november 2015 hónap bejegyzései

2015.11.28.

Első világháborús önkéntes gyűjtőmunka egy civil helytörténeti honlapon

 

“A Nagy Háború hatása a mindennapok kultúrájának változására” címmel rendeztek konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2015. november 26-27-én.  A kétnapos szakmai rendezvényen számtalan szekció keretében tartottak előadást a téma szakértői, kutatói. A Püspökladány Anno civil helytörténeti honlaphoz kötődő „A Nagy Háború emlékezete napjainkban. Családi emlékezetekre épített helyi közösségi identitások püspökladányi példán”  című interpretáció a Bálint Sándor teremben, a „Muzealizáció, reprezentáció, örökségesítés” szekcióban hangzott el, Megyaszai Szilvia honlapszerkesztő, -alapító és helytörténeti szerző előadásában.  

*

A referátum kitért a civil helytörténeti honlap és digitális gyűjteménye, ezen belül kiemelten az első világháborús önkéntes gyűjtőmunka bemutatására, valamint mindezeknek a helyi közösségi identitásban megjelenő hatásának ismertetésére is.

A bemutatót egy, a szakmai rendezvényre készült kisfilm is színesítette, mely megtekinthető IDE KATTINTVA. A riportfilm azt a ma már különlegesnek  számító helyzetet igyekszik szemléltetni, miszerint a családban még elevenen élő első világháborús emlékezet létezik. A fimben egy püspökladányi adatközlő  a Nagy Háborúban harcoló édesapjára (!!) emlékezik, 100 évvel az események után. A 100 éves emlékek felelevenítésének, ezek értelmezésének a kutatók adhatnak megfelelő keretet, tudományos feldolgozást, melyek azonban önmagukban is jelentős információértékkel bírnak.

Püspökladány település vonatkozásában önkéntes gyűjtőmunkát végzőként – saját tapasztalatokra alapozva – nem győzöm hangsúlyozni, hogy az adatgyűjtés az utolsó pillanatba érkezett, mely a leszármazóknál és a családi emlékezetben még meglévő adatok (történetek, fényképek, dokumentumok, emléktárgyak stb) összegyűjtését illeti.

A Mód László elnök vezette szekció végén zajlott rövid kerekasztal-beszélgetés során elhangzottak, a sok pozitív visszajelzés, vélemény megerősítette a püspökladányi gyűjtőmunka fontosságát, „értékét, értékteremtő voltát, önkéntességből fakadó különlegességét” (idézet: Örsi Julianna etnográfus, a néprajztudomány kandidátusa, ny. múzeumigazgató elhangzott hozzászólásából).

*

A szervezők a rendezvény magas színvonalú szakmai előadásaival, a résztvevők különböző területeken végzett kutatási eredményeinek bemutatásával járták körül a konferencia címéül választott témakört.

A konferencia szervezői: A Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke, a SZAB Néprajzi Munkabizottsága, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, valamint a Meritum Kulturális és Művelődési Közhasznú Egyesület.

A rendezvény kísérőprogramja az “Itt a lövészárok mentén” című I. világháborús időszaki képeslapkiállítás volt.

*

Köszönöm Glässer Norbertnek a konferencián történő részvétel lehetőségét!

Köszönöm a fotókat a SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének és GlässerNagyillés Anikónak.

Köszönöm a Püspökladányból elszármazott Némedy József hajóskapitány (Szeged) és Szűts Tamás szobrászművész (Kiskunfélegyháza) megtisztelő érdeklődését a Püspökladány Anno honlap szegedi előadásán.

Megyaszai Szilvia

*

Fotók: SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék (Glässerné Nagyillés Anikó), valamint Megyaszai Szilvia

.

A Püspökladány Anno honlap Szegeden:

     

 

*

A rendezvényen megjelent programfüzet az előadások rezüméivel (összefoglalóival):

Megyaszai Szilvia:

A Nagy Háború emlékezete napjainkban. Családi emlékezetekre épített helyi közösségi identitások püspökladányi példán

A Nagy Háború története, eseményei a II. világháborút követően kevésbé kerültek a kutatások középpontjába, jelentősége elhalványult a modern kori hadviselés és háború árnyékában. A családi emlékezet múlásával megkopott a személyes sorsok, a közkatonák és közemberek hősi nimbusza, s ahogy kopott a családi és helyi közösségi emlékezet, úgy tűnt el az „ember” is a számok és statisztikai adatok tengerében. Nagy Háborút megjárt családi felmenő leszármazójaként, illetve önkéntes helytörténet-kutatóként az emberi motivációk, a személyes katonasorsok megismerése ösztönzött, s ezt állítottam önkéntes gyűjtőmunkám fókuszába. Elsősorban nem a háború globális és nemzeti okainak és következményeinek kutatására, rendszerbe foglalására törekedtem, hanem a háborút nem irányító, hanem elszenvedő közkatonák sorsának, illetve családi emlékezetének megismerésére irányult a figyelmem. Az emlékek és tapasztalatok gyűjtését személyes környezetemben, illetve egy lokálpatrióta közösségben folytattam elsősorban, valamint segítségül hívtam ehhez az internet, valamint egy közösségi oldalon működtetett, Nagy Háborús témájú, tematikus felületeim lehetőségeit is. Előadásomban saját példákon keresztül azt kívánom bemutatni, hogyan, milyen eredményekkel valósítható meg az emlékezet legelemibb formájának, a családi emlékezetnek a mozgósítása egy helyi (települési, elszármazotti stb, azaz lokálpatrióta) közösségben, valamint egy helytörténeti honlap segítségével, másrészt hogyan lehetséges az internetes közösségi felületek bevonása e munkába. Azt szeretném szemléltetni, hogyan működik mindez a gyakorlatban, tapasztalataimat nem az elméleti tudomány, hanem a valódi „terepmunka” oldaláról kívánom összegezni.

*

A konferencián készült néhány fénykép, a teljesség igénye nélkül:

 

*

A konferenciáról szóló médiahír: http://szegedma.hu/hir/szeged/2015/11/ketnapos-konferencia-az-i-vilaghaboru-tarsadalmi-hatasairol-szegeden-fotok.html?author=70

A rendezvény részletes programja (a képre kattintva olvasható):

Köszönöm itt is a “recenziókat”:

https://www.facebook.com/megyaszai.szilvia/posts/1003658759685906?pnref=story

*

 

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2015.11.21.

 

Kedves Püspökladány Anno honlap Olvasók!

Rendbontó jelleggel és kicsit eltérve a megszokott formától, nemcsak a Honlap nevében, hanem annak szerkesztőjeként, gyűjteménykezelőjeként, kutatójaként, egyik állandó szerzőjeként, egyik alapítójaként, valamint mindeneseként (képviselőjeként, kapcsolattartójaként, fotósaként, technikusaként és adminisztrátoraként), utazó előadójaként és egyéb feladatai ellátójaként írom mai aktuális  összeállításunkat… összeállításomat, de semmiképpen nem az ünneplés szándékával! Kicsit elbizonytalanodva, hogy álljak-e meg egy pillanatra, e sorok erejéig, vagy menjek tovább és csináljam, amit elkezdtem, amit választottam.

