május 2015 hónap bejegyzései

*

3 éves Püspökladány elektronikus helytörténeti tudástára!

*

Nagy örömmel osztom meg a Püspökladány Anno helytörténeti honlap olvasóival és minden kedves partnerével, hogy 2015. június 1-én ünnepli a Honlap indulásának 3 éves évfordulóját! Nehéz elfogultság nélkül összegezni e 3 évet, hisz rengeteg szeretet és elhivatottság, s még több munka és önzetlen együttműködés eredménye e ma már mások által is egyedinek és kivételesnek nevezett kezdeményezés! E püspökladányi helytörténeti tudástár és elektronikus közösségi gyűjtemény a legjobb bizonyíték arra, hogyha hiszünk valamiben, akkor a kitűzött célok elérhetőek, az igazi értékek pedig utat találnak maguknak. Köszönöm mindenkinek a Püspökladány Anno honlapba vetett hitét, kitartó támogatását, töretlen figyelmét és azt a rengeteg biztatást és ösztönzést, mellyel erősítették annak létjogosultságát!

Mivel lehetetlen lenne egyenként megköszönnöm minden kedves közreműködőnek és segítőnek a támogatást, ezért kérem, a nevekért lapozzák fel a honlap Főoldalát, ahol az oldalt legörgetve megtalálhatóak azon önzetlen személyek és szervezetek nevei, kik hozzájárultak e közösségi tudástár létrejöttéhez és működéséhez. Az elmúlt 3 évről pedig meséljenek a Püspökladány Anno helytörténeti honlap számadatai: több, mint 2230 fotó,  225 összeállítás, 97 fotótulajdonos, 47 publikáló személy, illetve együttműködő sajtóorgánum, több mint 20 szakértő, szakértői intézmény és partnerszervezet, 29 további segítő és 13 hang- illetve mozgóképfelvétel. Számtalan, máshol megjelent szakpublikáció, újsághír és bemutatkozó sajtó-összeállítás, 2 fővárosi szakmai meghívás, végül, de nem utolsó sorban nemzeti értékként való felvétel a Püspökladányi Települési Értéktárba. Azt gondolom, hogy e számok és a tények, a honlap olvasóinak hozzászólásai, folyamatos érdeklődése, valamint a szakértő szervezetek támogató véleménye ( lásd: ide kattintva ) önmagukért beszélnek.

3 év hosszú idő… Rengeteg átvirrasztott éjszaka, de sok hasznos ismeret és különleges relikvia is. S talán e Honlap ahhoz is hozzájárulhatott, hogy Püspökladányt sokan és sok helyen a szívükbe zárhassák! Köszönöm a honlap olvasóinak és segítőinek az elmúlt 3 évet, s sok boldog születésnapot kívánok a Püspökladány Anno helytörténeti honlapnak és digitális gyűjteményének!

Megyaszai Szilvia alapító-szerkesztő

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

Örömmel tájékoztatom a honlap olvasóit, hogy

 

*

a Püspökladány Anno helytörténeti honlap

és digitális gyűjteménye


NEMZETI ÉRTÉKKÉNT

 

felvételre került

a Püspökladányi Települési Értéktárba!

*

***

 A „Javaslat a Püspökladány Anno helytörténeti honlap (www.puspokladanyanno.hu) és digitális gyűjteménye települési értéktárba történő felvételére” címet viselő dokumentáció 2015. május 12-én került benyújtásra Püspökladány Város Polgármesterének, Dombi Imréné polgármester asszonynak, kinek ezúton is köszönöm a beterjesztett javaslat elvi támogatását! A dokumentációba ajánlólevelek is csatolásra kerültek, melyekben a kibocsátó szervezetek, intézmények szintén elvi támogatásukat fejezték ki a Püspökladány Anno honlap és elektronikus gyűjteménye Települési Értéktárba vétele érdekében. E szervezetek:

– Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály (Budapest)

– Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezete (Debrecen)

– Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány és Nagy Háború Blog (Budapest)

– Politikatörténeti Intézet (Budapest)

A Püspökladányi Települési Értéktár Bizottság 2015. május 19-i ülésén tárgyalta meg a beterjesztett javaslatot és egyhangú szavazással döntött – 1/2015. (V. 19.) TÉB határozatával – a Püspökladány Anno helytörténeti honlap (www.puspokladanyanno.hu) és digitális gyűjteménye Püspökladányi Települési Értéktárba vételéről. Köszönöm a Települési Értéktár Bizottságnak a benyújtott javaslat támogatását, az elismerő véleményeket!

.

Megyaszai Szilvia honlap alapító, szerkesztő

.

*

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK:

I. Javaslat: Javaslat a Püspökladány Anno helytörténeti honlap és digitális gyűjteménye Települési Értéktárba történő felvételére

II. AJÁNLÓLEVELEK (a Javaslat 1-4. mellékletei): – – rákattintással nagyíthatóak

– Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály (Budapest):

*

– Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezete (Debrecen):

*

– Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány és Nagy Háború Blog (Budapest):

*

– Politikatörténeti Intézet (Budapest):


III. A Javaslat 5. melléklete:

IV.  A Javaslat 6. melléklete (2015. május 10-i állapot): Tartalmi felépítés, a honlap szerkezete


V.  A Javaslat 7. melléklete: Tulajdonosok, felajánlók, szerzők, partnerek

.

VI.  A Püspökladányi Települési Értéktárba felvett NEMZETI ÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSA: 

http://www.puspokladany.hu/kozadat/kepviselo_testulet/bizottsagok/teb/teb_nyilv.pdf


VII. ÉRTESÍTŐ az Értéktárba történő felvételről:

 

  ***

Köszönöm mindazoknak a támogatást és együttműködést, akik az elmúlt 3 évben hozzájárultak a Püspökladány Anno helytörténeti honlap működéséhez, s fotóikkal, filmjeikkel, történeteikkel, publikációikkal, munkájukkal önzetlenül gyarapították a honlap gyűjteményét!

 

***

További összeállításaink a témában (rákattintva olvashatóak):

 Megyei értéktár konferencián járt a Püspökladány Anno honlap (az anyagban sok, a Püspökladány Anno honlap által javasolt további, potenciális helyi értékkel) – 2015. 06. 10.

Püspökladányi értéktár rendezvényen járt a Püspökladány Anno honlap szerkesztője, ahol bemutatta a honlapot és annak digitális gyűjteményét – 2015. 10. 07.

***


*

***

A képek, dokumentumok rákattintással nagyíthatóak, olvashatóak! – A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2015. 05. 16.

Püspökladány az 1960-as évek legelején

Egy album képei…

.

A püspökladányi Petritelepi Általános Iskola jóvoltából egy különleges fotóalbumot szeretnék bemutatni, melynek kartonra ragasztott régi felvételei a település épületeinek és lakóinak emlékét, Püspökladány miliőjét őrizték meg egyedülálló módon, az érdeklődő utókor számára. A fennmaradt fényképalbum, e kivételes helytörténeti emlék – a fotográfiákból nyerhető információk alapján – 1960-63 között készülhetett, s 31 fotó segítségével körbekalauzol bennünket az akkori Püspökladányban.

Köszönöm a Petritelepi Általános Iskolának és Griger Mihályné igazgatónőnek a fotók közzétételének lehetőségét, és azt, hogy e rendkívüli válogatás a Püspökladány Anno honlap felületén jelenhetett meg először elektronikus formában. Az eredeti képek megtekinthetőek voltak egy időszakos rendezvény keretében a Petritelepi Fiókkönyvtárban is (Karcagi u. 28.).

A fotók az albumban szereplő eredeti megnevezésükkel kerülnek közzétételre, de zárójelben az épületről, vagy a benne székelő intézményről fellelhető néhány fontos információ is feltüntetésre kerül. Szöveges gyűjtőmunka, képszerkesztés: Püspökladány Anno honlap, Megyaszai Szilvia szerkesztő.

Az albumban látható épületek, intézmények többségéről önálló menüpontban is olvashatnak a honlapon, a megfelelő fejezeteknél. Kérem, vegyenek részt a Püspökladány Anno honlap segítségével egy virtuális barangoláson és “időutazáson” a régi Püspökladányban!

*

Püspökladány az 1960-as évek legelején:

 

(1. kép) Községi Tanács épülete
(1851-ben épült, ma a Városháza épülete)

 

(2. kép) Hősök tere
(A kép előterében Horváth Géza szobrászművész alkotása, a Hősök Szobra)

 

(3. kép) Járási Tanács
(Az 1800-as évek közepétől a Rákóczi Szálloda épülete, 1950-1965 között a Járási Tanács, 1965-1971 között a Községi Tanács székhelye, ezután a Lenin Mezőgazdasági Tsz székháza volt)

 

(4. kép) Kenyérgyár
(Az első püspökladányi Hengermalom épületének átalakítása, kitoldása után 1963 óta üzemelt)

 

(5. kép)

 

(6. kép) Állami Általános Gimnázium
(1931-től a Szent Imre Iskola, majd Leányiskola, 1951-től az Állami Óvónőképző Intézet, 1955-1963 között a Gimnázium, ezután a középiskolai kollégium épülete)

 

(7. kép) Polgári Iskola
(1928-1945 között a Polgári Iskola, ezután az állami általános iskola, 1964-től a Petőfi Sándor Általános Iskola felső tagozatának épülete)

 

(8. kép) Nagylányiskola
(1902-től református népiskola, leányiskola, 1945-től református általános iskola, 1948-tól állami ált. leányiskola, 1952-től a Zója Általános Iskola működött benne)

 

(9. kép) Járásbíróság épülete
(A Királyi Járásbíróság 1871-től a Városháza épületében működött, 1908-ban költözött ezen új, impozáns épületbe, melyet “Palotának” neveztek el a helybeliek)

 

(10. kép) Posta
(Ebben az épületben 1953. óta működik a Kossuth utcán)

 

(11. kép) Bank
(1909-ben épült az épület, ekkor költözött ide a már működő Püspökladányi Hitelszövetkezet – a Picula – ami 1952-ben szűnt meg. 1953-tól a Magyar Nemzeti Bank Püspökladányi Fiókja volt.)

 

(12. kép) Községi pártbizottság háza
(A Magyar Szoc. Munkáspárt Községi Bizottságának székhelye volt 1962-ig, a Kossuth u. 4. alatt. Ma már nem létező épület)

 

(13. kép) Járási pártbizottság székháza
(A Magyar Szoc. Munkáspárt Járási Bizottsága 1972-ig a Rákóczi u. 14-ben székelt, ezután költözött az új, Kossuth u. 6. alatti épületbe)

 

(14. kép) Béke Mozi
(1926-tól üzemelt ebben az épületben a Rákóczi utcán. Ma már nem létező épület.)

 

(15. kép) TBC Gondozó Intézet
(Építési ideje ismeretlen, működött az épületben a 19. század elejétől tiszttartók hivatala, majd kat. vallásalapítványi főfelügyelőség, 1953-ig postahivatal, az utcai frontszakaszon 1949-től TBC Gondozó Intézet, a hátsó épületrészben 1952-1987 között szülőotthon, 1988-tól pedig Belgyógyászati Utókezelő)

 

(16. kép) Karacs Ferenc Emléktábla
a Petőfi u. 14. szám alatti házon

 

(17. kép) Móricz Zsigmond Kultúrház
(A Petőfi u. 1. alatti épület eredetileg a Püspökladány és Vidéke Ipartestület székháza volt, 1926-ra épült fel az utcai része, majd folyamatosan bővült az épület. 1950-61 között Móricz Zsigmond Járási Kultúrházként, majd művelődési házként működött. 1977-től itt kapott helyet az Ifjúsági Ház, egészen 1993-as lebontásáig. Ma már nem létező épület.)

 

(18. kép) Könyvtár
(Az 1949-ben szervezett Községi Népkönyvtárból 1953-ban született meg a Járási Könyvtár, mely a kezdetektől fogva a Petőfi u. 4. alatt működött. 1964-ben még ebben az épületben üzemelt. Ma már nem létező épület)

 

(19. kép) Petőfi TSZ székháza
(A Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1950-ben alakult meg, székháza a Jókai u. 4. alatt volt. Ebben az épületben kapott helyet később a Flakongyár. Ma már nem létező épület.)

 

(20. kép) Lenin TSZ székháza
(A Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1960-ban jött létre több helyi termelőszövetkezet egyesülésével. Székháza a Rákóczi u. 37. és Rákóczi u. 13. alatt volt. Innen költözött át 1971-ben a Hősök tere 5. szám alá. Kora egyik leghíresebb hazai rizstermelő szövetkezete volt. Ma már nem létező épület.)

 

(21. kép) Óvoda
(A kép felirata nem árulja el, hol készült. Az Árpád utca 18. alatti óvoda 1905-ben nyílt meg községi nyári menedékházként, 1948-tól lett egész éven át üzemelő óvoda. Az Úttörő utcai óvoda 1900-ban nyílt meg községi gyermekmenedékházként. A Bajcsy-Zs. u. 6. alatti óvodát 1951-ben szervezték meg. A petritelepi óvoda a Karcagi u. 37. alatt 1935-ben, az újtelepi óvoda a Mező Imre 48. alatt 1961-ben épült. A Zrínyi u. 2. alatt létesült az egykori Óvónőképző Intézet mintaóvodája, mely 1953. óta működik. )

 

(22. kép) Szovjet emlékmű
(A II. világháború alatt a Községházán ideiglenesen kialakított kórházban elhunyt katonákat a Hősök terén temették el. A Hősök terén két szovjet sír volt, egy egyes és egy tömegsír. Ezeket az 1990-es években kihantolták és a köztemetőbe helyezték át.)

 

(23. kép) Fatelítő
(A püspökladányi telítő telepet a Magyar Posta építette 1906-ban, az 1924-25. években a MÁV átvette a postától az üzemet és átépítette.)

 

(24. kép) Téglagyár
(A Péterdeák-dűlőben, a régi római kat. temető mögött, az Újtelep és a MÁV pályaudvar között feküdt. Egykor két téglagyár is állt egymás mellett. A temető melletti téglagyárat az 1910-es években vette meg Tisza Imre földbirtokos, majd később a Püspökladányi Hitelszövetkezet, mely gyár 1970-ig működött.)

 

(25. kép) Gyógyszertár
(Az 1900-as évek elején – a századfordulón – két gyógyszertár is működött Püspökladányban. A Kossuth u. 5. alattit az 1920-30-as évek tulajdonosa után Birtók-patikának hívták. A másik a Rákóczi u. 1. alatt működött (Werner-patika), melyet új tulajdonosa a Községháza alá költöztetett az 1930-as években, ezt az új tulajdonosa után Skoumal-patikának nevezték.)

 

(26. kép) Orvosi rendelő

 

(27. kép) Telepi posta
(A petritelepi posta a 3. számú postahivatal volt a településen és a Vöröshadsereg utca, későbbi Petri Pál utca 75. alatt működött.)

 

(28. kép) Petritelepi Mozi
(A Petőfi Sándor Filmszínház a Karcagi u. 44. alatt működött)

 

(29. kép) Csengős iskola
(A Karcagi u. 35. szám alatti iskolaépület közismert neve volt. Nevét onnan kapta, hogy a telepi iskolaépületek közül ennek az egynek volt udvari csengője)

 

(30. kép) Szirénás iskola
(A Karcagi u. 26. szám alatti iskolaépület a légoltalmi szirénájáról kapta a nevét)

 

(31. kép) Új iskola

*

Köszönöm a figyelmüket és a Petritelepi Általános Iskolának a képeket!

*

 

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2015. május 10.

Madarak és Fák Napja

Püspökladányban

 

Május 10-én emlékezünk meg a Madarak és Fák Napjáról, s ez alkalomból különleges, régi püspökladányi fotókat szeretnék bemutatni a honlap olvasóinak.

E hagyomány több, mint száz éves. Megszervezésének előzménye a hasznos madarak védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény, melyet követően még ugyanabban az évben megszervezték az első Madarak és Fák Napját Magyarországon. Az esemény iskolai keretek közé az Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter által kiadott 1906. évi rendelet alapján került, melynek értelmében az elemi népiskolákban minden év májusában vagy júniusában kellett “természetvédő” és “erkölcsnemesítő” szellemben megtartani a Madarak és Fák Napját.

Egy rövid történeti áttekintés a fotók emelkedett hangulatát, az ünnepnap jelentőségét is magyarázza:  “Klebelsberg Kuno 1931-es rendeletéből kiderül, hogy az intézmény az amerikai Madarak napja (Birds day) és a Fák napja (Arbor day) alapján született meg. Ezen a napon a tanító hagyományosan “szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásban való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is”. A fákkal kapcsolatban az oktató “a fák jelentőségét fejtegeti”, a lényeg azonban az, hogy minden gyermek ültessen egy fát, mely fa “azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fűződik”.

Az első világháború és az azt követő évtized alatt veszített jelentőségéből “ez a szép, a lelkület finomítására annyira alkalmas, poétikus intézmény”. Klebelsberg azonban Apponyi Albert felé tanúsított tiszteletével indokolja a szokás felújítását: “újból teljes érvényt igyekszem szerezni annak a fennkölt szellemből fakadó rendelkezésének, mellyel a magyar erdők, mezők dalos madarainak és a fáknak megvédelmezését kívánta elérni akkor, amikor a fogékony gyermeklelket a madarak és fák szeretete felé igyekezett gyöngéden hajlítani”. A miniszter rendeletében visszajelzést is előír annak ellenőrzésére, hogy az iskolákban megtartják-e a Napot, milyen eredménnyel, ültetnek-e fákat, az iskolák rendelkezésére áll-e minden szükséges segítség, illetve konkrétan Herman Ottó Madarak hasznáról és káráról című munkája a birtokukban van-e. Klebelsberg meggyőződése szerint a hagyomány újraélesztésével “a fa és bokor szeretete elterjed a nép között, mert annak megóvásával és ápolásával együtt önként föltámad és gyökeret ver a nép szívében, értelmében egyaránt a hasznos madarak védelme is”…”*

Madarak és Fák Napja, Püspökladány (1. kép)

 Az itt bemutatott három fényképfelvétel Püspökladányban készült, a Madarak és Fák Napja alkalmából rendezett összejövetelen. Sajnos a képeken szereplő társaságokról nincs információnk, annyi maradt fenn csupán, hogy az első képen Zsigray Rózsika és Simon Gizi is látható. Az első fotón jelölésre került (annak hátoldalán) Hruska nevezetű úr is, aki a kép előterében ül. (A következő két képen is felfedezhető egy úriember, aki az első fotón megjelölt Hruskára nagyon hasonlít.) Hruska Lajos 1884-ben született Szolnokon és 1911-ben került Püspökladányba, ahol előbb főkönyvelőként dolgozott, majd bankigazgató lett. 1920-ban tűzoltóparancsnok, 1925-től járási tűzrendészeti felügyelő volt. Még 1936-ban is tevékenykedett, ekkor légoltalmi tanfolyamot végzett. Simon Giziről itt olvashatnak egy korábbi összeállításban: http://puspokladanyanno.hu/2015/02/egy-puspokladanyi-csalad-kulonos-hagyateka/

A kép hátterében egy tó sziluettje vehető ki, itt tartotta alkalmi összejövetelét a képen szereplő baráti társaság, vagy munkahelyi kollektíva. Vályogvető “gödrök” létezéséről már a 19. század derekától maradtak fenn  információk Püspökladányban, annak déli és nyugati szélén. Mint ismeretes, ezeket később vagy betemették, vagy jóléti tavak formájában továbbéltek, így akár ezek valamelyike is szerepelhet e fennmaradt különleges fényképen.

Madarak és Fák Napja, Püspökladány 1933. év (2. kép)

A 2. és 3. kép 1933-ban készült, szintén ezen ünnepnap alkalmából és természeti környezetben, de már más társaságban és helyszínen.

A Madarak és Fák Napjának célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Ez a törekvés a 2. és 3. fotón is visszaköszön, hiszen a Püspökladányban készült képeken főleg gyermekeket láthatunk felnőttek, minden valószínűséggel szüleik, vagy  tanáraik társaságában. A fotók a természetben, fás környezetben készültek, sajnos nem tudni, mely részén a településnek. A farkasszigeti Arborétum (régi nevén erdészeti szikkísérleti telep) 1924-ben létesült, az újtelepi városrész helyén is működött 1946-ig faiskola (főleg gyümölcsfákkal).

A fotón szereplő társaságban – ruházat alapján – levente sapkát viselő kisfiú és egyházi személy is látható, illetve az első fotóval való azonosság alapján tűzrendészeti felügyelő.

Madarak és Fák Napja, Püspökladány 1933. év (3. kép)

 A Madarak és Fák Napjának időpontja a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e. Fogadják ezt az összeállítást, a püspökladányi visszaemlékezést a Madarak és Fák Napja alkalmából.

*

*Forrás: Wikipedia

Köszönet a fotókért Némedy Józsefnek, az összeállítást Megyaszai Szilvia készítette.

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

*** Tovább a friss hozzászólásokhoz

Utolsó frissítés: 2017.03.02.

*

A Püspökladány Anno honlap adattárának részét képezi egy közel 200 darabos képeslapgyűjtemény, melyet a honlap szerkesztője gyűjtött össze. Az eredeti képeslapok nagyobb hányada püspökladányi témájú és vagy a települést ábrázolja, vagy itt adták postára, ide címezték azokat. A gyűjtemény legrégebbi lapjai 1900-ból, illetve az azt megelőző évekből származnak.

A honlap képeslapgyűjteményének gyarapítására felhívást tett közé a honlap szerkesztője, melyre szép számmal érkeztek a felajánlások. Ezek bemutatása a felhívás szövege után található. Minden felajánlónak hálával és köszönettel tartozom az önzetlenségéért, a jószándékú ajándékozásért!

A honlap képeslapgyűjteményét gyarapító püspökladányiak: Bíró Ferenc Mihály, Dúró Zsolt, Gali Ilona, Keserű László (Damjanich u.), Rácz Lajos, Tóthné Szabó Ilona, Csontos Gabriella.

*

FELHÍVÁS A GYŰJTEMÉNY GYARAPÍTÁSÁRA (folyamatos):

Segítene, hogy összeálljon a település és a Püspökladány Anno legnagyobb közös képeslapgyűjteménye?

Ha szeretné gyarapítani a Püspökladány Anno honlap képeslapgyűjteményét, várjuk felajánlásaikat a puspokladanyanno@gmail.com e-mail címre, vagy személyesen Megyaszai Szilvia szerkesztőnél. A felajánlott képeslap lehet postatiszta, és futott (azaz megírt, felbélyegzett lap) is, kora, kiadási éve, állapota nem számít, csak Püspökladányt ábrázolja!  Cserébe minden felajánló egy Püspökladány Anno képeslapot kap ajándékba a honlap szerkesztőjétől! (Természetesen a régi lapok gyűjtése a cél, de az újabbakért is érkezik az ajándék). A postán érkezett lapokért postán érkezik az ajándék lap is, püspökladányi postabélyegzővel.

Cím és egyéb információk a puspokladanyanno@gmail.com e-mail címen. A felajánlott lapok bemutatásra kerülnek a honlapon, felajánlója nevének – s ha kívánja, üzenetének – feltüntetésével!

*

A képeslapgyűjteményt az alábbi felajánlások gyarapították az utóbbi időben:

2017.03.02.

9-1 Csontos Gabriella 9-2 Csontos Gabriella

Csontos Gabriella (Püspökladány) felajánlása – Püspökladányba címzett különleges képeslap

A lap írója, ki a képen is látható: Bencze Lászlóné dr. Mező Judit nyugalmazott főiskolai tanár, népzenekutató, a Sárréti Népi Együttes egykori szakmai vezetője

***

2017.01.21.

 1-1 Duró Zsolt

1-2

Dúró Zsolt (Püspökladány) felajánlása, képeslap 1949-ből

*

2-1 Rácz Lajos

2-2

Rácz Lajos (Püspökladány) felajánlása, képeslap 1969-ből

*

5-1 Biró Ferenc

5-2

Bíró Ferenc Mihály (Püspökladány) felajánlása, képeslap 1978-ból

*

4-1 Gali Ilona

4-2

Gali Ilona (Püspökladány) felajánlása, képeslap 1977-ből

*

3-1 Keserű László

3-2

Keserű László (Püspökladány, Damjanich u.) felajánlása, képeslap 1979-ből

*

8-1 Tóthné Szabó Ilona

8-2

Tóthné Szabó Ilona (Püspökladány) felajánlása, képeslap 1984-ből

*

7-1 Tóthné Szabó Ilona

7-2

Tóthné Szabó Ilona (Püspökladány) felajánlása, képeslap 1985-ből

*

6-1 Tóthné Szabó Ilona

6-2

Tóthné Szabó Ilona (Püspökladány) felajánlása, képeslap 1989-ből

*

A felajánlásokért ajándékba küldendő Püspökladány Anno képeslap:

Püspökladány Anno képeslap

***

 2015. 05. 07.

Az itt – korábban – bemutatott különleges, közel 200 darabos püspökladányi képeslap-gyűjtemény lapjai amellett, hogy Püspökladány letűnt arculatát őrzik meg eredeti képeken, egy-egy rövid történetet, epizódot is elmesélnek feladója, vagy a címzett életéből. A képeslapok, levelezőlapok egyedülálló helytörténeti relikviák, hiszen a reprodukciókkal ellentétben “lelkük” is van, korabeli élethelyzeteket, egyéni sorsokat őriznek meg a feladó saját kézírásával, s szemszögéből, postatörténeti különlegességekkel (bélyegek, bélyegzőlenyomatok).

A gyűjtemény rendkívüli “időutazásra” invitál, különleges hangulatot áraszt, s e sokszínű képi világ egyéni sorsokat is elmesél…

Püspökladányi képeslapgyűjtemény k

(Gyűjtemény: Megyaszai Szilvia)

***

*

 

Betekintő a gyűjteménybe:

2016. 08. 19.

 

.

Egy Püspökladányban vendégeskedő színész egérrágta üzenete 1921-ből…

.

“Kedves Károlykám!

Kedves együttlétetek alkalmából írt megemlékezést viszonozva, megküldöm azt a helyet, ahol mi tanyáztunk a ti kártyapartitok alkalmával. Jótékony célú előadás alkalmával Szombaton és Vasárnap is szerepeltem. Zongorával volt énekszámom, gondolhatod, zúgott a taps, háromszor kelletett mindkét alkalommal művészkedni. Így tehát, habár nem is hallottuk a vasgyári furulyázást, az időnk belenyúlt az éjfélbe. Jucika köhögése hál’ Istennek az elmúlás fele van. Vártunk Benneteket a mult Csütörtökre, remélve, hogy mielőbb viszontláthatunk, Őnagyságáéknak kézcsók, a gyermekekkel, Jóskával csókoltuk.

Szerető barátod  Pista” 

.

Címzett:

Tekintetes Nemky (?) Károly főművezető úrnak – Diósgyőr vasgyár, Irma u.

.

Püspökladány, 1921. okt. 10.

*

01

02

.

Vajon ki írhatta-e lapot? Egy színész, vagy egy műkedvelő vasgyári munkás? Tudhatja-e még valaki a választ? De arra is kíváncsiak lehetünk, hol kerülhetett megrendezésre Püspökladányban a képeslapon említett jótékony célú előadás…  Sok apró “életmozaik”, korabeli élethelyzet a múltból, mely megállítja egy pillanatra az időt és visszarepít a mi Püspökladányunk történelmében.

***

*

2015.09.11.

Egy szerelmes üzenet 1911-ből…

 

“Kedves Irén!

Bár ha szorosan vennénk, nem kellene írnom, mivel még eddig nem érdemesítettél arra se, hogy egy sort írj, de hát ha a hegy nem megy Mohamedhez, megy Mohamed a hegyhez.

Na de nem lesz ez mindig így. Várva a megemlékezésedet minél előbb csókol, számtalanszor

Aladár”

.

Címzett:

Nagyságos S. Irén úrleány Budapest, II. Ürge u.

.

Püspökladány, 1911. augusztus 13.

*

Vajon hatottak-e e határozott, mégis évődő sorok, s válaszolt-e a fiatal hölgy Aladárnak? Vajon lett-e házasság e bimbózó szerelemből? Vajon püspökladányi volt-e Aladár? Esetleg csak átutazott településünkön, vagy munkája szólította Püspökladányba? Vajon rokonai máig itt élnek közöttünk? Egy emlék a múltból, s megannyi válasz nélkül maradt kérdés a jelenben…

*

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

Rekonstrukciós rajz a 107. gyermeksírban talált leletekről. A rajz különböző kutatásokra alapozva és források felhasználásával készült. (Készítette, beküldő: Katona Csilla)


 

A Ladányi kereszt másolata.
A püspökladányi keramikus, Bárczi Imre Zsolt alkotása (medál)
Fotó: www.facebook.com/barczikeramia

 A Püspökladánnyal kapcsolatos ábrázolások között egyre gyakrabban találkozhatunk egy kivételesen szép kereszttel, ami városunkról kapta nevét. Egy régészeti ásatásnak köszönhetően,  egy évezrednyi földben történő pihenés után látott újra napvilágot ez a különleges medál, és az eltelt évtizedek során lassan városunk jelképévé vált.

A Püspökladány északkeleti határrészében található Eperjesvölgyben a Déri Múzeum régészei, M. Nepper Ibolya vezetésével az egyik legnagyobb Árpád kori temetőt tárták fel az 1970-es évek végén. A 8925 m2 területű, csaknem érintetlen 10–11. századi temetőben mintegy 640 sírt fedeztek fel a kutatás résztvevői. Az eltemetett 190 férfi, 161 nő és 32  fiatalkorú csontváza mellett, 251 gyermek maradványai is előkerültek a föld alól. A sírok elrendezése, valamint háborítatlansága arról árulkodott, hogy a temetőben mindkét évszázadban ugyanaz a népesség temetkezett.

A feltárás 1982 közepéig folyt és ez idő alatt a sírokból számtalan leletanyag került elő, melynek jelentőségéről az is tanúskodott, hogy a területen katonai járművek is megjelentek. A temetőben szokatlanul nagy arányú volt a mellékletes temetkezés, a sírok közel 50 %-ában találtak különböző tárgyakat a régészek. A pogány vallás követői azért temették el halottaik mellé legfontosabb tárgyaikat, eszközeiket, mert úgy hitték, hogy a túlvilági „életükben” is hasznát veszik majd azoknak. A kereszténység térhódításával a sírmellékletek száma egyre csökkent és a használati tárgyak helyét lassan a kornak megfelelő divatékszerek váltották fel. Az eperjesvölgyi temetőben az elhunyt férfiakat a 10. században fegyverekkel és használati tárgyakkal, a 11. században ékszerekkel, ruházati kiegészítőkkel és különböző díszítőelemekkel engedték túlvilági útjukra, a női sírokban azonban mindkét században ez utóbbi kategória volt a jellemző. Az idősebbeket egyszerűbb öltözetben, kevésbé felékszerezve, ám koruk előrehaladtával egyre több használati tárggyal temették el. Minden korosztály sírjaiban találtak sima és S-végű hajkarikákat, gyűrűket. Ezek mellett karperecek, nyakláncok, gombok és gyöngyök, valamint Árpád-házi királyaink által vert pénzérmék is előkerültek a legtöbb korcsoport sírjából.

Az Árpád-kort tanulmányozó kutatók – az írásos és nyelvi emlékek tanulmányozása mellett – a feltárt tárgyakból és csontdarabokból tudják felvázolni a korszak népességének társadalmi viszonyait. Az eperjesvölgyi leletanyag tanulmányozása során többek között az is kiderült, hogy a korabeli településnek a 10. században 57-69 fő, a 11. században 95-115 fő lehetett a lélekszáma. A temetővizsgálati számítások azt mutatták, hogy a lakosság születéskor várható élettartama a 10. században 27 év, a 11. században pedig 28 év lehetett.

A 11. században a pogány halottkultusz mellékletei között már az erősödő keresztény vallás jelképei is megtalálhatóak voltak, két gyermeket ugyanis kereszttel a nyakukban helyeztek végső nyugalomra. A 95. és 107. sírokban talált öntött bronz medálok kiszélesedő szárú latin keresztet formálnak. A rajtuk lévő dombormű kissé leegyszerűsítve ábrázolja Krisztust, ám nem a szokásos megfeszített alakban, hanem imádkozó vagy áldást osztó kéztartással. A 95. sírban talált kisebb kereszt felső szára, és a Krisztus fej hiányzik, de a másik bronz medál teljes épségében maradt fenn. Az utóbbi 4,6 cm-es kereszt az ásatáson előkerült sírmellékletek legszebb példánya, a rajta található Krisztus ábrázolás és a díszítés módja pedig akár az ősi hitvilággal is kapcsolatba hozható.

A kereszt, mint szimbólum különböző változatban már a kereszténység előtti időkben is létezett, de igazi jelképpé 380 után vált. I. Theodosius római császár egy rendeletével államvallássá emelte a kereszténységet, ezt követően kezdték Krisztus kereszthalálát is ábrázolni. A feszületek eleinte ereklyetartókon és mellkereszteken jelentek meg, melyek nagy számban és sokféle formában készültek a díszestől az egészen egyszerűig.  A vallásos emberek a kereszt viselésének varázserőt tulajdonítottak. Úgy hitték, megvédi őket a démonoktól és a betegségektől, és a túlvilági üdvözülés reményében temették el halottaikkal együtt.

Az Eperjesvölgyi feltárással egy időszakban, a Sárrétudvarihoz tartozó Hízóföldön is gazdag leletanyag került elő. Az Árpád-kor középrétegéhez tartozó emberek temetkezési helyén rengeteg nemesfém leletanyagot tártak fel a régészek. Itt is találtak hasonló keresztet, díszes ereklyetartót, ám a ladányinak mégis nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az itt élők, hiszen az eperjesvölgyi lelet annyira az emberek szívéhez nőtt, hogy azóta is „ladányi keresztként” emlegetik.

A régészeti feltárásokat követően az eperjesvölgyi leletek nagy részét a Magyar Nemzeti Múzeumba vitték – többek között a Ladányi keresztet is – egy kisebb részét viszont a Déri Múzeumba szállították, ahol tovább vizsgálták azokat. Az ásatáson talált tárgyak 1996-ban egy kiállítás erejéig újra hazatértek, ahol megtekinthették a Ladányi keresztet is az érdeklődők. Napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír e kis medál a püspökladányi lokálpatrióták körében és már dísztárgyakon, kiadványokon is felfedezhető városunk jelképei között. Vannak, akik egyfajta misztikus erőt tulajdonítanak neki, de talán a gyökereinkhez, szülőföldünkhöz való erős kötődés egyfajta megnyilvánulása, hogy egyre többen hordják a nyakukban a másolatát. Tehát a Ladányi kereszttel kapcsolatban még mindig számtalan kérdés vetődik fel, melynek egy részére talán a későbbiekben fény derül, de nagy része megválaszolatlan marad.

 2015. 05. 03.

Katona Csilla

***

*

További érdekesség:

Az M. Nepper Ibolya régész által feltárt és az EGYETLEN, ÉPEN MARADT “LADÁNYI KERESZTET” is tartalmazó – 4-5 éves gyermek nyughelyéül szolgáló – 107. sírból (637 sírt tártak fel összesen, gazdag leletanyaggal) az alábbi sírmellékletek kerültek elő:
1.) A koponyán körben öntött és lemezes, igen lekopott felületű bronzcsüngős ingnyakdísz-veretek 9 felső és 1 alsó tagja. A veretek letört függesztőfülei helyett fúrt lyuk szolgált a pártaszerű felerősítésre.
2.) A koponya alól és a bal halántéktájról 2 kerek átmetszetű bronzkarika, egymásra hajló végekkel.
3.) A jobb kulcscsont alatt egy öntött bronzlunula nagy, kerek függesztőfüllel, (mellyel egybefűzték a bronzkeresztet és óncsüngőt). (Lunula: hold alakú, holdacska)
4.) A lunula alatt egyoldalas öntött bronzkereszt széles, bordázott függesztőfüllel, h: 5,4, sz: 2,8 cm (EZ A “LADÁNYI KERESZT”!)
5.) A lunula függesztőfülénél egy, a közepén átfúrt, kerek óncsüngő, á: 2,4 cm
6.) A kulcscsont környékén egy tintakék alapon világoskék közepű, pávaszemes pasztagyöngy
7.) A jobb alkaron vastag, négyszög átmetszetű nehéz, tömör bronz huzalkarperec, egymásra hajló, kissé elhegyesedő végekkel, á: 7,0×6,6 cm
8.) A jobb kézen nyitott, deformált bronzgyűrű egymásra hajló, kissé ellaposodó végekkel, á: 1,5×1,2 cm
9.) A bal kézfej helyén I. Szent István körülnyírt denára.

***

KITEKINTŐ

A továbbélő évezredes hagyomány napjainkban

.

A püspökladányi keramikus, Bárczi Imre Zsolt alkotása (medálok)
Fotó: www.facebook.com/barczikeramia

 

A püspökladányi keramikus, Bárczi Imre Zsolt alkotása (kisplasztika).
Jézus karjain az eredetin is látható 9 rovátkával.
Fotó: www.facebook.com/barczikeramia

 

A Püspökladányban élő Győrfi Lajos szobrászművész alkotása a Szent István király emlékművön (Püspökladányban)
Fotó: Megyaszai Szilvia

 

A Ladányi kereszt a püspökladányi születésű G. Nagy Ilián költő és drámaíró által írt és rendezett Csaba királyfi rockopera díszleteként, 2014-ben Püspökladányban (alkotó: Győrfi Lajos)
Fotó: Hegyesi József

*

A fotókat válogatta: Megyaszai Szilvia. Köszönöm a fotókat azok készítőinek: Bárczi Imre Zsoltnak, Hegyesi Józsefnek és Katona Csillának, illetve a megosztáshoz való hozzájárulásukat!

***

Az EREDETI KERESZT felvételei: http://www.arpad.btk.mta.hu/lelohelyek/karpat-medence/172-puspokladany-eperjesvolgy.html

***

 

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz