Itt jártunk…

Pánti Irén tollából…

.

Csenki Imre emléktáblájának avatása

 

Nevezetes eseményre kaptam meghívót Szilasiné Csenki Évától – kinek édesapja Csenki Imre Kossuth-díjas karnagy és zeneszerző – Csenki Imre emléktáblájának avatására. E különleges eseményt 2017. február 9-én, 15 órakor tartották az V. kerületben – a Párizsi utca 26/b. számú ház előtt –, melyre engem is meghívtak.

E ház harmadik emeletén élt Csenki Imre családjával 1950-től haláláig, csaknem ötven évig. A Belváros-Lipótváros Önkormányzata képviseletében Wohlmuth István kulturális tanácsnok, az egykori barát Ittzés Mihály, a Kodály Társaság Elnöke, a család nevében pedig unokája, Szilasi Alex zongoraművész méltatta az esemény jelentőségét, és Csenki Imre érdemeit. Jelen volt még Csenki Éva és családja, továbbá sokan a tisztelői közül.

Csenki Imre emléktábla avatása. A képen a karnagy és zeneszerző családja, valamint Pintér Éva püspökladányi zenetanár. (Fotó: Csenki Imre Művészeti Iskola Facebook-oldala)

Csenki Imre emléktábla avatása. A képen a karnagy és zeneszerző családja, valamint Pintér Éva püspökladányi zenetanár. (Fotó: Csenki Imre Művészeti Iskola Facebook-oldala)

A méltatásokból megtudtuk, hogy hosszú út vezetett odáig, míg eljutottak e jeles napig. Miután 2000-ben Csenki Imre megkapta az Önkormányzattól a posztumusz díszpolgári címet, a család indítványozta, hogy az V. kerület Párizsi utca 26/b. szám alatt Csenki Imre emlékére emléktáblát helyezzenek el. Az önkormányzat a kérelmet támogatta, mivel azonban az épületet Gerlóczy Gedeon építtette, így védettnek volt nyilvánítva, s a homlokzatát csak kivételes esetben lehetett háborítani, ezért sok nekifutás kellett, míg az engedélyeket megkapták. Később gondot okozott a homlokzatról lelógó gazdátlan vezeték, ami miatt nehéz volt az emléktábla megfelelő helyét megtalálni. Csenki Éva azonban nem adta fel, mindent megtett álma megvalósulásáért, s most könnyek között nézte az emléktáblát, melyről édesapja bölcs időskori arca tekintett le a megjelentekre. Az emléktáblát Barabás Márton Munkácsy-díjas festő és szobrászművész készítette. Ő is jelen volt az eseményen.

1950-ben azért költözött a Csenki család Budapestre, ebbe a lakásba, mert Csenki Imrét felkérték, alapítsa és szervezze meg a Magyar Népi Együttes Énekkarát, és legyen annak karnagya, művészeti vezetője. A felkérés nagy kihívás volt számára, el kellett fogadnia, bár Debrecenhez szoros és mély érzelmi és szakmai szálak kötötték. Ő szervezte meg a debreceni Református Kollégium Vegyeskarát és a kórussal hatalmas sikereket aratott szűkebb hazánkban, de külföldön is. Olyan ismertté volt a kórus, hogy mindenki Csenki Kórusnak nevezte. Felvállalták Bartók és Kodály műveinek népszerűsítését, de klasszikus és egyházi műveket is énekeltek. Ezt a hagyományt folytatta a Magyar Népi Együttes élén is. Csenki Imre Kodály-tanítvány volt, a Mester már tanítványaként is felfigyelt tehetségére, kapcsolatuk később őszinte barátsággá alakult. Kodály Zoltán Csenki Imre kérésére komponálta a Kórus részére a Kállai kettős című darabját, mely az Együttes klasszikus nyitószámává, Himnuszává vált. Csenki Imre a Kórus részére csaknem 600 darabból álló repertoárt állított össze, és ezzel felléptek hazánkon kívül a Szovjetunióban, Belgiumban, Prágában sőt Pekingben is, öregbítve Bartók Béla és Kodály Zoltán és a Kórus  hírnevét. Elkötelezett Kodály-tanítvány volt, a Zeneakadémián  tanított ő is. Munkásságát 1952-ben  Kossuth-díjjal, 1957-ben a Munka Érdemrend Arany fokozatával ismerték el. 1957 után azonban a hivatalos kultúrpolitika félreállította. Kisebb feladatokat még kapott, de a Kórust nem vezethette, a zeneoktatást nem folytathatta. Ez a tilalom azonban otthonára nem vonatkozott, így tanítványait rendszeresen fogadta barátságos otthonában és ott foglalkozott velük. A karnagyi feladatok csökkenése után a zeneszerzés felé fordult. 1973-ban mutatták be a Cigányok című operáját, a gyerekek számára daljátékot írt, A tücsök és hangya címmel, több mint 20 kórusművet és kantátákat szerzett.

Két évtized felfelé ívelő majd megtört – de így is gazdag és termékeny –   életpályája 1998. július 15-én ért véget.  Ezt követően életműve az utódokra bízatott. Emlékét szeretettel ápolják a mai napig Budapesten, de szülővárosában, Püspökladányban is.

Budapest, 2017. február 13.

 

Dr. Pánti Irén

*

Fotó: A püspökladányi Csenki Imre Művészeti Iskola Facebook-oldala (köszönöm a fotót az iskolának)

*

Csenki Imre életéről és munkásságáról korábbi könyvajánlóknál olvashatnak (ITT) és (ITT). A Csenki-kórusról pedig (ITT)! Jubileumi Csenki-kiállítás volt Püspökladányban, részletek (ITT)!

