december 2014 hónap bejegyzései

2014.12.31 – Frissítve: 2017.07.19.

.

Harangrekvirálás Püspökladányban 1917-ben

.

1

*

3

*

Két rendkívüli fotó került elő a múltból, egy családi hagyatékból, melyek Püspökladány történetének egy jelentős eseményét őrizték meg képekben. A két fotó 1917-ben készült és a református templom két harangjának I. világháborús hadicélra történő elszállítását örökítette meg. A harangrekvirálás a harangok hatósági igénybevételét, felhasználását jelentette, bizonyos térítés ellenében, háborús célokra.

Ez olvasható Fazekas Sándor: Adatok a püspökladányi református egyházközség történetéhez című kiadványában az eseménnyel kapcsolatban: „Az I. világháború alatt, Kállay Sándor lelkész szolgálati idejében a magyar királyi honvédelmi miniszter lefoglalta a két nagyobbik harangot és az orgona díszes külső sípjait a 4. hadtest részére. Elszállításukra 1917. július 18-án került sor, melyeket csak öt évvel később, 1922-ben tudtak pótolni.”

A magyar királyi honvédelmi miniszter a 10,875-1917. számú rendeletével foglalta le a harangokat a hadvezetőség részére.

Az első fennmaradt fotón a templomból leszerelt egyik harang látható (Püspökladány lakossága és két katona előtt), ahogy nagy valószínűség szerint földbe csapódott a leeresztés során. A fotó kinagyított részletén olvasható a harangon szereplő alábbi felirattöredék: „…PESTEN 1896”. Ezzel a haranggal kapcsolatban az az információ maradt fenn, hogy Erőss Lajos lelkipásztor 1894-ben harang-felújítási akciót kezdeményezett és az újonnan öntött harangok 1896. november 21-én szólaltak meg először. A kinagyított fotórészleten láthatóvá vált továbbá a harang gyönyörű ornamentikája is, mely e különleges és egyedülálló módon fennmaradt kép segítségével vált megismerhetővé több, mint 100 év távlatából az utódok számára is.

A második korabeli fotón és annak kinagyított részletén az látható, ahogyan Püspökladány lakossága útjára indítja és elbúcsúztatja a hadicélra lefoglalt, püspökladányi református templom harangjait. Fennmaradt, hogy a hívek országszerte heves érzelemnyilvánításoktól kísérve búcsúztatták hadba vonuló harangjaikat, s a fotók tanúsága szerint így történt ez Püspökladányban is. A búcsúztatáshoz virágokkal díszített egyik harang szalagján, annak töredékén ez olvasható: „KEGYELETÜK  JELÉÜL”. A szalag másik felének felirata sajnos töredékes, nem értelmezhető.

*

Kecskés Gyula tanító így írt erről a napról, 1917. július 18-áról:

„A két harang épségben esett le s még aznap délután alkalmi istentisztelet keretében elbúcsúztatta Kállay Sándor lelkész a hívektől. A Himnusz elhangzása után a megkoszorúzott harangokat a katonák szekereken a vasútállomásra vitték. A harangok átvételekor kg-ként 4 koronával, összesen 8312 K-val tartozott az állam. A harang-alap növelése céljából 1918-ban a harangrekvirálás évfordulója alkalmából a presbiterium kiadta Kállay Sándor lelkész harangbúcsúztató beszédét.”

Egy későbbi időből származó presbiteri jegyzőkönyv meg is erősíti ezen információkat, azzal a kiegészítéssel, hogy a hadvezetőség a két rekvirált és elszállított nagyharangért a 8.312 korona összeget kifizette, a református templom kisharangja ellenben – történelmi értéke miatt – mentesült a beszolgáltatás alól, s így az tovább szolgálhatta a település lakosságát. Ez a kisharang volt az, melyet Kecskés Gyula a Rákócziak korából datált, s melyet Rákóczi-harangnak is neveztek a püspökladányiak (annak újraöntött változata).

*

A fotók kiemelt részletei:

2

*

4

 

***

*

A fotón látható két harang története:

Ezek voltak minden bizonnyal az utolsó képek a püspökladányi református templom két nagyharangjáról, melyeket 1896-ban öntött Thury János harangöntő cége (a kis-haranggal, azaz a Rákóczi-haranggal együtt). A harangok feliratait Erőss Lajos ref. lelkész készítette el. A nagyobbik harang 1420 kg súlyú volt (“D” hangú), melynek felirata ez volt: “AZ ÉLŐKET HIVOGATOM, A HOLTAKAT MEGSIRATOM. SAJÁT HIVEI ÖNKÉNTES ADOMÁNYAIBÓL ÖNTETTE A PÜSPÖKLADÁNYI EV. REF. EGYHÁZ 1896.” A másik harang 600 kg súlyú volt (“G” hangú), melynek felirata ez volt: “SAJÁT HIVEI ÖNKÉNTES ADOMÁNYAIBÓL ÖNTETTE A PÜSPÖKLADÁNYI EV. REF. EGYHÁZ 1896.”

A harangok (az újraöntött kis-haranggal együtt) 1896. áprilisára készültek el. A harangok átmázsálására Erőss Lajos lelkész és Papp Elek országgyűlési képviselő utazott Budapestre (a 3 harang felszereléssel együtt 5599 forint 30 krajcárba kerültek). A harangokat a budapesti  “ezredévi kiállításon” felszerelve közszemlére kiállították és minden nap meghúzták (május 1-től), mely így hirdette “egy alföldi nagy református gyülekezet dicsőségét” (írta erről a helyi lap).

A püspökladányi református egyház harangjai a budapesti millenniumi kiállításon

A harangok a kiállítás lezárása után, 1896. november 16-án érkeztek meg a püspökladányi állomásra. Másnap (17-én) délután, nagy sárban, esőben szállították a templomhoz a harangokat. Kecskés Gyula gyűjtése szerint a nagy sár miatt nem a Kossuth utcán, hanem a Petőfi utcán és onnan a Batthyány utcán keresztül érkeztek a templomhoz. “A harangokat a hívek lelkesült tömege várta a templom előtti téren, kik a sötétedni kezdő est, s csendesen, de szakadatlanul hulló eső dacára is megvárták, míg a harangokat a torony aljában elhelyezték.” A harangok felszerelését így írta le a korabeli helyi lap: “November 18-án fent a toronyban megindult a munka s 19-én délelőtt lebocsáttatván a régi harangok, délután az iskolás gyermekek, roppant nép jelenlétében egymásután felvonták a mozgócsigákon emelt s tömérdek, szebbnél-szebb selyemkendővel s koszorúval feldíszített új harangokat a toronynak észak felől eső ablakán.” Másnap estig elkészültek a felszereléssel.  A harangok 21-én, reggel 8 órakor kondultak meg először, alkalmi istentisztelet keretében. Istentisztelet után minden harangot meg lehetett húzni 5 percig. Az első meghúzás díja 5 forint, a második 4 forint, majd így tovább 3-2-1 forint volt, majd azután 50-50 krajcár. Emlékezet szerint annyi jelentkező volt, hogy a harangok aznap és másnap is folyamatosan szóltak.

Ez a két, ma már nem létező – de egy családi hagyatékban fennmaradt fotón örökre megőrzött – püspökladányi református nagyharang története, melyekből 1917-ben nagy valószínűség szerint ágyú lett valamelyik I. világháborús hadszíntéren. A kisharang (Rákóczi-harang) ettől megmenekült, s végül 1922-ben sikerült pótolnia a gyülekezetnek a két elveszített nagyharangját.

A középső harangot egy helyi házaspár saját költségén öntette meg (Fazekas András és Keserű Lídia). A nagyobb harangot a hívek önkéntes adományából akarták újraöntetni, de az egyházközség nem tudta erre a pénzt összeadni. Végül személy- és percentes adóból csináltatták meg. Egy soproni harangöntő cég – Seltenhofer Frigyes Fiai – készítette el és 1922. szeptember 16-án harangoztak először velük. “Összhangjukat az öt év óta díszharangszótól elszokott lakosság örömkönnyek közt hallgatta.”

*

E két fotó közel 100 éve készült és őrizte meg kivételesen szerencsés módon egy, a településünk szempontjából igen jelentős nap eseményeit! Minden fennmaradt emlék érték, különösen azért, mert  a II. világháborús események során nemcsak az emberéletekben és Püspökladány település infrastruktúrájában, de a helyi irattárakban és dokumentumtárakban is nagy pusztítást végeztek a megszálló német, majd szovjet csapatok. Ekkor semmisültek meg a református, a római katolikus és az izraelita egyházközség jegyzőkönyveinek, anyakönyveinek, levéltárának jelentős része, valamint a községháza irattárának zöme is.

Köszönöm e különleges képeket Pella Pál tiszteletes úrnak, aki azokat a honlap rendelkezésére bocsátotta.