Kicsit meghatódva, kicsit megilletődve, kicsit zavartan, de sokak megerősítésére és „nyomására” pár pillanatra mégis megállnék. 🙂 Mint mindig, most is természetes utat engedve a közösség szavának,  örömének és talán nem vetnek meg érte, ha leírom: szeretetének…

Hosszas tépelődésemnek végül e rövidke összeállítás lett az eredménye. Miután próbáltam összeírni, kiknek mit köszönhetek és igyekeztem számba venni azt a több, mint száz nevet, akiknek hálás vagyok, rájöttem, hogy próbálkozásom most hasztalan, hisz bárkit is hagynék ki, hibát követnék el. Azt pedig most nem szeretnék. Ma nem.

Ma csak meg kívánom osztani azt a figyelmességet, mely ez alkalomból ért, mely ebben a mindig szaladó világban hitet ad a folytatáshoz, tovább lendít, tovább visz. Kívánom ezt a figyelmességet és ezt a hitet mindenkinek!

Sok gondolat kavarog az emberben, aki most nehezen találja a szavakat… De talán szükség sincs most rájuk!  Sok kedves ember szívmelengető hozzászólása, gratulációja ért el hozzám minden fórumon és ezeket itt és ilyen formában szeretném megköszönni!

KÖSZÖNÖM MINDENKINEK A KEDVESSÉGET!!!

*

Egy rövid összefoglaló a www. dehir.hu oldaláról, mely e poszt születését inspirálta:

.

317 éve jött létre a Hajdúkerület, erre emlékeztek a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés ünnepi ülésén Nyíradonyban

A Hajdúkerület 1698. november 22-i létrejöttének emlékére a megyei közgyűlés november 22-ét Hajdú-Bihar Megye Napjává nyilvánította. Az idei – Nyíradonyban tartott – ünnepi ülésen a közgyűlés kitüntető díjait is átadták, melyet 12-en vehettek át (Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Bocskai István-díját, Kölcsey Ferenc-díját, Maróthi György-díját, Kovács Pál-díját, Arany Sándor–díját, Nemzetiségi-díját, Év Civil Szervezete-díját és Önzetlenség-díját)

„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Önzetlenség-díját – amely adományozható azoknak, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak Hajdú-Bihar megyében az értékteremtéshez – Megyaszai Szilvia kapta idén.

Megyaszai Szilvia szülővárosa, Püspökladány helytörténeti értékeinek felkutatását, feldolgozását, megmentését és digitális adattárba rendezését végzi. A civil helytörténeti honlap egyik alapítója és három éve egyetlen szerkesztője. A Püspökladány Települési Értéktár Bizottság a település értékei közé választotta a honlapot és annak digitális gyűjteményét. Megyaszai Szilvia további társadalmi, közösségi feladatokat is ellát önkéntesként. A püspökladányi múzeum „Múzeumok Éjszakája” rendezvényén közreműködőként vett részt, a helyi múzeum által szervezett I. világháborús kiállítás megszervezéséhez gyűjteménye felajánlásával nyújtott segítséget. A „történeti értékek feltárása és rögzítése érdekében végzett különlegesen értékes és kiváló munka elismeréséül” a Vitézi Rend okirati dicsérő elismerését vehette át. Hajdú-Bihar megyei értékmentő tevékenysége vitathatatlan. Ismeretterjesztő munkája társadalmi célokat szolgál, szerénysége, alázata, töretlen lelkesedése és elhivatottsága példaértékű.” (Forrás: www. dehir.hu)

*

Köszönöm e megtisztelő figyelmességet mindazoknak, akik munkájukkal, biztatásukkal segítettek, köszönöm családomnak, páromnak és édesanyámnak, akik a lehető legtöbb türelmet biztosították ezen önkéntes munkához és köszönöm gyermekeimnek, akik folyamatosan inspirálnak az értékek összegyűjtésére és megmentésére. Köszönöm Hajdú-Bihar Megye Önkormányzata Közgyűlésének, akik érdemesnek tartottak e megtisztelő elismerésre és köszönöm Püspökladány Város Polgármesterének, Dombi Imrénének, aki jelenlétével és támogatásával megtisztelt az ünnepi ülésen.

Köszönöm mindenkinek, aki segít a közös munkában, a sokszor rögös és fáradságos úton, aki biztat és támogat, és megért, ha szükség van rá.

Kérem, bocsássák meg nekem ezt a rövid összefoglalót. Ígérem, megyek tovább és csinálom, amit elkezdtem, amit választottam…

 Püspökladány, 2015. november 21.

Megyaszai Szilvia

 

*

Önöknek, Nektek pedig külön is köszönet!!:

https://www.facebook.com/megyaszai.szilvia/posts/1000095200042262?pnref=story

és

https://www.facebook.com/megyaszai.szilvia/posts/1000495093335606?pnref=story

És természetesen Mindenkinek, aki külön posztban és személyes üzenetben keresett meg!!!

*

Köszönöm a fényképeket családomnak, ismerőseimnek!

 

A képen: Pajna Zoltán, Hajdú-Bihar Megye Önkormányzata Közgyűlésének Elnöke, az Önzetlenség-díj átadásakor

*

Köszönöm a családomnak, páromnak és édesanyámnak a támogatásukat, türelmüket. Köszönöm gyermekeimnek az inspirációt és a szeretetüket.

 *

Köszönöm Püspökladány Város Önkormányzata Polgármesterének, Dombi Imrénének a kedves ajándékot és a bátorítást.

*

Szívből gratulálok minden kitüntetettnek! A képen: a kitüntetettek Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára (középen) és Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke társaságában.

*

Az Önzetlenség-díj gyönyörű kisplasztikája, melyet a szintén Püspökladányban élő szobrászművész, Győrfi Lajos készített. Hivatalos leírása: „Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Önzetlenség-díja: 7 cm átmérőjű, 19 cm magas zöld gránit posztamensen álló, 16 cm magas bronzból készült, fiókáit vérével tápláló kiterjesztett szárnyú pelikán.”

*

Az ünnepi közgyűlés Nyíradonyban

*

VIDEÓ a DEHIR oldalán:

Képes linkajánló! A videó megtekinthető a képre kattintva, az eredeti forráshelyen. www.dehir.hu

*

BESZÁMOLÓ a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat honlapján (képre kattintva olvasható):

Képes linkajánló! A cikk megtekinthető a képre kattintva, az eredeti forráshelyen: www.hbmo.hu

 

*

FOTÓGALÉRIA a Hajdú Online honlapján (képre kattintva tekinthető meg):

Képes linkajánló! A fotógaléria megtekinthető a képre kattintva, az eredeti forráshelyen: www.haon.hu

 

*

 ***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2015.11.19.

*

„Elfeledett emlékezet” címmel rendeztek konferenciát Debrecenben – az MH 5. Bocskai István Lövészdandár Laktanyájában – 2015. november 18-án. A nagyszabású rendezvény a  Honvédtemető, Hősök temetője sírkertjének katonai emlékhellyé minősítése érdekében, ugyanakkor hagyományteremtő céllal került megrendezésre, s a szakmai nap során számos előadás hangzott el a  hadisír gondozás, a hazáért életüket áldozni kész hősi halottak utáni kutatás  jelentőségének megismertetése érdekében is.