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

05

Konferencia a hadisírgondozásról

.
Harmadik alkalommal találkoztak a szakemberek és a szakterületet segítő civil szervezetek képviselői a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban 2016. december 14-én, kedden.
A Püspökladány Anno helytörténeti honlap nevében tisztelettel köszönöm a szervezők meghívását, ahol sajnos idén betegség miatt nem tudta képviseltetni magát a katonaősök emléke ápolását fontosnak tartó püspökladányi honlap.
.
Megyaszai Szilvia szerkesztő
*
*
Tavaly viszont a Püspökladány Anno is ellátogatott a munkaértekezletre: Minisztériumi rendezvényen járt az Anno
 ***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2016.11.18.

 

 

A püspökladányi Kálvin Téri Általános Iskola “Olvasom. Értem!” címmel megyei szövegértő versenyt hirdetett meg 2016. november 18-ára. A rendezvényre több településről számtalan gyermek érkezett, akik a reggeli órákban izgatottan várták a püspökladányi verseny kezdetét.

A szövegértő verseny témája Püspökladány és a Sárrét életének bemutatása volt, melynek kísérőrendezvényén a Püspökladány Anno honlap is képviseltethette magát, a Karacs Ferenc Múzeum és a Dorogi Márton Városi Könyvtár intézményekkel együtt. Ennek keretében – a gyermekekkel és kísérőikkel zsúfolásig megtelt tornateremben – időszaki bemutató kapott helyet a múzeum, a könyvtár és a helytörténeti honlap gyűjteményéből, valamint „Püspökladány régmúltja képekben” címmel vetítés zajlott a honlap szerkesztésében. A tornateremben berendezett kiállításon a Kálvin Téri Általános Iskola tanulóinak rajzai és Bendéné Borsos Anikó tanárnő gyűjteménye is helyet kapott.

8

A szövegértő verseny ünnepélyes megnyitóján Pató Józsefné igazgatónő köszöntötte a megjelenteket, majd Dombi Imréné polgármester nyitotta meg a rendezvényt. A köszöntőkben a verseny több évre visszanyúló múltjáról és Püspökladány történetéről, életéről hangzottak el méltatások. A rendezvény díszvendégeit és elnökségét, a versenyzőket és kísérőiket a Sárréti Népi Együttes, valamint a Tádé néptáncegyüttes tagjai nyűgözték le műsorukkal. A szövegértő versenyt különböző szabadidős programok követték (népi játékok, kézműves foglalkozások, városi szekerezés, előadás) a versenyfeladatok javítása alatt. A tartalmas napot összegzés és az eredményhirdetés, díjkiosztó zárta.

1-puspokladany-anno-honlap

A Püspökladány Anno helytörténeti honlap Iskola egykor, Püspökladányban című tárlatában „Neves pedagógusaink emlékezete (Dorogi Márton, Kecskés Gyula, Rettegi Istvánné)”, „Egy pedagógus házaspár emlékezete (Némedy István és Hegedűs Magdolna)” és „Iskola békében és háborúban” témakörökből került bemutatásra egy-egy válogatás, a honlap saját és a kezelésében lévő gyűjteményekből.  A múzeum az egykori Sárrét életére jellemző használati tárgyakkal, a könyvtár a sárréti és püspökladányi témájú könyvek bemutatójával, a rendezvénynek helyet adó Kálvin Téri Általános Iskola pedig tehetséges tanulóinak rajzaival színesítette a szövegértő verseny kísérőrendezvényét.

Köszönöm a szervezőknek a részvétel lehetőségét és gratulálok a versenyzőknek az elért eredményekhez!

Megyaszai Szilvia (Püspökladány Anno honlap)

*

 

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2016.06.03.

2016. június 2-án hon- és népismeret órára kapott meghívást a Püspökladány Anno helytörténeti honlap a püspökladányi Erőss Lajos Református Általános Iskolába. Megtisztelő volt a felkérés, melyet a honlap alapító-szerkesztőjeként örömmel fogadtam el. Az 5.A osztály nagy érdeklődéssel fogadta a bemutató-órát, majd lenyűgöző helytörténeti tudásukról adtak tanúbizonyságot a gyermekek. Az őszinte érdeklődés, a helytörténeti ismeretek gazdag tudástára különösen szép ajándék volt honlapunk 4. születésnapjára.

0

Az óra első részében Püspökladány helytörténetének érdekességeiből kaptak ízelítőt az iskolások, s  mesélték el maguk is, miért szeretnek e településen élni.  Ezután közösen ismerkedtünk meg a www.puspokladanyanno.hu webhelyen található Püspökladány Anno helytörténeti honlappal, építve az iskolában nemrégiben megrendezett digitális hét tapasztalataira és az internet-használat elsajátított alapjaira is. Az óra következő részében egy helytörténeti kvíz játékban vettek részt a gyerekek, melyet csoportokban oldottak meg, s együtt ügyesen ötvöztük a történelmet az interaktív tábla, azaz a modern kor vívmányaival. A közös játék nagyszerű eredménnyel zárult, melyért jelképes ajándékokat, egy-egy Püspökladány Anno képeslapot is kaptak az ötödikesek.

Az óra végén eredeti, több mint 100 éves püspökladányi képeslapokat vehettek kézbe a gyerekek, melyeket őszinte érdeklődéssel vizsgálgattak. A honlap gyűjteményébe került néhány régi emléktárgy, dokumentum (pl. palatábla, iskolai díszoklevél) is bemutatásra került.

