Készítette: Megyaszai Szilvia

(2014. 06. 14.)


*

Nagy Háborús sorozatunk mai részében – a 85. könyvhét ünnepéhez is kötődően – különleges, korabeli országos kiadványokba, vaskos albumokba lapozhatunk bele, melyekben püspökladányi személyek (nagy-, déd- és ükapáink) nevével, adataival, fotóival találkozhatunk. Sokan talán nem is tudnak róla, hogy az első világháborúban harcoló katonáknak, a háborúba küldött őseinknek milyen emlékeket állítottak a háborút követő években. Az itt bemutatott kiadványok köre nem teljes, de ritkaságuk folytán egy szép és különleges gyűjteménybe pillanthatunk bele virtuálisan, hisz ezek az 1920-30-as években kiadott könyvek, albumok példányai jórészt elpusztultak, elkallódtak az évek során, némelyiket pedig betiltották 1945-ben, így üldözendővé váltak és megsemmisítésre kerültek.

Olyan könyvritkaságok lapjai is feltárulnak ebben az összeállításban, melyek ma már antikváriumokban is igen elvétve lelhetőek fel, ugyanakkor nem minden könyvtár büszkélkedhet példányaival. Ezek a hadialbumok, vitézi kiadványok országos megjelenésűek és terjesztésűek voltak a maguk korában, azok előfizetői, megrendelői bárhol az országban találkozhattak püspökladányi elődeink adataival is. Aztán nemcsak őseink emléke, a nevek és képmások, de az azokat őrző kiadványok is “elmerültek” a feledés homályába, s ma már alig ismertek a laikusok előtt. A lelkes gyűjtők és kutatók körében viszont egyre gyakrabban kerülnek elő (és nagy szerencse folytán kézbe) a világháború centenáriumára készülődve.

Ebben az összeállításban nem cél és nem is lenne lehetséges az összes, püspökladányi adatokat tartalmazó országos kiadású album és azok teljes tartalmának bemutatása, pusztán egy ízelítőt szeretnék adni a ritkább kötetekből, egy-egy püspökladányi ősünk nevének, adatainak, vagy fotójának szemléltetésével. A kiadványok több száz püspökladányi embernek állítanak emléket a sok százezer magyar katona sorában, s dacolva az idő könyörtelen vasfogával, őrzik sárguló, foltos lapjaikon szeretteink emlékét!

Kérem tartsanak velem egy újabb időutazáson, mely során az első világháborút követő években megjelent kiadványokat “vesszük kézbe”, s lapozunk bele azokba, őseink – nagyapáink, dédapáink – emlékét, arcmását kutatva…

A bemutatott kiadványok egy magángyűjteményből kerültek összeválogatásra. Az összeállítás tartalmának további felhasználása a szerző engedélyével lehetséges!

 

*

A képekre kattintva kinagyíthatóak, lapozhatóak!

***

*

MAGYAR FRONTHARCOS MOZGALOM – 1938.

(Szerk.: Mándoky Sándor, Faragó László)

A Frontharcos Szövetség a világháborúban első vonalbeli frontszolgálatot teljesítő katonáknak (későbbi nevén: tűzharcosoknak) 1929-ben megalakult és belügyminiszterileg jóváhagyott országos szövetsége. Frontharcos (majd tűzharcos) az a magyar állampolgár lehetett, aki az 1914-18. évi világháborúban teljesített arcvonalbeli szolgálat alapján a Károly csapat-kereszt igazolt tulajdonosa volt. Püspökladányban is volt helyi csoportjuk, tagjainak száma több, mint 200 fő volt.

 

 

Jelölések:

* (csillag): születési idő és hely, cs. és kir.: császári és királyi, K.cs.k.: Károly-csapatkereszt, Seb. é.: sebesülési érem, H.e.é.: háborús emlékérem

***

*

A MAGYAR TÜZÉR – 1938.

Alcím: A magyar tüzérség története

(Szerk.: Felszeghy Ferenc, Reé László)

A tüzérségnek – mint az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadserege egyik fegyvernemének – megjelent több száz oldalas hadialbuma, általános történeti résszel és személyes adattárral (köztük számtalan püspökladányi személy adataival). Több kiadása jelent meg, melyek csak az adattárban szereplő – I. világháborúban harcoló – személyekben térnek el egymástól.

