A Püspökladány Anno honlap mai összeállítása igazán rendkívüli, hiszen most először fordul elő, hogy a honlap anyaga párhuzamosan és egyszerre jelenik meg a Püspökladány Anno honlapon és egy országos érdeklődésre számot tartó, szakértők (történészek, hadtörténészek, muzeológusok, levéltárosok, hadszíntérkutatók, helytörténészek) által írt és szerkesztett tematikus oldalon, a Nagy Háború blogon. Ezennel a Nagy Háború blogon megjelent összeállítás, a közös anyag közreadása következik: 

*

Nagy Háború blog szerkesztősége:

Egy püspökladányi család hagyatéka a Nagy Háborúból

.

Minden család életére jelentős hatást gyakorolt az első világháború. Ezt bizonyítja az a különleges családi hagyaték is, amelyet a Püspökladány Anno helytörténeti oldallal együttműködve, s egyszerre mutatunk be. A történetet és a képeket Megyaszai Szilvia, az oldal alapító szerkesztője osztotta meg velünk, a fotók elemzését állandó szerzőnk, Bálint Ferenc végezte el. A fényképek a Püspökladány Anno honlap I. világháborús helyi gyűjtőmunkája során kerültek napvilágra.

.

A napokban egy püspökladányi hagyatékból érkeztek fotók a Püspökladány Anno helytörténeti honlap gyűjteményébe, annak gyűjtésre vonatkozó felhívására. A különböző családtagokat és barátokat ábrázoló I. világháborús katonafotók között találunk portréképeket és fronton készült relikviákat. Sajnos a legtöbb esetben már örök homály fedi a fotókon szereplő személyek azonosságát, vagy a fénykép készítésének helyét és idejét, de így is értékes pillanatképei egy letűnt kornak. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a Nagy Háború milyen mélyen érintette a családok életét, mint az, hogy a fent említett püspökladányi Hegedűs-Simon házaspár hagyatékában is több testvér, unokatestvér, gyermek és barát katonai fotója található ebből az időszakból. Biztos vagyok benne, hogy az sem véletlen, hogy a képek pont ennél a püspökladányi családnál gyűltek össze és maradtak fenn az utókornak. A házaspár, majd Magda lányuk, s végül a fotókat rendelkezésre bocsátó unokájuk, Némedy József nagy gondot fordított a fényképek megőrzésére, így ma – 100 év távlatából – mi is belepillanthatunk a fotóalbumba.

Lássuk röviden, hogy milyen kapcsolódási pontjai lehetnek a fotóknak a családhoz.

Hegedűs József a ma már Győrhöz tartozó Pinnyéden született 1869. november 4-én. Győrben tanult, a Királyi Katolikus Tanítóképezdében, ahol 1889. október 1-én népiskolai tanítói oklevelet szerzett.

Komáromban letöltött katonai szolgálata után az 1890-es években került a Hajdú-Bihar megyei Püspökladányba, és itt is élt élete végéig. Itt köztiszteletben álló tanítóként kereste kenyerét, s tanult emberként egyéb helyi hivatali tisztségeket is betöltött. 1898-ban vette feleségül a püspökladányi születésű Simon Vilmát. Házasságukból 5 gyermek született: József, László, Béla, Magda és Anna. Béla fiuk 22 évesen, az I. világháborús hadszíntéren szerzett betegsége következtében, de már műegyetemi hallgatóként hunyt el.

Egy 1918. június 26-án Püspökladányba érkező levelezőlapból kiderül, hogy magának Hegedűs Józsefnek is katonai szolgálatra kellett jelentkeznie (49 éves korában), de erről mindössze annyi említés maradt fenn, hogy „Bizony sajnos, hogy nincs pardon s be kell vonulnod. De hát úgyis csak segéd szolgálatos leszel. Hát Béla hol van?” Ez utóbbi kérdés Hegedűs József fiára, az előbb említett Bélára vonatkozott, ki 1917. április 18-án vonult be katonának, s ekkor a 39-esek kötelékében harcolt az olasz fronton.

Hegedűs József 58 éves korában, 1928-ban hunyt el Püspökladányban, a római katolikus elemi iskola igazgatójaként és tanítójaként.

A komáromi 18. helyőrségi kórház szanitéc-különítményének katonái 1890 körül. Fegyverük utászkard, a szanitécek nem voltak lőfegyverrel ellátva. Hegedűs József a kép jobb szélén

*

Néhány fotón Hegedűs József testvére, Hegedűs Mihály látható, aki minden valószínűség szerint szintén Pinnyéden született. A képeket testvérének küldte Püspökladányba a frontról.

10 cm 1914M tábori ágyú az elsütés pillanatában (jól látható, hogy a lövegcső teljesen hátracsúszott). A képet Hegedűs Mihály küldte a frontról, aki a képen balról a második katona

*

Sört csapoló katonák – a csap alatt csajka a kármentő. A képet Hegedűs Mihály küldte a frontról, aki a csillaggal jelölt katona.

*

Hegedűs Mihály frontról küldött tábori lapja (alakulata: m. kir 1/II népfelkelő árkász különítmény)

*

A Simon családhoz köthető fotókkal is találkozunk a gyűjteményben: Simon Vilma unokatestvére, a szintén püspökladányi Simon Gizella (a fotókon Gizuka) néhány fényképe is a családnál került megőrzésre.

Simon Gizella

*

Simon Gizella és Mikle István eljegyzési kártyája

*

A hagyatékban található az Udvardon lakó Mikle István néhány katonai fotója is. Mikle István gyógyszerész Simon Gizella jegyese volt hosszú évekig. A jegyességből végül azért nem lett házasság, mert a trianoni határok elválasztották a fiatalokat, s egyikőjük sem akarta elhagyni szüleit. Gizella (Gizuka) soha nem ment férjhez.

Mikle István zászlós

*

Csoportkép Komáromban, a Tiszti Kaszinó belső udvarán. A katonák zöme tisztes, az idősebb arcok miatt talán valamilyen pótkeret, vagy más hátországi alakulat lehet. A képen jelölve Mikle István

*

Hegedűs József és Simon Vilma egyik gyermeke, a már említett Hegedűs Béla is harcolt az I. világháborúban a cs. és kir. 39. gyalogezred katonájaként, akinek szintén maradhattak fenn felcímkézetlen katonai fotói a hagyatékban. A fiatalon, háborús betegsége következtében Püspökladányban elhunyt Hegedűs Béla után viszonylag gazdag ismeretanyag, fotó és dokumentum-hagyaték maradt fenn, így az ő élettörténete külön kerül majd feldolgozásra.

Hegedűs Béla

(Bálint Ferenc megfigyelése szerint érdekes felvétel: valószínűleg egy régi monarchiás katonafotóra „retusálták” rá a Horthy-kori III. oszt. tiszthelyettesi rendfokozatot)

*

Az itt bemutatott fényképek egy nagy család sok tagjának, s ismerőseinek életébe engednek bepillantást, s jól szemléltetik azt, hogy a Nagy Háború a maga korában minden ember életére jelentős hatást gyakorolt valamilyen formában.

***

A hagyatékból előkerült további fényképek:

Nedolay Béla (Hegedűs Béla unokatestvére) közös hadseregbeli egyenruhát visel, rendfokozat nélkül

*

Simon Jenő tizedes, Simon Gizella féltestvére. Budapest, 1919

*

Ismeretlen gyalogos főhadnagy nem szabályos zubbonyban (ún. károlyblúzban), a mellén öt kitüntetés szalagsávja

*


Ismeretlen szakaszvezető, a bőr lábszárvédő alapján talán tüzér lehet

*

Tartalékos tiszti iskolán a román hadseregben, 1929 – a képen látható katona rendfokozata frutas (őrvezető) vagy sergeant (őrmester)

*

Szanitéckülönítmény katonái, feltehetőleg a háború elején, a harctérre vonulás előtt. A kocsikon sajnos a hadrendi szám takarva van

*

Ismeretlen katonák

*

Német katonák a háború első felében

*

Valószínűleg tűzoltási gyakorlatot végző katonák

*

Étkező tisztek, az előtérben egy sátor részlete

*

7,5 cm 1915M hegyi ágyú és kezelőszemélyzete. Az irányzó sapkáján olvasható felirat szerint a 40. honvéd hegyi tüzérosztály katonái. A sapkán elöl a 40. honvéd gyaloghadosztály fokosos jelvénye. A középen álló katonán bronz vitézségi érem

*

Hegyi ágyú tüzelés közben

*

Doberdói fennsík, 1931. A fényképet egy oda látogató püspökladányi csoport egyik tagja készítette

*

Az összeállításban szereplő fotókat Némedy József, Hegedűs József és Simon Vilma unokája bocsátotta rendelkezésünkre, a család történetét Megyaszai Szilvia dolgozta fel, a fotók elemzését a Blog állandó szerzője, Bálint Ferenc (a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa) végezte el.

*

A Nagy Háború blogon megjelent párhuzamos összeállítás. Itt olvasható:

http://nagyhaboru.blog.hu/2015/02/13/egy_puspokladanyi_csalad_hagyateka_a_nagy_haborubol


***

A hozzászólások megtekintéséhez kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban!

***

Várjuk a hozzászólásod