A Püspökladány Anno helytörténeti honlap gyűjteménye nemcsak digitálisan gyarapszik, de egyre több tárgyi emlékkel is gazdagodik. Nemrégiben kettő darab országos megjelenésű, de ma már csak elvétve fellelhető korabeli sajtótermék érkezett a honlap gyűjteményébe, melyek püspökladányi vonatkozású fotókat tartalmaznak. E két újság Budapesten jelent meg és országosan is elérhetőek voltak (pl. pályaudvarokon is árusították őket), illetve előfizetéssel az ország bármely pontjára eljutottak.  Az Érdekes Újság 1917. január 28-i számát Fórizs Sándor küldte Ráckevéről, a Tolnai Világlapja 1927. április 6-i számát pedig Nagy Sándor Budapestről, melyekért ezúton is köszönetet szeretnék mondani.

A címben szereplő „nagyvilág” szó a Püspökladányon kívüli népszerűségre utal, hiszen e sajtótermékek megjelenésekor igencsak nagy jelentősége volt az írott médiának, mert ekkor még sem a tévé, sem az akkor még nem létező internet nem ontotta magából a híreket, a közéleti információkat. Egy-egy fővárosi folyóirat vezető hírforrásnak számított, s a helyi lapok is vettek át belőle cikkeket (pl. a Kecskés Gyula által szerkesztett Püspökladány és Vidéke című helyi újságban is olvashatunk a Tolnai Világlapja összeállításaiból, illetve az ezekre írott reflexiókat).

Mielőtt megtekintenénk azt a két püspökladányi fotót, melyek helyet kaptak egy-egy országos ismertségű újságban, ismerjük meg nagyon röviden e lapok történetét is.

.

Az Érdekes Újság

Az Érdekes Újság olyan országos közéleti lap volt, mely az 1914-ben kitört Nagy Háború során jelentkező társadalmi igényre talán a leggyorsabban és széleskörűen igyekezett reagálni. A hátországban maradottak tudni akarták ugyanis, hogyan zajlik a háború, hol és milyen körülmények között élnek és harcolnak szeretteik, honfitársaik, így a korabeli újságok igyekeztek minél több fotót és információt szerezni és közölni a háború eseményeiről. A besorozott hivatásos fotográfusok és haditudósítók mellett önkéntesek is jelentkeztek egy-egy esemény fényképeken történő megörökítésére. A Nagy Háborúban már viszonylag kicsi és könnyen kezelhető fotóapparátok álltak a fénykép-készítők rendelkezésére, így az amatőrök, s maguk a katonák is nagyon sok fotót készítettek, s az egyre erősebben jelentkező információs igény kielégítésére különböző lapokban, folyóiratokban jelentették meg azokat.

Az Érdekes Újság a háborúban is megmaradt annak, ami volt, a legérdekesebb, a legfürgébb és legszebb képes magyar újságnak” – írta 1914 októberében a lap szerkesztője. Az újság rengeteg pályázatot írt ki a fotók gyűjtésére, növelve ezáltal az utókor számára is a fellelhető hadi kordokumentumok körét. A megjelentetett háborús képek nemcsak tájékoztatásra, de a tömegek befolyásolására is alkalmasak voltak. A sokkoló, naturális jelenetek bemutatásával, vagy a háború békés oldalának szemléltetésével, ezek arányának megválasztásával képesek voltak a közvéleményt formálni a háború megítélésében, az érzelmekre ható felvételek pedig az együttérzést, a részvétet fokozták az olvasókban. A hátországban maradottakat is érdekeltté tették a különböző témájú – képek beküldésére irányuló – pályázatok kiírásával, s már nemcsak a fronton, de a Magyarországon készült amatőr fotókkal is bővítették az újság tartalmát. Így találhatunk a lapban például Hősök galériája rovatot az elhunytak emlékének megőrzésére, a Jövő kertje című tárca gyermekportréival a remény érzését kívánták fokozni, míg a Magyar szépségek című rovat amatőr felvételeivel az élet szépségét igyekeztek hangsúlyozni (vagy a problémákról kívánták elterelni a figyelmet, ki tudja).

Az Érdekes Újságba beérkezett háborús felvételekből (csak az első pályázatra 1600 kép érkezett) több albumot is összeállított és megjelentett a kiadó, melyek egyértelműen hozzájárultak a háború alaposabb megismeréséhez, s nemcsak az akkori hátország, de a későbbi utókor számára is.

