a kalapjuk mellé és ha nem használták, vastag nádszálba bújtatva a tükör mellett tartották.

Ha az apa végrendelkezett, az öröksége tárgyai között a darutollat is mindig megemlítette, többnyire

a legkedvesebb fiára hagyta.

A szájhagyomány szerint a táltosok, sámánok anyja daru volt, vagy legalábbis a darvak nevelték fel.

A táltosok botja végét darufej alakú csont díszítette, hajukba, fejdíszükbe darutollat tűztek.

A pákászok között is élt egy ilyen hiedelem. Az Óberettyó folyása mellett, Bajom közelében volt egy kerek sziget. Ennek a szigetnek a közepén élt egy pákász bogárhátú kunyhójában. Töpörödött, idős kis ember volt, de a haja és a szakálla nem volt ősz, hanem hamvasszürke és a homlokán olyan kis piros folt, mint a darvak fején. Azt híresztelték róla, hogy a daru költötte. Sámán volt, két hüvelykujja volt a bal kezén és a darvakkal meghitt volt a kapcsolata. Seregével szálltak a szigetre, ott tollászkodtak a kunyhó körül és csapatosan kísérgették a vén pákászt, és ha hozzájuk beszélt megálltak körülötte, úgy hallgatták, néha a szavába „krúgattak”. Kiesett tollaikat maguk szedték össze és a csőrükben vitték az öreghez, aki a tollakat élelemre cserélte. Védte őket életében, de a halálán túl is.

A mocsarak lecsapolásával, a lápvilág megszűnésével a darvak is elköltöztek hazánkból. A tél elől délre menekülnek, de útközben minden évben megpihennek a Hortobágy vizes helyein, halastavak, lecsapolt tavak mellett. Nemcsak a darvak, de a madarak színes serege pihen meg itt és a Délalföld pusztákkal övezett tavain.

A darvak vonulása általában szeptember végére, november elejére esik, erre az időre daru-megfigyelő táborokat szerveznek a Hortobágyon. 2012. októberében kb.113 ezer daru pihent meg itt. Lebilincselő látvány, ahogy hajnalban tömegesen kihúznak, és este az éjszakázó-helyükre behúznak. V alakban repülnek, elől a vezérmadár száll. Hazánkból távozva a hosszú repülés közben úgy pihennek, hogy a hátrább repülő darvak az előttük repülő hátára fektetik a nyakukat, ha a vezérdaru elfárad hátrarepül és ugyanezt teszi. Ha szél van ék formát tartanak, ha csendes az idő, újhold formában repülnek.

A darvak a népszokásokban is megjelentek. Jellegzetes tánc a „darudübörgő”, ahol a párok a daru jellegzetes mozgására emlékeztető mozdulatokkal táncolnak. A „darutáncot” lakodalmakban járják, mikor a táncosok sorban állnak és a zene ütemére a vezértáncost követik.

A daru-kultusz a Távol-Keleten is jelen van. Japánban papírból (origami) darukat hajtogatnak, és azzal várják az új évet. Úgy tartják, aki szilveszterkor 1000 papírdarut hajtogat, az új évben a hajtogatás közben elképzelt kívánsága teljesül.

A kínaiak az időszámítás óta úgy tarják, hogy a halhatatlanok daruháton repülnek az égbe, ezért a darut a „halhatatlanok darvaként” emlegetik.

Budapest, 2013. október 22.

Dr. Pánti Irén

Felhasznált irodalom:

Szűcs Sándor: Régi magyar vízi világ

Csörgő Zoltán: Hagyománytár

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Várjuk a hozzászólásod