 

Jelölések:

* (csillag): születési idő és hely, Br.: bronz vitézségi érem, K.cs.k.: Károly-csapatkereszt, H.e.é.: háborús emlékérem

***

*

 

A  MAGYAR  GYALOGSÁG – 1939.

Alcím: A magyar gyalogos katona története

(Szerk.: Doromby József, Reé László)

A gyalogságnak – mint az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadserege egyik fegyvernemének – megjelent több száz oldalas hadialbuma, általános történeti résszel és személyes adattárral (köztük számtalan püspökladányi személy adataival). Több kiadása jelent meg, melyek csak az adattárban szereplő – I. világháborúban harcoló – személyekben térnek el egymástól.

Jelölések:  * (csillag): születési hely, k.gy.e.: közös gyalogezred

***

*

A MAGYAR HUSZÁR – 1939

Alcím: A magyar lovaskatona ezer évének története

(Szerk.: Ajtay Endre, Péczely László, Reé László)

A lovasságnak – mint az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadserege egyik fegyvernemének – megjelent több száz oldalas hadialbuma, általános történeti résszel és személyes adattárral (köztük számtalan püspökladányi személy adataival). Több kiadása jelent meg, melyek csak az adattárban szereplő – I. világháborúban harcoló – személyekben térnek el egymástól.

   

Jelölések:

* (csillag): születési idő és hely, k.h.e.: közös huszárezred, O2: II. osztályú ezüst vitézségi érem, Br.: bronz vitézségi érem, K.cs.k.: Károly-csapatkereszt, H.e.é.: háborús emlékérem, Vasker.: Vaskereszt (itt: vitézségi érem szalagján)

***

*

A CS. ÉS KIR. 39. GYALOGEZRED A VILÁGHÁBORÚBAN – 1939.

(Szerk.: Lépes Győző, Mátéfy Artur)

Debrecen “háziezredének”, az Osztrák-Magyar Monarchia közös 39. gyalogezredének fennmaradt ezredalbumát láthatják az alábbiakban. Szerencsésnek mondható, hogy ezen ezred elkészítette albumát, mert sajnos ez nem maradt fenn emlékül minden alakulat esetében az utókornak. E kötet az ezred történetéről és első világháborús részvételéről szól, az események kronologikus sorrendjében. Mivel az ezred iratai a román megszállás alatt javarészt megsemmisültek, így nagy kutatómunkával állt össze utólag az album anyaga 1939-ben, de sajnos bizonyos információk még így is pótolhatatlanok maradtak. A kitüntetett tisztek és legénység adatai nem voltak teljes egészében rekonstruálhatóak, teljes névsora csak az arany vitézségi éremmel kitüntetetteknek van, a “nagyezüst” érmesek (I. osztályú ezüst vitézségi érem tulajdonosok) névsora már nem teljes. Az album tartalmazza az ezred hősi halottainak névsorát is (fotó nélkül), de itt sem mondható teljesnek az adatbázis, a nevekhez tartozó adatok elég hiányosak.

Mivel a püspökladányiak nagy része a debreceni 39-esek kötelékében szolgált az első világháború alatt, így az album végén található névsorok is számtalan püspökladányi nevét őrzik meg az utókor számára.

   

A világháborúban “nagyezüst” vitézségi éremmel kitüntetett legénység névsora (részlet).

Jelölés:   * (csillag): A Vitézi Rend tagjait jelöli.

Jelentése: A püspökladányi Horváth József tizedes, a Vitézi Rend tagja, “nagyezüst” éremmel kitüntetett.

***

*

A MAGYAR KATONA – 1943.