56

A legnagyobb ajándéknak azt tartom, ha az értékek befogadókra találnak, s a legfiatalabbak is érdeklődve fordulnak saját gyökereik, múltjuk megismerése felé.

Köszönöm a meghívást és a sok szép fotót Bíróné Szabó Brigitta tanárnőnek és az Erőss Lajos Református Általános Iskolának.

Megyaszai Szilvia

**

FOTÓGALÉRIA:

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2016.04.21.

14

*

Hajdúk a Nagy Háborúban kiállítás megnyitója

 

2016. április 20-án került sor a “Hajdúk a Nagy Háborúban” című időszaki kiállítás megnyitójára a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeum Tagintézményben. A tárlat anyagát a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum és a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltára állította össze 2014-ben az I. világháború 100. évfordulójára – elsősorban hajdúböszörményi helytörténeti forrásokból – Kopócs János történész-muzeológus vezetésével. A tárlat anyaga vándorkiállításként kerül bemutatásra a megye több településén, s ennek ötödik állomásaként érkezett el Püspökladányba.

A megjelenteket a helyi Csenki Imre Művészeti Iskola fúvós tanszaka tanulóinak: Tomka János, Tomka Boáz és Tomka Joel gyönyörű játéka köszöntötte.

3 8

Ezt követte Rásó János alpolgármester köszöntője, ki beszédében megemlékezett az I. világháborúban elszenvedett veszteségekről, a háború értelmetlen áldozatairól. Seres László muzeológus tolmácsolta Kopócs Jánosnak, a tárlatot összeállító muzeológusnak a szavait, s tanulmánya segítségével bemutatta a kiállítás anyagát, mely a hajdúböszörményi katonák sorsán keresztül tárta elénk a háború éveit. A megnyitó során Ferenczyné Csáki Annamária tagintézmény-vezető ismertette a Karacs Ferenc Múzeum I. világháborús programtervét – utalva a 2014. évben megrendezett “Nagy Háború a Sárréten” című kiállításra is -, s kiemelten ajánlotta a múzeum következő programelemét, a 2016. május 12-én megrendezésre kerülő I. világháborús konferenciát. Tagintézmény-vezető Asszony legvégül átadta a tárlatot az érdeklődőknek.

28

Az időszaki kiállítás megtekinthető a Karacs Ferenc Múzeum Tagintézményben 2016. június 20-ig.

 

Megyaszai Szilvia

*

FOTÓGALÉRIA:

 

 

“Családtörténetek Püspökladányban” című előadás

A Ladány Televízió rövid összefoglalója a rendezvényről:


A Ladány Televízió 2016. 04. 05-i felvétele.
Köszönet a Ladány TV-nek a közzétételhez való hozzájárulásért!

**

A Városi Könyvtárban 2016. március 30-án megjelent érdeklődők – kik nagy számban töltötték meg a püspökladányi könyvtár olvasótermét – egy lebilincselő előadást hallgathattak meg az Internet Fiesta könyvtári programsorozat keretében. Megyaszai Szilvia honlapszerkesztő „Családtörténetek a Püspökladány Anno helytörténeti honlapon” címmel tartott színvonalas és alapos felkészültségről tanúskodó bemutatót.

00Borítókép

.

A rendezvényt Tányér József intézményvezető nyitotta meg, aki köszöntötte Márkus Gábor alpolgármester és Keserű László jegyző urakat. Megyaszai Szilvia honlapszerkesztő előadásában azt kívánta megidézni, hogyan éltek Püspökladányban az elmúlt században, milyen viszonyok között és milyen problémákkal küzdöttek az emberek, hogyan befolyásolták a sorsukat a különböző helytörténeti és történelmi események.

Szilvia bevezetőjében rávilágított arra, hogyan esett választása egy konkrét püspökladányi családra, történetének bemutatására. A honlapon található közel 150 élet- és családtörténet általános összegzése helyett személyes sorsokkal, emberi történetekkel akarta megismertetni a megjelenteket és azt teljes mélységében, a családtörténeti kutatása eredményeinek bemutatásával tette teljessé. Az előadás témájául  választott püspökladányi Horváth-család történetében a mezőgazdasági jellegű Püspökladány tipikus, sokgyermekes, földművelésből élő család-modelljét ismerhettük meg. A múlt század két világháborúja jelentősen és megkerülhetetlenül határozta meg, alakította a család tagjainak, s generációinak sorsát, mely szintén általános jelenség volt a XX. században. A családfő, Horváth József I. világháborús frontszolgálata és a püspökladányi katonák olasz fronton átélt mindennapjai  kivételes korabeli dokumentumok és ritka magángyűjteményi fotók segítségével elevenedtek meg előttünk. A család története komplex módon, a helytörténeti és  történelmi események szintézisében bontakozott ki, s kronologikus sorrendben tárultak elénk a felkutatott és különböző forrásokból nyert információk. A többek között a Hadtörténelmi Levéltár és Irattárnál, a Bécsi Hadilevéltárnál és az Országos Levéltárnál fellelt dokumentumok, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány, a Nagy Háború blog kezelésében lévő, illetve a további gyűjtők és kutatók által is rendelkezésre bocsátott fotók, a család fényképei és relikviái, a korabeli hadi- és vitézi albumok, egyéb kiadványok és anyakönyvek lapjain található információk sokaságából bontakozott ki előttünk egy püspökladányi család nehéz, dolgos és háború szabdalta élete. Mindezekkel párhuzamosan a vonatkozó történelmi és helytörténeti ismeretek is szerves részét képezték az előadásnak.

