Csibi Gyuláné szűrkészítő

2017.03.04. (Frissítve: 2017.03.14.)

75 - Köszönjük a vendéglátást Csibi Gyuláné és Soós Kálmánné szűrkészítőknek

*

LÁTOGATÁS EGY “LÁTHATATLAN” MŰHELYBEN

avagy Csibi Gyuláné cifraszűrkészítő és Soós Kálmánné viseletszűr-készítő otthonában jártunk…

 

Nagyjából egy éve, hogy összefutottam egy püspökladányi üzletben Soós Kálmánné Icukával, akivel ugyan korábban nem ismertük egymást személyesen, de „hírből” már sokat hallottam az ő és a Népművészet Mestere címmel kitüntetett cifraszűrkészítő édesanyja munkásságáról. Szóba elegyedtünk, s szinte pillanatok alatt elrepült az a 30 perc, ami alatt az volt az érzésem, mintha ezer éve ismernénk egymást, s Icuka már akkor invitált, hogy látogassam meg őket, mert örömmel mutatná be az általam oly nagyra becsült munkájukat. Majd eltelt egy szűk esztendő, s legközelebb az orvosi rendelőben futottunk össze, ahol szinte ott folytattuk a beszélgetést, hosszan, elmélyülten, ahol korábban abbahagytuk. Icuka oly alázattal beszélt mindannyiszor édesanyja és az ő különleges hivatásáról és oly szerényen az elismeréseikről, a szűrkészítés által megismert emberek feléjük áradó szeretetéről, hogy őt hallgatva és munkásságukat ismerve megfogalmazódott bennem egy gondolat… Egy gondolat, melyet tett követett, s röpke 2 hónap múlva ennek eredménye is megszületett. Az idén 80. születésnapját ünneplő Csibi Gyuláné és lánya, Soós Kálmánné püspökladányi szűrkészítők munkásságát felvételre terjesztettem elő a Püspökladányi Települési Értéktárba, melyről nemrégen döntés született, s a Települési Értéktár Bizottság támogatta az előterjesztett javaslatot.

E jó hírről szerettem volna értesíteni a „háziakat”, akiknek többszöri meghívását elfogadva végre személyesen is megismerhettem a püspökladányi Népművészet Mesterét, Ica nénit, s kedves családját is.

Mivel a látogatás nem hivatalos jellegű volt és a gyermekeimnek is szólt, így együtt és nagy izgalommal indultunk útnak, a püspökladányi Kossuth utca egyik „láthatatlan műhelyébe”. Természetesen a fényképezőgépemet sem hagyhattam otthon, így a 3,5 órás vendégeskedésünk végül egy képes beszámolóvá állt össze, amit most a család hozzájárulásával Önökkel is megosztok.

*

2017. február 26-án kis különítményünket nagy szeretettel fogadta a sárrétudvari származású, de évtizedek óta Püspökladányban élő Csibi-család. Vendéglátóink az idén 80. évét betöltő Csibi Gyuláné (Ica néni), ki a cifraszűrkészítés mestere, lánya Soós Kálmánné (Icuka), ki édesanyja segítője, s a viseletszűr-készítés mívelője, és a velük élő szorgalmas unoka (Bia), ki követve a családi hagyományokat, a szövés fortélyait tanulja, ebben kamatoztatva tehetségét.

