Monthly Archives: február 2016

2016.02.26.

Toronyóra, lánc nélkül…


A keleti toronyóra

A keleti toronyóra belülről, a mutató-csere során


Régi vágyam vált valóra 2016. február havának első napjaiban.  Ekkor másztam meg ugyanis életemben először a püspökladányi református templom tornyát, melynek óráját javították, cserélték ezekben a napokban. Legyőzve saját félelmemet – a  tériszonyomat –  nyakamba vettem fényképezőgépemet és Pella Pál tiszteletes úr invitálására igyekeztem megörökíteni az óracsere néhány mozzanatát, emlékül hagyva azt az utókornak.

A toronyóra-felújítás mellett volt alkalmam megcsodálni a régi, ma már műemlék jelleget sejtető óraszerkezetet, a három míves harangot, az egykori tűzfigyelő toronyőrök lakóhelyiségét, valamint a sétálóról elém táruló felhős, de gyönyörű püspökladányi panorámát is. Számomra is meglepő volt, hogy ami mellett nap, mint nap elsétálunk, milyen különlegességeket rejt magában, melyekről talán sokunknak nem is volt tudomásunk. A torony miliője, annak ódon hangulata magával ragadó, s visszarepít bennünket a múltba. Kérem, fogadják szeretettel e rövid, képes beszámolót!

A templomtorony

A templom tornyával kapcsolatban fontos kiemelni, hogy 12 évvel öregebb magánál a templomnál, hiszen a tornyot hamarabb építették meg az akkor még külön álló, a mai lelkészlakás telkén található egykori templom szomszédságában. Az 1788-ra elkészült toronyhoz épült hozzá később az új templom, melyet 1800. december 7-én szenteltek fel.

Az 1788-ban felszentelt torony

A tornyot a bajor származású debreceni építőmester, Rachbauer József építette.  Az alapkövet Gerendási Gerendássy Gáspár prédikátor tette le 1786. szeptember 13-án, majd a megépült tornyot 1788. október 30-án szentelték fel.

A torony falának vastagsága 1 öl, magassága 16 öl volt, s eredetileg a mai vasrácsos korlátig, a sétálóig ért. Ebben a magasságban helyezték el a régi – 9 mázsás – toronyórát a téglafal és a tetőszerkezet találkozási pontjában. Az eredeti, 18 öl magas toronytetőhöz négy fiatorony is kialakításra került, a kor szokásai szerint. A díszes torony fa tetőzetével együtt 34 öl magas volt.

A falak építéséhez helyben égetett téglát használtak, aminek alapanyagát a Nagy-érben fejthető, kiváló minőségű sárga színű agyag biztosította. A tetőszerkezet faanyagát a Bihari hegyekből szállították Püspökladányba. A torony építési költsége 6205 rénes forint és 30 krajcár volt, a toronyórát 600 Rfrt-ért vásárolták.

1811-ben az „égi tűz ütötte” tornyot hasonló nagyságúra állították helyre. 1815-ben a torony aljában ajtót vágtak a templom felé (addig csak a külső ajtókon volt megközelíthető). 1816. január 30-31-én a szélvihar a toronytetőt 4 fióktornyával a templomtetőre borította. Ekkor a tornyot 5 öl magasságban bedeszkázták. 1832-ben a még mindig 5 öl magas tornyot deszka helyett bezsindelyezték.

1857. május 1-jén megkezdődött a templom és a torony felújítása. A torony falát 3 öllel magasabbra építették, a mai méretére. A toronyóra ebben a magasított részben kapott helyet. Az 1840-ben pusztító tűzvész miatt tűzőrségi szobát is kialakítottak (az óra alatt), és ekkor kapta a vaskorlátot a sétáló, amelyet Karacs Bálint helybeli lakatosmester készített.

1904-ben a templomon és a tornyon újabb felújítási-átalakítási munkálatokat végeztek, ekkor kapott a torony is új sisakot, rézlemez borítással. 1970-71-ben felújították a toronytetőt is, a harangokat ekkor szerelték villanyhajtásra.

(Az 1800-ra elkészült templom)

*

 A püspökladányi református templom, illetve egyház történetéről IDE KATTINTVA olvashatnak bővebben!

.

