Medgyaszay István, az építészet Bartókja

(a püspökladányi római katolikus templom tervezője)

*

*

Zajti Gábor filmrendező az építészet Bartókjának nevezte Medgyaszay Istvánt, az életéről és munkásságáról készített dokumentumfilmjében, ha életét megismerik igazat fognak adni neki. Medgyaszay István több, mint ötven évig volt a magyar építészet tevékeny résztvevője és csodálatos épületekkel gazdagította nemzeti kultúránkat. Kimagasló képviselője volt a 19. század végén és a 20. század elején születő szecessziós művészetnek. Építészete egyéni volt, mégis sajátosan magyar. Számos épület dicséri teremtő fantáziáját Budapesten és szerte az országban, díszeként annak a településnek, ahol azt megépítették. A püspökladányi katolikus templomot is ő tervezte, ezért vállalkoztam munkássága bemutatására.

*

 

A püspökladányi római katolikus templom 1921-ben és 2014-ben

  *

                                      

A gyermekkor és ifjúkor évei

Medgyaszay István 1877. augusztus 23-án született Budapesten, Benkó István néven. Édesanyja Kolbenheyer Kornélia, apja Benkó Károly. Két testvére volt, Ödön és Gyula. Ödön fiatalon hunyt el, Gyula öccse is építész lett. 1906-ban Benkó vezetéknevét anyai nagyanyja Medgyaszay Kornélia után Medgyaszayra változtatta. Érdekességként jegyzem meg, hogy később Gyula öccse is felvette a Medgyaszay vezetéknevet.

Édesapja Benkó Károly kemény munkával emelkedett fel kőművesből építőmesterré, majd tervező építésszé. Sok templomot, és iskolát tervezett és épített szerte az országban. Vállalkozó szellemű volt, ő alapította Nyergesújfalun az első cementgyárat. Az egész országot behálózó lerakatai voltak. Kísérleti betonépítményeivel részt vett a párizsi Világkiállításon 1873-ban, ahol világkiállítási diplomát kapott. Szakkönyveket, cikkeket írt, meghívták tanárnak az Állami Ipariskolába. Fiatalon hunyt el, 1893-ban. Az akkor 16 éves István fia, hogy a család anyagi gondjain segítsen, édesapja példáját követve kőműves inasnak állt. A Magyar Mérnök és Építészkamara anyagi támogatása lehetővé tette számára, hogy tanulmányait folytassa, az Állami Ipariskola építész szakán. Annak elvégzése után az Állami Főreáliskolában folytatta tanulmányait, ahol leérettségizett. A tanulás mellett  változatlanul dolgozott, de már tervezői feladatokat kapott Francsek Imre tervező irodájában.

Az 1890-es évek második felében Bécs a modern építészet egyik fellegvára volt, itt keresett hát munkát és tanulási lehetőséget az ifjú Medgyaszay István. Egy neves tervező intézetben alkalmazták, ahol Windischgrätz herceg palotáinak tervein dolgozott és még ebben az évben Chernowitzban színházat tervezett. Nagy álma teljesült, mikor felvételt nyert a bécsi Képzőművészeti Akadémia építészeti mester iskolájába. A felvételt annak köszönhette, hogy elnyerte I. Ferenc József ösztöndíját egy főúri park kapujának tervével. Ezzel egy időben beiratkozott a bécsi Műszaki  Főiskola magasépítési szakára. Az itt tanultak meghatározó befolyást gyakoroltak későbbi munkásságára. Stúdiumai alatt a közös Hadügyminisztérium kaszárnya épületek homlokzatainak tervezésével bízta meg, de jelentős sikert pályázataival ért el. Egyéni adottságai és óriási akaratereje segítették hozzá, hogy már az indulásakor is sikeres volt. Jelentős alkotása a Gellérthegyre tervezett Nemzeti Pantheon pályázati terve, mellyel elnyerte a Gundel Díjat. 1904-ben az állam a tervet megvásárolta a Szépművészeti Múzeum részére, de a kivitelezésre nem került sor. Ez a terv az első állomása a sajátosan magyar építészet  felé vezető útjának. Mivel a magyar építészeti formák kialakítása erősen foglalkoztatta, 1902-ben átiratkozott a budapesti Műegyetemre és itt szerzett diplomát 1906-ban. Közben a bécsi Művészeti Akadémiát is befejezte.

 

 A kiteljesedés évei

1904-ben rövid ideig Berlinben dolgozott, majd nekivágott az építészetét továbbiakban meghatározó gyűjtőútjainak. Első útja Kalotaszegre vezetett, itt kötött ismeretséget Malonyay Dezső művészettörténésszel és munkatársaival, akik a magyar népi művészet kincseit gyűjtötték össze, szinte az utolsó pillanatban, mielőtt elenyésznének. A következő gyűjtőútjait már velük összehangolva folytatta. Bejárták a Dunántúlt, Székelyföldet, Palócföldet. Az itt szerzett tapasztalatok mély benyomást gyakoroltak rá, ettől kezdve azt hangoztatta, hogy amit az alkotásaiban értéknek tart, azt a népi építészettől, és az épületeket felépítő falusi mesterektől tanulta. Foglalkoztatta a magyar építészet eredetének problémája, melyet álláspontja szerint keleten kell keresni. Az uráli őshazából elindult őseink Ázsia földjén közel ezer évet töltöttek, míg eljutottak az őshazába. A vérközösség és művészeti közösség keleti jellegűvé formálta a magyarokat. Az európai felszín mögött most is ott szunnyad a nemesebb keleti kultúra.

1907-ben a keleti gyűjtemények tanulmányozására Németországba, Svájcba és Franciaországba utazott. Az 1908-1910-es években több szabadalmát fogadták el. Ilyenek: a foglalat nélküli izzólámpa, a színházi ajtózár, a vasbeton mennyezet. Ettől kezdve a vasbeton technológiát és a népi formaelemeket együttesen alkalmazta tervezési munkáiban, mely az épületeinek egyedi bájt kölcsönzött. Nemzetközi viszonylatban elsőként ismerte fel az akkor új építőanyagnak számító vasbeton jelentőségét a tér és tömeg jellemzőinek kidomborításában. A Veszprémi Színpártoló Egyesület rábízta a város új színházának megtervezését. Itt alkalmazta először a vasbeton technológiát, mely elnyerte a szakma és a közönség elismerését. Ezt követően egymás után nyerte a színház-pályázatokat.

1911-ben egy vadásztársaság tagjaként Egyiptomban és Szudánban tanulmányozta a Nílus menti ókori kulturális emlékeket. Az Operaház belső átalakítására 1912-ben kapott megbízást. A korszerűsítés lényeges része a nézőtér akusztikájának megjavítása volt, mely olyan jól sikerült, hogy napjainkban is  funkcionál.

Templomok építésére is szívesen vállalkozott. 1910-ben kapott megbízást a rárósmulyadi  templomi funkciókat is ellátó sírkamra megtervezésére. Ez az egyik legegyénibb temploma, mely a vasbeton építészet és a népi elemek harmonikus kompozíciója. l912-től figyelme a fa építészet felé fordult, melynek az ógyallai katolikus templom volt az első állomása. A püspökladányi római katolikus templom megtervezésére 1921-ben kapott megbízást. A kalotaszegi templomok ihlették a megtervezésénél. Legjellemzőbb része volt a tömör toronytestre helyezett kifinomult arányú toronysisak, mely hozzáépült a gótikus jellegű templom tömegéhez. A sima fehér falak és a szépművű famennyezet kontrasztja a templom-belsőnek egyedi hangulatot kölcsönzött. A bejárati oromzat közepén valószínűleg a Hegyi beszédet ábrázoló secco-kompozíció volt látható. Az épület a II. világháborúban súlyosan megsérült, és a tornyot eredeti mivoltában már nem is állították helyre.

*

 

A püspökladányi római katolikus templom 1921-ben és 2014-ben. Az oromzat az egykori “Hegyi beszéd” című kompozícióval. Kathy Imre könyvében megörökített ritka felvétel a megsemmisült falfestményről.

*

Medgyaszay István az I. világháború kitörését követően önkéntes frontszolgálatra vonult, Galíciába helyezték. Még ebben az évben feleségül vette Martinovich Gabriellát. Házasságukból 3 lánygyermek született. A bécsi kaszárnyák  tervezésénél szerzett jó hírneve is közrejátszhatott abban, hogy hadi-kiállítás tervezésével és felépítésével bízták meg Lembergben. A kiállítás célja a frontélet bemutatása, a háborús pusztítások és az újjáépítés bemutatása volt. A hadikiállítást 1918-ban Budapesten, a Margit-szigeten újra megrendezték, a háború után kissé módosított tartalommal. A háború után újjáépítési megbízásokat kapott, elsősorban Gyöngyösön, mert a város a háborúban csaknem elpusztult, újjá kellett építeni. Ott tervezte meg, egy borkereskedő megbízására az egyik leghangulatosabb épületét, a Rusz házat. 1927-ben a kormányzó műegyetemi magántanárnak nevezte ki.

1928-ban megalapította a Lechner Ödön Társaságot. Nagyobb bérház-együttesekre és egyházi beruházásokra nyert pályázatokat és megtervezte a Baár Madas Református Leánynevelő Intézet épületét,  mely a korszak legmodernebb tanintézete volt.

Felkérték a bombay-i Történeti Múzeum megtervezésére és 1932-ben lehetősége is nyílt Indiába elutazni. Tervezéssel kapcsolatos várakozásai meghiúsultak, így kutatásait folytatta, számos utazást tett és előadásokat tartott angolul. Az itt szerzett tapasztalatait felhasználva a keleti és nyugati gondolkodás szintézisére tett kísérletet írásaiban és előadásaiban. 1939-ben egyetemi  nyilvános  rendkívüli tanári címet adományozott a kormányzó részére.

 A hanyatlás évei

Az 1930-as évek második felében még jelentős épületeket tervezett, pl. az OTI második kerületi rendelőjét és a TÉBE (Takarékpénztárak és Bankok Országos Nyugdíjpénztára) Bankház épületét, mely egzotikus modernségével hívta fel a belvárosiak figyelmét. Munkásságában a II .világháború megtorpanást jelentett, de energiája is kimerülőben volt. 1946-ban kegydíjért folyamodott a vallás és közoktatási miniszterhez. Tildy Zoltán köztársasági elnök 1947-ben életjáradékot adományozott részére. Az 1948-ban bekövetkezett politikai változások után megfagyott körülötte a levegő. A letűnt világ szemléletét hirdető építész gyanússá vált a szemükben, meghurcolták, mivel nem lépett be a pártba. 1950-től a Városépítési Tervező Irodában, a Középület Tervező Vállalatnál dolgozott. 1956-ban nyugdíjrendezési kérelmet nyújtott be, melyet csak egy év múlva fogadtak el. 1959. áprilisában megszüntették a munkaviszonyát, nyugdíjazására tekintettel, ezt követően 3 hétre hunyt el. Egy kiváló embert és építészt vesztettünk el, de munkáit ma is csodálhatjuk, és őrizzük őt emlékeinkben.

Építészeti hitvallásával zárom írásomat:

„A magyar ember szereti az egyszerűt, a világosat, és a nyugodt komolyságot. Legyünk mi is egyszerűek az építkezéseinkben, ne féljünk a nagy nyugodt felületektől, de ha díszeset akarunk itt-ott, legyen becsületes, legyen magyar és igazán szép, mint faragott hímes rokka meg a varrottas pereces kendő, amit a  legény meg a lány ad egymásnak – szeretetből.

Budapest, 2014. július 6.                                                                                        

Dr. Pánti Irén

 

Felhasznált irodalom:

Kathy Imre:  Medgyaszay István

Az építészet mesterei:  Medgyaszay István

***

A püspökladányi római katolikus templom és egyház történetéről a “Templomok” című rovatban olvashat részletesebben!!

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Várjuk a hozzászólásod