2016.02.26.

Toronyóra, lánc nélkül…


A keleti toronyóra

A keleti toronyóra belülről, a mutató-csere során


Régi vágyam vált valóra 2016. február havának első napjaiban.  Ekkor másztam meg ugyanis életemben először a püspökladányi református templom tornyát, melynek óráját javították, cserélték ezekben a napokban. Legyőzve saját félelmemet – a  tériszonyomat –  nyakamba vettem fényképezőgépemet és Pella Pál tiszteletes úr invitálására igyekeztem megörökíteni az óracsere néhány mozzanatát, emlékül hagyva azt az utókornak.

A toronyóra-felújítás mellett volt alkalmam megcsodálni a régi, ma már műemlék jelleget sejtető óraszerkezetet, a három míves harangot, az egykori tűzfigyelő toronyőrök lakóhelyiségét, valamint a sétálóról elém táruló felhős, de gyönyörű püspökladányi panorámát is. Számomra is meglepő volt, hogy ami mellett nap, mint nap elsétálunk, milyen különlegességeket rejt magában, melyekről talán sokunknak nem is volt tudomásunk. A torony miliője, annak ódon hangulata magával ragadó, s visszarepít bennünket a múltba. Kérem, fogadják szeretettel e rövid, képes beszámolót!

A templomtorony

A templom tornyával kapcsolatban fontos kiemelni, hogy 12 évvel öregebb magánál a templomnál, hiszen a tornyot hamarabb építették meg az akkor még külön álló, a mai lelkészlakás telkén található egykori templom szomszédságában. Az 1788-ra elkészült toronyhoz épült hozzá később az új templom, melyet 1800. december 7-én szenteltek fel.

Az 1788-ban felszentelt torony

A tornyot a bajor származású debreceni építőmester, Rachbauer József építette.  Az alapkövet Gerendási Gerendássy Gáspár prédikátor tette le 1786. szeptember 13-án, majd a megépült tornyot 1788. október 30-án szentelték fel.

A torony falának vastagsága 1 öl, magassága 16 öl volt, s eredetileg a mai vasrácsos korlátig, a sétálóig ért. Ebben a magasságban helyezték el a régi – 9 mázsás – toronyórát a téglafal és a tetőszerkezet találkozási pontjában. Az eredeti, 18 öl magas toronytetőhöz négy fiatorony is kialakításra került, a kor szokásai szerint. A díszes torony fa tetőzetével együtt 34 öl magas volt.

A falak építéséhez helyben égetett téglát használtak, aminek alapanyagát a Nagy-érben fejthető, kiváló minőségű sárga színű agyag biztosította. A tetőszerkezet faanyagát a Bihari hegyekből szállították Püspökladányba. A torony építési költsége 6205 rénes forint és 30 krajcár volt, a toronyórát 600 Rfrt-ért vásárolták.

1811-ben az „égi tűz ütötte” tornyot hasonló nagyságúra állították helyre. 1815-ben a torony aljában ajtót vágtak a templom felé (addig csak a külső ajtókon volt megközelíthető). 1816. január 30-31-én a szélvihar a toronytetőt 4 fióktornyával a templomtetőre borította. Ekkor a tornyot 5 öl magasságban bedeszkázták. 1832-ben a még mindig 5 öl magas tornyot deszka helyett bezsindelyezték.

1857. május 1-jén megkezdődött a templom és a torony felújítása. A torony falát 3 öllel magasabbra építették, a mai méretére. A toronyóra ebben a magasított részben kapott helyet. Az 1840-ben pusztító tűzvész miatt tűzőrségi szobát is kialakítottak (az óra alatt), és ekkor kapta a vaskorlátot a sétáló, amelyet Karacs Bálint helybeli lakatosmester készített.

1904-ben a templomon és a tornyon újabb felújítási-átalakítási munkálatokat végeztek, ekkor kapott a torony is új sisakot, rézlemez borítással. 1970-71-ben felújították a toronytetőt is, a harangokat ekkor szerelték villanyhajtásra.

(Az 1800-ra elkészült templom)

*

 A püspökladányi református templom, illetve egyház történetéről IDE KATTINTVA olvashatnak bővebben!

.

A toronyóra

A püspökladányi református templom toronyórájának felújítására 2016. február 3-án került sor, Farkas Titusz monori harangvillamosító és toronyóra-készítő mester  jóvoltából. A munka egy bizonyos fázisát tekintettem meg, s ott jártamban természetesen a torony belsejében is készítettem fényképeket, melyeket Pella Pál tiszteletes úr hozzájárulásával osztok meg Önökkel.

Farkas Titusz mester és Pella Pál tiszteletes az óratoronyban, az új óramutatókkal. Háttérben a nyugati tájolású óra.


Farkas Titusz toronyóra-készítő mestertől megtudtam, hogy a lecserélt óraszerkezet cseh, vagy lengyel gyártmányú lehetett, mely 25-30 éve kerülhetett beszerelésre. A korábbi szerkezet 220 VOLT-os léptető motorral léptette a toronyóra mutatóit, mind a 4 óralapon, egy központi egységgel.

(A lecserélt régi differenciál-óramű és a legrégebbi szerkezet,a mutató-osztómű)

*

Az óraszerkezet azért szorult felújításra (cserére), mert a korábbi léptető beépítésekor nem lettek kicserélve a mutató-osztóművek, így a fogaskerék-rendszer kopása miatt nehezen járt, néhány perc eltéréssel működött a toronyóra.

(Az északi toronyóra kívülről és belülről)

*

A toronyóra felújításakor az óramutatók is kicserélésre kerültek (színterezett alumínium lemezből), illetve a 4 darab mutató-osztómű cseréje vált még szükségessé. Az új differenciál-óramű már egybe van építve a léptetőmotorral és a vezérlő elektronikával – tudtam meg Farkas Titusztól.

(Az óratoronyban. A 2. képen: Egy pillanatra egymás mellett az új és a régi óramutatók)

*

Az új toronyórával kapcsolatos érdekesség, hogy pontosságát a Frankfurtban található DCF77 atomórához állítja, mely által leadott jelet antenna segítségével fogja az óra vezérlő elektronikája. A toronyóra léptetését a vezérlő elektronika végzi, az idő pontosítását az atomóra-jel vétele biztosítja. Ugyancsak ez utóbbi biztosítja automatikusan a tavaszi és őszi óraátállításokat is.

További érdekességek

A torony többszintes, szintenként merevített, keretváz szerkezettel épült. A több szintre tagolt torony „emeleteit” régi falétrák, falépcsők kötik össze.

 

*

Falainak vastagsága a szintek emelkedésével vékonyodik, az ablakmélyedésekben láthatóak teljes szélességükben.

(A legalsó, illetve a harangok alatti szint)

*

Felülről kezdve a torony bemutatását, pusztán a kupola szintjét hagytam ki látogatásom során, de megörökítettem annak favázas szerkezetét alulnézetből.

 

(A toronysisak kívülről és belülről, alulnézetből)

*

A toronygomb feljegyzések szerint egy iratot őrzött (őriz?), melynek szövegrészlete:

„… Folyt ezen Toronynak építése 1787-dik Esztendőben. Mind kőfalára, mind pedig az áts munkára nézve az építés elvégeztetett 1788-dik Esztendőben. A Toronynak ezen különös ékessége a Gomb feltétetett az Ekklésia tagjainak jelenlétekben 1788-dik esztendőben októbernek 30-dik napján…”

 

*

A toronysisak alatt található a toronyóra szintje, majd az alatt van az egykori tűzőrségi szoba, ahol a toronyőr lakott (előtte mellékhelyiség látható, balról).

Jobbra a tűzőrségi szoba, balra a mellékhelyiség, a létra az óratoronyba visz

Sok tűzvész pusztított Püspökladányban, a legemlékezetesebb az 1840. évi, ahol szinte az egész település leégett. 299 lakóház és 545 gazdasági épület (köztük 2 malom is) vált a tűz martalékává. Az 1840-ben pusztító tűzvész miatt tűzőrségi szobát is kialakítottak a toronyban, az óra alatti szinten, és ekkor kapta a vaskorlátot a külső sétáló, amelyet Karacs Bálint helybeli lakatosmester készített.

*

A tűzőrségi szobával egy szinten található a külső sétáló, melyből egész Püspökladányt be lehet látni, sőt annak határát is. Magával ragadó a látvány, mely elénk tárul.

 

 

*

Egy üres szint után következik (lefele haladva) a harangok szintje. Itt található a három harangunk.

A kis harang („Rákóczi-harang”), melyet 1896-ban öntöttek újra, a középső harang („Fazekas-harang”), melyet 1936-ban öntöttek újra és a nagy harang ( „Áldáshozó”), melyet  2010-ben öntöttek.

A harangok történetéről  IDE KATTINTVA, illetve IDE KATTINTVA olvashatnak.

.

 

A három harang méltóságteljesen hallgatott ott jártamkor, de határozottan éreztették azt a hatalmas súlyt, melynek elbírására a torony hivatott.

*

A harang alatti alsóbb szinten található egy nagyon régi, ma már használaton kívüli óraszerkezet, mely még mechanikus léptetőszerkezettel működött, s a szintek között futó áttétek segítségével volt kapcsolatban az órákkal. Sajnos az óraszerkezeten a körbejárás során gyártási évszámot, technikai adatot nem találtam.

*

A fennmaradt források szerint a torony építésekor felszerelt és 600 Rénes forintért vásárolt toronyórára különösen büszkék voltak a püspökladányiak. Az óra nemcsak a pontos időt mutatta, hanem azt hangjelzéssel is kísérte. Szerkezete negyedóránként („fertályonként”) ütött a kisharangra, egynegyednél egyet, félóránál kettőt, háromnegyednél hármat, egész óránál pedig négyet, majd a nagyharangra kiütötte az egészeket az adott időpontnak megfelelően.

*

 

A többségében vakolt falrészeket régi nevek, monogramok és évszámok borítják, melyek együtt öregszenek a templomtoronnyal. Felvésőik célja az volt, hogy saját emléküket ráhagyják az utókorra. Talán ez részben sikerült is, ezen összeállítás segítségével…

*

Köszönöm, hogy velem tartottak és köszönöm Pella Pál tiszteletes úrnak a templomtoronynak a Püspökladány Anno honlapon való bemutatásának lehetőségét.

 

Fotók és szöveg: Megyaszai Szilvia

*

Felhasznált irodalom:

Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben (1974)

Fazekas Sándor: Adatok a püspökladányi református egyházközség történetéhez (2010)

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Várjuk a hozzászólásod