2017.07.18.

6 - Itt-hon vagyunk

*

Legendák nyomában…

Mit rejt a határ Püspökladány közelében?

.

2017. július 16-án kis csapatunkkal Püspökladány és szomszédos települései határainak egy részét jártuk be, s örökítettük meg fényképezőgépünkkel a látottakat. Nagy élmény volt számunkra a barangolás, mely érdekességeket is tartogatott számunkra. Biztos vagyok benne, hogy sokan nem is tudják, milyen kincseket rejtenek szülővárosa, lakóhelye határai, így most örömmel mutatjuk be a Püspökladány Anno honlap olvasóinak. Különösképpen azért, hiszen helytörténetünk fontos fejezetei (köztük meseszerű legendák is) kapcsolódnak e határrészekhez, s a megmaradt, vagy felújított mementókhoz. A honlapon több korábbi összeállítás is foglalkozik ezen „helyszínekkel”, mi most egyszerre jártuk be ezeket e napsütötte nyári délutánon. Bátran indultunk el több órás barangolásunkra, s mikor nem voltunk biztosak a helyes irányban, mindig találtunk segítőt, ki útbaigazított bennünket.

Utunkat Püspökladányból Nádudvar felé vettük, s a műútról letérve „magunk alá kaptuk” a határt, rákanyarodtunk a „poros útra”, célba véve Ágota-pusztát.

Az Ágota-puszta (vagy Szent Ágota puszta) a püspökladányi határ észak-nyugati sarkában található. Kecskés Gyula szerint legrégebbi helynevünkről van szó, s nevét feltehetően Szent Agatha vértanú után kapta, kinek tiszteletére e helyen kápolnát is emeltek egykor. A területen Püspökladány és Nádudvar osztozott az idők folyamán, az első ismert okleveles adat 1390-ből származik.

17 - gémeskút

A száraz nyárban viszonylag jól járható földút – melyen haladtunk – jószerével a Hortobágy-folyó vize mellett vezetett, s utunk egy ma is használatos, felújított régi gémeskút mellett is elhaladt, melyet természetesen nagy kíváncsisággal vettünk szemügyre közelebbről is. A gémeskút kirakott téglái szinte meséltek a múltról, még akkor is, ha a gulya szomjoltására ma már részben modernizált módon nyerik belőle a vizet. A szamártövis féltőn óvta a tájat, melyben mi magunk is vigyázva közlekedtünk. Hihetetlen, hogy szinte karnyújtásnyira, bejárható emberi távolságra ilyen „időkapszulák” találhatóak lakóhelyünktől.

3 - A hajdani sóúton Ágotába

A hajdani sóúton Ágotába

Elérve az Ágota-hídhoz (Szent Ágota híd, vámhíd), átkeltünk a Hortobágy-folyón. A korábbi mocsárvilág, a Nagy-Sárrét mocsara még a 19. század közepén is elért idáig. A mocsaras vidéken kevés helyen volt biztonságos átjáró, többnyire nagyot kellett kerülnie a tájat nem ismerő utazónak. Az Ágota-híd környéke alkalmas volt az átkelésre, hiszen itt haladt az egykori országút, a „népek országútja”. Ezen szállították annak idején a sót, innen származik a sóút elnevezés is. Mi magunk is ezen haladtunk kis csapatunkkal, s izgalommal figyeltük a vidék madárvilágát, az út mellett fel-felröppenő gólyákat, ragadozó, illetve apró madarakat.

Ágota hídját már az 1750-es években is említik fennmaradt források, de az utolsó, általunk is használt műemlék hidat 1894-ben építették, amit aztán 1996-ban újítottak fel. Áthaladva a fapallókon, mintha nemcsak térben, de időben is „ugrottunk” volna egy nagyot.

25 - Szent Ágota híd a Hortobágy-folyó felett

Szent Ágota híd a Hortobágy-folyó felett

A híd szomszédságában megnéztük a szalmabálákat, magunkba szívtuk jellegzetes, kellemes illatukat, majd áttanulmányoztuk a kihelyezett információs táblát, mely az erre véletlenül tévedt utazót igazítja el a múltban. Legfőképpen azonban saját, 1974-ben kiadott Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben című könyvünkkel felvértezve „szálltuk meg” a közeli Ágota-halmot, mely egyik legfőbb úti célunk volt.  Olvasgattunk a környék történelméről, s magunk elé képzeltük a lápi embereket, a csárdánál megálló postakocsik utasait.

32 - ágotai szalmabálák

Ágota-puszta

Az Ágota-halom (Szent Ágota halom) Püspökladány határának legterjedelmesebb halma volt, s a püspökladányi, karcagi és nádudvari határ hármas találkozásánál helyezkedik el. A középkorban  Szent Ágota tiszteletére emelt kápolna állt rajta, melyről kevés információ maradt fenn. E halom, s a környék többször volt vita tárgya a szomszédos települések írásban fennmaradt határpereiben. A halom jellegét tekintve a kunhalom is felmerült, Kecskés Gyula szerint többször megásták, azonban leletekről nem maradt fenn információ. A halom tetején egy „mezsgyekő” is található, néhol nehezen olvasható feliratokkal, (év)számokkal (pl. Ágota, Csikós, H.P. 1961, T.G. 1915). A halom tetején megállva mi is körbenéztünk, s megszemléltük a püspökladányi, a nádudvari és a karcagi határt, melyek oly békésen fekszenek egymás mellett, s illeszkednek egymáshoz. Az Ágota-híd is barátságos közelségben pihen, s a szelíd Hortobágy-folyóval karöltve simul a tájba. Varázsa van a halomnak, mely kis oázisként emelkedik ki a pusztából, melyet elszórtan tanyák, megművelt területek, s legelő tehéncsordák vesznek körül.

35 - Ágota-halom

Ágota-halom

Az egykori Ágota-csárda a halom tövében, az Ágota-híd mellett épült egykor, a karcagi és püspökladányi határ szélén, a Szolnok-Karcag-Nádudvar-Szoboszló felé vezető régi országút és a Kaba-Báránd-Erdély főút találkozásánál. 1727-ben már csapszék állt e helyen, s tulajdonosai, bérlői évszázadokon át váltották egymást. A csárda egészen az 1930-as évek közepéig üzemelt, addigra vesztette el jelentőségét az itt futó közlekedési útvonal (a kiépülő vasút és máshol vezető közút miatt). Utolsó épületrészeit (istálló) a II. világháborúban bomba károsította, ezeket is lebontották a következő évtizedekben.  A csárdához sok legenda kapcsolódott, melyeket Kecskés Gyula is lejegyzett könyvében, ezeket olvasgattuk a halmon időzve. Mivel a csárda több törvényhatóság (település, járás, megye) határán feküdt, természetesen a betyároknak is törzshelye lehetett, bár Rózsa Sándor bizonyíthatóan nem járt errefelé, még ha a legendák ekképp szólnak is.

41 - Az Ágota-puszta legendái

Az Ágota-puszta legendái

Mi ugyan betyárokkal már nem találkoztunk, de kis kísérőim „nyomra bukkantak”, s „leletmentő” akcióba kezdtek, melynek során egy szerintük értékes „leletet” találtak a fű alatt. Nagy akkurátusan folytatták az „ásatást”, s remélem, megbocsájtják nekem e kis kitérőt, de a gyerekek érdeklődése történelmük, a történelem iránt ekképp is felkelthető és támogatható.  A gyerekek lelkesedése és érdeklődése dicséretre méltó, s mindenhol meg lehet találni a számukra is figyelemfelkeltő helyzeteket.

57 - Ágota-halom

Kis “leletmentők” az Ágota-halom alatt

Utunkat ezután Karcag irányába folytattuk tovább, ahol több halom mellett is elhaladtunk (pl. Zádor-halom), melyek egy része szintén kunhalom.

 Több kilométerrel az Ágota-híd után elértük a Zádor-hidat, mely már Karcag határában áll. A híd különlegessége, hogy ma már nem folyik víz alatta, csupán a puszta furcsa mementójaként maradt ránk, egy rég letűnt vízi világból. A ma a puszta közepén emelkedő Zádor-híd egykor a Zádor-éren való átkelést biztosította, de ennek ma már nyomát sem fedezhetjük fel, csak a történelem emlékeztet bennünket e tényre. Az 1800-as évek közepén megindult Tisza-szabályozás mentesítette a területet az árvizektől, s azóta nem folyik víz a híd alatt. A híd formáját tekintve a több mint 20 évvel később épült hortobágyi kilenclyukú hídra emlékeztet, viszont a fénykorában szintén kilenc íves Zádor-hídnak egy áradás mindkét oldalát elmosta, s így vált később öt ívessé. E különleges műemlék híd 1806-1809 között épült.

73 - Zádor-híd

Zádor-híd

A földrajzi területek (puszták, halmok stb), s az ott álló épületmaradványok (hidak, romok stb)  névadóit legtöbbször legendák övezik, így van ez Zádor vitéz és egykori, legendabeli szerelme, Ágota esetében is (ezekről honlapunk korábbi összeállításaiban is olvashatnak).

A Zádor-híd mellett egy barátságos gólyamadár is csatlakozott hozzánk, melyben kis csapatunk nagy örömét lelte. A gólya meglepő közelségbe engedte magához 3 fős csapatunk legkisebb gyermek tagját, melyet igyekeztem távolról néhány fotó segítségével megörökíteni.

65 - gólya-barátság

Gólyabarátság

A Zádor-híd után kíváncsian róttuk tovább az utat, mely már a szomszédos Jász-Nagykun-Szolnok megyei településre, Karcagra vitt bennünket, s így elhagytuk saját megyénket, Hajdú-Bihart. Karcag peremén egy különleges malmot fedeztünk fel, melyet belülről sajnos nem tudtunk megtekinteni (korlátozott nyitva tartása miatt), de így is örültünk, hogy utunk végén ilyen meglepetésre bukkantunk.

78 - karcagi szélmalom

A karcagi szélmalom

Karcag egyik műemléke az 1859-ben épített szélmalom. A helybeli téglából épített malom egy dombszerű emelkedőn áll, s több szinten lehet megtekinteni a technikatörténeti szempontból  egyedülálló szerkezetet, az eredeti berendezést. A helyreállított szélmalomban 1949-ig folyt a munka, búzát őröltek és szemes terményeket daráltak egykor. A feljegyzések szerint a városban régen hatvan malom működött, amiből tizenegy volt szélmalom, mára azonban csak ez az egy maradt.

Izgalmas – több órás – barangolásunk végére értünk, ahonnan kellemesen elfáradva, de élményekkel telve tértünk haza.

39 - elhoztuk Ágotába Kecskés Gyula könyvét is

A jövő generáció a legendák nyomában

Köszönöm, hogy velünk tartottak, s együtt ismerhettük meg a „ladányi határt”, e néhány felvillantott emlékképet és a legendákat.

 

Megyaszai Szilvia

*

Fotók:

Megyaszai Szilvia és K. Flóra

*

Felhasznált irodalom:

Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben (1974)

*

További információk és legendák a honlapon:

(Katona Csilla és Megyaszai Szilvia összeállításai:)

Ágota-puszta, Zádor-híd, és Zádor vitéz és Ágota kisasszony legendája (1870)!

Zádor vitéz és Ágota kisasszony története (4)

 

*

Köszönöm az útbaigazítást Harangi Máriának, honlapunk kedves olvasójának!

*

FOTÓGALÉRIA (képfeliratokkal):

***

A hozzászólások megtekintéséhez kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban!

***

 

 

Várjuk a hozzászólásod