5

Az egy órás – érdekes kordokumentumokat és korabeli fotókat felvonultató – és közel 100 diás „diavetítéssel” kísért  színvonalas bemutató során megismerhettük a több, mint egy évig tartó kutatás részleteit is, a felkutatott helyek és források széles tárházát. A bemutatott képek, dokumentumok egy részét most láthatta először közönség! Az elhangzottak alapján sokan meríthettek ihletet és ötleteket saját családtörténeti kutatásaikhoz is.

A szerkesztő végül rövid tájékoztatást adott – képek kíséretében – a Püspökladány Anno honlapon található összes élet- és családtörténetről.

A prezentáció végén megtudhattuk azt is, hogy a bemutatott családtörténethez milyen személyes szálak fűzik az előadót, s hogy tulajdonképpen dédapja történetét kutatta ily lelkesen.

Végül – hogy elragadtatásom ne tűnjön elfogultnak – álljanak itt a rendezvény résztvevőinek, a hallgatóság néhány tagjának véleményei a program Facebook-eseményének oldaláról:

27-1

 

– „Gratulálok ehhez a nagyszerű előadáshoz! A lelkesedésed és az alaposságod példaértékű. Köszönöm, h. láthattalak, hallhattalak!” (Marsiné Fekete Judit)

– „Kedves Szilvia! Mindig öröm, ha tudást kap valaki! Tőled, ma sok olyan ismeret birtokába juthattunk,- mi a két “egykori ladányi” -, amit a Te kutatómunkád nélkül sohasem tudhattunk volna meg. Akiket kérdezhetnénk, már örök álmukat alusszák, így különösen fontos számunkra az, ha a Család bármelyik tagjának életét ismerhetjük meg. A stílusod érthető, a szavaid mögött érezhető a biztos tudás és az elmélyült munka! Nem tudjuk hasonlóval viszonozni, de ha bármilyen történet még eszünkbe jut, sietve megírjuk Neked! Addig is köszönjük, és kívánjuk, hogy legyen erőd és kitartásod a folytatáshoz!” (Némedy József és Szűts Tamás)

– „Az előadás remek volt, ismét megmutatta magát a “civil” szféra! Köszönjük Szilvia!” (Biró Ferenc Mihály)

– „Már a következőt várom!  Szívből gratulálok! Nagyon szépen felkészült, színvonalas előadás volt!” (Czibere Edit)

– „Szuper előadás volt!!! Szívből gratulálok, Szilvi!!!” (Tóth Irén)

 – „Ez egy nagyon jó, nívós és lebilincselő előadás volt, mely rengeteg gyűjtőmunkát tükrözött.” (Gali Ilona)

.

Szívből gratulálok, nagyszerű előadás volt! Alapos, precíz, színvonalas, ahogy azt az előadótól már megszokhattuk! Örülök, hogy ott lehettem és én is befértem a terembe!

 

Burzukné Szilágyi Edit

*

 

Fotók: Burzukné Szilágyi Edit, Czibere Edit, Megyaszai Rita

FOTÓGALÉRIA:

(Nem tartalmazza az előadás teljes diasorát!)

Fotók: Burzukné Szilágyi Edit, Czibere Edit, Megyaszai Rita

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2016.03.06.

Bizonyos rendezvényekről, szakmai konferenciákról – melyeken a Püspökladány Anno honlap, annak szerkesztője is részt vett – a honlap téma szerinti rovataiban olvashatnak beszámolót, de olvasóink kérésére itt egy összefoglaló az elmúlt 4 évről. A beszámolók a sorokra kattintva olvashatóak.

A Püspökladány Anno honlapnak nem elsődleges célja a rendezvényeken, konferenciákon, emléküléseken való részvétel, de mindig örömmel fogadta a megtisztelő felkéréseket és meghívásokat, melyeknek lehetőségei szerint igyekezett is eleget tenni. A további lehetőségek függvényében időnként más rendezvényekre is ellátogatott, s a szerkesztő erről szóló beszámolói a honlapon is megtalálhatóak, az alábbiak szerint.

6

.

Rendezvények, ahol résztvevőként, előadóként vett részt a Püspökladány Anno honlap

.

Püspökladány várossá avatásának 30. évfordulója alkalmából rendezett emlékműsoron elhangzott előadásunk (2016.01.27.)

.

“A Nagy Háború hatása a mindennapok kultúrájának változására” című konferencián számolt be a Püspökladány Anno honlap szerkesztője, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (2015.11.27.) 

.

Bemutatkozott a Püspökladány Anno helytörténeti honlap és digitális gyűjteménye is a püspökladányi értéktár rendezvényen (2015.10.07.)

.

A Honvédelmi Minisztérium munkaértekezletére kapott meghívást a Püspökladány Anno honlap szerkesztője, Budapesten (2015.03.04.)

.

Beszámoló a Püspökladány Anno honlap első jótékonysági árveréséről. Az Idősek Otthonában jártunk (2014.12.22.)

.

A “Nagy Háború a Sárréten” című kiállítás megnyitóján jártunk, melynek megrendezéséhez a Püspökladány Anno honlap is hozzájárult tárgyi emlékeinek felajánlásával (2014.06.28.)

.