Megyaszai Szilvia

*

Fotók: Ary Gyula tanító családi hagyatéka

Rendelkezésre bocsátotta: Pella Pál tiszteletes, Püspökladányi Református Egyház

Felhasznált irodalom:

Fazekas Sándor: Adatok a püspökladányi református egyházközség történetéhez

Kecskés Gyula: A püspökladányi Rákóczi-harang

*

A harangrekvirálásokról:

Amint az ágyú szerepe nőtt a harcászatban, a nyersanyagául szolgáló bronzhoz számos esetben harangok beolvasztásával igyekeztek a hadviselő felek hozzájutni.

Az I. világháborúban a VKM 1915. VIII. 18: 7903. eln. szám alatt köriratot intézett az egyházak vezetőihez arról, hogy esetleg „az egyházak nélkülözhető harangjaikról lemondjanak”. Ennek előkészítésére IX. 15-i határidővel írásbeli kimutatást kért az összes templomok és zárdák harangjairól. A kimutatásban az alábbi adatokat kellett szerepeltetni: a helység nevét, a lakosok számát, a hívek számát, a templomok ill. kápolnák számát, a bennük levő harangok számát (a régi harangoknál a készítés időpontját), a harangok hozzávetőleges súlyát, a harangok anyagát, az esetleg megtartani szándékozott harang megjelölését, valamint a műértékkel bíró harangok megjelölését. A miniszter 1916. III. 21. egyházi főhatóságokhoz intézett 413/1916. sz. körlevele tájékoztatott a harangok leszerelésének és átvételének rendjéről: a leszerelés költségei a hadvezetőséget terhelik, a lebonyolítást általuk megbízott vállalkozók fogják végezni. A leszerelési munkákat a nagyobb városokban fogják megkezdeni. A harangrekvirálás jegyzőkönyv ellenében fog történni, térítési díjként 4 korona/kg összeget fizetnek. A leszerelés során a tornyokban keletkezett esetleges károkat a katonai parancsnokságok kötelessége helyreállítani. A vallási ténykedéshez szükséges, valamint a műértékkel bíró harangok mentesülnek a leszerelés kötelezettségétől. A körlevél arra kötelezte az egyházi hatóságokat, hogy minderről előre tájékoztassák a papságot. 1917. IV. 23: a miniszter már arról tájékoztatott 5277/1917 eln. számú leiratában, hogy az eddig meghagyott harangok egy részét is igénybe kell venni hadi célokra. A beszolgáltatás alól csak a történelmi és műértéki beccsel bíró harangok mentesülhetnek. Ezért május végéig kimutatást kértek az 1700 előtti harangokról, s benne részletes adatszolgáltatást kellett benyújtani a mentesítés indokairól. A miniszter 10015/1917 eln. számú átirata 1917. VI. 28. közölte az egyházi főhatóságokkal, hogy mivel a történelmi és művészeti értékkel rendelkező harangok száma olyan csekély hazánkban, hogy „az ország túlnyomó részében egy harang sem maradna meg”, ezért mindazon templomok esetén, amelyeknek egyébként egyetlen harangja sem maradna: vallási célokra egyetlen – mégpedig mindenütt a legkisebb – harang meghagyandó. Hadba vonuló harangjaikat a hívek országszerte heves érzelemnyilvánításoktól kísérve búcsúztatták.

(Forrás: Magyar Katolikus Lexikon)

***

A püspökladányi református harangokról, a nagyharang II. világháborús rekvirálásáról: ITT olvashatnak.

***

A hozzászólások megtekintéséhez kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban!

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

avagy beszámoló a Püspökladány Anno honlap első jótékonysági árveréséről

**

2014. december elején került kiírásra a Püspökladány Anno honlap első jótékonysági felhívása, mely során árverésre lett bocsátva a honlap frissen elkészült – püspökladányi motívumokat tartalmazó – plakettje (faliképe). A felhívás kiírójaként azt is közzétettem a honlapon, hogy a licit során beérkező legmagasabb ajánlat összegét szeretném nemes ügy szolgálatába állítani és felajánlani a közeledő karácsonyi ünnepek alkalmából a Püspökladányi Református Egyházközség Idősek Otthona lakói számára.

A jótékonysági felhívásra több licit érkezett be, melyeket ezúton is hálásan köszönök. Az árverésen végül a debreceni Horváth Lajos (a HBZ Zárcentrum cégvezetője) tette a legmagasabb érvényes ajánlatot, mellyel a Püspökladány Anno honlap plakettjének új tulajdonosává vált. Az általa felajánlott 50.000 Ft átadására – az idősotthon számára – Horváth Lajos jelenlétében került sor 2014. december 22-én.

.

Izgatottan érkeztem 2014. december 22-én délután a Püspökladányi Református Egyházközség Idősek Otthonába, a Petri-telep „szívébe”. Ekkor került sor ugyanis a honlap jótékonysági árverése során felajánlott nagyvonalú összeg átadására, az Otthon lakói számára.

Horváth Lajossal és kedves feleségével a parkolóban köszöntöttük egymást, kik nagy láda déligyümölccsel és sok-sok bejglivel a kezükben érkeztek meg Debrecenből, melyeket szintén az otthon lakóinak hoztak ajándékba.

Az épületbe belépve kellemes karácsonyi zene, illetve szeretetteljes hangulat fogadott bennünket, a lakók közül már sokan vártak bennünket érdeklődő tekintettel és mosolygó arccal. Izgalmam azonnal elpárolgott és szinte otthon éreztem magam a sok kedves idős ember körében. Pella Pál tiszteletes úr köszöntötte a megjelenteket, Horváth Lajost és feleségét, a Püspökladány Anno honlap alapító-szerkesztőjét, illetve a megjelent lakókat. Az Otthon lakói kedves karácsonyi dallal és zsoltárral köszöntöttek bennünket, mely megindítóan hatott a gyönyörűen feldíszített karácsonyfa mellett. Ezután került sor a plakett átadására Horváth Lajos részére, valamint az általa felajánlott összeg átadására az Idősek Otthona számára. Pella Pál tiszteletes úr tolmácsolta a lakók üzenetét, miszerint a nagylelkű ajándékot nagy szeretettel és köszönettel fogadják és szeretnék azt egy betegsége miatt gyógykezelés alatt álló püspökladányi gyermek gyógyíttatására, a szülők megsegítésére továbbfordítani, s így oda kerül az ajándék, ahol még nagyobb szükség van rá.

A kötetlen beszélgetés során megismerhettük Horváth Lajost is, ki szerényen mesélt magáról, arról hogy milyen szálakon kötődik Püspökladányhoz. Ő maga is e településen született, itt töltötte boldog gyermekkorát, melyre a mai napig nagy szeretettel gondol, akárcsak egykori pedagógusaira. Debrecenbe sodorta az élet, ahol szép családot, majd egy vállalkozást alapított. Ő és felesége mindig nagy örömmel segít másokon, így mi sem volt számára természetesebb, hogy a Püspökladány Anno honlap jótékonysági felhívására jelentkezzen.

 A beszélgetés során az Otthon lakója, egy kedves hölgy mesélt nekünk az intézményben töltött életükről, a gondoskodó figyelmességről, melyet kapnak. Öröm és meghatottság csillogott a szemekben, mikor a lakók, s a részükre önzetlen ajándékot hozó Horváth úr közös ismerősöket találtak életük elbeszélése, a múlt felidézése során. Számomra az egyik legmegindítóbb pillanat az volt, amikor egy kedves idős hölgy elmesélte Horváth Lajosnak, hogy ő jól ismerte a ma már Debrecenben élő Úr nagyon fiatalon elhunyt édesanyját.

Távozásunk előtt még körbejártuk az intézményt, megismertük annak világát, gondoskodásra, ápolásra berendezett környezetét.

Nagyszerű érzés volt adni, látni az örömöt az arcokon, a csillogó szemekben, de azt gondolom, többel távoztunk mi magunk. Megható volt, hogy az ajándékokon túl a kötetlen beszélgetés, az őszinte érdeklődés és a rájuk irányuló figyelem volt az, mely a legnagyobb örömmel töltötte el az Idősek Otthonának lakóit.

A karácsonyfát is borító hófehér, horgolt angyalkákkal és egyéb kedves díszekkel láttak el bennünket útravalóul az Otthon hölgylakói, melyeket maguk készítettek. Könnyekig ható volt az a szeretet, mellyel fogadtak bennünket, s az a kedvesség, mellyel felénk fordultak. Áldott és boldog karácsonyt kívántunk egymásnak, és ez annyira a szívünk mélyéről jött, mely csordultig telt szeretettel ott-tartózkodásunk alatt, hogy ezt megőrizve tértünk haza mi is, karácsony előestéjén…

***

Köszönöm a fotókat Czibere Edit lelkes olvasónknak, segítőnknek, aki szintén önzetlenül vállalta azt, hogy fotókat készít a mai látogatásunkról.

Köszönöm a licitálóknak a nagyvonalú ajánlatokat (Papp Gergelynek, Szarvas Bélának és egy névtelenséget kérő licitálónak) és külön köszönöm Horváth Lajosnak és kedves feleségének, akik a felajánlott összegen túl ajándékokkal is kedveskedtek az Otthon lakóinak. Végül, de nem utolsó sorban köszönöm olvasóinknak a jótékonysági felhívás megosztását, népszerűsítését, mellyel egyúttal támogatásukról is biztosították a honlapot, s annak kitűzött céljait!

 

Püspökladány, 2014. december 22.

 

Megyaszai Szilvia alapító-szerkesztő

Békés, boldog és meghitt karácsonyi ünnepeket kívánok a Püspökladány Anno honlap minden kedves olvasójának, lelkes szerzőjének és önzetlen segítőjének!

*

Fotógaléria:

***

Köszönöm a HAON-nak is a beszámolót:

Itt:  http://www.haon.hu/beteg-gyermeke-a-segitseg/2727182

*

A jótékonysági felhívás: http://puspokladanyanno.hu/2014/12/jotekonysagi-felhivas/

 

***

A hozzászólások megtekintéséhez kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban!

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

 

KÖZTÉRI ALKOTÁSOK PÜSPÖKLADÁNYBAN

*

“Prológus”

E különleges, alapos és nagy munkáról tanúskodó összeállítást állandó olvasónk, Bere Tamás küldte be, melyet a Püspökladány Anno honlap számára készített el. Köszönet az anyag elkészítéséért, mely a beküldő sokadik színvonalas fotóválogatása a honlapon. Kérem, fogadják szeretettel Tamás nagyszerű összeállítását, melynek fotóit szintén ő maga készítette el a honlap számára! A cikkben a püspökladányi köztéri alkotások kerülnek bemutatásra, fajták szerint csoportosítva, úgymint szobrok, emléktáblák, domborművek stb, témán belül pedig az elkészítésük időrendjében. A képek rákattintással kinagyíthatóak, lapozhatóak, a megnevezések a felnagyított képek alatt olvashatóak.

Köszönöm Bere Tamás türelmét, melyet az anyag beküldése után, a felszerkesztés során végzett munka alatt tanúsított!

(Megyaszai Szilvia)

*

 

SZOBROK

 

I. világháborús emlékmű (Hősök szobra)

A Hősök terén áll az I. világháborús emlékmű.1929-ben a község lakosságának önkéntes adományából készült, az elesett püspökladányi hősök nevének, emlékének megörökítése céljából. A bronzszobor Horváth Géza alkotása, Krausz Ferenc budapesti műhelyében készült. Talapzatára 451 nevet véstek. A névsor nem teljes, mert a családok bejelentése alapján kiderült, hogy több név lemaradt, melynek pótlására később kísérlet történt.  Az emlékmű talapzatán 8 külön oszlopban olvashatók azoknak a nevei, akik a különböző hadműveletekben vesztették életüket. Az emlékmű feliratát többször is megváltoztatták, mai felirata: ” AZ 1914-1918 ÉVI VILÁGHÁBORÚBAN ÉS AZ 1938-… ÉVI HADMŰVELETEK SORÁN A HAZÁÉRT HŐSI HALÁLT HALTAK EMLÉKÉRE!”.

Szent Imre herceg

A római katolikus templom udvarán áll Szent Imre herceg szobra, amely 1931-ben készült, halálának 900. évfordulójára. Harkányi Ede szobrászművész alkotása. Eredeti helye a római katolikus iskola újonnan megépült épületének homlokzatán volt. (Ma Karacs Ferenc szobra található ott.)  Az államosítás után, 1949-ben vették le onnan és helyezték el a katolikus templomban, majd onnan került mostani helyére.

Kaán Károly

1958 október 2-án avatta fel az Országos Erdészeti Egyesület a Kaán Károly által 1923-ban életre hívott egykori szikkísérleti telepen, a Farkasszigetben. Anyaga terméskő. A szobor alkotója Palotai Gyula.

Karacs Ferenc (I.)

1959-ben leplezték le Kóthai Nándornak, Karacs Ferencről készített szobrát, melyet a Hősök tere 2 szám alatt, az akkori gimnázium épülete homlokzatán helyeztek el. Kálinfalvai Béla, akkori igazgató közbenjárására a Művelődésügyi Minisztérium eljárt a Képzőművészeti Alapnál, hogy készítsék el a szobrot. A költség egy részét a községfejlesztési alapból fedezték. A szobor anyaga alumínium.

Virágültető kislány

Eredetileg a Bajcsy-Gagarin utca sarkán, a gimnázium mellett lett felállítva 1969-ben Józsa Bálint bronzból készült szobra. 1972-ben került a Bajcsy utcába, annak kiszélesedett, parkká átalakított részébe, amely egészen a múlt század ’30-as éveinek elejéig a Szent János kertje nevet viselte. 2009-ben a körforgalom építése miatt került az egykori vallásalapítványi kastély elé.

Anya gyermekével

A rendelőintézet parkjában 1970-ben került elhelyezésre Gömbös László mészkőszobra.

Felszabadulás emlékmű

Hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára emelték. Tervezője Mikolás Tibor debreceni építési tervező. 1970-ben avatták fel a Hősök terén. (Elbontották.)

Magyar Pál

Ungváry Lajos szobrának avatására 1975-ben került sor az Erdészeti Tudományos Intézet területén.

Növekedés

Tilless Béla krómacélból készült alkotását 1980-ban avatták fel a művelődési ház mellett. (Elbontották.)

Ölelkezők

1984-ben avatták fel a püspökladányi születésű Borsos István szobrát a Hősök terén, a “Lordok háza” mellett. A szobor egy fiatal párt ábrázol, akik egymást szorosan átölelve, összesimulva fejezik ki együvé tartozásukat, szerelmüket.

Labdázó fiú

1985-ben leplezték le Farkas Aladár szobrát a sportcsarnok mellett. (Elbontották.)

Ádám

Győrfi Lajos szobra 1986-ban került felállításra a református templom parkjában..

II. világháborús emlékmű

A római katolikus templom szomszédságában, a Rákóczi utcán került sor a II. világháború áldozatainak emlékére Győrfi Lajos által készített emlékmű felállítására 1991-ben. Az emlékmű talpazata a történelmi Magyarországot formázza. A rajta elhelyezett kőtömbön találhatók azoknak a nevei, akik a hazáért életüket áldozták.

Szent Flórián

A tűzoltóság előtti téren 1992-ben leplezték le a tűzoltók védőszentjének, Szent Flóriánnak a szobrát, amely Győrfi Lajos alkotása. A szoboravató ünnepségen részt vettek Szent Flórián ausztriai “utódai”, a fischamendi tűzoltók is.

Kút

Egyed Judit munkáját 1993-ban helyezték el a Szent István utcai óvoda udvarán.

Sárkányos kút

A Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán helyezték el 1993-ban Németh Árpád alkotását.

Darvak (díszkút)

1995-ben az átépített főtér közepén helyezték el Győrfi Lajos alkotását, – amely márvány és bronz kompozíciója – Püspökladány címermadarát, az őrdarut ábrázolja.

Holdbéka-Napmadár

A Petőfi Sándor Általános Iskolában találjuk meg Németh Árpád 1995-ben felállított alkotását.

Andalucia/Befogadás

Antoni Gabarre alkotása 1996-ban lett elhelyezve a Testvérvárosok parkjában.

Mosztári híd

A mintegy 2 méter magas talapzaton vasból megformázott romba dőlő hídat 1996-ban avatták fel. Sebestyén Sándor alkotása a Testvérvárosok parkjában áll.

Pusztulás

Jörgen Meier-Larsen szobra 1996-ban lett felállítva a Testvérvárosok parkjában.

Híd

Annu Eklund alkotása a Testvérvárosok parkjában áll 1996 óta.

Fischamendi őrtorony

Matza Hertiann szobra 1996-ban került felállításra a Testvérvárosok parkjában.

Hattemi kút

Győrfi Lajos díszkútja a Testvérvárosok parkjában lett elhelyezve 1996-ban. A kút mását még 1995-ben helyezték el a Karacs Ferenc Szakiskola (volt ipari iskola) udvarán.

Termékenység

A Petőfi Sándor Általános Iskola Bajcsy utcai épületének udvarán látható Matl Péter alkotása, mely 1996-ban került felállításra.

Petőfi Sándor

A Farkas Aladár által készített bronz mellszobor az 1950-es években készült. 1996 óta áll a Petőfi Sándor Általános Iskola Bajcsy utcai épületének udvarán.

’56-os emlékkő

A Hősök tere 4 számú ház előtti parkban avatták fel 1996-ban az 1956. évi forradalom és szabadságharc 40. évfordulója alkalmából készített emlékkövet, melyet Győrfi Lajos ötlete alapján Papp Zoltán faragott meg.

Arc

Mikola Malisko szobra a gyógyfürdő előtti parkban lett felállítva 1996-ban.

Három igazság

Roman Vaszil alkotása a gyógyfürdő előtti parkban került elhelyezésre 1996-ban.

Ladány

Mikola Malisko szobra a gyógyfürdő előtti parkban lett felállítva 1996-ban.

Nap és szél

Roman Vaszil szobra a gyógyfürdő előtti parkban került elhelyezésre 1996-ban.

Torzó

Kiss Jenő alkotása a gyógyfürdő előtti parkban lett felállítva 1996-ban.

1848-as emlékmű (Huszár emlékmű)

A Hősök terén áll az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára készült lovas szobor. A “huszár emlékmű” a hármas halom jelképes szimbólumából indul ki. A halmon egy 25 tonnás sziklakő áll, melynek egyik oldalába Gábor Áron rézágyúja, a másikba egy lőcsös harci szekér töredéke került megformázásra. A szakított szikla tetején áll ló és lovasa. A huszár kezében a kard lefelé lóg, így a szemet a talpazaton lévő világosi fegyverletétel motívumára vezeti. De kézben maradt a kard, a huszár és a ló éber szeme arra utal, hogy a harc elbukott ugyan, de mégsem volt hiábavaló. A lovat takaró pokróc egyik oldalán a korona alatt “PL” rövidítés Püspökladányra, a másik oldalon a “GyL” Győrfi Lajosnak, a szobor alkotójának nevére utal. A szobor méretét tekintve az átlagosnál nagyobb, 2:1 arányú, hiszen egy nagy teret kell betöltenie.

dr. Tury Elemér

1999-ben volt a farkasszigeti Erdészeti Tudományos Intézet fennállásának 75. évfordulója. Ebből az alkalomból avatták fel a Győrfi Lajos által készített bronz mellszobrot.

Szent István emlékmű

A római katolikus templom szomszédságában, a Bajcsy és a Rákóczi utca sarkán áll a 2001-ben felavatott millenniumi emlékmű. A Győrfi Lajos által alkotott szobor az egész államalapítást ragadja meg, tehát nem csak Szent Istvánt ábrázolja, hanem egész tettét. A sziklába lett belefaragva, vagy azon elhelyezve a hun, szkíta, avar kori, honfoglalás kori püspökladányi leletegyüttes. Attila kardja, a csodaszarvas is “kibújik” az egyik kőből, de Lehel kürtje és a “püspökladányi kereszt” is megtalálható rajta. A sziklán áll Szent István alakja. A szobor kezében lévő kard lefelé mutat, szinte a múltba, a turul legendára utal. Másik kezében kettős keresztet tart, mely az égre mutat. Mögötte latin formájú oszlopfő, mely a latin kultúra meghonosítását szimbolizálja. Szent István intelmeiből való részletek találhatók rajta. A szobor arca jellegzetesen Árpád-házi arc, a korona nem a hétköznapi korona, hanem a Szent Korona.

Fészek

A Zrínyi utcai Fészek óvoda udvarán áll. (kiegészítés: Henry Schorno munkája)

dr. Petri Pál

Győrfi Lajos alkotása 2008-ban került leleplezésre a Petri-telepen, a református idősek otthona előtt.

Az emlékkő felirata: “1922-1935-IG TÉRSÉGÜNK ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJE, 1922-TŐL KULTUSZMINISZTERI ÁLLAMTITKÁR, MAJD KLEBELSBERG KUNO GRÓF KULTÚRPOLITIKAI PROGRAMJA KIDOLGOZÁSÁNAK EGYIK LEGFŐBB MUNKATÁRSA. ÖNZETLEN ÁLDOZATVÁLLALÁSÁNAK KÖSZÖNHETŐ A HELYI ISKOLARENDSZER ÉS A PETRI-TELEPI VÁROSRÉSZ KIÉPÜLÉSE. VÁROSUNK DÍSZPOLGÁRA.”

Trianon emlékmű és országzászló

A Kálvin téren áll Győrfi Lajosnak, a turulról mintázott szobra. A mészkő alapú törött oszlopra a turul éppen leszáll, karmai között a görbe magyar szablyával. Az oszlopon a történelmi Magyarország címere látható, a mellette lévő kősziklán pedig a “Minden magyar felelős minden magyarért.” felirat. Az alkotást 2010-ben avatták fel.

Karacs Ferenc (II.)

Az andezit sziklán álló bronz mellszobor Győrfi Lajos alkotása. 2014-ben került felállításra a Karacs Ferenc Gimnázium mellett, a Bajcsy és a Gagarin utca sarkán. A szobor a bal kezében térképtöredéket tart, a mellette lévő kövön a rézmetsző, térképkészítő születési helye és időpontja, valamint G. Nagy Ilián sorai olvashatók.

Gyógyvíz kút

A mintegy 4 méter magas és több mint 1,5 méter széles sziklán elhelyezett bronz dombormű egy csónakos párt, illetve sárréti motívumokat, valamint a nap – hold találkozását tükrözi. A dombormű mellet G. Nagy Ilián:  A ladányi kút című, erre az alkalomra írt verse is megtalálható. A gyógyvizet szolgáltató kút 2014. augusztus 24-én lett felállítva a gyógyfürdő előtt.

 

***

EMLÉKTÁBLÁK

Karacs Ferenc emléktábla

1938-ban, Karacs Ferenc halálának 100. évfordulója alkalmából lett kihelyezve a Petőfi utca  14 szám alatti lakóház falára.

Felirata: “E HÁZ TELKÉN SZÜLETETT KARACS FERENC A NAGY RÉZMETSZŐ ÉS TÉRKÉPKÉSZÍTŐ MESTER 1770-1838. HALÁLÁNAK 100 ÉVES ÉVFORDULÓJÁN EMELTE EZEN GRÁNITLAPOT PÜSPÖKLADÁNY HÁLÁS LAKOSSÁGA A DERÉK HAZAFINAK ÉS MUNKÁS MAGYARNAK.”

1848-1849-es emléktábla

A városháza régi épületének (községháza) falán található.

Felirata: “1848-1948 A SZABADSÁGHARC 100 ÉVES ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL EMELTE EZT AZ EMLÉKTÁBLÁT PÜSPÖKLADÁNY KÖZÖNSÉGE. “NÉP, MELY DICSŐT, MAGASZTOST ÍGY MAGASZTAL: VAN ÉLNI ABBAN HIT, JOG ÉS ERŐ!” ARANY JÁNOS.”

id. Csenki Imre emléktábla

Az egykori Csenki iskola falán helyezték el 1976-ban.

Felirata: “EBBEN AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT 1911-TŐL 1946-IG ID. CSENKI IMRE. A KÖZSÉG KÖZMŰVELŐDÉSÉNEK FÁRADHATATLAN MUNKÁSA. SZÜLETÉSÉNEK 90. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL ÁLLÍTTATTA PÜSPÖKLADÁNY NAGYKÖZSÉG TANÁCSA ÉS A HAZAFIAS NÉPFRONT KÖZSÉGI BIZOTTSÁGA 1976-BAN.”

Mindszenthy Sámuel emléktábla

A református lelkészi hivatal falán lett elhelyezve 1976-ban.

Felirata: “EZEN A TELKEN ÁLLT AZ A RÉGI PAROCHIÁLIS HÁZ AMELYBEN MINDSZENTHY SÁMUEL ÍRÓ, AZ ELSŐ MAGYAR EGYETEMES TÖRTÉNETI LEXIKON ÍRÓJA SZÜLETETT. 1751-1806. HAZÁNK ELSŐ TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA TÁRSSZERKESZTŐJÉNEK, MUNKATÁRSÁNAK, KIADÓJÁNAK – AKI OTT ÁLLT AZ “OLVASÓ MOZGALOM” 18. SZÁZADI BÖLCSŐJÉNÉL – EMLÉKÉRE EMELTETTE E TÁBLÁT SZÜLŐFALUJA LAKOSSÁGA 1976-BAN.”

Kiss Ferenc emléktábla

Az 1987-ben felavatott emléktábla a Kiss Ferenc-Bajcsy utca sarkán található.

Felirata: “DR KISS FERENC REFORMÁTUS LELKÉSZ ÉS PEDAGÓGUS 1862-1948 TELEPÜLÉSFEJLESZTŐ ÉS NÉPJÓLÉTI TEVÉKENYSÉGÉVEL MARADANDÓT ALKOTOTT VÁROSUNKBAN  A PÜSPÖKLADÁNYI VÁROSSZÉPÍTŐ EGYESÜLET A HAZAFIAS NÉPFRONT VÁROSI BIZOTTSÁGA 1987”

100 éves a Kálvin Téri Általános Iskola emléktábla

A Kálvin Téri Általános Iskola emeletes épületének falán lett elhelyezve 2002-ben. Az iskolát a református egyház alapította 1902-ben.

Felirata: “1902-2002 A KÁLVIN TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA FENNÁLLÁSÁNAK 100. ÉVFORDULÓJA EMLÉKÉRE”

150 éves a Szolnok- Debrecen vasútvonal emléktábla

A vasútállomás vasút felőli oldalán 2007-ben lett felavatva.

Felirata: “1857-2007 1857. NOVEMBER 25-ÉN INDULT MEG A MENETRENDSZERŰ FORGALOM A TISZAVIDÉKI VASÚT SZOLNOK – PÜSPÖKLADÁNY – DEBRECEN KÖZÖTTI VONALÁN. A 150. ÉVFORDULÓRA ÁLLÍTTATTA: PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2007. NOVEMBER 13.”

150 éves a Püspökladány-Nagyvárad vasútvonal emléktábla

2008-ban helyezték ki a vasútállomás város felőli oldalára a Győrfi Lajos által készített emléktáblát.

Felirata: “150 ÉVES A PÜSPÖKLADÁNY – NAGYVÁRAD VASÚTVONAL 1858-2008 EMLÉKÜL ÁLLÍTTATTA : PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS A VÁROSVÉDŐ ÉS VÁROSSZÉPÍTŐ EGYESÜLET 2008-BAN.”

Simonyi József emléktábla

2008-ban a városháza régi épületének (községháza) falán avatták fel.

Felirata: “EMLÉKTÁBLA E TELEPÜLÉSEN TOBOROZTA HUSZÁRJAIT BÁRÓ VITÉZVÁRI SIMONYI JÓZSEF ÓBESTER, “A LEGVITÉZEBB HUSZÁR” A NAPÓLEONI HÁBORÚK HŐSE ÁLLÍTTATTA: A DEBRECENI “PRO PATRIA” ALAPÍTVÁNY PÜSPÖKLADÁNY ÖNKORMÁNYZATA ÉS POLGÁRAI 2008″

Kodolányi János emléktábla

A Bajcsy utcai Katica óvoda épületének Gagarin utcai falán helyezték el 2010-ben.

Felirata: “KODOLÁNYI JÁNOS 1899-1969 ÍRÓ, ÚJSÁGÍRÓ POSZTUMUSZ KOSSUTH-DÍJAS ÉS POSZTUMUSZ MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJAS. ANYAI ÁGON A MARTINOVICH NEMZETSÉG LESZÁRMAZOTTJA E HÁZBAN ÉLT (1924) ÉS SOKSZOR VISSZATÉRT IDE LÁTOGATÓKÉNT. AZ EMLÉKTÁBLÁT PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS A VÁROSVÉDŐ ÉS SZÉPÍTŐ EGYESÜLET KÉSZÍTTETTE.”

***

DOMBORMŰVEK

 

Petőfi Sándor dombormű (I.)

A Petőfi Sándor Általános Iskola Bajcsy utcai épületének utca felőli falán lett elhelyezve.

Rettegi Istvánné dombormű

1983-ban a múzeumban kapott helyet Győrfi Sándor munkája.

Városcímer (I.)

A MÁV állomás város felőli oldalára helyezték ki 1989-ben Győrfi Lajos alkotását.

Erőss Lajos dombormű

Győrfi Lajos alkotása a református egyházi hivatal falán 1990-ben elhelyezett dombormű

dr. Berencsi György dombormű

1996-ban leplezték le a Rendelőintézet bejárata mellett elhelyezett domborművet, melyet Győrfi Lajos alkotott.

Petőfi Sándor dombormű (II.)

A Győrfi Lajos által 1996-ban készített dombormű a Petőfi Sándor Általános Iskolában látható.

Csenki Imre dombormű

1999-ben leplezték le Győrfi Lajos Csenki Imrét ábrázoló domborművét, melyet a Csenki Imre Művészeti Iskola homlokzatán helyeztek el az iskola alapításának 40. évfordulója alkalmából.

Katica

Győrfi Lajos munkája a 2002-ben készített és a Bajcsy utcai Katica óvoda falán található dombormű.

***

DOMBORMŰVES EMLÉKTÁBLÁK

 

Rettegi Istvánné domborműves emléktábla

2011-ben leplezték le Győrfi Sándor és ifj. Győrfi Sándor alkotását a gimnázium aulájában.

Felirata: “RETTEGI ISTVÁNNÉ TANÁRNŐ 1901-1980 1951-TŐL A PÜSPÖKLADÁNYI ÁLLAMI ÓVÓNŐKÉPZŐ, 1954-TŐL 1968-IG A GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM SZAKOS TANÁRA. FÁRADHATATLAN GYŰJTŐMUNKÁVAL, DIÁKJAI SEGÍTSÉGÉVEL, TUDOMÁNYOSAN FELDOLGOZOTT, TÖBB EZER TÁRGYAS ISKOLA-MÚZEUMOT HOZOTT LÉTRE. GYŰJTEMÉNYE A KARACS FERENC MÚZEUM ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSÁNAK ANYAGA LETT 1978-BAN. ÁLLÍTTATTA A KARACSOS ÖREGDIÁKOK EGYESÜLETE 2011-BEN.”

dr. Szerdi János domborműves emléktábla

Győrfi Lajos munkáját 2012-ben leplezték le a gimnázium aulájában.

Felirata: “DR. SZERDI JÁNOS TANÁR 1943-2008 1971-TŐL 1999-IG GIMNÁZIUMUNK MATEMATIKA-FIZIKA SZAKOS TANÁRA. A TANÍTÁS MELLETT A DEBRECENI KÍSÉRLETI FIZIKAI INTÉZETBEN ÉS AZ MTA ATOMMAGKUTATÓ INTÉZETÉBEN TEVÉKENYKEDETT. KÖZÉPISKOLAI FIZIKAI ÖSSZEFOGLALÓ FELADATGYŰJTEMÉNYT ÍRT, CSILLAGÁSZ SZAKKÖRT VEZETETT. MARÓTHY GYÖRGY PEDAGÓGIAI, MIKOLA SÁNDOR FIZIKAI DÍJAT, CSENKI-DÍJAT ÉS PRO URBE KITÜNTETÉST KAPOTT. KIVÁLÓ, TUDÓS TANÁR VOLT. ÁLLÍTTATTA A KARACSOS ÖREGDIÁKOK EGYESÜLETE 2012-BEN.”

Pénzes Lajos domborműves emléktábla

2013-ban készült Győrfi Ádám alkotása, mely a gimnázium aulájában lett leleplezve.

Felirata: “PÉNZES LAJOS TANÁR 1939-2006 ISKOLÁNK MATEMATIKA-ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA SZAKOS TANÁRA 1963-TÓL 1999-IG, IGAZGATÓHELYETTESE 1977-TŐL 1993-IG. MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐKÉNT EGYIK FŐ SZERVEZŐJE VOLT A LÉNÁRD-MÓDSZER BEVEZETÉSÉNEK. NAGY SZAKMAI TUDÁSSAL TANÍTOTT, TANÍTVÁNYAIT TISZTELTE ÉS SZERETTE. TEVÉKENYSÉGÉÉRT MARÓTHY GYÖRGY- ÉS PRO URBE-DÍJAT, MINISZTERI DICSÉRETET ÉS KIVÁLÓ MUNKÁÉRT KITÜNTETÉST KAPOTT. ÁLLÍTTATTA A KARACSOS ÖREGDIÁKOK EGYESÜLETE 2013-BAN.”

Dr. Kálmánfi Béla domborműves emléktábla
.
Győrfi Lajos 2015-ben készült alkotását a Karacs Ferenc Gimnázium aulájában leplezték le.
.
Felirata:  “DR. KÁLMÁNFI BÉLA IGAZGATÓ FŐISKOLAI TANÁR, NÉPRAJZKUTATÓ 1924-1988 1951-1959 KÖZÖTT ISKOLÁNK IGAZGATÓJA, ZENETANÁRA, KÓRUSAINAK VEZETŐJE VOLT. 1951-BEN MEGSZERVEZTE AZ ÓVÓNŐKÉPZŐT, 1954-BEN AZ ÁLLAMI ÁLTALÁNOS GIMNÁZIUMOT. 1959-BEN JAVASLATÁRA VETTE FEL ISKOLÁNK KARACS FERENC NEVÉT, AKIRŐL KÉSŐBB KIADVÁNYT SZERKESZTETT. 1959-1985 KÖZÖTT AZ ESZTERGOMI TANÍTÓKÉPZŐBEN, MAJD TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLÁN TANÍTOTT. ZENEGYŰJTŐ MUNKÁSSÁGÁNAK EREDMÉNYE A ROZMARIN ZELENY SZLOVÁK ÉS A GLÜCK AUF! NÉMET NÉPDALKÖTET. ORSZÁGOS HÍRŰ SZLOVÁK ÉS NÉMET KÓRUSOKAT VEZETETT. KIVÁLÓ ZENEPEDAGÓGIAI ÉS NÉPZENEKUTATÓ TEVÉKENYSÉGE ELISMERÉSEKÉNT SZÁMTALAN KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLT. A NEVÉT MŰVELŐDÉSI HÁZ ŐRZI PILISCSÉVEN. ÁLLÍTTATTA A KARACSOS ÖREGDIÁKOK EGYESÜLETE 2015-BEN.”

     

***

EMLÉKKÖVEK

 

Gellér Sándor emlékkő

2007-ben, a sportcsarnok névadása alkalmából lett elhelyezve a Petőfi utca felől.

Az emléktábla felirata: “VÁROSUNK DÍSZPOLGÁRA AZ ARANYCSAPAT JÁTÉKOSA GELLÉR SÁNDOR EMLÉKÉRE ÁLLÍTTATTA: PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS VÁLLALKOZÓI 2007. AUGUSZTUS 17.”

Bucsánszky József emlékkő

2008-ban a Püspökladány-Nagyvárad vasútvonal megnyitásának 150. évfordulója alkalmából a vasútállomás előtti körforgalomba lett elhelyezve. Ekkortól viseli a vasútállomás előtti tér Bucsánszky József nevét.

Az emléktábla felirata: “BUCSÁNSZKY JÓZSEF FELÜGYELŐ TISZTELETÉRE AKI SOKAT TETT AZÉRT, HOGY 1857-BEN PÜSPÖKLADÁNYON ÁT ÉPÜLJÖN MEG A SZOLNOK – DEBRECEN VASÚTVONAL. EMLÉKÜL ÁLLÍTTATTA: PÜSPÖKLADÁNY LAKOSSÁGA NEVÉBEN A VÁROSVÉDŐ ÉS VÁROSSZÉPÍTŐ EGYESÜLET 2008-BAN.”

Wass Albert emlékkő

2013-ban a református templomkertben lett elhelyezve.

***

 

KOPJAFÁK

 

Kopjafa

Sándor János erdélyi fafaragó készítette 1993-ban, a Testvérvárosok parkjában található.

Emlékezés kopjafája

Az 1945-89 közötti kommunista terror áldozatainak emlékére állították fel 2002-ben a református templomkertben Nagy Sándor kopjafáját.

Batthyány kopjafa

A református templom parkjában lett felállítva 2007-ben. Készítője Nagy Sándor.

Wass Albert kopjafa

A Petri-telepi óvoda előtt lett felállítva 2008-ban.

***

EGYÉB

 

Feszület (I.)

A római katolikus templomkertben áll. Talapzatán az “ISTEN DICSŐSSÉGÉRE EMELTETTE IDB. SZUROMI ANDRÁS ÉS NEJE PÁSZTOR KATALIN 1907” felirat áll.

Őrdaru (városjel)

1987-ben a városhatárban került elhelyezésre Győrfi Lajos munkája.

Őrdarus címerpajzs

A Városháza homlokzatán lett elhelyezve.

Darvak (falkép)

A “Lordok háza” tűzfalán látható falkép, amely 1994-ben készült,  Antoni Gabarre alkotása.

Békeoszlop

1998-ban helyezték el a Testvérvárosok parkjában.

Városcímer (II.) (falkép)

A bíróság épületének homlokzatára lett felfestve 1999-ben.

Üzenet a jövőbe

A Kálvin Téri Általános Iskola alapításának 100. évfordulója alkalmából helyezték el az iskola udvarán 2002-ben.

Napfény

2003-ban a Honvéd utcai Napfény óvoda bejáratánál helyezték el.  Készítője Kiss Tamás.

Feszület (II.)

A Rákóczi utcán, a római katolikus templom előtt áll.

Díszkút

A Hősök terén áll.

Életfa (I-II.) (falkép)

A Kálvin Téri Általános Iskola homlokzatát díszíti Bába Brigitta munkája, mely 2014 novemberében készült.

            

 

***

A Testvérvárosok parkjában (Bocskai-Damjanich utca sarkán) elhelyezett Andalucia, a Híd, a Pusztulás és a Mosztári híd című szobrok a Pro Arte Alapítvány által szervezett Nemzetközi Kőszobrász Szimpozionon készültek 1994-1995 évben. A Millecentenáriumi ünnepségek alkalmából kerültek felállításra 1996-ban.

*

A “Köztéri alkotások Püspökladányban” című összeállítás a Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben; a Püspökladányi kalauz; és a Püspökladányi hírek lapszámainak felhasználásával készült.

*

Összeállította és a fotókat készítette: BERE TAMÁS

***

A hozzászólások megtekintéséhez kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban!

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

 „Ne csüggedj!

Hiszen ifjú vagy!

Minden elérhető

Ha van benned bátorság, remény,

És szeretni erő.”

(Goethe)

*

Újra itt volt a nagy csapat…

.

Itt vagyunk hát újra! Mosolyogva nézem a gyülekező, közel ötven éves lányokat és fiúkat és örvendezik a lelkem. Néhány finom ráncocskától, pici, szinte már kötelező súlyfeleslegtől eltekintve nincs szembetűnő változás, mindenki derűs, felismerhető és ugyanolyan várakozással és kíváncsisággal teli, mint jómagam. Öt év telt el a legutóbbi találkozásunk, és harminc az érettségi vizsga óta. 1980-84 között egy csapat voltunk a Karacsban, összetartó, szoros közösség, amit mi sem bizonyít jobban, mint a tény, hogy a 31 fős létszámból mindössze öt igazolt hiányzó van.

Mi voltunk a IV/a. osztály. Osztályfőnökünk Dr. Szerdi János tanár úr, akinek gyakran főhetett és főtt is a feje kisebb-nagyobb csínytevéseink miatt.  Mert – bár kiváló képességű csapatot kapott – ritkán hagytunk ki lehetőséget a kilengésekre.  A tanulás mellett mindig maradt kapacitásunk letérni a kijelölt útról, egy-egy kamaszos lázadásra gyakran találtunk időt és energiát. A rendkívül szigorú házirend szabályai örökös zúgolódásra késztettek minket. Akkoriban tilos volt a smink, a hajfestés és a divatos öltözködésre törekvők képviselőit is eltakarta az iskolaköpeny egyhangú kéksége. Mindenhol és mindenkor tilos volt a dohányzás, az alkohol és discoba sem járhatott senki, hisz este 8 után csak szülői felügyelettel tartózkodhattunk az utcán. Talán mondanom sem kell, hogy betarthatatlannak éreztük a fegyelmezésnek eme fokát. Felvérteztük magunkat a serdülőkor csökönyösségével és rendszeresen áthágtuk az előírásokat.  Nagy létszámú osztály voltunk, sok-sok humoros, nagy igazságérzettel megerősített egyéniséggel.  Valódi, összetartó közösség volt a miénk, ha baj volt, összezártunk, ha örömködésre volt okunk, együtt nevettünk. Szerdi tanár úr legjobb tudása szerint terelgetett minket a megfelelő útra, s hosszú távon nem is feledtük el intelmeit, hisz bátran mondhatom, mindannyian egyenes gerincű, életképes emberekké lettünk. Most megkövetnénk mindenért, de erre már csak az a csokor virág volt hivatott, amit a gimnázium aulájában, az emléktáblája előtt helyeztünk el….

S ott, a régi-új gimnázium falai között újraéltem azokat a feledhetetlen éveket. A szünetekben  folyosón zsibongó, iskolaköpenyes diáksereg látványa beleégett a retinámba, s a büfé előtt hömpölygő tömeg is megjelenik lelki szemeim előtt. Szinte érzem a kréta, a szivacs, a tankönyvek illatát.  Tanárainkat látom a katedra mögött, amint igyekeznek hasznos tudással megtölteni szertelen kis kobakunkat. Szerdi János tanár úr az osztályfőnöki teendőin túl a matematika és a fizika – számomra érthetetlen – világába próbált minket bevezetni. Igazán nem az ő szakmai tudásán és lelkesedésén múlt, hogy a mai napig a szanszkrit nyelvvel egyenértékűnek érzem ezeket a tudományokat. Szerdi Jánosné és Szujer Istvánné a német, Kovács Imre tanár úr a francia, míg Tordai Jánosné és Ludmányné Vajay Sarolta tanárnő az orosz nyelv tanítását tűzte ki célul, sok álmatlan éjszakát szerezve azoknak a kevésbé szerencséseknek, akik a nyelvérzék osztogatásánál egészen a sor végén álltak. Löki József tanár úr kémiát oktatott, Daróczi Imréné és Kremniczky Beáta tanárnő a biológia iránti érdeklődésünket igyekezett felkelteni.

Szabó Zoltánné  kiváló történelemtanárunk volt, szinte hallom az óra kezdetét jelző mondatát, mely a nem készülők rémálma volt: „Mindenki elővesz egy kis papírlapot…” Eme faipari végtermék ugyanis egy  nem óhajtott röpdolgozat elengedhetetlen kellékéül szolgált.  Bodnár Sándorné a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében ismertetett meg bennünket a nyelvtan buktatóival, valamint a magyar és a világirodalom gyöngyszemeivel.

Bodnár Sándor tanár úr órái legendásan jó hangulatúak, ugyanakkor rendkívül hatékonyak voltak. A kiváló humorérzékű pedagógus dolgozatírás közben úgy pattant fel a székéből és futott a terem végébe, hogy a gyanútlan puskázók is csak nevetni tudtak csúfos lebukásukon, nem beszélve a szorgalmas többségről. Mindemellett szakmailag is utolérhetetlen érdemekkel rendelkezett, aki az ő diákja volt, az bizony a mai napig tudja, hogy Malaysia fővárosa Kuala Lumpur.

Testnevelőnk Szilágyi József, énektanárunk Ludmány Géza, rajzoktatónk Répási Róza órái is emlékezetesek maradtak. Kardos István tanár úr fakultáció keretében műszaki rajzot tanított néhányunknak, Pók István tanár úr pedig a Bevezetés a filozófiába tantárgyat hozta emberi ésszel felfogható közelségbe.

A kötelező oktatáson túl azonban életre szóló élményeket is adtak a gimnáziumi évek. A paprikacsumázás az őszi munkán, a kukoricacímerezés és szőlőkacsolás az építőtáborokban, a színházlátogatások, ahol a „Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról” darabot még az eredeti szereposztásban láthattuk, a pécsi, szegedi osztálykirándulás, mind-mind összekapcsolódnak a matekdolgozatokkal, a felelésekkel, az órák előtti izgalmakkal. A középiskolában töltött esztendők mindenki számára meghatározó erővel bírnak, hiszen itt csiszolódik nagykorúvá az emberpalánták hada. Bizonyára sokan érzik úgy, hogy ők is jó osztályba jártak. A bölcsek úgy vélik, az idő megcsinosítja az emlékeket. Én azonban tudom, hogy mi egészen kivételes fiatalokból álltunk össze, ahol senki nem törtetett csak magáért, ahol a „rosszaságra” csábítók sorába az eminensek is vonakodás nélkül beálltak. A bajban nem voltak árulkodók, az örömben nem voltak ünneprontók.

S most, harminc év elteltével, már a vacsoránk színhelyén nézem a számomra oly kedves, emlékeket idéző arcokat, érdeklődéssel hallgatom életük történéseit s valami végtelen nyugalom száll meg. Nem, nem volt véletlen, hogy minket sodort egymás mellé az akkori oktatási rendszer. Nem volt hiábavaló, nem volt céltalan és egyetlen perce sem volt értelem nélküli. Az érettségi vizsga után elindultunk  a szélrózsa minden irányába, hogy  beteljesítsük az álmainkat, hogy megtegyük amiről úgy gondoltuk, hogy arra vagyunk hivatottak. Harcos hétköznapok, vidám korszakok állnak mögöttünk, s még előttünk is. De mindannyian élünk, talpon maradtunk, nem adtuk fel, bármit mértek ránk az évek. Karrier, család, gyönyörű, okos gyermekek, fájdalmas elengedések és újrakezdések jelzik utunkat. S most itt vagyunk újra együtt, s a szakemberek, anyák, apák, feleségek, férjek, erre a néhány órára újra diákokká lettek. Ott folytattuk a beszélgetést, ahol legutóbb a mondat végére vesszőt tettünk a pont helyett. Már csendesebben szemlélődünk s nem háborgunk tengermódra, jelentősége van a kimondott és ki nem mondott szavaknak is. Ezen a délutánon-estén könnyeket törölgettünk és a nevetésünktől visszhangzott a terem. Mert – s ez a legszebb felismerése ennek a találkozónak – ennyi esztendő múltán sem szűntünk meg egymást szeretni.

 


IV/a. osztály (1980-1984):

Osztályfőnök: Dr. Szerdi János

Ábel László Zsolt, Arnóth Ágota, Bagoly Katalin, Baranyi Ildikó, Bellai Gabriella, Bene Edit, Bodrogi Borbála Ágnes, Fekete Anikó, Gál András, Girdán Éva, Győri Andrea, Keserű Sándor, Kiss Angéla, Koczor Zsuzsa, Kovács Csilla, Kóti Irén, Látkóczki Imre, Marincsák Ibolya, Máté Lajos, Mile Erika, Nagy Anikó, Nagy Marianna, Nemes Balázs, Rácz Katalin, Skoumal Mónika, Szeszák Judit, Szuromi Andrea, Tóth Katalin, Vass Anita, Vadász Ferenc Attila, Zalasch Mónika

*

Győri Andrea

(Fotók: Keserű Sándor, Dr. Nemes Balázs)

***

A hozzászólások megtekintéséhez kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban!

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

Máshol megjelent írások, publikációk, anyagok linkjei Püspökladány helytörténetével kapcsolatban.

LINKAJÁNLÓK:

(a piros sorokra kattintva érhetők el az ajánlott oldalak)

 

*

Püspök Ladány, 1870, utca-szintű felbontásban, püspökladányi telektulajdonosok neveivel.

A magyar kataszteri térképek digitalizálásának és georeferálásának publikálása a Hungaricana oldalon.

.

*

A reformáció 500. emlékéve alkalmából, a püspökladányi Erőss Lajos Református Általános Iskola által készített összeállítás

– (Köszönöm az ajánlót Bíróné Szabó Brigittának)!

.

*

A helyi zsidóság története (Hajdú vármegye/ Elveszett közösségek/ Püspökladány)(Köszönöm az ajánlót Bere Tamásnak)!


*

Ahol közreműködött a Püspökladány Anno is…

A Nagy Háború Blog (I. világháborús tudományos weboldal) történetei mostantól új térképalkalmazásukon is böngészhetőek! Benne egy Püspökladány Anno anyaggal (lásd Hegedűs család története), 2015. 08. 16.:


Nagy Háború Blog: Püspökladányi rekvirálók az I. világháború idején (2015.04.10.):


Nagy Háború Blog: Egy püspökladányi család hagyatéka a Nagy Háborúból (2015.02.13.):


Komárom Katonái blog: Hegedűs József szanitéckatona portréja (2015.02.20.):


*

 

A Püspökladány-Eperjesvölgy ásatásairól 

(Szerző, forrás: Bodri Máté tanulmánya – MTA-BTK)

*

Filmhíradó (Köszönöm az ajánlót Bere Tamásnak)!

Dr. Petri Pál egykori vallás- és közoktatásügyi miniszteri államtitkár, a püspökladányi kerület országgyűlési képviselője, Püspökladány díszpolgára, városunk iskoláinak, utcájának és településrészének névadója rövid beszédének felvétele 1933. júniusából.

 

*

Adalékok Püspökladány népi táplálkozásához – (Köszönöm az ajánlót Kiss Tamásnak)!

Varga Gyula: A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében, 1993. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei sorozat), A Déri Múzeum feltöltött kiadványa


*

Püspökladányi – régi – TÉRKÉPEK gyűjteménye – (Köszönöm az ajánlót Szoboszlai Istvánnak)!

Forrás: Arcanum – Hungaricana térképtára


*

Püspökladány fejlődése történelmi térképeken – (Köszönöm az ajánlót Szoboszlai Istvánnak)!

A Habsburg Birodalom történelmi térképei – Arcanum Digitális adatbázisa.


*

Adalékok a Püspökladány közelében is megtalálható kunhalmokról – (Köszönöm az ajánlót Szoboszlai Istvánnak)!

Tóth A. − Tóth Cs., 2003: Kunhalmok állapotfelmérése a Hortobágy déli pusztáin és a szomszédos hajdúsági területeken. A Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék honlapján található kutatás anyag.


*

Adalékok a Debreceni Kollégiumi Csenki-kórusról – a püspökladányi születésű Csenki Imre karnagy, zeneszerző szerepéről – (Köszönöm az ajánlót Szoboszlai Istvánnak)!

(A Debreceni Képes Kalendárium 1948. – A Kollégiumi Csenki-kórus), Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár – linkajánló:

1. oldal: http://fulltext.lib.unideb.hu/journals/dkk/1948/01/sB112.png

2. oldal: http://fulltext.lib.unideb.hu/journals/dkk/1948/01/sB113.png

3. oldal: http://fulltext.lib.unideb.hu/journals/dkk/1948/01/sB114.png

**

*

 Beszámoló a honlap első jótékonysági felhívásának eredményéről:

http://puspokladanyanno.hu/2014/12/latogatoban-az-idosek-otthonaban/

*

Jótékonysági licit és karácsonyi ajándék

 

„Közeledik a karácsony, a szeretet ünnepe! Bár nemcsak ekkor gondolunk elvesztett szeretteinkre, hanem az év többi napján is, ilyenkor mégis közelibbek, s fájóbbak az emlékek. Hiányoznak, s arra gondolunk, bárcsak még egyszer találkozhatnánk velük, s elmondhatnánk nekik, mennyire szeretjük őket… Az utcán olykor meg-megállunk, ha egy-egy kedves, az idő vasfogának nyomait arcán viselő s talán még vonásaiban is ismerősnek tűnő idős ember elsétál mellettünk, s szomorúan nézünk utána, mert legszívesebben szeretettel megölelnénk. Mert rá emlékeztetnek bennünket… a szüleinkre, nagyszüleinkre, kik már nincsenek közöttünk.”

 *

 


 A Püspökladány Anno honlap plakettje útjára indul egy nemes cél érdekében!

A nemrég elkészült Püspökladány Anno plakettet (faliképet) licitálásra bocsátom, abból a célból, hogy annak teljes bevételét a Püspökladányi Református Egyházközség Idősek Otthona lakóinak ajánlhassuk fel, a közeledő karácsonyi ünnep alkalmából! E felhívással a törődésre, a gondoskodásra szeretném felhívni a figyelmet, s e jelképes ajándékkal meghittebbé tenni idős emberek karácsonyát.

A licitáláson bárki részt vehet, a plakettet az kapja, aki a legmagasabb összeget ajánlja fel e jótékonysági akció keretében. A licitből befolyt összeg közvetlenül az otthon lakóinak kerül átadásra – a nyertes licitáló kíséretében – szenteste előtt, mely által szeretnénk egy kedves ajándékot csempészni az intézmény karácsonyfája alá.

A licitálás menete egyszerű. A honlapon közétett felhívás alá kell hozzászólásként beírni a felajánlott összeget, vagy privát levélben megküldeni a puspokladanyanno@gmail.com e-mail-címre (névtelenség kérése esetén csak az összeg kerül feltüntetésre a honlapon, de a levélben fel kell tüntetni a licit összegét, a licitáló nevét és telefonszámát).

A licit beküldésének határideje: 2014. december 17. (szerda) 20.00 óra.  (Ha több, azonos összegű legmagasabb ajánlat érkezik be, egy nappal meghosszabbodik a licitálásra rendelkezésre álló határidő, azaz 2014. december 18. (csütörtök) 20.00 óra. Újabb több, azonos összegű legmagasabb ajánlat megtétele esetén a korábban beérkezett ajánlat lesz az érvényes.)

A plakettet Bárczi Imre Zsolt püspökladányi keramikus készítette, püspökladányi motívumok felhasználásával. A falikép mérete: 30 cm x 38,5 cm.

Kérem Önöket, tegyük boldoggá e szerény ajándékkal azokat az idős embereket, kiknek nemcsak a múltunkat, de jövőnket is köszönhetjük, és akiknek talán ez lehet az egyik legszebb meglepetése karácsonykor!

 

Megyaszai Szilvia, a honlap szerkesztője

*

*

>>> A LICITET ITT, A HOZZÁSZÓLÁS-ABLAKBAN TEHETI MEG, VAGY A puspokladanyanno@gmail.com E-MAIL CÍMRE KÜLDÖTT LEVÉLBEN!!! <<<

Névtelenség kérése esetén kérem, írjon e-mail levelet – a licit megjelölésével, neve és telefonszáma megadásával – a puspokladanyanno@gmail.com e-mail-címre.

***

A hozzászólások megtekintéséhez kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban!

*** Tovább a friss hozzászólásokhoz

Töredék a PMÁV 1961. évi történetéhez

*Püspökladányi sporttörténeti emlékek*

 *

Elöljáróban: Vasúttörténeti gyűjteményem gyarapítása érdekében még januárban a Püspökladány Anno  oldalon – Megyaszai Szilvia, a honlap szerkesztőjének segítségével – egy felhívást tettem közé.

A honlap sikerét és olvasottságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy telefonon felhívott egy több mint 45 éve Püspökladányból elszármazott és ma Záhonyban élő úr – Nagy Sándor – aki sporttörténeti és vasúttörténeti dokumentumokat adományozott gyűjteményembe, melyet ezúton is köszönök.

Az adományozott dokumentumok között van Püspökladány MÁV vasútállomás egykori „helyi sajtója” az un. Üzemi Híradó 1961. évi 1-2-3. száma. A havonta megjelenő mindössze 3 oldalas orgánumot géppeléssel, ill. stencilezéssel állították elő, a példányszámra és a szerkesztőbizottság kilétére nincsenek információim.

Az úgynevezett „Üzemi Híradó” foglalkozik az akkor elmaradhatatlan politikai rész után a munkaverseny-feladatok végrehajtásának havi elemzésével, a szakszervezeti- és sportélet aktuális eseményeivel, munkavédelmi és fegyelmi kérdésekkel. Érdekes kortörténeti dokumentum.

Az Üzemi Híradó januári és februári száma foglalkozik a PMÁV, akkori nevén „Püspökladányi Vasutas Törekvés Sportkör” aktuális eseményeivel.

*

A januári szám tartalmából:

„Sportkörünk 1961 évre 6000,- Ft értékű felszerelést kapott a megyei sportvezetőségtől. A sportpályán kb. 150 □öl területet gyeptégláztunk be társadalmi munkával. A birkózók részére szőnyeget 12.000 Ft értékben felújítottunk. A tagszervezésnél kb. 250 új tag lett beszervezve az elmúlt hónapban. A tavaszi bajnokságra a labdarugók részéről a felkészülés 8-án megkezdődött. Játékosaink hangulata bizakodó. A csapatba több tehetséges fiatal került be.”

A februári lap tartalmából:

„A P.MÁV SK múlt hó 22-én tartotta  vezetőségválasztó közgyűlését. A sportkör elnöke Nagy Sándor állomásfőnök-helyettes, az elnökség tagjai Füzeséry István, Bede János, Kurucz Imre, Ujfaludi Imre, Bellai Béla, Sári Béla, Darai Márton, Bujdosó Imre, Faragó András, Elekes István. A számvizsgálók: Nádai Antal, Varga Gusztáv, Veldin István.

Az új vezetőség célja a sportkör gazdasági helyzetének megszilárdítása. Ennek érdekében nagyarányú tagszervezést indított minden szolgálati ág területén és szép sikereket értek el. Remélik, hogy minden vasutas dolgozó átérzi a szocialista sport fontosságát és forintjaival elősegíti fejlődését. Céljaink nem nagyok. Feltétlenül szükséges a sportolóknak a szükséges felszereléssel való ellátása. Ezen kívül biztosítani kell az egyre nagyobb számban jelentkező fiatalok sportolási lehetőségét, és ennek érdekében szükségesnek látjuk az öltöző épület bővítését. A vasutas dolgozók anyagi és erkölcsi támogatásával céljaikat meg is tudják valósítani, szükséges a sportolók szocialista sporterkölcsre való nevelése, száműzni kell az anyagiasságot, az önzést, a ’császárkodást’.„

*

E kéthavi sportéleti beszámolóból is kitűnik a MÁV és a helyi szolgálati főnökségeinek ezerszálú kötődése – egyesületi tagság, sporttámogatások, társadalmi munkák, az elnökség tagjai nagyrészt a MÁV munkavállalói voltak – a P.MÁV sportegyesülethez.

Az 1960-as években még a MÁV sporttámogatási rendszere elérte a kisebb egyesületeket is, így a Püspökladányi Vasutas Törekvés Sportkör-t is. Később, mintegy évtized múlva a MÁV már csak a magasabb osztályba tartozó vasutas egyesületeket támogatta, így a kisebb egyesületek támogatását fokozatosan az önkormányzatoknak kellett átvenni. A MÁV Zrt. jelenleg szintén átalakítja sporttámogatási rendszerét és a több-százmilliós értéket képviselő sportlétesítményeit áruba bocsájtja.

Remélem, az „Üzemi Híradó” utókor számára megmaradt ritka példányainak sportélettel foglalkozó fejezete hozzájárul Püspökladány sporttörténelmének jobb megismeréséhez.

Püspökladány, 2014. 08. 13.

                                                                 Biró Ferenc Mihály

                                                                   vasútbarát-gyűjtő

 

*

(KÉPGALÉRIA: RiBiFeMi Archívum)

  1. Püspökladány MÁV Állomásfőnökség Üzemi Híradó 1961.
  2. A sporttelepen az egykori kézilabda pálya 1961.
  3. A PMÁV sportkör bélyegzőlenyomata 1961.
  4. A PMÁV labdarugó csapata 1961. Állósor: Nagy Sándor állomásfőnök-helyettes a PMÁV elnöke, Peterle László, Kabai István, Ujfaludi Imre, Kóta Gusztáv, Csaba József, Vigh László. Ülő sor: Szabó Péter, Kovács László, Kovács ?, Galics Mihály, Ujfaludi Sándor, Kovács ?, Fórián Balázs, Barnácz János.

***

Egy új, püspökladányi vasúttörténeti magángyűjtemény ajánlója

(alapítója és szerkesztője Bíró Ferenc):

http://vasutasmult.hu/

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

*** Tovább a friss hozzászólásokhoz