Építkezések

***

Építkezések:

– OTP: 1954-től a Hősök tere 6. sz. alatt működött. 1962-63-ban átköltözött a Hősök tere 3. sz. alá.  – 1-2. kép

Hangulat étterem: A Biczó-halmi pince, melynek helyére az étterem épült, 1969-ig községünk legrégibb építménye volt. A 18. század közepén már megvolt a Biczó-halom alatt. 1796-ban azt írták róla, hogy új ajtót kapott. A jobbágyoktól kilenced címen beszedett bort, esetleg gabonát is tárolhattak eleinte benne, mert a csapszék később létesült benne. Lebontásáig az ÁFÉSZ használta. A Biczó- halom helyére építették 1969-ben a Hangulat éttermet, 3 563 745 .- Ft-os költséggel. 1970. február 5-én nyílt meg. – 3. kép

(Forrás: Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben, 1974.)

***

Ahogy mi emlékszünk:

– “Keresgéltem, mi volt a Biczó-halom. Az eredetét nem találtam, csak ezt: Karácsonytól Szent Mihály napjáig csak a község belterületén lévõ
csapszékekben vagy a község külterületén található csárdákban lehetett bort mérni. Csapszék kettõ volt a településen: a Belsõ csapszék és a Biczó-
halmi csapszék. A Belsõ csapszékrõl már az 1791. évi összeírás azt mondta, hogy félig földbe süllyesztett õsrégi, tölgydeszkából épült nádtetõs épület pincével.
Helyileg a mai városi bíróság és a református lelkészi lakás közötti területen lehetett, 1860 körül bontották el a református egyház kérésére.
A Biczó-halmi csapszék az 1700-as években épült a mai Hangulat vendéglõ helyén volt Biczó-halom tövében. Ez is nádtetõs, de nyitott tornácos
épület volt, pincéje a Biczó-halom alatt terült el. Funkcióját az 1850-es években épült Nagy vendégfogadó, másnéven Rákóczi vendéglõ és szálloda vette át, mely 1940-ig működött.” (B. Judit)3. kép

– “Erről már nekem is mesélt apukám és mintha azt mondta volna, hogy itt tárolták a jeget inenn hordták szét.” (K-né J. Kriszta) 3. kép

– ” Később a “sarkinak” volt az ital- stb. raktára. A sarki az FMSZ legnagyobb élelmiszerboltja volt. A domb másik vége a kultúrház udvarára lejtett. Télen ott sokszor szánkóztunk. Még mikor bálba jártunk, akkor is meg volt a domb.” (K. Sámuel)3.kép

– “Biczó-halom. A Hangulat vendéglő helyén állt a nagy domb. Az alá épített pince miatt maradt meg 1969-ig.  A Biczó névvel legelőször az 1556. évi dézsmajegyzékben találkozhatunk, utoljára 1599-ben. Őket is elsodorhatta az ezen a vidéken sokat pusztító török-tatár hadjárat. A halmon különösen nagy esemény történhetett valamelyik Biczóval, hogy szájhagyomány útján fennmaradt a név mindaddig, míg másfélszáz év múltával leírják, mint egy domb nevét. Nincs más magyarázat a név eredetére vonatkozóan. (A forrás 1974. évi kiadás)” (F. Erzsébet)3. kép

– “Az 1930-as évek elejéig akáccal volt sűrűn beültetve. Az akácok kiirtása után a gyerekek kedves téli szórakozóhelye volt lehordásig.” (F. Erzsébet)3. kép

– “És az onnan elhordott halommal töltötték az mostani Petőfi utca páros számozású oldalát.” (F. Ildikó)3. kép

– “Én még jártam ebben a pincében. Körbei bácsi volt a fuvaros az Áfész -nál a Zsiga nevű lóval, “aki” egy nagyon makrancos csődör volt, folyton szét rúgta a szekeret. Körbei bácsi tudott vele egyedül bánni. És innen szállított ki az italokat. Apu akkor az Áfész -nál volt raktáros és nyáron mehettem a lovasszekérrel. Micsoda emlékek. Most, hogy látom, igencsak elszorul a torkom” (Cs. József)3. kép

– “A Biczó halom! A város legrégibb épülete volt az ott lévő pince! Lebontották, még lehet hogy van belóle tégla nagyanyám házánál.” (L. Attila)3. kép

– “Ez a Lordok háza helyén lévő üzletsor.” (L. Attila)4. kép

– “A kenyérgyár építése” (F. Sanyi)5. kép

– “Apukám itt dolgozott!!!” (Sz-né F. Tündi)5. kép

– “Amikor épült egy munkás (sajnos a névét én most nem tudom) építés közben lezuhant és szörnyethalt.” – (K. Csaba)6. kép

– “Emlékszem, hogy nagyon lassan épült ez a panelház… Hosszú időre le is állt az építkezés, aztán mégis folytatták.” (Sz. Árpád)6. kép

– “A kenyérgyár felőli vége panel, az nagyon lassan készült el,és nagyon sok kívánni valót hagyott maga után a munka minősége…..Volt olyan lakás, ahol ki lehetett látni az ablakpárkány alatt….! 1984-jan-febr.-ban költöztünk oda, akkor adták át. Ja, és sorsolás volt, hogy ki melyik lakást kapta! ” Tanácsi kijelölésű” Otp-s lakások voltak. Most figyelj: 550.000.- Ft volt az ára.!!!” (A-né Ildi)6. kép

– “Ennek az épületnek a helyén volt régen a piac, ha jól emlékszem, a kőfalra Casco volt felírva.” (B-né B. Anikó)7. kép

– “Én is emlékszem rá. A kőfal hosszúnak és nagynak tűnt.” (B. Anikó)7. kép

– “Volt ott egy kis bolt is bent,meg egy tápbolt,meg nem ott volt Dúróné boltjának egy elődje(utána meg a Rákóczin talán..)” (M. Ildikó) 7. kép

– “Azt mondjátok, hogy pontosan a házak helyén volt? Nekem úgy rémlik, mintha az út szélén lett volna, tehát a mai park helyén.” (Sz. Edit)7. kép

– “Igen a park körül inkább.A kerítés pont a járda mellett volt,de lehet,hogy a járda beljebb volt.” (M. Ildikó)7. kép

– “Most mondja apukám, hogy a gyakorlati terem építésénél az akkori diákok, köztük ő is segítkeztek. A gimi helyén állt a Turcsányi iskola.” (K-né J. Kriszta)9. kép

– ” Legkissebb gyermekem kedvenc szobra. Még kicsi volt, babakocsis, izgatott volt, mikor arra sétáltunk, Ő  szerintem azt várta, hogy a szobor lelép onnan föntről !! Szabályosan kitekeredett a kocsiból.” (K-né Mária) 10. kép

– “Munkavédelemből ma megbukna a csapat. De ez a kép páratlan.” (K. Csaba)10. kép

– “‎1994-ben került megrendezésre Ladányban a II. Nemzetközi Kőszobrász Szimpozion (idéztem a nevét, így írták). Ez egy művésztelep volt, melyet a “Pro Arte” Alapítvány szervezett. Volt itt finn szobrásznő (alkotása a Híd c. szobor az egyik parkunkban), ez a spanyol úr készítette pl. az egyik parkunkban álló Andalucia c. szobrot is, volt itt erdélyi fafaragó és még néhány magyar és persze ladányi szobrász és kőfaragó is (Győrfi Lajos, Szilágyi Attila).” (M. Szilvia)11. kép

– “Igen, Megyaszai Szilvia pontosan idézte a programot, melyet valóban a Pro Arte Alapítvány szervezett, Győrfi Lajos szobrászművész vezetésével. Antoni Gabarre nagyon szívesen jött Püspökladányba. Egy ilyen falfestmény nem semmi munka ám! Neki ez nem az első volt. Győrfivel konzultált arról, hogy mi legyen a téma. Akkor terveződött a Darvas kút a térre, ezért lettek a daruk a falon is. Nagy munka volt megszervezni a fal felállványozását is ( azt én csináltam), hiszen 1994-ben még nem nagyon voltak építési vállalkozók, ahonnan azonnal leakaszthattunk volna ennyi állványt. Szerintem nagy húzás volt akkor ez a falikép. Jó lenne, ha meg tudnánk őrizni az állagát sokáig. (Cs. Gabriella)11. kép

Tovább a friss hozzászólásokhoz