A Karacs család családfája

 

Mindig is foglalkoztatott, milyen emberek voltak Karacs Ferenc felmenői, ezekre a kérdéseimre hiába kerestem a választ a róla szóló művekben. Tavaly azonban megismerkedtem Karacs Zsigmond nyugdíjas történésszel, Karacs Ferenc oldalági rokonával, aki sok érdekességet mesélt nekem a Karacs családról. Kimeríthetetlen ismeretek tárházába jutottam általa a családról, de  nemcsak a családról, Sárrét múltjáról is. Számos relikvia van a birtokában, melyekkel mondanivalóját színesítette. Hatalmas könyvtára polcairól biztos kézzel emelte le a régi kor krónikáját tartalmazó könyveket, melynek többsége híres emberek ajánlásait tartalmazta.

Megpróbálom összefoglalni a Karacs család nevezetes felmenőinek történetét, ahogy Karacs Zsigmondtól hallottam, hogy ezzel is hozzájáruljak a Karacs Ferencről eddig kialakított kép elmélyítéséhez.

A Karacs név kun eredetű, azt jelenti „feketés”. A kun török eredetű nyelvet beszélő nomád nép volt. A kun nép ősei a mai Kína és Mongólia területén éltek. Vándorlásuk során több hasonló nyelvet beszélő népcsoporttal keveredtek, velük törzsszövetséget hoztak létre és uralmuk alá hajtották az Al-Dunától a szibériai Irtisz folyóig húzódó területeket. Hatalmas birodalmukat a mongolok számolták fel, előlük nyugat felé menekültek. Így jutottak el hazánk határaihoz is, mivel jó harcosok voltak, IV. Béla számos kiváltságot biztosított nekik katonáskodásuk és megkeresztelkedésük fejében. A kunok azonban sok kárt és bosszúságot okoztak a magyaroknak, mivel állatcsordáik letaposták vetéseiket. IV. Béla pártjukat fogta, ám mikor egy félreértés miatt vezérüket, Kötönyt megölték, a felbőszült kunok felégetve az útjukba eső falvakat, kivonultak az országból. 1246-ban másodszor is megjelentek határainkon, bebocsátást kértek. Az Alföldön Nagykunságban és a Kiskunságban jelöltek ki számukra letelepedésre alkalmas helyet, mivel ott a tatár pusztítások miatt a lakosság száma megcsappant. Bár a kunok katonáskodásuk fejében számos kiváltságot élveztek később, a török hódoltság idején sorsuk a magyarokkal együtt a bujdosás, menekülés volt. A Karacs család felmenői is így vándoroltak a Nagykunságban, egyik helységből a másikba, viszonylagos nyugalmat keresve az elhagyott vidéken. Az 1571 és 1591 között végzett   török népszámlálás adatai szerint a Karacs család a később elpusztult Nagykunság-széli Ecsegen élt. Az 1590-es évek török pusztításai elől a Karacsok Sárrét mocsarai közé menekültek. A család egyik ága később Bocskai István lovas hajdúiként Hajdúszoboszlón telepedett le, a másik ág Kisrábéra került. Ezt az is alátámasztja, hogy a Kisrábén élő Karacs Péter 1608-ban ezzel a nemesi előnévvel kapott nemeslevelet Gyulafehérváron, Báthory Gábor erdélyi fejedelemtől. Karacs Péter azonban 1618-ban Karcagra költözött és ott köztiszteletben álló bíró lett. Vészterhes idők voltak ezek! A Nagykunság és a Kiskunság a török kezén volt, ők szedték be az adókat, de működött ezeken a területeken a magyar közigazgatás is. A jászkunok a nádor fennhatósága alatt álltak. A Karacs család tagjai is próbálták több oldalról megerősíteni pozícióikat, ezért Karacs Péter leszármazottja, Karacs Jakab is 1649-ben a jászkun kiváltságok mellé egy, a király által is megerősített nemesi címerért folyamodott. Kérelmét III. Ferdinánd 1654-ben teljesítette. A család az új címerben is feltüntette a régi kun címerből átvett kelő holdat és a két csillagot. III. Ferdinánd császár Karacs Jakabot, vele együtt testvéreit, Andrást és Tamást, valamint Jakab gyermekeit is megerősítette nemesi rangjukban.

1683-ban kezdődött az a nagy háború, mely a török kiűzésével végződött, de addig még keserves évek vártak a Nagykunság lakóira. 1692-ben Karacs Jakabnak János fiától származó unokái Pál, István és Mihály Földesre költöztek, hogy ott gazdálkodjanak. Szorgalmuk meghozta gyümölcsét,  Pál később Földes főbírája lett. Az ő leszármazói közé tartozik Karacs Zsigmond is. Mihálynak nem született fiúgyermeke. Istvánnak két fia született István és Péter. Karacs Péter az édesapja Karacs Ferencnek. Karacs Péter rövid időre visszaköltözött Karcagra, majd családot alapított, és végleg Püspökladányban telepedett le, feleségül vette Makai Erzsébetet. Házasságukból 3 gyerek született. 1766-ban János, 1770. március 16-án Ferenc, a legkisebb gyermek, Sára pontos születési idejét nem ismerjük. Karacs Péter nemes ember volt, bár nem tősgyökeres ladányi, szorgalmas volt, sikeresen gazdálkodott, és fiai sorsát is bölcsen irányította. Gyermekei Ladányban születtek, itt hallgatták a  náderdők susogását, télen farkasordító hidegben  a farkasok üvöltését, itt figyelték a nádi madarak repülését a Farkassziget felől, itt tették első lépéseiket és itt végezték el elemi iskoláikat. Ezek a gyermekkori emlékek ide kötötték őket. Karacs Péter tudta, hogy kisnemesi birtoka nem lesz elegendő gyermekei későbbi megélhetéséhez, ezért taníttatta őket. Természetesen ez csak a fiaira vonatkozott, mert abban az időben még a lányok továbbtanulásra nem is gondolhattak. János az elemi iskoláit Ladányban végezte, majd a debreceni Református Kollégiumban tanult tovább. Tanulmányai befejezése után 3 évig tanított Békésen és a Dunántúlon, itt gyűjtött keresményével vándorútra indult, beiratkozott a göttingeni és a jénai egyetemre. Tudós prédikátor lett belőle. Az egyetem elvégzése után hazatért, Földesen, Nagyréven és Hevesen volt lelkész. Az öccse, Ferenc alsófokú iskoláit Ladányban és Karcagon végezte, majd tanárai biztatására őt is beíratták a debreceni Református Kollégiumba. Ebben az időben a Kollégium a fénykorát élte, itt tanult híres diákja Csokonai Vitéz Mihály és itt tanított a híres-nevezetes Hatvany István professzor is. A Kollégiumban tanultak egész életre meghatározták a sorsát. A Kollégium elvégzése után rövid ideig tanított, majd Pesten mérnöknek tanult. Végül nem a mérnöki pályát választotta, hanem kitanulta a rézmetszést Bécsben, majd visszatért Pestre. Életének állomásait és munkásságának bemutatását  most nem részletezem, mert azt már egy korábbi cikkben méltattam, most hozzátartozóiról szeretnék bővebben írni.

1802-ben feleségül vette Takács Ádám gyóni lelkész nagy műveltségű lányát, Takács Évát, aki méltó társa volt egy életen át. Házasságukból 9 gyermek született, de csak 6 érte meg a felnőttkort. Mária, Teréz, Zsófia, Róza, Ferenc, és Árpád. Takács Évát az első magyar újságíróként tartjuk számon. Az ő példáját követte Teréz lányuk, aki szintén neves író, újságíró lett és a magyar nőnevelés kiemelkedő alakja. Máriát Környey József református lelkész vette feleségül, férje halála után pedig Hoffer Pálnak lett felesége, aki szintén lelkész volt. 8 gyermeket neveltek fel Hoffer Mária és Teréz nagynénjük példáját követve. Nőnevelő intézetet alapított Halason, ahol Teréz gyakran vendégeskedett és tanított is iskolájukban. Fiuk, Környey Lajos békési ügyvéd pedig élete utolsó éveiben magához vette, gyámolította Teréz nénjét, Karacs Teréz ott nyugszik a békési temetőben.

Ifj. Karacs Ferenc mérnök lett, Heves majd Pest megye főmérnöke. Fiatal korában kettétört az élete, elméje elborult, édesanyja évekig tartó gondos ápolása sem tudta őt megmenteni. Zsófia nem ment férjhez, édesanyja haláláig a családdal élt, majd özvegy barátnőjéhez Vajda Péternéhez költözött Szarvasra. Róza Nagy Gáborhoz ment feleségül, aki a szabadságharc alatt Dobay ezredes hadsegéde volt, ezért a szabadságharc leverése után bujdosnia kellett. Álnevet választott, Takács Ádám néven színészkedett, majd színigazgató lett. Ő adta ki Karacs Teréz munkáit Miskolcon. Árpád orvostanhallgató volt, a pesti nagy árvíz után tífuszt kapott, fiatalon hunyt el. A családot sok csapás érte, de mindig összetartottak, segítették egymást minden bajban.

Karacs Ferenc szobra Püspökladányban, Győrfi Lajos alkotása
(A kép a szobor leleplezésén, 2014. március 15-én készült)

Karacs Ferenc korának legkiválóbb rézmetszője volt. Az 1838-as nagy árvíz idején Wesselényi Miklós indult megmentésükre, de ő nem hagyta ott a réztábláit és a házban maradt az árvíz levonulásáig. A ház, melyet ő tervezett, épen vészelte át a katasztrófát. Akkor már súlyos beteg volt, de az utolsó erejéig dolgozott fő művén, Európa Atlaszán. Amikor felesége aggódott érte ezzel vigasztalta: „Hagyj édes lelkem! Ez lesz az én sírkövem, közeli halálom után. Ez tudatja majd az utódokkal, hogy voltam.” 1838. április 14-én hunyt el. Az árvíztől romba dőlt utcákon alig lehetett megközelíteni az épen maradt Karacs házat, mégis hatalmas tömeg kísérte a temetőbe. A temetőt, ahol nyugszik, azonban hiába kerestem, felszámolták és a csontokat egy közös sírban helyezték el.  Ami műveit illeti, azok sorsa is hányatott volt. A réztáblákat Heckenast Gusztáv kapta megőrzésre  Karacsné halála után, aki azokat méltatlanul Hunfalvy János tudós neve alatt adta ki 1865-ben, de a csalást olyan felületesen végezték, hogy azon rajta maradt Karacs Ferenc neve is. Később Karacs Teréz leplezte le a plágiumot. Művei ma az ország híres közgyűjteményeinek megbecsült darabjai.

Emlékét őrizni és ápolni ma is kötelességünk.

 

Dr. Pánti Irén

 

Felhasznált irodalom:

Karacs Zsigmond: A Karacs család a Palota negyedben

*

Karacs Ferenc születési dátuma bizonytalan, egyik feltételezés szerint 1770. március 16-án született. Erre a neves dátumra emlékezünk mai összeállításunkkal!

*

Karacs Ferencről és családjáról még több információ a bal oldali menüoszlop Karacs Ferenc nevű rovatában olvasható, a Karacs szobor avatásáról pedig a jobb oldali Beszámolóink rovatban olvashatnak.

Megyaszai Szilvia

*

A püspökladányi Karacs Ferenc Múzeum Tagintézményben 2015. március 6-án került sor a Karacs Ferenc Emlékszoba átadására. A kisebb kiállító teremben került berendezésre a püspökladányi származású, Európa-hírű rézmetsző és térképkészítő életét és munkásságát bemutató emlékkiállítás, amely eddig a folyosón volt kiállítva.

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Várjuk a hozzászólásod