„Debrecen egyik páratlan nemzeti és nemzetközi értékének számít a Honvédtemető, Hősök temetője, hiszen bizonyíthatóan tizennyolc ma is létező ország hősi halottjainak ad örök nyughelyet. A konferencia előadásaiból fény derült arra is, hogy még a mai napig is vannak olyanok, akik itt találnak rá elvesztett nagy- és dédszülőjük sírhelyére, köszönhetően az utóbbi évek áldozatos kutatómunkájának. A vitaindító beszélgetések során az is elhangzott, hogy ugyanilyen fontos szerepe van a hősi temető mellett az Orosz Hadifoglyok Temetőjének, az Izraelita Temetőnek és a Köztemetőnek is és azoknak a sírkerteknek is, amelyek ma már csak emlékeinkben léteznek.” (Forrás: www. honvedelem.hu, Snoj Péter)

A konferencia Takács Attila dandártábornok, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka és dr. Papp László, Debrecen polgármestere közös szándéknyilatkozatának aláírásával vette kezdetét, mely alapján a jövőben szorosabb együttműködést terveznek a hadisírok, temetők gondozásában, s e feladatok összehangolt tervezésében, megvalósításában.

*

Dr. Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere nyitó beszédében hangsúlyozta, „a történelmi hagyományok arra köteleznek bennünket, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a Debrecenben fellelhető katonai sírok méltó állapotban felkereshetők legyenek száz, vagy akár kétszáz év múlva is.”

*

Dr. Nagy László ny. ezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság társelnöke köszöntője után Takács Attila dandártábornok, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka nyitotta meg a konferenciát, aki beszédében kiemelte, hogy a csaták ugyan elválasztják a nemzeteket egymástól, a veszteségek azonban összekötik. A debreceni Hősök temetőjében összesen 18 ország katonái nyugszanak, s a méltó megemlékezés mindannyiunk kötelessége. Debrecenben egy szakmai team-nek köszönhetően a hadisír gondozás mellett széleskörű adatfeldolgozás is zajlik a településen eltemetett katonák adatainak vonatkozásában, munkájuk eredménye a nyilvánosság számára is folyamatosan megismerhetővé válik.

*

Mata János főtörzsőrmester, filmrendező  Méltósággal című  filmje részletének megtekintése után a filmrendező üzenetét hallgathatták meg a rendezvény résztvevői.

*

Ezt követte Kreisler Gábor, a Debreceni Zsidó Hitközség képviselőjének hozzászólása, mely után Papp József helytörténésznek a  Debreceni Honvédtemető, Hősök temetője rövid története című előadása hangzott el.

*

Ilyés Imre informatikus, nyá. r. alezredes a hadisír kutatásban alkalmazható informatikai lehetőségekről tartott bemutatót.

*

Ezt követte Martinkovits Katalin a MH 5. Bocskai István Lövészdandár könyvtárvezetőjének, a www.bocskai-konyvtar.hu szerkesztőjének előadása Statisztikák és kuriózumok a Honvédtemetőben, Hősök temetőjében címmel.

*

Komolay Szabolcs Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának alpolgármestere az Isonzó Express nevű I. világháborús emlékúton szerzett élményeit osztotta meg a konferencia hallgatóságával.

*

Kiss Balázs főhadnagy, a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály Katonai Hagyományőrző és Háborús Kegyeleti Osztály munkatársa az osztály munkáját mutatta be, a Berekböszörményben végzett hadisírgondozó tevékenység példáján keresztül.

*

Horváth Attila helytörténész a debreceni Honvédtemetőben eltemetett, az I. és II. világháborúban harcoló  német katonákkal kapcsolatos kutatás és adatfeldolgozás részleteit ismertette.

*

Farkas Gábor százados, a 2. Katonai Igazgatási Központ beosztott tisztje és Fekete András százados, a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium katonai oktatóállomány parancsnoka közös előadásban szemléltették a hadisír gondozásban rejlő pedagógiai lehetőségek körét és gyakorlati megvalósulását.

*

Kiss Róbert a MH 5. Bocskai István Lövészdandár zászlósa 39-es katonák sírjai egy cseh temetőben címmel tartott ismertetőt.

*

Szergej Borozdin, az Oroszországi Föderáció debreceni főkonzulja a két ország katonatemetőkkel, hadisír gondozással kapcsolatos együttműködéséről tájékoztatta a konferencia résztvevőit.

*

Az „Orosz hadifoglyok temetője Debrecenben” című, e napon megjelent fontos forráskiadványt Jurácsik Zoltán,  az AKSD Kft szolgáltatási igazgatója mutatta be ajánlójában.

*

Takács Attila dandártábornok, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka a konferencia összegzése és zárása során kifejtette, hogy a hasznos tapasztalatokat és kutatási eredményeket felvonultató rendezvény a további feladatokat, célokat is kijelölte és arra kérte a résztvevőket – általuk pedig a tenni akaró és tudó szervezeteket, személyeket – hogy a jövőben is kezeljék kiemelt feladatuknak a katonaősök emlékének ápolását, és a történelmi, családi értékek őrzését.

Megyaszai Szilvia

—–

*

A katonaősök emlékének ápolását fontos feladatnak tekintő helytörténet-kutatóként számtalan, helyben hasznosítható tapasztalattal és adattal gazdagodtam e szakmailag magas színvonalú rendezvényen. A debreceni temetőkben püspökladányi katonáink is nyugszanak, s így közvetve is érintettek vagyunk a Honvédtemető, Hősök temetője nemzeti katonai emlékhellyé minősítésének kérdésében, melynek ügyét fontosnak érezzük.  A császári és királyi 39. gyalogezred adatainak kutatása során elért eredmények és feltárt adatok Hajdú-Bihar megyei településünk tekintetében is hasznosak és értékesek, hiszen Püspökladány ezen alakulat hadkiegészítő területéhez tartozott az I. világháború végéig.

A Püspökladány Anno honlap szerkesztőjeként tisztelettel köszönöm a rendezvényen való részvétel lehetőségét.


*

Fotók: Megyaszai Szilvia és Snoj Péter

*

További fotók a rendezvényről:

*

 Köszönöm Snoj Péter fotóit:

 

***

A Dehir Televízió felvétele a rendezvényről:

Képes linkajánló! A videó megtekinthető a képre kattintva, az eredeti forráshelyen. www.dehir.hu

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

*** Tovább a friss hozzászólásokhoz

2015.11.15.

Kardos Imre

községi állatorvos 1907-1920-ig

.

1869-ben született az Abaúj-Torna vármegyei Ongán. Édesapja kovácsmester volt, így már gyerekkori élmények kötötték a lovakhoz. Katonaként a Mezőhegyesi Császári és Királyi Katonai Ménesintézetben szolgált, 1901-ben elvégezte az állatorvosi akadémiát. Azokban az időkben a katonatiszteknek a nősüléshez engedélyt kellett kérni, nem megfelelő vagyoni háttér esetén kauciót kellett a családnak letenni. Mivel sem az ő, sem a menyasszonya családja nem volt erre képes, nyugállományba vonult, leszerelt.

1907-ben került Püspökladányba. 1908 januárban Mezőhegyesen házasságot kötött Petrán Anna tanítónővel. Két fiúgyermekük született, 1909-ben Géza, 1910-ben Ernő.