Alcím: Századunk legszebb magyar csatái

(Szerk.: Ajtay Endre)

“E mű szerzői a világháború és a későbbi szép magyar csaták mindenikét kidolgozták, úgyhogy most, amikor munkájuk kiadására alkalom nyílt, a már nagy gonddal előkészített és megírt szebbnél-szebb harcok közül kellett e könyvünk anyagát kiválogatni. Ez pedig nem volt könnyű feladat. (…) A szerzők forrása legelsősorban a m. kir. Hadilevéltár iratanyaga volt. (…) A szerzők szerény emléket állítottak a magyar katonának, aki hősies vitézkedéssel szerzett magának megbecsülést. De ki tudna olyan emléket állítani neki, amely valóban méltó hozzá, valóban méltó cselekedeteihez!” olvasható a több száz oldalas album előszavában.

A vaskos kötet végén található fényképes Emlékalbumban a világháborúban, Felvidék, Kárpátalja és Erdély visszaszerzésében résztvett bajtársak életrajzát örökítették meg, az általuk rendelkezésre bocsátott adatok alapján.

   

   

***

*

VITÉZI KIADVÁNYOK

*

A Vitézi Rendet Nagybányai Horthy Miklós kormányzó kezdeményezésére 1920-ban rendelettel alapították meg (mely rendelet tulajdonképpen a vitézi telek adományozásáról és alapításáról szólt), célja szerint azért, hogy “utódaikban is jutalmazzák s az ország hűségében megtartsák mindazokat, kik a világháborúban és a forradalmak alatt egyéni vitézségükkel s nemzeti érzésükkel kitűntek, s emellett – ennek jeleként – személyes vitézségükért adományozott hadikitüntetéssel is rendelkeztek.” A magyar kormány által létrehozott szervezetnek az volt a fő célja, hogy az I. világháborúból hazatérő, a föld műveléséből élő hős katonákat földhöz juttassa, eképpen jutalmazva és kötelezve el a háborúban harcoló tömegeket. A földdel (vitézi telekkel), házzal, munkahellyel, különböző szociális juttatásokkal támogatott, állammal szemben lojális szervezet kötelessége egy esetleges külső, vagy belső ellenség elleni támadás esetén támogatás nyújtása lett volna a mindenkori magyar kormány részére (de erre a gyakorlatban sosem került sor.) A Vitézi Rend széles társadalmi bázisra épült – 1939-ig közel 17.000 főt avattak vitézzé, 1943-ig több, mint 23.000 főt – és jelentős társadalmi támogatottsággal is rendelkezett, illetve nagyon sok, háborúban harcoló személy, s családja megélhetését segítette a számukra juttatott földdel és kedvezményekkel.

Püspökladányban alig több, mint 40, első világháborús hőst avattak vitézzé, ezenkívül az ő elsőszülött fiaik közül a várományosként felvételüket kérőket. Az első tényleges püspökladányi vitézek (aki itt született és itt is élt huzamosabb ideig) egyike volt Horváth József, akit 1923-ban egy társával együtt ütött vitézzé Horthy Miklós kormányzó.

***

*

VITÉZEK ÉVKÖNYVE – Első Évfolyam – 1927.

(Szerk.: Pekár Gyula)

Ez volt az első kiadása a vitézek adatait tartalmazó évkönyveknek, az 1927. évig vitézzé avatottak neveit és néhány személyes adatukat tartalmazza.

   

 

A szöveg jelentése: Szabó Lajos volt tartalékos, közvitéz, földműves. Háborúban szerzett kitüntetései: I. osztályú ezüst vitézségi érem (“nagyezüst”), II. osztályú ezüst vitézségi érem (“kisezüst”), Károly csapatkereszt. Született Püspökladányban, 1897. december 6-án. Lakcíme: Püspökladány 1328.  1925-ben avatták vitézzé 3666. sorolási számmal.

***

*

VITÉZEK ÉS GAZDÁK LAPJA – (1926. 06. 18.)

(Szerk.: Farkass Jenő)

A vitézek tájékoztatására adták ki 1922-től a Vitézek és Gazdák Lapját, melynek 1935-től Vitézek Lapja lett a címe. Ennek Vitézi élet/Családi értesítő rovatában rendszeresen közöltek vitézek születési, halálozási és házasságkötési híreit. Az 1926. július 18-i számban egy örömteli hírt találunk egy püspökladányi jegyespár házasságkötéséről.

      

***

*

A VITÉZI REND 1921-1931.