A püspökladányi gyűjtőmunka tapasztalatai a „Világháború, társadalom, emlékezet” című tudományos konferencián, a Politikatörténeti Intézetben Budapesten (2014.09.23.)

.

A Múzeumok Éjszakáján mutatkozott be indulása után a Püspökladány Anno honlap (2012.06.22.)

*

További rendezvények, melyeken érdeklődőként vett részt a Püspökladány Anno honlap

*

“Püspökladány régészeti emlékei”, a Déri Múzeum munkatársainak előadása (ÚJ!) (2016.03.05.)

.

„Ahol a vasút múltja végleg otthonra lelt”, avagy civil vasúttörténeti kiállítás Püspökladányban (2015.12.11.)

.

Emlékülés az önkormányzatiság 25. évfordulója alkalmából Püspökladányban (2015.12.10.) 

.

„Elfeledett emlékezet” címmel rendeztek konferenciát Debrecenben az MH 5. Bocskai István Lövészdandár Laktanyájában (2015.11.18.)

.

„Hajdú-Bihar megye az értékek otthona” című konferencia a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat szervezésében (2015.06.11.)

.

Hősök Napi megemlékezés és az „Elfeledett emlékezet – Debrecen első világháborús katonasírjai és temetői” címet viselő digitális dokumentumtár közgyűjteménybe adása, Debrecen (2015.06.01.)

.

“Családfa az iskolában”. Iskolai megyei szövegértő verseny kiállításán jártunk (2014.11.14.)

.

II. világháborús előadás és gyűjtemény Püspökladányban (2014.10.15.) 

.

A „Nagy Háború eseményei, emlékei, hősei” című kiállítás megnyitóján a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 2. Katonai Igazgatási Központjában (2014.07.09.)

.

Karacs Ferenc szobrának leleplezésén jártunk (2014.03.15.)

.

Szűcs Sándor emlékkiállítás megnyitóján jártunk (2013.03.21.)

.

Jubileumi kiállítás a Csenki-családról (2012.11.25.) 

.

Szűcs Sándor halálának 30. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen jártunk (2012.07.03.)

 

***

(A beszámolók a sorokra kattintva olvashatóak. Vékonnyal szedett sorok: Itt jártunk… rovat beszámolói. Vastaggal szedett sorok: különböző rovatokban megjelent beszámolók)

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2016.01.31.

„Város születik”  képes összeállítás


Az itt bemutatott képes összeállítás, prezentáció a “30 éves Püspökladány, Püspökladány várossá avatásának 30. évfordulója” alkalmából, 2016. január 27-én tartott ünnepi emlékülésen hangzott el.  A rendezvényről készült képek az összeállítás második részében láthatóak.

*

“Város születik” című prezentáció
Megyaszai Szilvia – Püspökladány Anno honlap
(Fotó: Dorogi Márton Városi Művelődési Központ)

***

*

I.

“VÁROS SZÜLETIK –

Püspökladány bemutatása a várossá válás éveiben” című prezentáció

Készítette: Megyaszai Szilvia (Püspökladány Anno helytörténeti honlap). A prezentáció, annak részeinek felhasználása a készítő hozzájárulásával lehetséges!

*

 

“Nagy szeretettel köszöntök mindenkit.

Köszönöm a lehetőséget, hogy a Püspökladány Anno helytörténeti honlap szerkesztőjeként e mai emlékülésen bemutathatom a honlap gyűjteményét. Arra, aki Püspökladány város fejlődésének elmúlt 30 évét szeretné bemutatni, nehéz feladat hárul, hiszen a rendelkezésre álló időkeret erre nem ad módot, így inkább azt próbálom bemutatni most dióhéjban, milyen volt Püspökladány 30 éve (az 1980-as évek közepén), amikor várossá vált.

*

Hangsúlyozom, ennek bemutatása sem lehet teljeskörű, de igyekszek korabeli fényképek és tájékoztató adatok segítségével egy kis időutazásra hívni Önöket. Visszatekerve egy képzeletbeli időgép kerekét, tekintsük meg, hogyan nézett ki, milyen is volt Püspökladány akkor, amikor várossá lett.

*

Az ország több, mint 3100 településéből jelenleg csupán közel 350 a város, a többi község, nagyközség. 1986-ban Püspökladánnyal együtt 16 települést nyilvánítottak várossá, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 37/1985. számú határozatával.

*

 

Püspökladány, mint városi jogú nagyközség városi rangra emelése nagy jelentőséggel bírt a település életében, hiszen hosszú időn át tartó felkészülési folyamat eredményeként kapta meg e címet.  Az ünnepi eseményre egy rendezvénysorozattal is készült a település, s egy összefoglaló kiadványt is megjelentetett, melyben Püspökladány gazdasági, egészségügyi, kulturális, oktatási, mezőgazdasági és infrastrukturális helyzetét mutatja be, mely a várossá váláshoz vezetett.

*

E forráskiadvány, egyéb statisztikai kimutatások és a Püspökladány Anno honlapon is megtalálható korabeli fényképek, magángyűjtemények segítségével lássuk, milyen volt Püspökladány település arculata, infrastruktúrája és intézményrendszere 30 éve:

*

Püspökladány körzetközpont település, középfokú regionális központ. A nagyközség várossá fejlesztésével a tanácsi szervek 1971. óta foglalkoztak. Indokolta ezt a település földrajzi fekvése, környezete, gazdasági helyzete, egészségügyi, kulturális, igazgatási vonzásközpont jellege.