Azokban az időkben elsősorban igavonó állatok gondozása, gyógyítása volt az állatorvosok feladata. Egyedüli állatorvosként, Püspökladányban és a hozzátartozó tanyavilágban kellett a feladatát teljesítenie. Az első világháború éveiben a környék településeiről a fiatal állatorvosokat bevonultatták katonának, azok helyettesítését is neki kellett ellátni.

1912-ben házat épített Püspökladányban, a Rákóczi utcán, melyben már a praxisához szükséges feltételek is biztosítottak voltak.

Szabadidejében vadászott, méhészkedett, szívesen foglalkozott fafaragással, asztalos munkákkal.

Az ország megcsonkítása lelkileg nagyon megviselte, hiszen a felesége rokonsága Aradon élt.

A megterhelő munka aláásta egészségét, szívpanaszai voltak. 1920 őszén Budapesten, egy családi ünnepi eseményen rosszul lett és meghalt. Itt nyugszik a püspökladányi temetőben.

 

Kardos István

unoka

*

FOTÓTÁR:

Fotók: Kardos István családi gyűjteménye

 

 

*

 Fotók: Kardos István családi gyűjteménye

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2015.11.11.

A Háborús Emlékhelyeket Gondozók Társasága és 16 tagszervezete – a Krajczáros Alapítvány koordinálásával – 2015. november 11-én 11 óra 11 perckor nemzetközi gyertyagyújtási akciót szervezett a háborúkban elhunyt katonáink tiszteletére. Ehhez a gondolathoz csatlakozott a Püspökladány Anno honlap is, s az emlékezés jegyében meggyújtottuk gyertyáinkat a püspökladányi I. világháborús hősi emlékműnél (Hősök Szobránál), ahol a Nagy Háborúban, s más háborúkban elhunyt őseinkre, nagy- és dédapáinkra emlékeztünk.
Megyaszai Szilvia
*
A szervezők felhívása:
.

“Felkérjük Önt

és a háborúkban elhunyt katonáink ma élő hozzátartozóit, a közéletünk jeles képviselőit, a művészeket, tudósokat, felnőtteket és gyerekeket, valamint az iskolák, önkormányzatok, egyházak, magyar és külföldi civil szervezetek képviselőit, a katonai szervezetek illetve fegyveres testületek parancsnokait, diplomatákat, hivatalok, intézmények vezetőit, a vállalkozások menedzsmentjét, tulajdonosait, nyugdíjasokat – vagyis mindenkit -, hogy csatlakozzanak e közös megemlékezéshez.

.

Kérjük minden kedves (a kezdeményezésünkkel azonosuló) Partnerünket, hogy a jelzett napon

2015. november 11-én, 11 óra 11 perckor

a lakóhelyük szerinti emlékműnél, katonai temetőben, parcellákon vagy a lakásuk illetve üzemeltetett létesítményük, iskolájuk ablakában, bejáratánál legalább egy szál mécses vagy gyertya meggyújtásával fejezzék ki tiszteletüket a hazájukért halt magyar és más nemzetek katonái iránt.

Célunk, hogy a „közös Európában együtt emlékezés” jegyében a ma élő nemzedék tagjai közül minél többen érezzék sajátjuknak a csatatereken maradt déd- és ükapáink sorsát, tekintsék fontosnak az emlékezetünk ébrentartását.”

*

 

 

*

Köszönöm a fotókat Burzukné Szilágyi Editnek!

*

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

*

 

A Püspökladány Anno honlap gyűjteménye számára elsősorban fényképek, dokumentumok, filmek, történetek és publikációk digitális “darabjai” érkeznek olvasóinktól, szerzőinktől, kutatóktól, intézményektől és szervezetektől, de papíralapú könyvek, illetve régi folyóiratok, eredeti fotók és dokumentumok is szép számban kerülnek felajánlásra, melyek a feldolgozási kapacitás függvényében ismerhetőek meg a honlapon (különböző összeállításokban, valamint a Könyvespolc és Antikvár rovatokban). Ezúton is köszönöm mindazokat a helytörténeti „kincseket” – akár elektronikusan, akár eredeti formájukban kerülnek felajánlásra –  melyekkel önzetlenül járulnak hozzá e közösségi tudástár, a Püspökladány Anno honlap digitális helytörténeti gyűjteményéhez.

A fent említett emlékek mellett egyre több emléktárgy is érkezik a Püspökladány Anno helytörténeti honlap gyűjteményébe, melyek közül néhányat örömmel mutatok be olvasóinknak. Köszönöm mindenkinek a honlap gyűjteményének gyarapítását!

Megyaszai Szilvia szerkesztő

***

XVIII.

Rokka

Papp Mária püspökladányi olvasónk a szüleitől örökölt családi ereklyéjét, egy régi, de nagyszerű állapotban fennmaradt állórokkát ajándékozott a Püspökladány Anno honlap gyűjteménye számára. A rokkán édesapja, Papp Gergely bihartordai lakos neve olvasható, aki azt még szüleitől örökölhette.

Rokka 1 Rokka 2

DSC_0922 másolata

DSC_0918 másolata2

Rokka 5

A rokka olyan lábbal hajtott, folyamatos fonást lehetővé tevő zsinórkerék-áttételes szerkezet, amely egyidejűleg sodorja a szálakat fonallá és feltekeri a kész fonalat a csévére. A rokka első változatai a 15. században valószínűleg Észak-Itáliában keletkeztek. A jelenleg leginkább ismert lábhajtásos rokka Magyarországon a 19. században már csak a paraszti világ házi használatában terjedt tovább.

A rokkával történő fonáshoz szükség van (a rokkán levő vagy külön lábon álló) függőleges pálca formájú guzsalyra, amelyre a gyapjú, a len vagy a kender kócot helyezik. A fonó a kócból húzza ki, majd az orsó segítségével sodorja a fonalat, amelyet azután felteker a csévére. Az orsó forgatása lábpedállal történik, a kerékáttétel segítségével.

A rokka orsójának patkó alakú szárnya van. A szárnyakon fonalvezető kampók vannak, amelyek a fonalat a csévére vezetik. A szárny forgása adja a fonal sodratát, a szárny és az orsó kerületi sebességének különbsége eredményezi a felcsévélést.

Köszönöm Papp Máriának az önzetlen és nagylelkű felajánlást!

2017. 05. 13.

***

XVII.

I. világháborús tábori lapok

2.

3

A honlap szerkesztőjének jóvoltából egy különleges és ritka képeslap-, illetve tábori lap gyűjteménnyel gyarapodott a Püspökladány Anno honlap tárgyi gyűjteménye. Az 1918-ban az olasz harctérről (a Piave-frontról!!!) írt és hazaküldött lapokat egy ott szolgáló katona küldte haza Kassára, kinek alakulatában püspökladányiak is szolgáltak… E gyönyörű figurális lapok jövőre lesznek 100 évesek, s az azokon megőrzött információk bepillantást engednek a történelembe…

A kivételes gyűjtemény hamarosan megismerhető lesz a Püspökladány Anno honlapon!

Addig is ajánlom figyelmükbe I. világháború nevű rovatunkat !

Köszönet Mindenkinek, ki hozzájárul a Püspökladány Anno honlap digitális tudástárának bővítéséhez!

***

XVI.

Könyv 1870-ből, Ágota-pusztánk legendájáról

 .Zádor vitéz és Ágota kisasszony története (1)

.

