2015.09.29.

A Püspökladány Anno honlapon nemrégiben összeállítás jelent meg  – a Püspökladányi Református Egyházközség és Pella Pál tiszteletes úr által rendelkezésre bocsátott fotók felhasználásával, melyekért köszönettel tartozom  – a püspökladányi harangok I. világháborús rekvirálásáról (erről ITT olvashatnak és láthatnak korabeli képeket).

A mostani összeállításban ismét „útra kelnek a harangok” – ezúttal a püspökladányi református templom nagyharangja a II. világháborúba – s erről tekinthetnek meg egy különleges, eddig soha nem látott fotósorozatot…

*

Ahogy telik az idő, úgy válik egyre értékesebbé egy-egy régi fotó, vagy kevésbé ismert családi történet az utókor számára, a bennük rejlő értékes információk, vagy azok egyedi volta miatt. Sajnos sok régi fotográfia és családi irat-hagyaték lesz az enyészeté, mert vagy nem marad a családban, aki megőrizze azokat, vagy nem jelentenek semmit az utódoknak, s nem adják tovább az elkövetkező generációknak. Épp ezért fontos a most bemutatott fotóválogatás is, mely nemrégiben került a Püspökladányi Református Egyházközség tulajdonába – s melyet bemutathatok a Püspökladány Anno honlapon – mert eddig képi ábrázolásokon nem látott helytörténeti eseményt örökítenek meg. E különleges fotógyűjtemény 1944-ben készült, s a püspökladányi református nagyharang hadicélra történő rekvirálásának állítanak emléket.

A fotók bemutatása előtt azonban ismerjük meg röviden – Kecskés Gyula kutatásai alapján – a püspökladányi református templom harangjainak történetét:

*

A református templom harangjainak története

 

A református egyház legkisebb harangja a „Rákóczi-harang”, melynek története régre nyúlik vissza. A harang eredetét írásos források nem őrizték meg kétséget kizáróan, de a későbbi korok dokumentációi és Kecskés Gyula kutatásai alapján feltételezhető, hogy a Rákóczi-harangot I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (Püspökladány egykori földesura) adta Püspökladánynak, feltehetően az 1630-as években.  Mivel a régi templomnak (mely a mai lelkészlakás helyén állott) nem volt tornya, így a harang fa haranglábon állt a templom előtt. Felirata egy korabeli jegyzőkönyv szerint: „S. MATHEVS S. JOANNES S. LUCAS S. MARCUS”

A harangoknak nagyon fontos szerepe volt az emberek életében, hiszen hangja hívogatta a híveket az istentiszteletre, búcsúztatta a holtakat, ugyanakkor figyelmeztette is a lakosságot a veszélyre, tűzvészre, árvízre, s az ellenség közeledtére.  Ha ellenség támadt, menekült a falu a közeli mocsárvilágba, s vitte magával féltve őrzött harangját is. Ha nem tudta vinni, elrejtette a Püspökladány határában folyó Nagy-Ér vizébe, vagy a mocsárba, ahol a harang sokszor évekig pihent. A vidék a folyamatos török, tatár támadásoktól szenvedett, többször menekültek el lakosai, de minduntalan visszatértek, s újra „megülték” a falut. Közvetett feltételezések utalnak rá, hogy 1707-ben a rácok (Tököly-Popovics János ezredes vezetésével) Püspökladányt is végigpusztíthatták, s ekkor vitték el a lakosság által elrejtett Rákóczi-harangot is, melyet a Nagy-Ér száradó medrében megtaláltak. A harangot Aradra vitték, mely onnan 1711-ben került haza – nagy szerencse folytán –  Lendvai Márton prédikátorsága alatt.

1736-ban „a Rákóczi-harang mellé, annak adományozásának századik évfordulóján” egy másik harangot öntetett a falu (ami később, 1807-ben elhasadt).

A harangláb tartotta a Rákóczi-harangot egészen 1788-ig, amikoris felépült a díszes kőtorony (téglából, négy fiatoronnyal). Ez a ma is álló harangtorony, ehhez építették hozzá később a „reformátusok új templomát”, melyet  1800. december 7-én szenteltek fel (ma ismert templomunk).

Mikor az 1736-ban készült és 1807-ben elhasadt harang helyett újat (nagyobbat) öntettek önkéntes adakozásból, még ugyanabban az évben, egy harmadik harangot is öntetett Baranyai Pál és Keserű János püspökladányi hívek, a lakosság örömére.

A Rákóczi-harang az 1800-as évek közepén elrepedt, s a másik kettő is elhasználódott a közel száz éves használat alatt. Erőss Lajos püspökladányi lelkész javaslatára mindhárom harangot újraöntötték 1896-ban. A Rákóczi-harang újraöntésének költségeit Szőllőssy János, Hajdú vármegye tiszti ügyésze vállalta magára, a másik két harangot a hívek önkéntes adományaiból készíttették el.

A harangra adakozót névsorát lejegyezték az utókor számára is, melynek töredékét (közel 300 püspökladányi személy nevét!) a Püspökladány című közgazdasági, társadalmi és szépirodalmi lap 1897. január 1-i száma (ITT megtekinthető),   annak 3-4. oldala is tartalmazza.

.

1896 áprilisára készültek el a harangok, Thury János harangöntő cége műhelyében. A harangfeliratokat Erőss Lajos lelkész készítette el, Kecskés Gyula kutatásai szerint eképpen:

– Nagy harang: „AZ ÉLŐKET HIVOGATOM, A HOLTAKAT MEGSIRATOM. SAJÁT HIVEI ÖNKÉNTES ADOMÁNYAIBÓL ÖNTETTE A PÜSPÖKLADÁNYI EV. REF. EGYHÁZ 1896”

– Középső harang: „SAJÁT HIVEI ÖNKÉNTES ADOMÁNYAIBÓL ÖNTETTE A PÜSPÖKLADÁNYI EV. REF. EGYHÁZ 1896”

– Kis harang (újraöntött Rákóczi-harang): „A RÉGI RÁKÓCZI-HARANG ANYAGJÁNAK FELHASZNÁLÁSÁVAL A PÜSPÖKLADÁNYI EV. REF. EGYHÁZ SZÁMÁRA SAJÁT KÖLTSÉGÉN ÖNTETTE SZŐLLŐSSY JÁNOS HAJDU VÁRMEGYE TISZTI ÜGYÉSZE ÉS NEJE TISZA KAROLINA 1896”

.

1917. július 18-án háborús célra elvitték a nagy és középső harangot (erről olvashatnak korábbi összeállításunkban: ITT)

.

Az első világháború során elvitt nagy és közepes harangjaink pótlására 1922 szeptemberére öntöttek új harangokat, melyeket Seltenhofer Frigyes Fiai harangöntő cége készített el. Feliratuk Kecskés Gyula feljegyzései szerint ez lehetett:

– Középső harang (a „Fazekas-harang”, melyet Fazekas András és felesége, Keserű Lídia öntetett, saját költségén):

„A VILÁGHÁBORÚ HARMADIK ÉVÉBEN, 1917. JULIUS 18-ÁN A HAZA OLTÁRÁRA ADOTT HASONLÓ HARANG HELYETT A PÜSPÖKLADÁNYI REFORM. EGYHÁZ RÉSZÉRE SAJÁT KÖLTSÉGÉN ÖNTTETTE FAZEKAS ANDRÁS ÉS NEJE KESERŰ LIDIA AZ 1922. ÉVBEN”

„A JÓKEDVŰ ADAKOZÓT SZERETI AZ ISTEN”

„2. KOR. IX. 7.”

 

– Nagy harang:

„A VILÁGHÁBORÚ HARMADIK ÉVÉBEN, 1917. JULIUS 18-ÁN A HAZA OLTÁRÁRA ADOTT HASONLÓ HARANG HELYETT SAJÁT HIVEINEK ÁLDOZATKÉSZSÉGE FOLYTÁN ÖNTTETTE A PÜSPÖKLADÁNYI REFORM. EGYHÁZ AZ 1922. ÉVBEN.”

„AZ ÉLŐKET HIVOGATOM, A HOLTAKAT MEGSIRATOM”

.