*

Középfokú beiskolázási és vasútközlekedési központ jellege messze túlnő vonzáskörzetén. A megyei tanács több alkalommal megerősítette határozatát – utoljára 1980-ban – melyben megállapította, hogy a település tervszerűen, tudatosan készült a várossá nyilvánításra.

*

 A városiasodásról, kommunális ellátásról dióhéjban

*

Sok évtizednek kellett eltelnie ahhoz, mire a vályogházas, föld-utas, ásott kutas település elnyerte a 80-as évek közepére az akkori arculatát.

*

Utcái folyamatosan átépültek, korszerűbb, komfortos családi házak és többszintes lakóházak épültek, gyarapodott a szilárd burkolatú utak, a szennyvízhálózat hossza és a gondozott parkok, zöldfelületek területe.

*

A többszintes lakások építése 1971-től kezdődött meg, 1985-ig kereken 500 telepszerű többszintes, azaz lakótelepi lakás épült meg (1975-ig 72, 1976-80 között 220, 1981-85 között pedig 208 telepszerű többszintes lakás).

*

1987-ig további 252 többszintes lakás átadása volt folyamatban. 1985-ig 1080 új családi ház épült Püspökladányban, 1985-ben 5453 db volt a lakásállomány.

*

A kiépített ivóvízhálózat hossza 77 km hosszú volt, mely behálózta a település egészét. A vízvezeték-rendszer kiépítésével nőtt a lakások közműellátása, 1985-ben 4145 lakás volt rácsatlakozva az ivóvízhálózatra.

*

A szennyvízelvezetés ezzel szemben elmaradt az igényektől, mindössze 682 lakás volt rákapcsolva a szennyvízhálózatra.

*

Az 1960-as évek végére kiépült a település villamosenergia-hálózata, a bővítés az új utcákra terjedt ki. A vezetékhálózat hossza 92 km volt.  Megépült Püspökladányban a hőközpont, melyre a lakótelepi lakások rácsatlakoztatása folyamatosan történt.

*

A település úthálózata ekkor 70 km, melyből 36 km volt szilárd burkolattal lefedve.

*

A település Srtandfürdője látogatott és közkedvelt ezekben az években is, 3 medencével rendelkezett (egy gyógymedence, egy úszómedence és egy gyermekmedence), öltözőkkel, zuhanyzókkal, szociális helyiségekkel.

*

Az úszómedence téliesítése 1980-ban készült el, lebontható műanyag sátorral, melyet az iskolai úszásoktatásban is igénybe vettek.

*

A hírközlést 3 postahivatal látta el. 1985-ben a távbeszélők száma 376, a nyilvános távbeszélők száma 7, melyből 2 volt bekötve az országos távhívási rendszerbe.

*

A belterületen gondozott parkok területe folyamatosan nőtt, 1985-re elérte a 169.000 m2-t. A településen 9 játszótér volt.

*

Érdekesség: A 80-as évekre is jellemző társadalmi munka végzésének hagyománya alakult ki Püspökladányban. A település lakói, a társadalmi és tömegszervezetek jelentős eredményeket értek el e téren. Kiemelkedő volt a Sportcsarnok építésénél, útépítéseknél, járdaépítéseknél végzett társadalmi munka értéke. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értékével 1984-ben Hajdú-Bihar megyében Püspökladány a második helyezést érte el.

*

Az 1980-as évek településarculatát is meghatározták templomaink, a református és a római katolikus templom.

 

*

Gazdaságról dióhéjban

*

Püspökladány városi jogú nagyközség teljes közigazgatási területe 18.500  hektár, belterülete 920 hektár volt.

Ezekben az években a foglalkoztatást tekintve Püspökladányban nagyjából egyforma súllyal szerepelt a mezőgazdaság, az ipar és az egyéb ágazatok. A gazdasági erőt tekintve a mezőgazdasági termelés a meghatározó, az aktív keresők 27 %-a dolgozott ebben az ágazatban.

*

A mezőgazdaságban két termelőszövetkezet volt ekkoriban meghatározó (a November 7. és a Zöldmező MGTSZ, melyek azonban 3 főágazatban tevékenykedtek: a növénytermesztés, az állattenyésztés és ipari tevékenység /vegyi üzem/).

*

A mezőgazdaságban említhető továbbá az Erdészeti Tudományos Intézet Tiszántúli Kísérleti Állomásának tevékenysége (a szíkfásítások tudományos módszereinek kidolgozásával és gyakorlati alkalmazásával), az Állami Gazdaság, valamint a kevés magángazdaság is.

***

*

Püspökladányban az ipari üzemek átlagos állományi létszáma 1984-ben 1542 fő volt, mely a 1970-es évektől kezdve lett meghatározó ágazat.

*

Régi és meghatározó ipari üzemnek a MÁV Fatelítő üzeme számított.

*

Jelentős volt ebben az évtizedben – hangsúlyozom a teljesség igénye nélkül – a Kéziszerszámgyár gyáregysége, valamint a HB-megyei Vegyesipari Vállalatok vasüzeme és gombüzeme. Ipari üzemek sorába tartozott a Költségvetési Üzem és a Hamvas-Sárréti Vízgazdálkodási Társulat.

*

 Az ipari üzemek sorába tartozott a Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat (Gépállomás), illetve a vegyes profilú Fa-Fém és Építőipari Szövetkezet is.

*

A Háziipari Szövetkezet, a Berettyóújfalui Ruhaipari Szövetkezet és az Alföldi Nyomda püspökladányi telepén jelentős női munkaerőt foglalkoztattak.