Hogy miért is neveztem bevezetőmben „láthatatlan műhelynek” a Csibi-család lakását, azt is elárulom.  A kedves kis lakótelepi lakásba belépve a vendég meglepődik, s azt hiszi, hogy rossz címre csengetett, hiszen egy tágas műhely helyett egy otthonos lakba invitálják a háziak. Arra, hogy talán mégis jó helyen járhatunk, egy belső ajtónyílásban díszelgő gyönyörű cifraszűr utal, mely mutatja az utat, s magához vonzza a gyermeket, felnőttet egyaránt. Követve az ekképp kijelölt irányt, s a napos félszobába belépve Ica nénit egy ráma (hímző-keret) fölé hajolva találjuk, ki éppen valamit öltöget. Szemem keresi-kutatja a posztók, fonalak, tűpárnák halmait, de helyette gyönyörű orchideák uralják a piciny teret. Bemutatkozunk egymásnak, átadjuk virágainkat, szerény ajándékainkat, majd kezdetét veszi egy varázslatos utazás, mely kitágítja a teret és kitolja a piciny szoba falait egész a végtelen rónák határáig. Ahogy lépésről-lépésre megismerjük a szűrkészítés menetét, úgy kerülnek elő a szekrényekbe rendezett fonalak, a szekrény mellé gondosan beállított vég posztók, az ágyra hajtogatott munkadarabok, a fotel alatt lapuló fejsze, melynek segítségével a díszvágó-forma is egységes mintára metszi a posztót. Lassan „kinyílik” a piciny szobákba rejtett „láthatatlan műhely”, s meglepődve tapasztalom, hogyan alakul át minden, másodlagos funkciója szerint. Hihetetlen és csodálatos e kettősség, mely a gondos női kezeknek köszönhetően pillanatok alatt változik át lakótérből varázsműhellyé.

3 - a minták tervezése

A minták tervezése alapos felkészültséget és tudást kíván

Icuka csak mesél és mesél, míg Ica néni szerényen hímez, a gyerekek pedig hamar feloldódnak e barátságos környezetben. Csüngünk a szavakon, s míg az ablakon beszűrődő tavaszi napsugarak barátságosan simogatnak bennünket, lassan megismerjük e szép, de sokszor nagyon is szomorú sorsú család történetét.

*

33 - Csibi Gyuláné

Csibi Gyuláné munka közben

Csibi Gyuláné Sólyom Ilona szűrhímző, szűrkészítő népi iparművész Sárrétudvariban született 1937-ben. A kézimunkát általános iskolás kora óta kedveli, a szabást, varrást fiatal lányként tanulta meg egy ismerős varrónőtől. Sárrétudvariban különböző mezőgazdasági munkákat dolgozott, de a varrás, a hímzés végigkísérte az életét, s legtöbbször a jószágok ellátása után, esténként, éjszakánként végezte e másik fajta tevékenységet is. Férjhez ment, majd született két gyermeke, és e „kettős élet” (a mezőgazdasági munka és a varrás, hímzés) évtizedekig volt kenyérkereső foglalkozása. Sokáig dolgozott a Karcagi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnek, ahova minta után varrtak, hímeztek. Férje halála után, betegsége miatt már nem tudta tovább művelni sárrétudvari házuk portáját, s így lánya és családja után költözött Püspökladányba, 1998-ban, kik akkor már 8 éve éltek településünkön.   Ica néni Püspökladányban tovább fejlesztette tudását a helyi hímzőkörben, de már annak idején, fiatal lányként is maga hímezte ki a kelengyéjét. (Engem pedig az a hatalmas megtiszteltetés ért, hogy Ica néni nekem ajándékozta kelengyéje egy több mint 60 éves, maga hímezte, gyönyörű, monogramos darabját.)

Csibi Gyuláné a cifraszűrök készítését 2002-ben kezdte el, ifj. Vígh Sándor püspökladányi citerás, népi együttes vezető kérésének engedve, aki két éven át győzködte, mire Ica néni végre „kötélnek állt”, s elkészítette Sándor cifraszűrjét, mely Csibi Gyulánénak is élete első cifraszűrje lett. Ezt a szűrt még 50 másik követte, ugyanis a 80 éves Ica néni épp az 51. szűrjén dolgozik lányával, de további két évre való megrendelésük van előjegyzésben.