Zádor vitéz és Ágota kisasszony története (2).

Nemrégen tovább gyarapodott a Püspökladány Anno honlap mára már tetemesre nőtt és különlegességeket is tartalmazó szerkesztői könyvgyűjteménye, mely főleg antik és püspökladányi, sárréti témájú könyveket foglal magába.

A Püspökladány közelében található  Ágota-híd és Zádor-híd, s a hasonló nevű puszták, valamint névadóik közös legendája talán egyre közismertebb a püspökladányiak körében is, s honlapunkon is olvashatnak ezekről (ITT és ITT). Kecskés Gyula helytörténet-kutatónk is foglalkozott e történettel 1974-ben megjelent könyvében, felhasználva az általa kutatott forrásokat.

A honlap szerkesztői könyvgyűjteményébe frissen bekerült kuriózum ennek a legendának állít emléket, s különlegessége, hogy 1870-ben jelent meg Debrec(z)enben!  A könyv címe: Zádor vitéz és Ágota kisasszony története a tizenegyedik századból, mérete aprócska: 10,5 x 13,5 cm, oldalainak száma azonban 112. A könyvet – mely remek állapotban maradt fenn –  Telegdi Lajos nyomatta és adta ki 1870-ben, korlátozott számban, s számtalan szöveg közti képet, fametszetet is tartalmaz. A mű egy régi kun regét dolgoz fel, feltehetően Ujj Péter karcagi főjegyző „Kún történetek a régi időből” című, 1828-ban megjelent munkájának későbbi átirata. A rímekbe szedett történet Ágota és Zádor szerelmi történetének legendáját dolgozza fel, a – többségében kun – szereplők és Karcag vidékének (Püspökladány határának) bemutatása mellett az ármányokkal kísért szerelem végső beteljesüléséig. A szintén rímekbe szedett rövidke bevezető szerint a legenda igaz történeten alapul, s írott forrásokra támaszkodik, ennek eldöntése az olvasóra van bízva. A könyvecske azonban valódi kuriózum, mely korából, korlátozott megjelenéséből és remek állapotából adódik.

.

„Történetet mondok bár egy kicsit régit,

De azért menj rajta atyámfia végig

Magyar történet ez; magyar a ki mondja

Magyar ennek ize minden szava pontja..

Szük de kedves kis vidékem!

Kis hangomhoz nagy nem kell

Kedveljed, ha kun bárdusod

Ma néked igy énekel,

Bóldog, ki a történetek

Avult régi könyveit

Forgatván látja a mai

Dolgok eredeteit.

Karczag molyos irási közt

Találtam e verseket,

Czáfolják ezek az illyen

Tudatlan beszédeket..

Ez igazi kis történet

Meglátszik a Karczagi

Határon, hol vóltak régen

Asszonyszállás házai..”

.


Zádor vitéz és Ágota kisasszony története (4)
A könyv mérete képeslap-nagyságú

.

Álljon itt egy rövid idézet a könyvből, mely Ágotáról és családja Karcag vidékére kerüléséről szól:

 

„Ágotát: Ohat Mártonnak

Egyetlen leányát

A férfiak bálványát

Tudni illik az Ohatok

Közt oszolván a nagy birtok,

Márton kegyes özvegye

E földre költözött le.

Asszonyszállást építette,

Udvarházát oda tette

Az egyik szép halomra

Arczal a nagy templomra.

A Kunkarczagi határon

Meglátszik egy Laponyagon

Hol vólt Asszonyszállása

Egy gyermek megmutatja.”

.

Zádor vitéz és Ágota kisasszony története (5)

.

S hogy ki volt Zádor?

 

„Zádor a ki Kevének

A Kunok főemberének

Törzsökéből sarjadzott

Be másképpen származott,

A nemes tőkének nemes

Jó nagy vitéz és kellemes

Csemetéje ő leve,

Fénylett vele Túrkeve.

Túrkevi udvarházába

Ha béke vólt a hazába

Az a ki várt jó asztalt

Magyar szivet tapasztalt.

Mind urral mind a cseléddel

Élt izes igaz beszéddel,

Szivét tette szájára

Sokat tartott szavára,

Az igaz érdem ő nálla

Nyájas barátra talála…”

2017.04.14.

***

XV.

Házi áldás és Bibliák

Tóthné Szabó Ilona a képen látható régi házi áldást és 3 különböző – 75-85 éves – Bibliát, imakönyvet ajándékozott a Püspökladány Anno honlap szerkesztőjének, melyek így bekerültek a honlap gyűjteményébe. A felajánlások egykori püspökladányi háztartásból származnak. A hímzett terítő Gali Sándorné kézimunkája, az 1990-es évek elejéről (a szerkesztő családi hagyatéka).

.

Házi áldás

Házi áldás 2

.

A házi áldás a 19. században terjedt el Magyarországon, német mintára, s a polgári otthonokból bekerült a parasztházak világába is. Képen, falvédőn, hímzéseken ábrázolták, és elsősorban a konyhában vagy a lakószobában, a szenteltvíztartó közelében függesztették a falra. Szövegének jelentése: a jámbor élet erélyeinek felsorolása, mint Isten áldásának feltételei.

Köszönöm Tóthné Szabó Ilonának az önzetlen és nagylelkű felajánlást!

2017. 02. 11.

***

XIV.

Ladányi kereszt

.

Ladányi kereszt2

Ladányi kereszt1

.

A honlap gyűjteményét két medál is gazdagítja, melyek önzetlen felajánlásként érkeztek a honlap szerkesztőjéhez. A “ladányi kereszt” (melyről ITT olvashatnak) reprodukcióit büszkén viselik a településünkhöz erős érzelmi szállal kötődő ladányiak. A réz keresztet egy prospektussal együtt Magyari Lajos, a kerámia keresztet Bárczi Imre Zsolt püspökladányi keramikus ajánlotta fel.

Köszönöm Bárczi Imre Zsoltnak és Magyari Lajosnak az önzetlen és nagylelkű felajánlást!

2017. 02. 07.

***

XIII.

Képeslapgyűjtemény

 

A Püspökladány Anno honlap adattárának részét képezi egy közel 200 darabos képeslapgyűjtemény, melyet a honlap szerkesztője gyűjtött össze. Az eredeti képeslapok nagyobb hányada püspökladányi témájú és vagy a települést ábrázolja, vagy itt adták postára, ide címezték azokat. A gyűjtemény legrégebbi lapjai 1900-ból, illetve az azt megelőző évekből származnak.

Az itt bemutatott fotón a püspökladányi képeslapgyűjtemény néhány darabja látható, melyről IDE KATTINTVA olvashatnak részletesebben. Ugyanott egy felhívást is olvashatnak, mely a gyűjtemény gyarapítására vonatkozik.

.

Püspökladányi képeslapgyűjtemény k

(Gyűjtemény: Megyaszai Szilvia)

2017. 01. 21.

***

XII.

Papírpénzek (1930-1946)

 

Papírpénzek - Püspökladány

.

Papírpénzek - Püspökladány - a legkorábbi és a bélyegzett darab

.

Papírpénzek - Püspökladány - 1944

.

A honlap több, mint 4 és fél éves működése alatt végre megérkezett az ELSŐ pénzbeli hozzájárulás is a honlap működtetéséhez, méghozzá több milliárd névértékben! Igaz ugyan, hogy nem is akármilyen formában, hanem egészen pontosan…… pengőben!

