“Püspökladány” újság 1897.

2012.12.31.

A “Püspökladány” hírlap 1897. január 1-i számának fejléce

***

Kedves Olvasó!

“Az idő temetője ismét gazdagabb lett egy sírhalommal, s mi vénültünk mindnyájan egy esztendővel!”

Ezekkel a sorokkal kezdi Erőss Lajos református lelkész az általa szerkesztett és kiadott, pontosan 116 éve megjelent püspökladányi hírlapot, melynek itt bemutatott és olvasható száma 1897. január 1-én jelent meg. Kecskés Gyula püspökladányi helytörténet-kutató szerint a “Püspökladány” című hírlap

településünk LEGELSŐ ÚJSÁGJA!


A “Püspökladány”  című közgazdasági, társadalmi és szépirodalmi lap 1896. október 15. és 1897. október 1. között jelent meg kéthetente, Erőss Lajos lelkész kiadásában és szerkesztésében. A lap közel egy évet élt meg, végül azért szűnt meg, mert nem volt érdeklődés és fizetőképes kereslet a hírlapra.

Magáról, s a lap megjelenéséről ezt írta Erőss Lajos a “Püspökladány” című hírlap legelső számának  bevezető cikkében (1896. 10. 15.). “Ide s tova 3,5 éve lesz már, hogy mint a helybeli evangyélium szerint reformált egyház megválasztott lelkipásztora Püspökladányban letelepedtem, s ezen úgy helyrajzi, mint egyátalán forgalmi s kereskedelmi tekintetben nagy jövővel bíró s  10.000 lelket számláló község viszonyaival közelebbről megismerkedhettem. ….. Azt azonban 3 és fél évi itt létem ideje alatt is nem egyszer sajnosan kellett tapasztalnom, hogy legnemesebb szándékaink is félremagyaráztatnak, hogy nincs helyi sajtónk, vagyis olyan organumunk, mely a közügyek fejlesztésére irányult eszmék hullámait a kellő megvitatás, felvilágosítás vagy éppen tárgyilagos bírálat csatornáin át a lakosság minden rétegeibe bevezesse; ezeket a rétegeket hasznosan megtermékenyítse s ezzel társadalmi életünkben egy olyan egészséges  k ö z s z e l l e m  felpezsdülését eszközölje, mely a civilisatio élő vizeinek legdúsabb forrása volt s az is marad minden időben. Nos? hát e rég érzett szükségleten akar segíteni a “Püspökladány”. Mint helyi s egyelőre csak 2 hetenként megjelenő lap kicsiny körben fog ugyan mozogni és olvasóit sem a politikával, sem világboldogító bölcselmi nagy eszmék fejtegetésével nem fogja mulattatni: de lesz rá gondunk, hogy mindennek a daczára is tartalomdús legyen s a mi benne nyilvánosságra jön, legalább községünk gondolkodni szerető lakosságában érdeklődést keltsen.”

Ilyen nagy és nemes tervek és lelkesedés dacára a lapot végül 1897. október 1-én adták ki utoljára, mely szám “Epilogus”-ában Erőss Lajos hangot ad csalódottságának, és magyarázatul szolgál a lap “pályafutásának bevégzése” miatt. Megvallja, hogy “bár önzetlen munkásságomért nem egyszer öltögette felém nyelvét a rosszakarat s dobálta sáros parittyaköveit a rágalom: bizvást elmondhatom, hogy ezek ugyan nekem egyetlenegy éjszakai nyugalmamat sem zavarták meg, se munkakedvemet el nem vették.”    Ami a megszüntetés valódi oka volt, az az, hogy bár sok szellemi és erkölcsi támogatója volt a “tudományosan képzett, erkölcsi integritásban magasan álló s társadalmilag kvalifikált derék férfiak”   körében, de    “csak egyetlen feltevésemben csalatkoztam. Abban nevezetesen, hogy törekvésemet a nagy közönség is méltányolni fogja s annyi előfizetőm legalább is akad, hogy a lap élete anyagilag biztosítva leend. Ezt vártam, ezt reménylettem! Reményem azonban meg nem valósult. Alig 3 havi hírlapírási munkálkodásom után ugyanis arról kellett meggyőződnöm, hogy mi még egy ilyen lap fenntartására szellemileg elég erősek nem vagyunk. …… Lelkesedtem, dolgoztam, buzdítottam s… fizettem tehát egy teljes esztendeig…! de mert vagyonom nincs s azok közé tartozom, – Istennek legyen hála! – kik eszök, szorgalmok s munkájok után élnek: tovább immár nem rongálhatom anyagi érdekeimet, hanem kedvetlenül bár, de bevonom a vitorlákat…beszüntetem a “Püspökladány”-t.” Erőss Lajos az újság írásairól, szellemiségéről, saját újságírói stílusáról ezt is elárulja: “A “Püspökladány”… ha talán olykor-olykor darázsfészekbe nyult is s egyeseknek kellemetlen perczeket szerzett, azt ne higyje, ne gondolja senki, hogy ezzel közügyeinknek ártalmára lett volna. Azt senki szememre nem vetheti, hogy valaha a személyeskedés vezetett volna.”   

Végül a püspökladányi újságírás jövőjére is tesz utalást, mikor ezt írja Epilogus-ában:  “Jönnek talán majd a közel jövőben kedvezőbb idők s a nagyközönség is meggyőződik arról, hogy Püspökladánynak egy heti lapra van szüksége.” Erre végül legközelebb majd csak 1911-ben került sor a Püspökladány és Vidéke folyóirat első szériájának megjelenésével.

Ez a “Püspökladány” hírlap 1896-1897. évi megjelenésének története, mely az újság felkutatható számaiból bontakozik ki előttünk. Erőss Lajos lelkész soraiban megelevenedik az 1900-as évek eleji Püspökladány és lakosságának élete, társadalmi és emberi viszonyai, értékrendje is.

De lássuk most a “Püspökladány” hírlap itt bemutatott 1897. január 1-i számát! A lap tartalma az alábbiak szerint foglalható össze:

A II. évfolyam 1. száma Erőss Lajos lelkész “Boldog uj esztendőt!” című újévi köszöntőjével indul, majd a “Tárcza” című rovatban Janet Pál tollából olvashatjuk “egy olvasni szerető asszony” vallomását, mely a leánygyermekek neveléséről szól. Ez a cikk hűen szemlélteti adott korszak erkölcsi kívánalmait, éles különbséget téve a fiú- s a leánygyermekkel szembeni elvárások között.  Ezt követi Pongrácz Géza cikke a “Néhány szó az ivóvízről” című, mely sok érdekes információt tartalmaz Ladány “vízkészletéről” és artézi kútjai helyzetéről, szükségességéről.  Ezt az “Egy jelen volt” személy által íródott beszámoló követi, aki az “Izraelita hitközségi előljáróság választásá”-ról tudósít, mely a leírtak szerint igencsak puskaporos hangulatban, zajos körülmények között zajlott le. Megtudhatjuk a közgyűlési választás eredményét és megismerhetjük a hitközségi előljáróság megválasztott névsorát is. Ezután egy nagyon részletes kimutatás következik “Az ev. ref. egyház uj harangjaira adományoztak” címmel megjelent írásban, mely lista nem az összes adakozót tartalmazza, csupán az ebben a lapban felsorolt személyeket, kiknek száma csak e közleményben közel 300 fő. Ennyi püspökladányi lakos nevével ismerkedhetünk meg e cikkből. Ezt követi egy értekezés, mely “A fővárosból” származó fontosabb eseményeket gyűjti össze. Ezután következik a “Hírek” rovat, melyben sok érdekes kishír olvasható, amik az 1896. év végén községünkben, vagy a környékünkön történt fontosabb eseményekről számolnak be (pl. szolgabíró-választásról, friss jegyesség bejelentéséről, Ladányban és a környező falvakban a harangozások árának összehasonlításáról, tisztségviselő-választás eredményeiről számtalan név felsorolásával, helyreigazításról, elhalasztott táncmulatságról, Ladányban megrendezett gazdasági előadásról, vagy a nagyváradi róm. katolikus püspökség vagyonának bemutatásáról). Az utolsó oldalon a “Csarnok” című rovat a törökök és a keresztyének viszonyáról íródott, felkavaróan “szemléletes” és kegyetlenségekről beszámoló tudósítás formájában, mely cikk részben hiányzik a sérült újságlapról. A lap az “1896. október hó 1-ső napjától érvényes téli vasúti menetrenddel” és Simonffy kir. járásbíró “Idézési hirdetményé”-vel zárul.

Az újság első oldalának fejlécéből a következő információkat tudhatjuk meg: A lap minden hónap 1-én és 15-én jelent meg, előfizetési ára egész évre 2 forint, félévre 1 forint, negyedévre 50 krajcár volt. “Hirdetések mérsékelt áron közöltetnek.” A szerkesztőségről az alábbi információkat ismerhetjük meg: “Szerkesztőség és kiadóhivatal, hová a lap szellemi részét illető közleményeket, előfizetési és hirdetési díjakat irányítani kérjük: Ev. ref. lelkészi hivatal, Püspökladány.”

Az utolsó oldalon két fontos információ kap még helyet, az egyik hogy a lap felelős szerkesztője és a laptulajdonos: ERŐSS LAJOS, valamint a kiadás helyeként megjelölve: “Nyomatott a ‘Szoboszló és Vidéke’ könyvnyomdájában H.-Szoboszlón”.

A hírlapban rengeteg korabeli név, ladányi lakos neve szerepel, érdemes átolvasni melyek a ma is élő és használatos családneveink, valamint a Ladányban már nem fellelhető családnevek. Arról nem is beszélve, hányan találhatnak rá a felsorolásban egy-egy ősük nevére.

***

Megyaszai Szilvia

*

A “Püspökladány” folyóirat legelső számáról (I. évfolyam 1. szám) és ERŐSS LAJOS református lelkipásztor életéről itt (ide kattintva) található összeállítás.


***

 

Kommentek (Püspökladány Anno a Facebook-on):

– “Milyen érdekes, hogy a Kecskés könyv szerint csak 1900-tól írták egybe a város nevét, itt viszont már így van használva . .”  (F. Ildikó)

– “A levélpapírokon még az 1910-es évek elején is előfordult, hogy külön írták a település nevét.” (L. Attila)

– “Az 1897-es újságban is írták mindkét formában városunk nevét, azaz szerepel Püspökladány és Püspök-Ladány formában is…  “A név mai írásáról tudjuk, hogy a belügyminiszter 1901. május 30-án 31888. I. sz. alatt kelt rendeletével az 1898. évi IV. tc. 2. §-a és az országos községi törzskönyvbizottság javaslata alapján a Hajdú vm. (vármegye) területén fekvő községek neveinek írásmódját is szabályozta. Községünk nevét Püspök-Ladány helyett azóta írják Püspökladánynak.” (Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben)    Azaz ez a hivatalos írásmód története. De a köznyelvben használt “Püspökladány” megelőzhette (és mint látjuk megelőzte) a jogszabályban rögzített hivatalos formát.” (M. Szilvia)

***

A “Püspökladány” hírlap 1897. január 1-i számának 1-5. oldalai:

.

   

.

.

.

.

.

.

.

.

 

*

A hozzászólások megtekintéséhez kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban!

* Tovább a friss hozzászólásokhoz