56 - A legelső szűr. Ifj. Vígh Sándor citerás, népzenész a Csibi-családdal

A legelső szűr. Ifj. Vígh Sándor citerás, népzenész a Csibi-családdal

*

Csibi Gyuláné szűrhímző, szűrkészítő népi iparművész 15 éve foglalkozik egyedülálló módon – jelenleg az országban ötödmagával – cifraszűrkészítéssel. Szűrjei az évek során szakmai zsűri által végzett minősítések során estek át, s nemcsak az országban, de országhatáron kívül is viselik, hordják, gyűjtik az ő és lánya által készített cifraszűröket.

Ahhoz, hogy valaki elnyerje a népi iparművész címet, különböző munkáira 15 darab „B” minősítést és 5 darab „A” minősítést kell szereznie, melyeket egy szakmai zsűri minősít. (Az „A” a legjobb, a „B” a következő minősítés, a Szerk.) Csibi Gyulánénak a népi iparművész címre jelölésekor 20 darab „A” és 2 darab „B” minősítése volt, mely címet a Hagyományok Házában vehetett át 2014-ben. Innen már egyenes, de mégis rögös út vezetett a Népművészet Mestere címig, melyre többen is javaslattal, támogató véleménnyel látták el (Dombi Imréné, Püspökladány polgármestere; a debreceni Hajdú Táncegyüttes; a Magyar Művészeti Akadémia nevében Galánfi Adrás, a Népművészet Mestere; Hortobágy önkormányzata nevében Gencsi Zoltán; A Hagyományok Háza és nem utolsó sorban Hajdúböszörmény önkormányzata).

18 - Csibi Gyuláné a Népművészet Mestere

Csibi Gyuláné a Népművészet Mestere. A kitüntető címet Balog Zoltán minisztertől vette át

Csibi Gyuláné püspökladányi iparművész 2015. augusztus 23-án vehette át a megtisztelő Népművészet Mestere-díjat Balog Zoltán minisztertől, mely a népművészek legrangosabb, kormányzati szintű elismerése, s amit a népművészek Kossuth-díjának is neveznek. Könnybe lábadt szemmel hallgattam Ica néni történetét, aki elmesélte, hogy a díj-átadó ünnepségen a miniszter úrnak halkan ennyit mondott: „Bár én nem tudok táncolni, sem énekelni, mint mások, én hímezni tudok. A szűrjeim egy része elkísért most ide, Budapestre, az ország számos pontjáról. Megmutathatom-e őket?” Hát így vonultak fel az ünnepség protokollját megszakítva – Püspökladányban készített – bámulatos cifraszűrök a Budavári Palota Oroszlános Udvarában, s a nagyszámú közönség vastapsa között hirdették Ica néni munkájának himnuszát.

65 - A Népművészet Mestere Díj átvételén 2015-ben Budapesten - a képen Balog Zoltán miniszterrel

Csibi Gyuláné szűrjei eddig 27 alkalommal kerültek zsűrizése a Hagyományok Házának szakmai testülete által, továbbá a népi iparművész cím odaítélése alkalmával. Ica néni tagja továbbá a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesületnek is.

Csibi Gyuláné lánya – Soós Kálmánné, Icuka – édesanyja legfőbb támasza, nélkülözhetetlen segítője, ki a cifraszűrök előkészítésében és elkészítésében segítkezik, s maga is készít viseletszűröket. Nemrégiben – 2016 novemberében – esett át első minősítésén, rátétes nyargalt viseleti cifraszűrrel, „A” minősítéssel. Icuka a család motorja, odaadással szervezi a család életét, Ica néni véleményét mindenben kikérve.

Szűrjeik megfeszített munkatempóban, minden esetben szeretettel, a legnagyobb gondossággal készülnek, személyre szólóan, a későbbi viselőjük legnagyobb megelégedésére. Megrendeléseik folyamatosak, az ország különböző pontjairól keresik meg a püspökladányi szűrkészítőket, s évek óta tartó, élő kapcsolatot ápolnak szűrjeik tulajdonosaival. Püspökladány hírét gyönyörű,  lelkiismeretes és egyedülálló munkájukkal viszik országszerte. Az országban ismert és elismert népművészek barátságát tudhatják magukénak, melyről oly szerényen mesélnek a kérdezőnek.

Kiváló, szakmailag is elismert, többszörösen minősített munkájukat számtalan kiállítás és elismerés bizonyítja, munkásságuk több esetben került bemutatásra a helyi és országos médiában is. Népművészeti rendezvények, szakmai fórumok, kiállítások és bemutatók állandó meghívottjai, ahova legtöbbször munkájuk, vagy egészségi állapotuk miatt nem jutnak el, de ahol csak tudják, alázattal képviselik mesterségüket.

Csibi Gyuláné és lánya munkái inspirálták annak idején az első, s azóta már ötször megrendezett hajdúböszörményi Cifraszűrösök Találkozóját, melynek nemcsak ők, de az általuk készített cifraszűrök többsége is állandó résztvevői. E rangos esemény megrendezésének az ő cifraszűrjeik adták az alapötletet.

60 - Szűrtalálkozón Csibi Gyuláné és unokája

Szűrtalálkozón Csibi Gyuláné és unokája

*

Látogatásunk során a két szűrkészítő, anya és leánya bevezettek bennünket csodálatos, de nehéz munkájuk rejtelmeibe, s lépésről lépésre bemutatták a szűrkészítés folyamatát. Egy kívülállónak szinte elképzelhetetlen az a rengeteg és aprólékos munka, mely egy szűr megszületéséhez szükséges. Rengeteg átvirrasztott éjszaka és megszámlálhatatlan munkaóra, míg e csodás alkotások elkészülnek, melyek nemcsak szépek, de használhatók is. A munkát nehezíti, hogy Ica néni szeme érzékeny a fényre, Icuka pedig a szabókréta finom porját viseli nehezen, asztmája miatt. Ica néni és leánya minden egyes szűrt megrendelésre készít, egy-egy tulajdonosnak („gazdának”, ahogy Csibiék hívják őket), személyre szólóan. A szűrök viselői, megrendelői az élet különböző területéről érkeznek, a gépszerelő mestertől a cégvezetőig. Ha az ország bármely pontján (találkozókon, hagyományőrző rendezvényeken) összetalálkoznak a Csibi-szűrök gazdái, egymásra ismernek szűrjeikről, s hamar megtalálják a közös témát, s hangot is. Mind szeretettel beszélnek szűrjük készítőiről, s a mai napig élő kapcsolatot ápolnak a családdal. Mivel a szűrök megrendelésre készülnek, így a szűrkészítő család otthonában mindössze 1-1 saját szűrjük, s az éppen készülő 1-2 darab található mindössze. Ezért ha bemutatókra, kiállításokra készülve szűrökre lenne szüksége Csibiéknek, csak felhívják azokat, akiknek korábban szűrt varrtak, s ők mindig örömmel adják kölcsön a sajátjukat. Egy igazi, összetartó családdá válnak a Csibi-szűrök viselői, kiket ismeretlenül is összeköt egy-egy láthatatlan szál.

38 - A szűrkészítés püspökladányi mesterei kis vendégeikkel

Csak hallgatjuk a gyerekekkel a történeteket, s már nemcsak Soós Kálmánné Icuka, de édesanyja, Ica néni is mesél, miközben a legnagyobb szakértelemmel végezve, és szemléletesen tárulnak elénk az egyes munkafolyamatok, melyeket be is mutatnak elhivatott vendéglátóink. Megismerjük, hogyan születnek meg általuk a felhímzendő minták, melyek komoly tervezést és előkészületeket igényelnek. A szűrök mintái minden esetben egyediek, két teljesen egyforma szűr soha nem kerül ki a kezeik alól, mely nemcsak védjegyük, de édes teher is számukra, hiszen megtervezésük komoly felkészültséget igényel. A szűrök mintáit együtt tervezik meg, figyelembe véve a szűr tulajdonosának elképzeléseit, de a kiválasztott tájegységekre jellemző motívumok csakis hiteles módon kerülnek alkalmazásra. Sok részmunkafolyamat zajlik párhuzamosan, kinek-kinek megvan a maga feladata, s ha több szűr is készül egyszerre, külön szervezőmunka a lépések koordinálása. Egyszerre 2-3 szűrt tudnak készíteni, napi 8-10 órában, s egy szűr nagyjából 2-3 hónap alatt készül el. A tervezés közös munka, a kivarrás (hímzés) és horgolás az Ica néni reszortja, a szabás, összevarrás az Icukáé. A posztók Erdélyből érkeznek, a fonalak jól bevált helyekről kerülnek beszerzésre (pl. Budapestről, Debrecenből), a megfelelő szabókrétára például több év próbálkozás után találtak rá Budapesten. A méretvételt és a tervezést követően megtörténik a részek kiszabása – hiszen a szűr több darabból áll, mely darabokat még összeállítás előtt hímeznek ki – ezt követi a színösszeállítás megtervezése, a fonalak előkészítése és a megtervezett minták sémájának posztóra vitele.

Ica néni bemutatta nekünk, hogyan kerül a zsírpapírra a közösen megálmodott minta, majd lyuggatás után egy speciális kenőanyaggal viszik fel a kiszabott szűrdarabra (ezt nevezik drukkolásnak). Ezután rámára (hímző-keretre) kerül a posztódarab, melyet Ica néni speciális kétkezes technikával hímez ki. E technika nagy gyakorlatot igényel, hiszen az anyag alatti kéz a tűt „vakon” szúrja az anyagba (lentről felfelé), milliméter pontossággal eltalálva a kívánt vonalat. A kihímzett, kivarrt darabok összeállítása, összevarrása, és a próbák után a munkát több napi kézelés zárja.

7 - Csibi Gyuláné hímez

Csibi Gyuláné cifraszűrkészítő népi iparművész, a Népművészet Mestere

A Csibi-szűrök jellemző mintája a magyar címer, sokan kifejezetten ezért keresik fel őket. Több, saját tervezésű mintájukból megmutatták nekünk a kedvencüket is.

Egyedül a szűrök szíjazása nem a Csibi-család munkája, de ezt is népi iparművész készíti számukra, hiszen zsűrizésnél ugyanakkora jelentőségük van, mint magának a szűrnek.

Látogatásunk során Soós Kálmánné, Icuka azt is megmutatta, hogyan készíti a viseletszűröket (a hímzett szűrt cifraszűrnek, a hímzés nélkülit viseletszűrnek nevezik, a Szerk.), melyek teljesen saját munkái. Hihetetlen precizitással tervezi, szerkeszti a varrásokat, s szakavatott mozdulatokkal varrja ki azokat.

47 - Soós Kálmánné munka közben

Soós Kálmánné munka közben

Miközben Ica néni és Icuka mesél és bemutatja a részfeladatokat, nem marad el természetesen az otthon lévő kész szűrök megtekintése, felpróbálása sem, s csodálattal nézzük a gyerekekkel együtt e remekműveket. Megtapasztalom súlyukat, megismerem viselésük módját, s a gyerekek is érdeklődve hallgatják az elsorolt érdekességeket. Megtudjuk például, hogy a szűrök ujja be van varrva, azt tarisznyának is használták egykor viselői. A viselésben általában a szűr eleje és hátulja használódott, koszolódott elsősorban, épp ezért az ujja alatti rész (az aszaly) a legdíszesebb, ez a szűr legvastagabban varrott része. Sok érdekes történetet ismerek meg vendéglátóimtól, s ezek közül is különösen meghat, hogy a szűrök megrendelői (tulajdonosai, „gazdái”) a legtöbbször megkönnyezik, mikor a szűrjük elkészül, s megkapják azokat. Az elégedett és boldog szűrtulajdonosok az ország minden pontjára elviszik e püspökladányi család hírnevét, s a találkozókon, rendezvényeken viselt szűrök egyben cégérei is mestereinek.

20 - Soós Kálmánné szűrje, melyet édesanyjával, Csibi Gyulánéval készítettek

Soós Kálmánné szűrje, melyet édesanyjával, Csibi Gyulánéval készítettek

Érdekesség, hogy a nők nem viselhetnek cifraszűrt, de Soós Kálmánnét befogadta a szűrt viselő férfiak „társadalma”, tekintettel a család munkásságára, így a bemutatókon sokszor ő maga is részt vesz saját cifraszűrjében. Icuka elmesélte, hogy a néhány kilós cifraszűr viselése hosszútávon nemcsak nehézzé, de meleggé is válik, de számára édes e teher is. Látogatásom során megtekinthettem az eddig elkészített szűrök, különböző találkozók és a díjkiosztók fotóit, emléklapjait, a minősítések adatlapjait is, valamint az éppen összeállítás alatt álló, Kaposvárra készülő szűr gyönyörűséges darabjait. A fotókat nézegetve mindhez elhangzott egy-egy történet, egy kedves emlék, s magam is könnybe lábadt szemmel nézegettem némelyiket. Abban a megtiszteltetésben lehetett részem, hogy magamra ölthettem Soós Kálmánné, Icuka saját cifraszűrjét is, a Csibi Gyuláné, Ica néni cifraszűrjéről pedig megtudtam, hogy épp egy kiállításon „vendégeskedik”.

53 - A legkisebb népművész a családban, Bia

A legkisebb népművész a családban, Bia

Vendéglátásunk során megismerkedhettünk a legkisebb Csibi-unokával, a 16 éves Biával is, aki örökölte felmenői tehetségét. Bia a Nádudvari Népi Kézműves Szakközépiskola szövő tanszakán tanul, s ott jártunkkor épp egy gyönyörű vizsgadarabon dolgozott. Édesanyja megmutatta nekünk Bia szép munkáit, melyek megnyugvással töltik el a jövő generációk hagyománytisztelete és -ápolása felől aggodalmaskodókat.

Csibi Gyuláné püspökladányi cifraszűr készítő, népi iparművész, a Népművészet Mestere cím birtokosa, a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület tagja, valamint lánya, Soós Kálmánné viseletszűr készítő munkássága méltán került felvételre a Püspökladányi Települési Értéktárba. Csibi Gyuláné és Soós Kálmánné munkássága felbecsülhetetlen, értékmentő és hagyományőrző, s nemcsak Püspökladány kultúrájának, de Hajdú-Bihar megye, s az ország szellemi örökségének is része.

8 - Csibi-szűrök

Köszönöm a családnak, hogy vendégül láttak bennünket, s gyermekeimmel együtt részesévé válhattam egy csodának, az 51. püspökladányi cifraszűr megszületésének, s köszönöm, hogy testközelből is megismerhettem az alkotás folyamatát! Életre szóló emlékekkel vérteződtünk fel, melyeket igyekeztem megosztani a Püspökladány Anno helytörténeti honlap olvasóival is. Hogy sikerült-e, döntsék el Önök!

Megyaszai Szilvia

*

A fotókat készítette: Megyaszai Szilvia. A család tulajdonában lévő fényképeket közlés, bemutatás céljából megkapta a Püspökladány Anno honlap, s azok a Csibi-család engedélyével kerülnek közzétételre (ezek a szkennelés, szerkesztés során kerültek logózásra). Köszönet az eredeti fotók készítőinek!

*

2017.03.12.: A beszélgetés és fotózás után két héttel ismét ellátogattam a szűrkészítő családhoz, ahol Csibiné Ica néni és lánya, Soósné Icuka megmutatta, hogy haladnak a munkával. Ica néni az aszaly (a cifraszűr oldala, a kar alatti részen) hímzésén dolgozott ezidő alatt, lánya pedig a viseletszűr díszítésén, összeállításán. Újabb munkafázis e néhány képen a korábbi fotókhoz képest:

*

FOTÓGALÉRIA (2017.02.26.):

*

***

A hozzászólások megtekintéséhez kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban!

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz