2015. május 10.

Madarak és Fák Napja

Püspökladányban

 

Május 10-én emlékezünk meg a Madarak és Fák Napjáról, s ez alkalomból különleges, régi püspökladányi fotókat szeretnék bemutatni a honlap olvasóinak.

E hagyomány több, mint száz éves. Megszervezésének előzménye a hasznos madarak védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény, melyet követően még ugyanabban az évben megszervezték az első Madarak és Fák Napját Magyarországon. Az esemény iskolai keretek közé az Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter által kiadott 1906. évi rendelet alapján került, melynek értelmében az elemi népiskolákban minden év májusában vagy júniusában kellett “természetvédő” és “erkölcsnemesítő” szellemben megtartani a Madarak és Fák Napját.

Egy rövid történeti áttekintés a fotók emelkedett hangulatát, az ünnepnap jelentőségét is magyarázza:  “Klebelsberg Kuno 1931-es rendeletéből kiderül, hogy az intézmény az amerikai Madarak napja (Birds day) és a Fák napja (Arbor day) alapján született meg. Ezen a napon a tanító hagyományosan “szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásban való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is”. A fákkal kapcsolatban az oktató “a fák jelentőségét fejtegeti”, a lényeg azonban az, hogy minden gyermek ültessen egy fát, mely fa “azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fűződik”.

Az első világháború és az azt követő évtized alatt veszített jelentőségéből “ez a szép, a lelkület finomítására annyira alkalmas, poétikus intézmény”. Klebelsberg azonban Apponyi Albert felé tanúsított tiszteletével indokolja a szokás felújítását: “újból teljes érvényt igyekszem szerezni annak a fennkölt szellemből fakadó rendelkezésének, mellyel a magyar erdők, mezők dalos madarainak és a fáknak megvédelmezését kívánta elérni akkor, amikor a fogékony gyermeklelket a madarak és fák szeretete felé igyekezett gyöngéden hajlítani”. A miniszter rendeletében visszajelzést is előír annak ellenőrzésére, hogy az iskolákban megtartják-e a Napot, milyen eredménnyel, ültetnek-e fákat, az iskolák rendelkezésére áll-e minden szükséges segítség, illetve konkrétan Herman Ottó Madarak hasznáról és káráról című munkája a birtokukban van-e. Klebelsberg meggyőződése szerint a hagyomány újraélesztésével “a fa és bokor szeretete elterjed a nép között, mert annak megóvásával és ápolásával együtt önként föltámad és gyökeret ver a nép szívében, értelmében egyaránt a hasznos madarak védelme is”…”*

Madarak és Fák Napja, Püspökladány (1. kép)

 Az itt bemutatott három fényképfelvétel Püspökladányban készült, a Madarak és Fák Napja alkalmából rendezett összejövetelen. Sajnos a képeken szereplő társaságokról nincs információnk, annyi maradt fenn csupán, hogy az első képen Zsigray Rózsika és Simon Gizi is látható. Az első fotón jelölésre került (annak hátoldalán) Hruska nevezetű úr is, aki a kép előterében ül. (A következő két képen is felfedezhető egy úriember, aki az első fotón megjelölt Hruskára nagyon hasonlít.) Hruska Lajos 1884-ben született Szolnokon és 1911-ben került Püspökladányba, ahol előbb főkönyvelőként dolgozott, majd bankigazgató lett. 1920-ban tűzoltóparancsnok, 1925-től járási tűzrendészeti felügyelő volt. Még 1936-ban is tevékenykedett, ekkor légoltalmi tanfolyamot végzett. Simon Giziről itt olvashatnak egy korábbi összeállításban: http://puspokladanyanno.hu/2015/02/egy-puspokladanyi-csalad-kulonos-hagyateka/

A kép hátterében egy tó sziluettje vehető ki, itt tartotta alkalmi összejövetelét a képen szereplő baráti társaság, vagy munkahelyi kollektíva. Vályogvető “gödrök” létezéséről már a 19. század derekától maradtak fenn  információk Püspökladányban, annak déli és nyugati szélén. Mint ismeretes, ezeket később vagy betemették, vagy jóléti tavak formájában továbbéltek, így akár ezek valamelyike is szerepelhet e fennmaradt különleges fényképen.

Madarak és Fák Napja, Püspökladány 1933. év (2. kép)

A 2. és 3. kép 1933-ban készült, szintén ezen ünnepnap alkalmából és természeti környezetben, de már más társaságban és helyszínen.

A Madarak és Fák Napjának célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Ez a törekvés a 2. és 3. fotón is visszaköszön, hiszen a Püspökladányban készült képeken főleg gyermekeket láthatunk felnőttek, minden valószínűséggel szüleik, vagy  tanáraik társaságában. A fotók a természetben, fás környezetben készültek, sajnos nem tudni, mely részén a településnek. A farkasszigeti Arborétum (régi nevén erdészeti szikkísérleti telep) 1924-ben létesült, az újtelepi városrész helyén is működött 1946-ig faiskola (főleg gyümölcsfákkal).

A fotón szereplő társaságban – ruházat alapján – levente sapkát viselő kisfiú és egyházi személy is látható, illetve az első fotóval való azonosság alapján tűzrendészeti felügyelő.

Madarak és Fák Napja, Püspökladány 1933. év (3. kép)

 A Madarak és Fák Napjának időpontja a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e. Fogadják ezt az összeállítást, a püspökladányi visszaemlékezést a Madarak és Fák Napja alkalmából.

*

*Forrás: Wikipedia

Köszönet a fotókért Némedy Józsefnek, az összeállítást Megyaszai Szilvia készítette.

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

 

 

 

Várjuk a hozzászólásod