1936-ban megrepedt a középső harang (Fazekas-harang), melyet még ugyanabban az évben újraöntöttek. Felirata, amit Kállay Sándor lelkész fogalmazott (Kállay Sándor 1913-1943 között volt ladányi lelkipásztor) így szólt:

– Középső harang (új Fazekas-harang):

 „TEBENNED BÍZTUNK ELEITŐL FOGVA”

„A VILÁGHÁBORÚ HARMADIK ÉVÉBEN 1917 JÚLIUS 18-ÁN A HAZA OLTÁRÁRA ADOTT HASONLÓ HARANG HELYETT FAZEKAS ANDRÁS ÉS NEJE KESERŰ LÍDIA EGYHÁZTAGOK ÁLDOZATKÉSZSÉGÉBŐL AZ 1922. ÉVBEN KÉSZÍTETT HARANG 1936 MÁJUS 31-ÉN MEGREPEDVÉN: EZEN HARANGOT AZÓTA MÁR AZ ÚRBAN MEGBOLDOGULT FELESÉGE NÉHAI KESERŰ LÍDIA EMLÉKÉRE ÚJONNAN ÖNTTETTE A PÜSPÖKLADÁNYI REFORMÁTUS EGYHÁZ RÉSZÉRE FAZEKAS ANDRÁS PRESBITER A SAJÁT KÖLTSÉGÉN AZ 1936. ÉVBEN.”

„ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS HARANGÖNTŐ MESTERE BUDAPESTEN”

„FÖLDNEK VÁNDORA, ÁLLJ MEG ITT KEGYELETTEL, MIDŐN LÁTOD KÉPMÁSÁT A HŰ SZIVEKNEK, AKIK MÁR MÁSODSZOR ADTÁK NAGY SZERETETTEL E HARANGOT DICSŐSÉGÉRE ISTENNEK, S MERT A KEVÉSBŐL IS TUDTAK ADNI SOKAT, ISTENSZERETETRE TANÍTVA MÁSOKAT, EMLÉKEZZ RÓLUK MINDENKOR KEGYELETTEL, ISTENT ÍGY KELL SZERETNI! EZT NE FELEDD EL! KÁLLAY S.”

.

1944-ben rekvirálták a püspökladányi református nagyharangot II. világháborús hadicélra, melyet 2010-ben öntött újra Lázár Imre székelyudvarhelyi harangöntő mester, Pella Pál és Pelláné Ábrám Anikó lelkészsége idején. Az 1944-ben rekvirált püspökladányi harang nagy valószínűséggel fegyver, ágyú lett valamelyik hadszíntéren, bár olyan szóbeszéd is szárnyra kapott a háborút követően, hogy a harangot szállító vonat nem érte el célállomását. A harang felkutatására tett kísérletek nem vezettek eredményre.

*

A II. világháború idején történt harangrekvirálások  jogi alapját az 1939. évi 2. és az 1942. évi 14. törvénycikk képezte. Az 1943. II. 23-án kelt, Kállay Miklós miniszterelnök aláírásával kiadott 1060. M.E. sz. rendelet intézkedett a vörösrézből és vörösrézötvözetekből (pl. bronzból, sárgarézből) készült azon harangok igénybevételéről, melyeknek legkisebb átmérője legalább 25 cm volt. Az igénybevétel alól mentesültek a történelmi becsű harangok. A rendelet 4. §-a szerint az államkincstár az igénybe vett harang birtokosának a háború megszűnésétől számított 5 éven belül a harang súlyának megfelelő mennyiségű olyan fémet szolgáltat ki, amilyenből az illető harang készült, továbbá megtéríti a harang öntésének és rendeltetési helyére szállításának költségeit. A harangrekvirálások végrehajtásáról az 1943. II. 24-én kiadott Ip. M.sz. rendelet intézkedett. A harangokat 8 napon belül be kellett jelenteni darabszám és súly szerint a Magyar Királyi Ipari Anyaghivatalnak. A harangok leszerelésének és átvételének sorrendjét e hivatal volt jogosult megállapítani. Az átvételnek – jegyzőkönyvezés mellett – a leszerelés előtt kellett megtörténnie a helyi elöljáróság, a tulajdonos és az egyházi hatóság képviselőinek jelenlétében. A levétel során az épületben keletkezett károk helyreállítása az átvevő szerv feladata volt.

*

A most bemutatott fotók minden valószínűség szerint 1944-ben készültek Püspökladányban és a hadicélra rekvirált református nagyharangot, annak leszerelését örökítették meg.  A képek 1944-es datálású, azonos technikával előhívott, alapanyagú és mintázatú, hasonló témájú fotókkal együtt kerültek elő, egy személy hagyatékából.

Az első két fotón a püspökladányi református templomtorony látható, melyből éppen a harangot szerelik le. A munkálatokat érdeklődve figyelik a helybeli gyermekek.

 

*

A következő fotón a toronyból már leeresztett, földbe csapódott harang látható – mérete alapján a nagyharang – vélhetően annak a püspökladányi Fazekas Andrásnak a társaságában, aki a középső harangot öntette az egyházközség számára.

Fazekas András és felesége, Keserű Lídia arcképe megörökítésre került az 1936-ban újraöntött középső harangon, mely támpontot adhat az 1944. évi képen szereplő, a harang szempontjából jelentőséggel bíró személy kilétének azonosításában is. A hasonlóság alapján feltételezhető, hogy Fazekas András áll az 1944-ben leeresztett nagyharang mellett és a közepes harangot készíttető adományozót örökítették meg a fotón, mintegy utolsó emlékül, a nagyobbik harang távozása előtt.

    

Az 1936-ban öntött középső harang                 /           Az 1944. évi fotó részlete


*

A következő fotókon szereplő harangfelirat Kecskés Gyula 1936. évi publikációjához képest olyan részeket is tartalmaz, melyeket Kecskés Gyula nem említ. Ez olvasható a most előkerült fényképeken:

 

.

  Egyik felirattöredék:

„ISTEN ÖRÖK EMBER VÉGE…

CSAK AZ LESZ MIT ISTEN VÉ…

EMBER EHEZ SZABJAD MAG…

ÉS KEGYELME TIÉD MARAD..

 

ISTENT IMÁDD EMBERT SZER…

S ÉLETEDNEK JÓ VÉGE LESZ..

KRISZTUS VÉRE MEGVÁLT TÉG…

EZT HIRDETEM MINDIG NÉKE…

KÁLLAY”

.

  Másik felirattöredék (két képrészlet alapján, sajnos a felirat közepe hiányzik):

„A PÜSPÖK…..                                                 …

VILÁGHÁBORÚBA…..                                    HELYETT

A GYÜLEKEZET……                                          …

DE 20 ÉV (?)……                                                …

ANYAGÁNAK FELHASZ…..                           HARANGOT

A MÁSODIK VILÁ…..                                      …

E HARANG…..                                                   …

KORMÁNY (?)…..                                             …

MINDENEK FELETT…..”

*

A felfordított harang fotója, minden bizonnyal annak elszállítása előtt:

*

Az utóbbi felirattöredék további kérdéseket vethet fel. Mit jelenthet, és mire utalhat a képen olvasható  „A MÁSODIK VILÁ…..” szótöredék? Ha egy lehetséges variáció szerint “a második világháború” kifejezést jelentené, akkor az a fennmaradt információk ismeretében hogy kerülhet a nagyharangra? Mi mást jelenthet még a szófoszlány, mire utalhat?

Vannak még nyitott kérdések, melyek további kutatásokat igényelnek, esetleg további fotók előkerülésével pontosíthatóak.

 

Megyaszai Szilvia

 

Köszönöm a fotókat a Püspökladányi Református Egyházközségnek és Pella Pál tiszteletes úrnak!

*

Felhasznált irodalom:

Kecskés Gyula: A püspökladányi Rákóczi-harang

Magyar Katolikus Lexikon

Fazekas Sándor: Adatok a püspökladányi református egyházközség történetéhez

*

 A fotók honlapról történő további felhasználása harmadik személy számára engedéllyel lehetséges!

*

A két korabeli fotó alapján összeállított kép a templomról, 1944-ben

***

A honlap II. világháború nevű rovatában számtalan összeállítást olvashatnak püspökladányi vonatkozású témában! Megtalálható a kezdőoldal bal oldali menüoszlopában!

***

A hozzászólások megtekintéséhez kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban!

***

 

Várjuk a hozzászólásod