Örömhír, hogy így végre a Püspökladány Anno honlap szerkesztője is felvehette első, s nem kétséges, hogy egyben utolsó apanázsát (tiszteletdíját, fizetését, bevételét) is, melyet a közel 5 éves önkéntes munkájáért, s ezalatt közölt publikációiért mindösszesen kapott. Cserébe annyit ígér, hogy nem jegyez rajta hadikölcsönt, ellenben venne érte téglajegyet, s egyéb hasznos holmit! 🙂

Komolyra fordítva a szót, a gyűjtemény legkülönlegesebb darabja egy 1944. évi kiadású 5 pengős, melyen egy bélyegző lenyomata található. A bélyegző feliratának olvasható részei: „BARNA PÁL építési vállalkozó kép. kö(…)cstag PÜSPÖKLADÁNY”. Ettől unikális e relikvia, s került be a Püspökladány Anno honlap gyűjteményébe. E szerény, 12 darabos papírpénz-gyűjtemény legkorábbi darabja egy 1930. július 1-i nyomású 100 pengős, legkésőbbi darabjai egy-egy 1946. június 3-án forgalomba kerülő egymilliárd milpengős, százmillió milpengős és tízezer B-pengős. Az 1 filléres fémpénzek 1936, 1938 és 1939. évi jelzésűek.

A pengőről (1926-1946)

1924. április 18-án a magyar képviselőház elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely szerint az inflációt meg kell fékezni, így pénzreformot kell végrehajtani. A korábbi koronát követő új pénznem a pengő lett, aprópénze pedig a fillér. Átszámítási aránya: 1 Pengő = 12.500 korona, 1 pengő = 100 fillér.

1924. június 24-én kezdte meg működését a Magyar Nemzeti Bank (az Osztrák-Magyar bank, majd az Állami Jegyintézet után). Ettől kezdve a bankjegy kibocsátás kizárólagos joga ezen intézményé volt, egészen 1963. december 31-ig.

1926. augusztus 25-én a korona államjegyeket pengő értékjelzéssel nyomták felül, ezzel megjelentek az első pengő bankjegyek. Az első pengő értékjelzésű pénzek 1926. december 27-én kerültek forgalomba. Az első pengő papírpénzek 1926. március 1-ei keltezésűek és 5, 10, 50, illetve 100 pengősök voltak.

1944-ben – Magyarország szovjet megszállásakor – a Vörös Hadsereg fedezet nélküli papírpénzt adott ki az ellenőrzése alatt álló területeken. Ezek az egyébként gyenge minőségű bankjegyek tovább súlyosbították a pengő inflációját.

1946. július 19-én a Magyar Köztársaság Kormánya valutareformot hirdetett, mely szerint a pengő után 1946. augusztus 1-jétől új pénzérték, a forint került forgalomba. Az új valuta egysége a forint, századrésze a fillér lett. Az első forint bankjegy a 10 forintos volt és 1946. augusztus 1-én került forgalomba.

.

(Gyűjtemény: Megyaszai Szilvia)

2017. 01. 14.

***

XI.

Olasz-magyar kétnyelvű I. világháborús könyvek és eredeti srapnelgolyók – Olaszországból:

.

Eredeti srapnelgolyók és lövészárokból származó kövek a San Martino del Carso múzeum igazgatójának ajándéka 1-1

1-21-3

*

5 3-1

3-2 3-3

*

2-1

2-2 2-3

*

6 4-1

4-2 4-3

.

2016. nyarán az Isonzó Expressz történelmi emlékvonat utasaként jártam (részletek ide kattintva) az egykori I. világháborús olasz frontszakaszon, a mai Olaszország és Szlovénia területén. Ezen utam során Gianfranco Simonit, az olaszországi San Martino del Carso település első világháborús múzeumának igazgatója (a képeken barna pólóban) – aki magas rangú magyar állami kitüntetést vehetett át Áder János köztársasági elnöktől – látogatásom alkalmával számtalan emléktárgyat ajándékozott a Püspökladány Anno honlap gyűjteménye számára.  Könyvek közül négy, Nagy Háborús történelmi kiadvány került a honlap gyűjteményébe, melyek közül kettő olasz-magyar nyelvű. E kiadványok az első világháború olasz és osztrák-magyar vonatkozású harcászati és helytörténeti eseményeit dolgozzák fel, a helyi kiállítások különleges relikviáit is megismertetve az olvasókkal.  Az ajándékozott könyveknek – a helytörténet iránt szintén elkötelezett – Gianfranco Simonit igazgató úr szerzője, társszerzője, vagy lektora, illetve magyar szerzők (a Nagy Háború blog szakértői) nevei is megtalálhatóak a segítők sorában. A kiadványokon kívül eredeti, a környékbeli lövészárkokban gyűjtött srapnelgolyók és töltényhüvelyek is felajánlásra kerültek a Püspökladány Anno honlap gyűjteménye számára.

Mivel a debreceni 39. gyalogezred kötelékében számtalan püspökladányi katona is megfordult a San Martino település körüli ádáz harcokban , így a könyvek különlegesen értékes kincsei lettek a honlap gyűjteményének. Az egykor életeket is kioltó srapnelgolyók pedig szomorú mementóként kerülnek megőrzésre Püspökladányban.

“1915 augusztusától 1916-ig igazi vérfürdő volt San Martino del Carso-ban. Kegyetlen küzdelem egy pici terület meghódításáért, mely akkoriban úgy tűnt, hogy megváltoztatja a világ történelmét. Mindez azonban nem következett be. Végül, amikor 1916 augusztusában a magyar erők visszavonulásával a település gazdát cserélt, a háború frontvonala mindössze néhány kilométernyivel tolódott csak el, így az értelmetlen mészárlás szükségtelenül szedhette tovább áldozatait. A település történelme halhatatlanná vált.

Ungaretti, a költő, a “Doberdói fa” (“Elhagyatott fa”), a visszaemlékezések és egyéb bizonyítékok – amelyek azt tanúsítják, hogy itt valóban a túlélésért kellett küzdeni – és az olyan ereklyék, mint például a “Görbe fa”, melyekről azt sem hittük volna, hogy léteznek, mind segítenek abban, hogy újra rátaláljunk és elmeséljük a történelem azon tragikus pillanatait. A “Görbe fa” ugyanúgy, mint a “Doberdói fa” az ott küzdő emberek kitartásának és szenvedéseinek a szimbóluma, akiknek olyan körülmények között kellett helytállnia, melyet ma nem is tudunk elképzelni. Az egykor egymással harcban álló népek mai egyesületi együttműködésének köszönhetően, a cs. és kir. 61. gyalogezred emléke, a Temesvári Bánáti Múzeumban megőrzött “Görbe fa” e kiállítás keretében egy kis időre visszatér szülőföldjére.” (idézet a San Martino e l’Albero Storto, San Martino és a görbe fa című kétnyelvű könyvből)

Míg száz éve egymást ölte e két nemzet a lövészárok-háborúban, ma már barátsággal üdvözlik egymást.

Köszönöm Gianfranco Simonit igazgató úrnak az önzetlen és nagylelkű felajánlást!

2016. 12. 23.

***

X.