Alcím: A tízéves Vitézi Rend

(Szerk.: Szécsy-Oszlányi-Oszlányi-Farkass)

A Vitézi Rend tízéves évfordulója alkalmából adták ki. A Vitézi Rend történetének, az egyes vitézi törzsszékek és vármegyei vitézi székek tisztviselőinek bemutatása mellett a vitézek névsora is helyet kapott a kötetben. A Vitézi Rend kutatóinak sok érdekességet rejt e mű is.

 

 

Jelentése: Dalmi Albert földműves, született Püspökladányban. 1925-ben avatták vitézzé, 4003. sorolási számmal. Vitézi telekkel rendelkezik (Püspökladányban a Hamvason osztottak ki összesen kb. 23-26 vitézi telket).

 ***

*

AZ 1934-BEN FELAVATOTT VITÉZEK NÉVSORA

E vékonyka kiadvány egy igazi kuriózum! Mint az eredeti, eléggé megsárgult – 1934-es – kísérőlevél is mutatja, e “füzet” a Vitézi Szék által készített kiegészítő jegyzéke az előző, “A Vitézi Rend 1921-1931.” című albumnak, melyet megküldtek az eredeti megrendelőknek. Nem túl sok ilyen kiegészítő jegyzék maradt fenn eredetiben és élte túl épségben az elmúlt 80 évet, hisz ez önmagában – kötés híján – még sérülékenyebb volt, mint maga az album. E 30 számozott oldalból álló, eredetileg is borító nélküli kiadvány az 1934. évi országos vitézi avatás névsorát közli, benne püspökladányiak neveivel.

 

 

Ifj. Horváth József az 1923-ban vitézzé ütött  – első világháborúban harcoló – azonos nevű apja után kapta meg 1934-ben a vitézi címet. A Vitézi Rend szabályai szerint erre az elsőszülött fiú (a várományos) tarthatott igényt, de ez nem járt automatikusan, itt is kérelemhez és elbíráláshoz kötődött a cím adományozása. A bemutatott oldalon olvasható még egy püspökladányi név, Kabai József neve, aki szintén háborúban harcoló és hadifogságban hősi halált halt apja után kérelmezte és kapta meg a vitézi címet. Apját 1926-ban posztumusz avatták vitézzé. (Ezen kísérőadatok nem a kiegészítő jegyzékből nyerhetőek ki,  háttérkutatás eredményei.)

***

*

VITÉZEK  ALBUMA – 1939.

(Szerk.: vitéz szendrői Kovách Géza)

 

Egy újabb különleges és  igencsak ritka kiadványt szeretnék utolsóként ajánlani.  Az 1939-ben megjelent Vitézek Albuma egy igazi könyvritkaság, hisz azon kiadványok közé tartozik, melyeket 1945-ben betiltottak és elrendelték a megsemmisítésüket!

Az album hosszas előkészítő munka és adatgyűjtés után készült el, célja szerint egybe kívánta gyűjteni az I. világháborúban hősiesen harcoló és vitézzé avatott személyek, valamint a címet öröklő várományosok nevét és néhány alapvető adatukat, fotójukat, emléket állítva ezzel a háborús hősöknek.

Az albumban több, mint 12.000 név szerepel, akiket 1938. december 31-ig avattak vitézzé és több, mint 5.000 portréfotó található.  A kiadvány több, mint 600 oldalas. Az albumban nem szerepel viszont az addig felavatott összes (közel 17.000) vitéz neve és adatai, csupán azoké, akik kérték és megfizették az albumba kerülés díját.

   

  

Jelentése: vitéz Horváth József tartalékos tizedes, földműves, Püspökladányban lakik. Született 1885-ben, szintén Püspökladányban. Bevonult a császári és királyi 39. gyalogezredhez. Kitüntetései: I. osztályú ezüst vitézségi érem (“nagyezüst”), II. osztályú ezüst vitézségi érem (“kisezüst”), bronz vitézségi érem és Károly-csapatkereszt.

***

Megyaszai Szilvia

*

Az összeállítás tartalmának további felhasználása a szerző engedélyével lehetséges!

***

A honlap I. Világháború/Fotótár rovatában további személyekről feltöltött adatok, fotók is találhatóak.

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Várjuk a hozzászólásod