80 éves a nyelvész (ide kattintva a részletekért)

Egy püspökladányi gyűjtőmunka évtizedes margójára (ide kattintva)

Zilahi Lajos Tájszótárai (ide kattintva)

*

2015.10.31.

Zilahi Lajos:

A sárréti í-zés állapota

Az í fonéma sárréti gyakorisága

(Békéscsaba, 2011. – Chronica  Bekesiensis sorozat  5.)

 

 

Egy talán kevésbé ismert, ugyanakkor rendkívül értékes olvasmányt szeretnék a Püspökladány Anno honlap olvasóinak megtisztelő figyelmébe ajánlani! Zilahi Lajosnak A sárréti í-zés állapota című, 2011. évben megjelent könyve igazi helytörténeti kincs, mely nyelvjárásunk egy jellemző tájnyelvi sajátosságát mutatja be kellő szakmai alapossággal és számtalan új, eddig kevésbé vizsgált aspektusból.

A könyvet megismerve egyszerre töltheti el az olvasót a büszkeség, ugyanakkor a szomorúság is. Büszkeség amiatt, mert a magyar nyelv változatos szépségéhez a sárréti vidék tájnyelvi gazdagsága is hozzájárul, s mindaz, mely számunkra ma már ugyan egyre ritkábban használt hangtani forma, de az a magyar beszédkultúra értékes részét képezi. Büszkék lehetünk ugyanakkor arra is, hogy még mi magunk is hallhattuk, hallhatjuk szüleinktől, nagyszüleinktől ezt az ízes és gyönyörű, sajátos nyelvjárást. Mindamellett végtelen büszkeség töltheti el a lokálpatrióta olvasót, hogy e nagyszerű kutatómunka, ezen értékes tanulmány szerzője „földink”, hiszen Püspökladány szülötte. Büszkék lehetünk rá, hogy szülővárosunk ilyen nagyszerű szakembert adott a nyelvészet számára, az értékmentők sorába.

Büszkeségünk ugyanakkor végtelen szomorúsággal is vegyülhet. Fájdalmas szembesülnünk azzal,  hogyan halhat ki generációkkal együtt az a jellegzetes sárréti hangzásvilág, mely őseinket, de még nagyszüleinket, szüleinket is jellemezte. Szomorúság tölthet el bennünket amiatt, hogy olyan szakember, mint Zilahi Lajos – ki szabadidejét, s energiáját nem sajnálva a sárréti, ezen belül a püspökladányi hagyományok, nyelvi értékek megmentésén is fáradozik – munkássága kevésbé ismert a püspökladányiak körében.

Zilahi Lajos sok nagyszerű könyv, publikáció és tanulmány szerzője, szeretném, ha minél többen megismernék nevét és munkásságát! Művei közül néhány honlapunkon, a Könyvespolc rovatban is bemutatásra került korábban, a Püspökladányi tájszótárral és a Sárréti tájszótárral ide kattintva is megismerkedhetnek olvasóink.

.

Kérem, ismerjék meg ezúttal Zilahi Lajosnak A sárréti í-zés állapotáról szóló könyvét, melyet szeretettel ajánlok a Püspökladány Anno honlap olvasóinak figyelmébe. A könyv fülszövege eképpen méltatja a művet:

„A sárréti í-zésről most megjelenő korszerű összefoglaló munka alapos felkészültségről tanúskodik. A gazdag szakmai tapasztalattal rendelkező szerző, Zilahi Lajos régóta foglalkozik nyelvjárásgyűjtéssel és különböző tájnyelvi sajátságok elemzésével. A régió nyelvtörténetéhez fontos, eddig nem publikált adatokkal szolgáló forráskiadvány a sárréti í-zés állapotát ismerteti, valamint az í fonéma gyakoriságát elemzi. A szerző a téma számos, máig nem tisztázott részletére világít rá. Feldolgozásának anyaga gazdag, a sárréti í-zés különböző eseteinek bemutatása sok szempontú. Az í-k sárréti nagy gyakoriságának, az í-k megőrzésének igazolására jelentős adattárat állított össze, s tett közzé jelen munkájában.”

Zilahi Lajos így fogalmaz e jellegzetes sárréti nyelvjárási jelenséggel kapcsolatban:

„Az í-zés mint szinkrón nyelvjárási jelenség a hajdani Sárrét településein – elsősorban a nyelvjárást beszélő idős emberek beszédében – ma is megvan.

(…) Valószínű, hogy az í-zés csak a nyelvjárást beszélők elfogyásával szűnik meg egészen. Ez a kör ma egyre szűkül és korosztályi kötődésű.

(…) Arról, hogy a Sárrét-vidékre nézve milyen most az í-zés állapota, a 20. századból rendelkezésünkre álló anyag tanúsága szerint azt mondhatjuk: a száz év alatt itt egyenletesen erős í-zést mutatnak a források. A szorosan vett mai, már 21. század eleji állapot a jelenségre nézve ellentmondásos helyzetet mutat: az 50-60 évesek nyelvhasználatában is van még – nem következetes – í-zés, a vidékre jellemző erős í-zés azonban a legidősebb korosztály beszédében él már megbomlatlanul. Csakhogy ez utóbbi korosztály már nem közéleti tényező, kommunikációjának nincs társadalmi hatása. Az ismertetett munkák mindegyike arra bizonyíték, hogy a Tisza-Körös-vidéki  nyelvjárási régió, ezen belül a Sárrét-vidék erősen í-ző terület, hogy történeti előzményektől függetlenül ma az í-zés egyik góca. Ezt mutatják a hivatkozott összefoglaló munkák különböző elemzései, mellékletei, legalábbis a köznyelvi é: nyelvjárási í megfelelésre nézve egyértelműen. Azt is kiemelem, hogy a kisebb egységek, a Sárréten belüli nyelvjáráscsoportok tanúsága ugyanez: a Sárrét északkeleti részén fekvő Esztár-Pocsaj-Kismarja e-ző és erősen í-ző, míg a tájegység északnyugati részén levő Biharnagybajom-Sárrétudvari-Szerep-Püspökladány nyelvjáráscsoport ë-ző és í-ző. (…) A fentiek kapcsán azt látom kiemelendőnek – az összefoglaló munkák tábláival, leírásaival összhangban –  hogy a belső Sárrét e-zéstől és ë-zéstől függetlenül erősen í-ző.”

.

Mint oly sok, számunkra értékes és kedves régi hagyomány és szokás, nyelvünk gazdagsága, gyönyörű és egyedi vonása is eltűnik, kopik, illetve átalakul az idő múlásával. Köszönet azoknak az értékmentőknek, akik önzetlen tevékenységükkel a múló értékek összegyűjtésén és az utókor számára történő átadásán munkálkodnak!

Köszönöm a könyvet a szerzőnek, Zilahi Lajosnak, mellyel megtisztelt, s amit személyes ajánlásával látott el. Megtisztelő számomra!

*

Zilahi Lajos értékes művei közül a Magyar Nyelvtudományi Társaság által 2004. évben megjelentetett Püspökladányi tájszótárat  – a 2015. június 11-i beszámolónkban is említett szándékkal (erről bővebben ITT) – a Püspökladányi Települési Értéktárba vételre javaslok.

Megyaszai Szilvia

*

   

(A két “Ladányi kereszt”-függő nem része a könyvnek)

*

Zilahi Lajos életéről, további műveiről és publikációiról korábbi összeállításunkban olvashatnak: ITT

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Várjuk a hozzászólásod