A toronyóra

A püspökladányi református templom toronyórájának felújítására 2016. február 3-án került sor, Farkas Titusz monori harangvillamosító és toronyóra-készítő mester  jóvoltából. A munka egy bizonyos fázisát tekintettem meg, s ott jártamban természetesen a torony belsejében is készítettem fényképeket, melyeket Pella Pál tiszteletes úr hozzájárulásával osztok meg Önökkel.

Farkas Titusz mester és Pella Pál tiszteletes az óratoronyban, az új óramutatókkal. Háttérben a nyugati tájolású óra.


Farkas Titusz toronyóra-készítő mestertől megtudtam, hogy a lecserélt óraszerkezet cseh, vagy lengyel gyártmányú lehetett, mely 25-30 éve kerülhetett beszerelésre. A korábbi szerkezet 220 VOLT-os léptető motorral léptette a toronyóra mutatóit, mind a 4 óralapon, egy központi egységgel.

(A lecserélt régi differenciál-óramű és a legrégebbi szerkezet,a mutató-osztómű)

*

Az óraszerkezet azért szorult felújításra (cserére), mert a korábbi léptető beépítésekor nem lettek kicserélve a mutató-osztóművek, így a fogaskerék-rendszer kopása miatt nehezen járt, néhány perc eltéréssel működött a toronyóra.

(Az északi toronyóra kívülről és belülről)

*

A toronyóra felújításakor az óramutatók is kicserélésre kerültek (színterezett alumínium lemezből), illetve a 4 darab mutató-osztómű cseréje vált még szükségessé. Az új differenciál-óramű már egybe van építve a léptetőmotorral és a vezérlő elektronikával – tudtam meg Farkas Titusztól.

(Az óratoronyban. A 2. képen: Egy pillanatra egymás mellett az új és a régi óramutatók)

*

Az új toronyórával kapcsolatos érdekesség, hogy pontosságát a Frankfurtban található DCF77 atomórához állítja, mely által leadott jelet antenna segítségével fogja az óra vezérlő elektronikája. A toronyóra léptetését a vezérlő elektronika végzi, az idő pontosítását az atomóra-jel vétele biztosítja. Ugyancsak ez utóbbi biztosítja automatikusan a tavaszi és őszi óraátállításokat is.

További érdekességek

A torony többszintes, szintenként merevített, keretváz szerkezettel épült. A több szintre tagolt torony „emeleteit” régi falétrák, falépcsők kötik össze.

 

*

Falainak vastagsága a szintek emelkedésével vékonyodik, az ablakmélyedésekben láthatóak teljes szélességükben.

(A legalsó, illetve a harangok alatti szint)

*

Felülről kezdve a torony bemutatását, pusztán a kupola szintjét hagytam ki látogatásom során, de megörökítettem annak favázas szerkezetét alulnézetből.

 

(A toronysisak kívülről és belülről, alulnézetből)

*

A toronygomb feljegyzések szerint egy iratot őrzött (őriz?), melynek szövegrészlete:

„… Folyt ezen Toronynak építése 1787-dik Esztendőben. Mind kőfalára, mind pedig az áts munkára nézve az építés elvégeztetett 1788-dik Esztendőben. A Toronynak ezen különös ékessége a Gomb feltétetett az Ekklésia tagjainak jelenlétekben 1788-dik esztendőben októbernek 30-dik napján…”

 

*

A toronysisak alatt található a toronyóra szintje, majd az alatt van az egykori tűzőrségi szoba, ahol a toronyőr lakott (előtte mellékhelyiség látható, balról).

Jobbra a tűzőrségi szoba, balra a mellékhelyiség, a létra az óratoronyba visz

Sok tűzvész pusztított Püspökladányban, a legemlékezetesebb az 1840. évi, ahol szinte az egész település leégett. 299 lakóház és 545 gazdasági épület (köztük 2 malom is) vált a tűz martalékává. Az 1840-ben pusztító tűzvész miatt tűzőrségi szobát is kialakítottak a toronyban, az óra alatti szinten, és ekkor kapta a vaskorlátot a külső sétáló, amelyet Karacs Bálint helybeli lakatosmester készített.

*

A tűzőrségi szobával egy szinten található a külső sétáló, melyből egész Püspökladányt be lehet látni, sőt annak határát is. Magával ragadó a látvány, mely elénk tárul.

 

 

*

Egy üres szint után következik (lefele haladva) a harangok szintje. Itt található a három harangunk.

A kis harang („Rákóczi-harang”), melyet 1896-ban öntöttek újra, a középső harang („Fazekas-harang”), melyet 1936-ban öntöttek újra és a nagy harang ( „Áldáshozó”), melyet  2010-ben öntöttek.

A harangok történetéről  IDE KATTINTVA, illetve IDE KATTINTVA olvashatnak.

.

 

A három harang méltóságteljesen hallgatott ott jártamkor, de határozottan éreztették azt a hatalmas súlyt, melynek elbírására a torony hivatott.

*

A harang alatti alsóbb szinten található egy nagyon régi, ma már használaton kívüli óraszerkezet, mely még mechanikus léptetőszerkezettel működött, s a szintek között futó áttétek segítségével volt kapcsolatban az órákkal. Sajnos az óraszerkezeten a körbejárás során gyártási évszámot, technikai adatot nem találtam.

*

A fennmaradt források szerint a torony építésekor felszerelt és 600 Rénes forintért vásárolt toronyórára különösen büszkék voltak a püspökladányiak. Az óra nemcsak a pontos időt mutatta, hanem azt hangjelzéssel is kísérte. Szerkezete negyedóránként („fertályonként”) ütött a kisharangra, egynegyednél egyet, félóránál kettőt, háromnegyednél hármat, egész óránál pedig négyet, majd a nagyharangra kiütötte az egészeket az adott időpontnak megfelelően.

*

 

A többségében vakolt falrészeket régi nevek, monogramok és évszámok borítják, melyek együtt öregszenek a templomtoronnyal. Felvésőik célja az volt, hogy saját emléküket ráhagyják az utókorra. Talán ez részben sikerült is, ezen összeállítás segítségével…

*

Köszönöm, hogy velem tartottak és köszönöm Pella Pál tiszteletes úrnak a templomtoronynak a Püspökladány Anno honlapon való bemutatásának lehetőségét.

 

Fotók és szöveg: Megyaszai Szilvia

*

Felhasznált irodalom:

Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben (1974)

Fazekas Sándor: Adatok a püspökladányi református egyházközség történetéhez (2010)

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2016.02.16.

 

*

A Bajcsy utcai háztól a Munkácsy-díjig

*

 

Bartók Éva püspökladányi textiltervező iparművész élete és munkássága

 

Bartók Éva Püspökladányban született 1934-ben. Édesapja Bartók László püspökladányi polgári iskolai tanár és iskolaigazgató, édesanyja Maksay Mária tanár volt. (Édesapjáról, Bartók László püspökladányi iskolaigazgatóról a honlap Könyvespolc rovatában olvashatnak – ide kattintva).

Bartók Éva elemi és polgári iskolát Püspökladányban végezte. A Mezőgazdasági Szakközépiskolában érettségizett Debrecenben, 1952-ben. Még ebben az évben felvételt nyert az Iparművészeti Főiskola Textil tanszakára, s mint „nyomottanyag tervező” végzett 1957-ben.

Verebi Sándorné Bartók Éva
(1934. március 2. – 2003. július 23.)

1957. szeptember 3-án került a Budakalászi Textilművekhez, amit később Lenfonó és Szövőipari Vállalatnak (Budaflax) neveztek. A Budaflax-nál dolgozott 1989-ig, nyugdíjba vonulásáig.

Gyermeke Ákos, 1964-ben született.

*

Bartók Éva gyermekével (1970)

*

Díjak, elismerések:

Bartók Éva 1980-ban Munkácsy Mihály-díjat kapott.  (A Munkácsy Mihály-díj kiemelkedő képzőművészeti tevékenység alapján adományozható elismerés, melyet 1950-ben alapítottak.  A díjat évente tizenhárom személy kaphatja meg. A Munkácsy-díjat jelenleg a nemzeti kulturális örökség minisztere adományozza a szakmai kuratóriumok javaslata alapján.)

Az „Év legszebb terméke pályázaton I. díjat nyert:

1958.

1959.

1960.

1961.

1962.

1963. években.

A Budapesti Tanács által meghirdetett gyermekruha-pályázaton 1962-ben I-II. díjat nyert.

Csempe-pályázaton 1974. évben II. díjat nyert.

Aranygyűszű-pályázat, lakástextil kategória: 1976. évben I. díj, 19 db konyharuha garnitúrával.

A BNV komplex pályázatán II. díjat nyert „Hóember”esőkabát-anyag tervével.

Könnyűipari Kiváló Dolgozó (1976)

IV. Ipari Textilművészeti Biennálé különdíja (1979)


1974-ben és 1977-ben tanulmányúton vett részt a Frankfurti HeimTextilien kiállításon.

*

Bartók Éva díjai, elismerései

*

Kiállítások:

.

IV. Országos Iparművészeti kiállítás – 1957

Moszkvai Iparművészeti kiállítás – 1960

Prágai Iparművészeti kiállítás – 1961

Lakástextil kiállítás Ipari Minisztérium – 1972

„Gyermek és világa”  Jablonec – 1975

I. Ipari Textilművészeti Biennálé – 1973

II. Ipari Textilművészeti Biennálé – 1975

III. Ipari Textilművészeti Biennálé – 1977

IV. Textilművészeti Biennálé: Biennálé-díjas az „Almás-fényáteresztő függöny” tervével – 1979

Gyermekek részére készült alkotások – Magyar Kultúra Háza Berlin – 1977

XI. kerületi Iparművészeti Kiállítás, Bartók Galéria – 1977

Posztumusz kiállítások:


“Munkácsy-díjasok kiállítása”, Békéscsaba, Munkácsy-ház – 2009

„Textilre álmodott világ”, Budapest, KÖZHELY  – 2010

*

Bartók Éva, az ember

.

Bartók Éva szülőháza Püspökladányban, a Bajcsy utcán

.

Bartók Éva nagyon szerette szülőfaluját, Püspökladányt, amit ő maga „Fatornyos hazám”-nak nevezett, ha olykor hazament iskolai találkozókra.

Szüleit nagyon szerette, tisztelte. Édesanyja Maksay Mária, aki Püspökladányban hunyt el, sírja ott található. Édesapja, Bartók László már valószínű Budapesten nyugszik.

Bartók Éva szerény természetű, csendes ember volt, aki nem kérkedett a Munkácsy-díjával.

Már évek óta ismertem és velük laktam, amikor egyszer szekrényrendezés közben előkerült saját díja, ami egy ruhás-szekrény aljába volt elrakva.

A következőt mondta nekem: „Gyere, megmutatom a Munkácsy-díjamat.” (Ha már így véletlenül a kezébe került.) Fantasztikus volt egy ilyen díjat a kezembe fogni. Bartók Évának volt még sok-sok kiváló dolgozó kitüntetése is.

A vele egy házban lakók közül talán alig tudták, hogy kicsoda ő és mit tett. Szerénysége és kedvessége határtalan volt.

A budapesti Fehérvári úti piacon sétáltunk a 90-es évek közepén, amikor arra lettem figyelmes, hogy anyósom, Bartók Éva a kofák fölött lévő napernyőket nézegeti. Az egyik kofa mérgesen ráförmedt, hogy mit nézeget ő azon az anyagon.

Ő csendesen és mosolyogva válaszolt a goromba nőnek: „Ezt az anyagot én terveztem.”

Ő magát nem tartotta tehetségesnek és szépnek sem, holott ifjú korában nagyon csinos, szép nő volt. Munkácsy-díjára azt mondta, hogy ő azért kapta, mert minden évben oda kellett adni valakinek. Ő csak azért kapta, mert egyszer neki adták.

Bartók Éva haláláig büszke volt szülőhazájára, Püspökladányra és mindig nagy szeretettel beszélt róla.

A Bartók család úgy került Püspökladányba, hogy Bartók László és felesége, Maksay Mária tanárok voltak, és e településen kaptak állást.

Bartók Éva férje, Verebi Sándor belsőépítész volt, aki egyidőben járt a Főiskolára Makovecz Imrével, akivel ismerték egymást.

Bartók Éva családjaként az a tervünk, hogy a jövőben megkeressük a XI. kerületi  önkormányzatot a célból, hogy Bartók Éva egykori lakóháza falára – melyben élt és dolgozott, valamint a Munkácsy-díj átvételekor lakott – emléktábla kihelyezését kérjük. Bartók Éva Püspökladányban született és töltötte gyermekéveit, az 1950-es években került el végleg a településről. Budapestre költözött, de Püspökladányba is hazalátogatott időnként. Az 1960-as évek elején Pasaréten lakott, 1966-2003 között Kelenföldön élt és alkotott, a XI. kerületben.

.

Budapest, 2015. december

                                                                                                    Verebiné Danka Zita

                                                                                                     (Bartók Éva menye)

*

Köszönöm Verebiné Danka Zitának a kapcsolatfelvételt, a türelmet, az itt közölt anyagok rendelkezésre bocsátását és az összeállítás elkészítésében nyújtott közreműködését!

Megyaszai Szilvia szerkesztő

***

FOTÓK: Bartók Éva családjának tulajdona!

Összeállítást szerkesztette: Megyaszai Szilvia

*

Fotók a gyermek- és ifjúkorból (Püspökladányból):

***

*

Bartók Éva, a textiltervező:

***

*

Munkácsy-díjasok kiállítása, Békéscsaba, Munkácsy-ház (2009. év) – Bartók Éva munkái:

***

*

„Textilre álmodott világ”, Budapest, KÖZHELY  (2010. év) – Bartók Éva munkái:

*

FOTÓK: Bartók Éva családjának tulajdona!

Összeállítást szerkesztette: Megyaszai Szilvia

*

A fotók rákattintással kinagyíthatóak, lapozhatóak!

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2016.02.13.

 

*

 

Ungvári János műszerészmester műhelye Püspökladányban a Bocskai utca 5. szám alatt működött. A mester főképpen kerékpárok és motorkerékpárok javítását vállalta. Emellett a varrógépek javítása sem jelentett gondot, vagy a korcsolya és a kések élezése sem. A műhely 1960-tól 1987-ig (Ungvári János haláláig) működött folyamatosan. A környező falvakban is ismerték a műszerészt, Bárándról és Nádudvarról is átjártak hozzá a javításra váró termékekkel. Az 1960-as években több tanuló is elsajátította a mesterséget Ungvári János mellett.

*

Az üzlet minden valószínűség szerint abban az épületben üzemelt, melyben később a Dúróné-féle méterárubolt. Jellegzetes motívum a bejárati ajtó feletti díszes fa betét.

Ungvári János Id. Csenki Imre színjátszó csoportjában is játszott az 1950-es évek közepén, melynek emlékét ÚJ fotó őrzi a Kulturális élet/Csoportok, együttesek/Egyéb színjátszó körök rovatunkban.

A képeket és a hozzájuk fűzött leírást Ungvári János leánya, Erdélyiné Ungvári Mária küldte be a Püspökladány Anno helytörténeti honlap számára, melyeket ezúton is köszönök!

Gombos Tibor segített a fotókon szereplő motorok típusának azonosításában. A képeken Csepel D-125 típusú motorkerékpárok láthatóak, a második fotón kétszemélyes kivitelben.

Karacs Tiborné olvasónk Édesapját ismerte fel a fényképen. A motor mellett Kiss Mihály látható az első fotón.

Szabó Ferencné olvasónk és Erdélyiné Ungvári Mária közlése szerint az első képen: Ungvári János mellett keresztfia, Szabó Ferenc műszerész-tanuló látható.

.

Kérem a honlap Olvasóit, osszák meg emlékeiket a Hozzászólás-ablakban!

Megyaszai Szilvia

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2016.02.03.

30 éve város Püspökladány

 

Püspökladányt 1986. január 1-én emelték városi rangra. A Városavató Ünnepi Tanácsülésre 1986. január 10-én, délelőtt 10 órakor került sor a Sportcsarnokban. Egy korabeli, a Magyar Televízióban sugárzott híradórészlet idézi meg ezt az eseményt.

A felvétel az MTVA tulajdona, az engedélyükkel történik a film bemutatása. Harmadik személynek a további felhasználása TILOS, nem engedélyezett!

Köszönöm Keserű Imrének a közreműködést a filmrészlet beszerzésében!

Püspökladány várossá válásával kapcsolatos összeállításaink, melyek a linkekre kattintva érhetőek el:

– Emlékezés Püspökladány várossá avatásának 30. évfordulója alkalmából

– “30 éves Püspökladány” emlékülés: VÁROS SZÜLETIK című képes összeállítása

*

A korabeli híradórészlet (hang nélkül):

.

 Műsor: Magyar Televízió Híradó, 1986. január

A felvétel az MTVA tulajdona, az engedélyükkel történik a film bemutatása. Harmadik személynek a további felhasználása TILOS, nem engedélyezett!


***