Magyarország Hadtörténete I-II.

 

1 2

3    4

.

Idén két újabb relikviával gyarapodott a honlap gyűjteménye, melyeket  Pella Pál püspökladányi református lelkipásztor ajándékozott a Püspökladány Anno honlap szerkesztőjének.

A Magyarország Hadtörténete című két kötetes kiadvány 671 és 658 oldal terjedelemben öleli fel a címben jelölt témakört. Az albumok 1985-ben jelentek meg a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gondozásában, a Zrínyi Katonai Kiadó hivatalában. E két vaskos kötet fotóanyaga is figyelemre méltó, s térképszelvényekkel gazdagított. Értékes képanyaga a honlaphoz köthető I. világháborús kutatómunkához is hasznos segítséget nyújt.

Köszönöm Pella Pál tiszteletes úrnak a hadtörténeti kötetek felajánlását!

2016. 12. 08.

***

IX.

Ladányi Híradó folyóirat néhány száma

1976-3-1 1978-1-2-1 1978-3-1 1979-1

.

A rovat mostani összeállításának az a különlegessége, hogy egy témában, de 4 különböző felajánlótól érkezett püspökladányi relikviákat mutat be.

A Püspökladány Anno honlap gyűjteménye számára az alábbi számok kerültek felajánlásra önzetlen olvasóinktól:

1976. évi 3. szám: Biró Ferenc Mihály (ajándékozás: 2015.)

1978. évi 1-2. szám: Kasza András (ajándékozás: 2012.)

1978. évi 3. szám: Koroknainé Kerekes Mária (ajándékozás: 2014.)

1979. évi Különkiadás: Duró Zsolt (ajándékozás: 2016.)

.

A Ladányi Híradó folyóirat Püspökladány Nagyközség Tanácsának volt a hivatalos lapja, mely negyed-, de előfordult hogy félévente jelent meg, illetve különkiadása is napvilágot látott.  A kiadvány 1973-1984. között került kiadásra, főszerkesztője/felelős szerkesztője/felelős kiadója Matolcsi Lajos tanácselnök volt. A Ladányi Híradó szerkesztő bizottsága: Bene Gyula, Dorogi Márton, Kecskés Gyula, Kircsi Károly, Gy. Kiss József, Kovács Gyula, Matolcsi Lajos, Magyar András és Sipos János.

.

A lapszámok tartalomjegyzéke:

1976. évi 3. szám:

1976-3-2.

1978. évi 1-2. szám:

1978-1-2-2

1978-1-2-3

.

1978. évi 3. szám:

1978-3-2

1978-3-3

.

1979. évi Különkiadásról: ITT olvashat (Könyvespolc/Jubileumi kiadványok)

.

Köszönöm a Püspökladány Anno helytörténeti honlap nevében az emléktárgyak (a folyóiratok) felajánlását!

2016.06.25.

***

VIII.

Mozi-relikviák

1

bérlet 1

Két korabeli dokumentum került be – felajánlás formájában – a Püspökladány Anno honlap gyűjteményébe, két olvasónk jóvoltából. Bónéné Szabó Csilla egy 1986. évi moziplakátot, Keserű László egy 1984. évi ifjúsági mozibérlet szelvényt ajándékozott a honlap szerkesztőjének. Részletesen az emléktárgyakról: ITT olvashatnak (Középületek/Mozi).

Köszönöm a Püspökladány Anno helytörténeti honlap nevében az emléktárgyak felajánlását!

2016.06.06.

***

VII.

Öntvény emléktábla

1950-1975 (1)

1950-1975 (2)

Egy újabb relikviával gyarapodott a honlap gyűjteménye, melyet püspökladányi olvasónk, Duró Zsolt ajándékozott a Püspökladány Anno honlap számára.

Ez az öntvény emléktárgy 1975-ben készülhetett, a tanácstörvény (1950. évi I. tv.) által létrehozott tanácsok fennállásának 25 éves évfordulójára. Az emléktárgyon Püspökladány településcímere (a követ tartó darumadár) és a községháza/városháza épülete látható.

Köszönöm a Püspökladány Anno helytörténeti honlap nevében az emléktárgy felajánlását!

2016.05.29.

***

VI.

Püspökladányi települési címer

 

Bárczi Kerámia 1

Bárczi Kerámia 2

Bárczi Kerámia 3

Bárczi Kerámia 4

Fotó: www.barczikeramia.hu

.

E gyönyörű kerámia városcímer Bárczi Imre Zsolttól, a Bárczi Kerámia alapítójától, keramikusától érkezett a Püspökladány Anno honlap gyűjteményébe. A címer sorszámozott, 001. sorszámmal készült, méretei: 32×24 cm.

A címer sok más kisplasztika, lakberendezési tárgy, maszk és kerámia hangszer mellett egyébként rendelhető készítőjétől, kinek elérhetőségeit a www.barczikeramia.hu honlapon és közösségi oldalán találhatják meg.

Köszönöm a Püspökladány Anno helytörténeti honlap nevében az emléktárgy felajánlását!

2016.04.05.

.

***

V.

Emlékplakett és könyv a várossá avatás emlékére

.

Püspökladányért emlékplakett

2 másolata

3

4

Biró Ferenc Mihály olvasónk, a Püspökladány Anno honlap állandó vasúttörténeti szerzője, a www.vasutasmult.hu honlap szerkesztője felajánlásaként érkezett a honlapunk gyűjteményébe a Püspökladányért emlékplakett és egy darab Püspökladány 1986. című kiskönyv, melyek a település 1986. évi várossá avatásának alkalmából kerültek átadásra, illetve megjelentetésre. Róluk részletesen ide kattintva olvashatnak: Emlékezés Püspökladány várossá avatásának 30. évfordulója alkalmából.

Köszönöm a Püspökladány Anno helytörténeti honlap nevében az emléktárgyak felajánlását!

2016.01.31.

.

***

IV.

Autogram-kártyák és “Út a kozmoszba” című dedikált könyv

E különleges és személyes felajánlások 2015. novemberében érkeztek a honlap gyűjteményébe. Felajánlójuk a püspökladányi Keserű Imre, kitől már oly sok anyagot kapott honlapunk, így például több összeállítást: Nagygőzmalom RT. (Antikvár rovat), A Fatelítő gépei,  a Kolozsvári-telep  (Dolgos hétköznapok/Munka az üzemekben rovat), Majálisok (Kulturális élet/Rendezvények rovat), valamint két MTVA-film közzétételi jogának megvásárlását a Videók rovatban (az egyik film közzététele folyamatban!).

A mostani felajánlás két darab, Farkas Bertalan magyar űrhajós által személyesen dedikált autogram-kártya, valamint egy különleges kiadvány. Az “Út a kozmoszba” című könyvet szintén Farkas Bertalan űrhajós látta el kézjegyével, nevének aláírásával a belső borítón, a könyv eredeti tulajdonosának. A kötet 1981-ben jelent meg, a Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában. A megjelenés apropóját a könyv maga fogalmazza meg: “Készült az első űrutazás, Jurij Gagarin 1961. április 12-én lezajlott űrrepülése 20. évfordulójára és az 1980. évi szovjet-magyar közös űrrepülés emlékére”. A könyv több mint 190 oldalon, számtalan színes és fekete-fehér korabeli fotóval gazdagon illusztrált, mindkét űrutazás eseményeiről. Az igazán ritka felvételek méltó módon emlékeztetnek a múlt eme korszakalkotó történéseire.

A relikviákat az eredeti, Farkas Bertalan-aláírások teszik igazán különlegessé. Köszönöm a Püspökladány Anno helytörténeti honlap nevében az emléktárgyak felajánlását!

2016.01.24.

***

III.

 

Némedy István tanító iskolai palatáblája és nádpálcája

 

 

Egy igazán személyes családi relikvia került be 2014-ben a Püspökladány Anno helytörténeti honlap gyűjteményébe, melyet tulajdonosa szeretettel ajándékozott a honlap szerkesztőjének.

A püspökladányi születésű Némedy József évtizedek óta él Szegeden, de mindig nagy szeretettel gondol vissza szülőfalujára. Gondosan őrzött családi hagyatékát (fotó és dokumentum-magánygyűjteményét) 2013. óta bocsátja rendszeresen feldolgozásra a Püspökladány Anno honlap szerkesztője számára, melynek darabjai eddig is sok helytörténeti összeállításban kerültek bemutatásra a honlapon. Némedy József szülei köztiszteletben álló pedagógusok voltak városunkban az 1940-es évektől 1970-ig, nyugdíjba vonulásukig. Némedy Istvánné, Magda néni és Némedy István tanítók életrajza az Arcképcsarnok/Pedagógus életrajzok rovatunkban olvashatóak.

A Püspökladány Anno helytörténeti honlap gyűjteményének értékes darabjai lettek Némedy István, egykori püspökladányi tanító  iskolai palatáblája és tanítói nádpálcája, melyek gyűjteménybe adását köszönöm fiának, Némedy Józsefnek!

2015.11.06.

***

II.

Antikvár könyvek

 

.

A Püspökladány Anno helytörténeti honlap gyűjteménye részére számtalan könyv, kiadvány is érkezik, melyek közül a püspökladányi vonatkozásúak a Könyvespolc rovatban kerülnek bemutatásra (a feldolgozási kapacitás függvényében). Olyan könyvritkaságok is felajánlásra kerülnek a gyűjtemény számára, melyek bár nem püspökladányi vonatkozásúak, vagy nem településünk helytörténete szempontjából meghatározóak, de koruk, vagy egyéb jellemzőjük miatt különlegesnek számítanak. Ezek közül kerül bemutatásra néhány darab, melyek 1896 és 1916 között jelentek meg, témájuk szerint szépirodalmi, vagy I. világháborús (Nagy Háborús) könyvek, albumok. A legrégebbi bemutatott könyv közel 120 éves. E relikviákat Győri Andrea (Püspökladány) és Papp Mária (Püspökladány) ajánlották fel önzetlenül a Püspökladány Anno helytörténeti honlap gyűjteménye számára, melyet ezúton is hálásan köszönök.

 

Néhány könyv a gyűjteményből:

 

Almanach az 1896. évre

Szerkesztő: Mikszáth Kálmán (!)

Egyetemes Regénytár sorozat

Singer és Wolfner kiadása, Budapest 1896.

Naptár (12 oldal), irodalmi rész (244 oldal), korabeli ajánlók, hirdetések, reklámok (40 oldal).

Leírás: Szépirodalmi elbeszélések Benedek Elek, Gárdonyi Géza, Tömörkény István, Rákosi Viktor stb. tollából.

Felajánló: Papp Mária

*

Almanach 1913.

Szerkesztők: Sebők Zsigmond és Benedek Elek (!)

A Jó Pajtás könyvtára sorozat

Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Budapest 1913.

Leírás: Elbeszélések Benedek Elek, Rákosi Viktor, Sebők Zsigmond stb tollából.

(130 oldal)

Felajánló: Papp Mária

*

Az elemi népoktatás enciklopédiája I.  (1911) és III. (1915)

Szerkesztette: Kőrösi Henrik és Szabó László

Első kötet A-H (559 oldal+térképmelléklet)

Harmadik kötet P-Zs (464 oldal)

Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Budapest   1911.   és  1915.

Leírás: Az enciklopédia 3 megjelent kötete igyekszik összefoglalni mindazt a pedagógiai és iskolaigazgatási ismeretet, melyre adott kor modern magyar néptanítóinak véleményük szerint szüksége lehetett.

Felajánló: Győri Andrea

*

Mesék a legnagyobb magyarról (1910)

Alcím: Kis fiának és a haza minden gyermekének elmeséli Gaal Mózes

Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. Kiadása, Budapest 1910.

Leírás: Történetek Gróf Széchenyi Istvánról.

(79 oldal)

Felajánló: Papp Mária

*

Évezredek története (1916)

Alcím: Hősök könyve, A világháború története

Évezredek története sorozat VII. kötet, Második kiadás

Szerkesztő: Mezőfi Vilmos és Elek Sándor

A „Szabad Szó” és a „Képes Világlap” Kiadása, Budapest 1916.

Leírás: A gazdagon illusztrált könyv a sorozat VII. kötete, mely a Nagy Háború (I. világháború) dicső küzdelmeinek, a világháború nagy hadvezéreinek, közvitézeinek és altisztjeinek kíván emléket állítani.

(144 oldal)

Felajánló: Papp Mária

*

Véres Könyv (1916)

Alcím: Hősök írása a harcztérről a világháború történetéből, számos képpel

Kiadja a Szabad Szó, Frater és Társa Könyvnyomdája, Budapest 1916.

Leírása: Az album a hősök írásait, élményeit tartalmazza az I. világháború poklából. Számos szöveg közti rajzzal, Mezőfi Vilmos előszavával.

(144 oldal)

Felajánló: Papp Mária

*

2015.11.06.

***

I.

.

Farkasszigeti Daruvonulás Terepfutó Emlékplakett

.

 Amit ma megteszel, az azonnal a múlt részévé válik.

.

A mottó igazolja azt, miért is kerülhettek e gyönyörű  emléktárgyak a Püspökladány Anno helytörténeti honlap gyűjteményébe.

A 2015. év különleges év volt a püspökladányi Futó Daru Sportegyesület életében, ugyanis ez év tavaszán és őszén rendezték meg először nagyszabású rendezvényeiket, az I. és II. „Farkasszigeti Daruvonulás” elnevezésű Püspökladányi Terepfutó Fesztivált. A színvonalas rendezvény résztvevői egy-egy különleges plakettet (és az első fesztiválon a Ladányi keresztet ábrázoló medált) kaptak emlékbe, melyeket a püspökladányi keramikus, Bárczi Imre Zsolt készített el.  Az egyesület elnöke, Rácz Krisztián felajánlásának köszönhetően e két, művészi kivitelű emlékérem ténylegesen is bekerült a Püspökladány Anno helytörténeti honlap gyűjteményébe, melyet a honlap szerkesztője részére adott át. A plakettek emléket állítanak egy – remélhetőleg hagyományteremtő – püspökladányi rendezvénysorozatnak, emellett Püspökladányra jellemző motívumokat formáznak, s helyi alkotó munkáját dicsérik!

Köszönöm az emlékérmek Püspökladány Anno helytörténeti honlap gyűjteményébe történő elhelyezését, melyet így örömmel mutathattam be a honlap olvasóinak is!

2015.11.03.

*

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz