2015.02.20.

A püspökladányi “Hangya” szövetkezet boltja

A II. világháború előtti időszakban Magyarország valamennyi településén jelen voltak a „Hangya” szövetkezetek, székházzal, kereskedelmi átvevő-hellyel, hitelszövetkezeti lehetőségekkel.

Az első szervezet gróf Károlyi Sándor kezdeményezésére 1898. április 12-én alakult meg Brogyánban, egy Bars megyei szlovák faluban. A XX. század elején már 70 „Hangya” szövetkezet működött Magyarországon, 1911-ben az ezrediket avatták Dömsödön. Az I. világháború előtt számuk elérte a háromezret. A szövetkezetek jelentős eredményeket értek el a falusi áruellátásban, a kisparaszti árutermelés fellendítésében, a hitel- és áruuzsora leküzdésében, vagy akár a tejtermékek könnyebb értékesítésében is. A tordasi mintafaluban a gyermekgondozást, az iskolafenntartást és az egészségügyi szolgálatot is a szövetkezet látta el. A „Hangya” teljesítette az akkori kor követelményeit és képes volt a nagybani beszerzés és értékesítés összes előnyét biztosítani a szövetkezeti tagok számára: mivel az egész ország részére nagyban vásárolt árut, így 20-30, esetenként 50 százalékkal olcsóbb árat tudott biztosítani. A mozgalomnak a II. világháború előtt 2000 tagszövetkezete, 4000 boltja és 80 termelő üzeme volt. A „Hangya” 1945 után elsorvadt, s 1947-ben beolvasztották a Magyar Országos Szövetkezeti Központba főosztályként, majd 1949-ben nevében is megszüntették. A „Hangya” szövetkezetek vagyonát – mely magában foglalt 30 konzervgyárat és 20 ipari üzemet is – elvették.

Ennek az országos hálózatnak volt része a Püspökladányi „Hangya” Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Megalakulásának éve bizonytalan. Kecskés Gyula a megalakulást a 19. század utolsó évtizedeire datálja és helytörténeti könyvében azt írja, hogy az első biztos adat a létezéséről 1901-ből maradt fenn (Debreczeni Képes Kalendárium), ezzel szemben egy 1923. évi „Hangya” szövetkezeti kiadvány szerint a püspökladányi szervezet 1900-ban alakult meg. Egy 1937. évi adatbázis viszont 1901-re teszi ezt az eseményt.

Az viszont már egyértelműen megállapítható, hogy a püspökladányi szervezet Mildner Béla esperes kezdeményezésére alakult meg.

A „Hangya” Püspökladányban főleg vegyesáru kereskedést folytatott, előbb a Rákóczi u. 1. sz. alatti épületben, később a Hősök tere 5. alatti üzlethelyiségében, melyet az 1970-es években már „Sarki boltnak” neveztek. Az 1923. évi kiadvány egy főüzletet és két fióküzletet tartott nyilván Püspökladányban, a szövetkezet évi forgalmát 6 millió koronára jegyezte.

1937. évben 1100 üzletrésze és 800 tagja volt, ügyvezető elnöke Albiny Géza. A „Hangyának” 6 tagú igazgatósága és 6 tagú  felügyelő-bizottsága is volt Püspökladányban, az 1923. évi tagság egy korabeli fotón került megörökítésre.

Albiny Géza 1874-ben született Mezőszombattelken és 1920-ban került Püspökladányba, a gabonajegy-gyűjtés országos bizottságához. Pár hónap múlva már adóügyi jegyző lett, 1934-ben vonult nyugdíjba. A helybeli NEP elnöke és 1936-tól a „Hangya” ügyvezető elnöke volt.

Kállay Sándor ref. lelkész (született Hajdúnánáson, 1882-ben) 1913-tól volt lelkész Püspökladányban. Virilis alapon képviselő, megyebizottsági póttag és OKH felügyelő bizottsági elnök is volt. A püspökladányi „Hangya” szövetkezet elnöki tisztségét is ellátta, feltehetően Albiny Géza előtt.

1937. évi adatok szerint Péntek Sámuel gazdálkodó tagja volt a „Hangya” szövetkezet igazgatóságának, Rácz Dániel községi főbíró, trafiktulajdonos és Nagy Sámuel gazdálkodó pedig felügyelő bizottsági tagságot töltöttek be ugyanekkor. Szilágyi Sándor gazdálkodó szintén volt tagja a „Hangya” mindkét szervének.

1923. év

Püspökladányban 1947-ben szűnt meg a szervezet és a feloszlatást kimondó közgyűlés egyúttal a püspökladányi földműves szövetkezet megalakulását is kimondta.

A „Hangya” szövetkezetben tagsággal rendelkeztek a belépő tagok, kiknek jogai és kötelezettségei keletkeztek e jogviszonyban. Két különleges relikvia maradt fenn 1924-ből (1923. december 31. kiállítási dátummal), melyek egy püspökladányi lakos „Hangya” szövetkezeti tagságáról tanúskodnak. Nedolay Erzsébet „Hangya” tagsági könyve és vásárlási könyve értékes dokumentumai e kornak, melyek minden szükséges információt rögzítettek a tulajdonos – s ma már az utókor – számára. A “Hangya” szövetkezet működéséről alapos kivonat olvasható a tagsági könyvben. A vásárlási könyv pedig tartalmazza az 1924. évi vásárlások értékét is, mely alapján év végén kifizetésre került az üzletrészes tagnak a „vásárlási visszatérítésként” megállapított összeg. A két dokumentum megőrizte a szövetkezet bélyegző lenyomatát és két tisztviselőjének aláírását is (akik minden bizonnyal az 1923-as csoportképen is szerepelnek).

Köszönöm a két dokumentum rendelkezésre bocsátását Némedy József olvasónknak!

Megyaszai Szilvia

***

Névre szóló “Hangya” tagsági könyv:

  ***

Névre szóló “Hangya” vásárlási könyv:

***

Forrás:

– A “Hangya” Termelő-Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja első 25 éve (A „Hangya” saját kiadása, Budapest, 1923.)

– Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben (Püspökladány, 1974.)

– Hajdú vármegye adattára

– www. mult-kor.hu

***

A hozzászólások megtekintéséhez kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban!

***

 

Várjuk a hozzászólásod