Az Érdekes Újság 1917. január 28-i számának egyik különlegessége: az I. Ferenc József osztrák császár és magyar király halálával megüresedő trón Károly főhercegre szállt, akit 1916. december 30-án IV. Károly néven magyar királlyá koronáztak Budapesten, a Mátyás-templomban, s koronázási fotói ebben a lapban is megjelentek. IV. Károly volt az utolsó magyar király, így az újságban megjelent képek még nagyobb jelentőséggel bírnak, hisz egy több száz éves államforma lezárását is megörökítik, bemutatva az utolsó királykoronázás jelentősebb pillanatait.  A szokásos közéleti, társadalmi, irodalmi stb rovat és cikk mellett természetesen nagyon sok háborús kép is helyet kapott e lapszámban. Ezen folyóirat 11. oldalán található az a kép, melynek okán e kivételes sajtótörténeti termék is bemutatásra kerül a honlapon. IV. Károly király és felesége, a gyönyörű Zita királyné fotói mellett megcsodálhatjuk azoknak a hölgynek a fényképét is, melyeket a Magyar szépségek pályázatra küldtek be.

A 143. sorszámú kép felirata „Püspökladány”, s egy helybeli szépség tekint ránk ezen impozáns folyóirat lapjáról. Sajnos a püspökladányi pályázó adatai nem ismertek, így nevét is homály fedi. (Ha olvasóink közül valaki felismerni véli rokonát, ismerősét e felvételen, kérem, jelezze azt a honlapon!) Csak elképzelni lehet azt a büszkeséget, melyet a püspökladányi hölgy és családja érezhetett, mikor arcképe a frissen koronázott magyar király és gyönyörű királyné fotójával együtt jelenhetett meg egy országos lapban. Bár, az is elgondolkodtató, hogy a háború hogyan érinthette a püspökladányi pályázó családját, vajon harcolt-e, halt-e meg valamelyik rokona e kegyetlen háborúban…?

Az újság a „napokban meghalt” magyar történelmi festő, Madarász Viktor ravataláról is közöl fotográfiát. Novellák, gyermekeknek szóló írások (mesék, versek), közéleti írások, rejtvények, számtalan korabeli hirdetés és különböző pályázatokra beérkezett pályaművek is helyet kaptak a lapban a rengeteg harctéri fotó, s a püspökladányi hölgy fotója mellett.

*

Tolnai Világlapja

Az 1901-ben induló képes hetilap a maga korában egyedülállóan sikeres volt, hatalmas példányszámban kelt el minden héten. Tartalma sokszínű volt és a nagyközönségnek szólt. A képekkel, fotókkal gazdagon illusztrált lapban megtalálhatóak voltak a közéleti, társasági, tudományos, művészeti, irodalmi, divattal, háztartással, sporttal kapcsolatos témák is, hirdetésekkel, rejtvényekkel. A viszonylag olcsón elérhető képes hetilap alapító tulajdonosa, kiadó-főszerkesztője Tolnai Simon volt, aki 1912-ben hozta létre a Tolnai Nyomda- és Könyvkiadó Vállalatot, majd 1913-ban az ország addig legmodernebb könyvkiadóját. A Tolnai Világlapja 1901-1944 között jelent meg.

A Tolnai Világlapja 1927. április 6-i száma korabeli kép-felvételekkel gazdagon illusztrált, s több érdekes írást közöl, például „A rádió diadalútja” vagy „Emberáldozat Jáván” címmel. Számos szépirodalmi írás, hírek a nagyvilágból, sport, film- és színházi élet hírei, receptek és hirdetések is megtalálhatóak e lapszámban. Ami miatt ez a sajtótermék is bekerült a Püspökladány Anno honlap gyűjteményébe, az a fényképfelvétel, mely egy püspökladányi társaságot ábrázol.

A fotó az „Egyesületi és társadalmi élet” rovatban kapott helyet és egy püspökladányi műkedvelő előadás szereplőit örökítette meg. Az előadás címe a „Tolonc” volt. Sajnos az újság több információt nem őrzött meg a püspökladányi csoportról, annak tagjairól. Nevüket ugyan nem, de arcképüket megőrizte a Tolnai Világlapja az utókornak…

(A képek rákattintással megnyithatóak, lapozhatóak!)

.

Püspökladányban jelentős szellemi élet folyt, sok műkedvelő színházi előadás fotója fennmaradt, melyekből a Püspökladány Anno honlap Kulturális élet/Csoportok/Egyéb színjátszó körök rovatban is találnak néhányat:  http://puspokladanyanno.hu/2012/05/egyeb-szinjatszo-korok/

Id. Csenki Imre néptanító nevéhez is számtalan püspökladányi előadás, helyi társulat köthető, hiszen ő maga is színpadra vitt több darabot. Erről az Antikvár/Csenki meghívó almenüben olvashatnak, itt: http://puspokladanyanno.hu/2012/08/csenki-emlekunnepseg-meghivoja/

 Megyaszai Szilvia

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

 

Várjuk a hozzászólásod