A püspökladányi gyűjtőmunka  tapasztalatai egy országos tudományos konferencián

6

A Politikatörténeti Intézet az első világháború centenáriuma alkalmából egy átfogó tudományos projektet indított, ami széles körben lehetővé teszi a társadalmi emlékezet közös formálását. Ebben van segítségükre az intézet levéltári és könyvtári gyűjteménye, elismert kutatói, főképp azonban arra számítanak, hogy a közönséget, a társadalmat is bevonják programjaikba, lehetővé téve az első világháború helyi, sőt akár családi emlékezetének bekapcsolását a szélesebb közösségi emlékezetbe. E projekt keretében került megrendezésre a Világháború, társadalom, emlékezet” című konferencia 2014. szeptember 23-án Budapesten, a Politikatörténeti Intézetben.

 

Nagyszerű szakmai előadások hangzottak el a rendezvényen, melyek előadói a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetéből, a HM Hadtörténeti Intézetből, a Politikatörténeti Intézetből, az ELTE BTK-ról, a Nemzeti Múzeumból, a Debreceni Egyetemről és a Nagy Háború Blogtól (Nagy Háború Kutatásért Közhasznú Alapítványtól) érkeztek. Erre a szakmai napra kaptam meghívást egyetlen helytörténet-kutatóként, a Püspökladány Anno helytörténeti honlap szerkesztőjeként, melynek nagy tisztelettel tettem eleget. A konferencia 3. blokkja az „Emlékeztetési gyakorlatok és lehetőségek” témakört vizsgálta, s itt hangzott el korreferátum – Pintér Tamás és Bognár Katalin előadása mellett – Az emlékezet helyi működéséről, aktivizálhatóságáról, a helyi közösség bevonásának módjáról és lehetőségeiről, egy település példáján keresztül” címmel, mely a püspökladányi, s különös tekintettel a honlaphoz kötődő I. világháborús helytörténeti kutatás bemutatására koncentrált.

Az előadás keretében ismertetésre kerültek a Püspökladány Anno honlapon folyó Nagy Háborús kutatás és adatgyűjtés gyakorlati tapasztalatai, a gyűjtőmunka folyamata és a helyi mozgósításban rejlő és kiaknázható lehetőségek köre. A beszámoló során arra kívántam rávilágítani, hogyan működik az emlékezet települési szintű aktivizálásának gyakorlata, hányféle módon vonható be a lakosság az információgyűjtésbe, milyen forrásokból lehetséges a 100 éve történt események helytörténeti adatainak összegyűjtése, valamint hogyan működ(hetné)nek együtt a lakosság, a kutatók, a különböző szervezetek és intézmények ebben a munkában. Felhívtam a figyelmet az adatgyűjtés fontosságára, sürgető és időszerű feladataira, egy egységes központi, de helyi információkra épülő adatbázis, valamint elérhető keresőszolgálat szükségességére. E helyi – és teljes egészében civil kezdeményezésű – gyűjtőmunkához a lakosság aktív részvételén túl a helyi intézmények, szervezetek részéről nyújtandó támogatásra, partneri együttműködésre is égető szükség lenne. Fontosnak érzem emellett azt, hogy ne csak a háborúban harcoló hadviselő felekről, hanem az egyes közkatonákról is emlékezzünk, s ápoljuk emléküket, erre törekszik a Püspökladány Anno honlapon futó I. világháború címet viselő sorozat is.

Megemlítésre került továbbá az Első Világháborús Albumok Facebook-oldal is, melyet a helyi gyűjtéssel párhuzamosan indítottam el, mintegy annak támogatására. (Itt megtekinthető: https://www.facebook.com/pages/Els%C5%91-Vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BAs-Albumok/437941676281988?fref=ts )

 

A tudományos konferencia végén egy spontán és interaktív mini-kiállításra került sor, melynek keretében egy kis ízelítőt kaphattak a rendezvény résztvevői, az érdeklődők a Püspökladány Anno honlap gyűjteményébe érkező korabeli emléktárgyakból, dokumentumokból és fotókból, valamint a püspökladányi és környékbeli településeken (Szerep, Sárrétudvari) megjelent néhány I. világháborús hősi halotti kiadványból. A rendezvény résztvevői nagy érdeklődéssel fogadták a mini-tárlatot.

Köszönet az Intézet meghívásáért, és azért, hogy szakmai körökben is lehetőséget kaphatott egy püspökladányi civil kezdeményezés, egy nagy érdeklődést kiváltó helyi gyűjtőmunka a széleskörű bemutatkozásra. A nagyszámú hallgatóságnak pedig köszönet a figyelemért, az érdeklődő kérdésekért és az elismerő hozzászólásokért!

(Az elhangzott előadások írásban is megjelennek majd, a Múltunk című folyóirat decemberi számában.)

A “Hadszíntér és Hátország” honlap beszámolója a teljes konferenciáról: http://elsovh.hu/beszamolo-a-muhelykonferenciarol/

Megyaszai Szilvia

FOTÓGALÉRIA:

 (A képek rákattintással kinagyíthatóak, lapozhatóak)

 

  (Fotók: Politikatörténeti Intézet, Pintér Tamás, Megyaszai Szilvia)

***

*

A szakmai konferencia részletes programja:

.

9: 20 Megnyitó: FÖLDES GYÖRGY (az MTA doktora, az intézet főigazgatója)

.

9:30–10:15 Bevezető előadás:

PÓK ATTILA (az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete igazgatója): Az első világháború értelmezésének fő tendenciáiról 100 évvel a szarajevói merénylet után

.

10:30–12:30 A világháború emlékezete és a háborús tapasztalat hatása:

DÉNES IVÁN ZOLTÁN (Debreceni Egyetem egyetemi tanára): Rendszerváltások – Bécsből

POLLMANN FERENC (a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Intézete kutatója): Hadtörténetírás és világháború

IFJ. BERTÉNYI IVÁN (az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, az ELTE BTK egyetemi adjunktusa) : A háttérbe szorult háború. IV. Károly a két világháború közötti emlékezetben

KONOK PÉTER (a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa): Volt-e a világháborúnak baloldali emlékezete?

.

13:30–15:30 Társadalomtörténeti fordulat? Emlékeztetési gyakorlatok és lehetőségek.

PINTÉR TAMÁS (a Nagy Háború Blog főszerkesztője): A Nagy Háború Blog és a világháború emlékezete

MEGYASZAI SZILVIA (a Püspökladány Anno honlap szerkesztője, helytörténet-kutató): Az emlékezet helyi működéséről, aktivizálhatóságáról, a helyi közösség bevonásának módjáról és lehetőségeiről, egy település példáján keresztül

BOGNÁR KATALIN (a Nemzeti Múzeum muzeológusa): Az első világháború és a harmadik dimenzió

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Várjuk a hozzászólásod