*

Ebben az ágazatban legjelentősebb – a település vasúti csomópont jellegéből következően – a MÁV Körzeti Üzemfőnökség, mely irányítása alatt több, mint 2000 fő vasúti alkalmazott állt, ebből 1100 körüli volt a püspökladányi lakosok száma.

***

*

Az egyéb ágazatban a szolgáltatás és a kereskedelem volt a meghatározó tényező (a Haladás ÁFÉSZ mellett volt Sütőüzem, Ruházati Kisker Vállalat, ÁFOR üzemanyagtöltő kút, TIGÁZ gázcseretelep stb).

*

A kereskedelemben közel 500 fő helyi lakos dolgozott, összesen 90 kereskedelmi egység állt a lakosság szolgálatában.

*

A szolgáltató szervek területi egységei az 1960-as évek végére alakultak ki Püspökladányban, a 80-as években is működött a Tiszántúli Áramszolgáltató, a Víz és Csatornamű, a Szolgáltatóipari, vagy a Kéményseprő Vállalatok püspökladányi kirendeltségei. Néhány szövetkezet mellett 120 kisiparos végzett lakossági szolgáltatást.

A felsorolás természetesen nem teljeskörű, ezt hangsúlyozom!

1985. január 1-én 6718 fő az aktív keresők száma, (állandó népessége 1980-ban: 16.634 fő).

*

Egészségügyről dióhéjban

*

1984-ben született meg az Egyesített Egészségügyi Intézmény, mely ekkor szervezte egybe a Rendelőintézetet, a körzeti egészségügyi szolgálatot, a védőnői szolgálatot, a 3 telephelyen működő szociális otthonokat, az Egyesített Szociális Intézményt, a házi szociális gondozást és a bölcsődét.

Az Egyesített Egészségügyi Intézmény biztosította a lakosság gyógyító-megelőző alapellátását, s szakellátást nyújtott Püspökladány és vonzáskörzete részére. A szakorvosi rendelőintézet 55.000 fő járóbeteg ellátását végezte, 28 munkahelyen, 24 szakorvossal.

*

Az új Bölcsőde-épület 1983-ban épült meg, 40 férőhellyel. A 3 szociális otthon Püspökladányban, Bárándon és Hosszúháton működött, összesen 205 férőhellyel.

*

Oktatásról dióhéjban

*

I.) Püspökladányban az 1980-as évek közepén 3 óvodai intézmény működött, mely a korábbi Óvodaigazgatóság bontásával jött létre (1983-ban). Az I. számú Óvodai intézményhez tartozott a Bajcsy utcai óvoda, az Úttörő utcai, a Zrínyi úti és a Mező Imre úti óvoda. (Itt összesen 14 csoportban 420 gyermeket gondoztak.)

*

A II. számú Óvodai intézményhez tartozott a Jog utcai óvoda, az Árpád utcai és a Honvéd utcai Óvoda. (9 óvodai csoportban 210 férőhely.)  A III. sz. Óvodai intézmény a Karcagi úti és a Ruhagyári óvodát foglalta magába (6 csoporttal és 145 férőhellyel).

*

II.) A településen 3 általános iskola működött, felszerelt szaktantermekkel, tornateremmel, bitumenes pályákkal.

A Petőfi Sándor Általános Iskolának 1985-ben 1045 tanulója volt, és 3 különböző épületegyüttesben működött.

1982-ben épült meg a Bajcsy Zs. utcai épülethez a konyha és az ebédlő, ezzel szűnt meg a váltott tanítás az intézményben. Az Újtelepen és a kisegítő tagozaton is folyt oktatás, működött a Dolgozók Iskolája.

*

A Zója Általános Iskola 24 tanulócsoportjába, több mint 700 gyermek járt, s az 1975-ben épült új, tornatermes, iskolaépület biztosításával itt is megszűnt a váltott tanítás.

*

A Petritelepi Általános Iskola 450 tanulója 16 tanulócsoportban tanult.

*

III.) A településen két középiskola működött.

Az 1963-ban elkészült épületben működött a közös igazgatású Karacs Ferenc Gimnázium és Ruhaipari Szakközépiskola. 10 gimnáziumi és 8 ruhaipari szakközépiskolai osztályban több, mint 500 diák tanult, s a Hősök terén álló kollégiummal rendelkezett.

*

A 123. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet 1969-től működött önálló intézményként.  1985-ben 13 szakmában 546 tanuló tanult.

A Szakmunkások Szakközépiskolájában 120 felnőtt hallgató tanult tovább, a szakmákra való felkészítés tanműhelyekben történt.

*

IV.) A települési Zeneiskola 1963-tól működött önálló intézményként, 1985-ben 15 féle tanszakon 300 fő tanuló tanult. Zenekarai, együttesei országos sikereket értek el.

*

Művelődésről dióhéjban

*

1952-ben kezdte meg működését Püspökladányban a művelődési ház (Móricz Zsigmond Járási Kultúrház néven), akkor még a Petőfi utcán, mely a korábban is működő egyesületek és körök összefogását is céljául tűzte ki. Az ifjúsági klubok, és a pávaköri mozgalmak mellett az amatőr művészeti mozgalmak is kiemelt támogatást kaptak.

Az 1970-es évektől olyan nevek váltak ismertté, mint például a Veritas (ladányi irodalmi színpad), a püspökladányi képzőművészeti kör, vagy az Ifjúsági Klub, melyek országos sikereket értek el, és meg kell említenünk természetesen az akkor már nagy múlttal rendelkező és országosan elismert Sárréti Népi Együttest is.

A művelődési központ ezen épülete 1976-ra épült fel, s tovább szervezte a település kulturális életét.

*

A korábbi épület ifjúsági házként üzemelt tovább, s a felújítást követően 1985-től lett székhelye többek között a Központi Ifjúsági Klubnak, s más ifjúsági szervezetnek.

*

A felnőtt, illetve a gyermekkönyvtár szintén a művelődés központjának számított, nemcsak könyv, hanem jelentős hanglemez, folyóirat, és diafilm állományával.

*

A Karacs Ferenc Múzeum 1978. óta működik önálló intézményben, mely a Rettegi Istvánné tanárnő alapította iskolamúzeumból nőtt ki. Állandó kiállítása a sárrét néprajzát mutatta be, mely új színfoltként jelentkezett a település életében.

*

A település sportélete szintén eredményes és mozgalmas volt a 80-as években is, számtalan sportág és szakosztály képviseltette magát, valamint az iskolai tornatermeken és sportpályákon kívül az uszoda és a sportcsarnok is tere volt a helyi sportéletnek.

*

Így nézett ki Püspökladány 30 éve, mikor várossá vált. A bemutató nem törekedhetett a teljességre, de igyekeztem az élet minden területéről, a település életéből, korabeli arculatának részleteiből példákat meríteni.

*

Most pedig elevenítsük fel néhány fotó segítségével 1986. január 10-ét, amikor megtartották a városavató ünnepséget, melyen várossá kiáltották ki Püspökladányt.

A rendezvény meghívója:

*

A várossá válás alkalmából kiadott emlékek (kártyanaptár, emléklap):

*

“Püspökladányért” emlékplakett, melyet a városavató ünnepi tanácsülésen adtak át a kitüntetetteknek:

– Dr. Szűrös Mátyás MSZMP KB-titkárnak, országgyűlési képviselőnek

– a városi KISZ-bizottság képviselőjének

*

Városavató ünnepi tanácsülés, 1986. január 10.:

Dr. Matolcsi Lajos tanácselnök és Dr. Szűrös Mátyás országgyűlési képviselő ünnepi köszöntő beszédei:

A várossá válás oklevelének átadása-átvétele:

A rendezvény résztvevői, a meghívott vendégek, a település lakossága:

Az ünnepi rendezvényről készült jegyzőkönyv első lapjai:

*

Röviden eképpen szerettem volna megidézni, bemutatni Püspökladányt, azokban az években, amikor várossá vált, s melynek e szép, kerek évfordulóját ünnepeljük idén.

*

*

A bemutató során a Püspökladány Anno honlapon megtalálható, a püspökladányiak által őrzött magángyűjteményi fotókat, emléktárgyakat hívtam segítségül. A fényképek tulajdonosainak, az emléktárgyak felajánlójának köszönöm ezek rendelkezésre bocsátását, nevük a prezentációban is feltüntetésre került. További korabeli fotók, kiadványok, emléktárgyak, valamint egy korabeli, Magyar Televízióban levetített híradórészlet megtekintéséért kérem, keressék fel a honlapot, melynek gyűjteménye hamarosan bővítésre kerül e témában!

Köszönöm a figyelmet!”

.

Fényképek:

– Bene Zoltánné

– Biró Ferenc Mihály

– Boruzs Andrásné

– Deme Éva

– Egyesített Óvodai Intézmény

– Kasza András

– Kárai Lajos

– Keserű Imre

– Dr. Keserű Zsolt

– Megyaszai Szilvia

– Szilágyi Edit

 

Felhasznált irodalom:

–           Püspökladány 1986.

–           Városépítés Kiskönyvtára 86/1.

–           statisztikai adatok

.

 Összeállította, szerkesztette: Megyaszai Szilvia

*

Az itt bemutatott prezentáció a “30 éves Püspökladány”, Püspökladány várossá avatásának 30. évfordulója alkalmából, 2016. január 27-én tartott ünnepi emlékülésen hangzott el. A prezentációt készítette: Megyaszai Szilvia (Püspökladány Anno helytörténeti honlap). A prezentáció, annak részeinek felhasználása a készítő hozzájárulásával lehetséges!

***

*

II.

A 2016. január 27-i emlékülés, ünnepi műsor fotói:

(Fotók: Püspökladány Anno honlap)

“30 éves Püspökladány” elnevezésű, Püspökladány várossá avatásának 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepi emlékülésre 2016. január 27-én került sor Püspökladány  Város Önkormányzata szervezésében, a Dorogi Márton Városi Művelődési Központban. Az ünnepség változatos programját Bodó Sándor országgyűlési képviselő és Dombi Imréné, Püspökladány város polgármesterének ünnepi köszöntője nyitotta meg. Az ünnepi emlékműsor résztvevői: Rácz Dóra (népdal), Kőhalmi Máté (vers), Kenderkóc Hagyományőrző Egyesület (néptánc), Tádé Néptáncegyüttes (néptánc), Csenki Imre Alapfokú Művészeti Iskola: Bódiss Miklós (cselló) és László Bernadett (zongora). Településtörténeti előadások: Seres László (Karacs Ferenc Múzeum) és Megyaszai Szilvia (Püspökladány Anno helytörténeti honlap).

  

***

*

III.

Korabeli híradó-részlet, fotók, emléktárgyak, kiadványok

1986-ból:

A képre kattintva érhető el a gyűjtemény:

*

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

 2015.12.12.

 Egy igazán nagyszerű, az önkéntesség legmagasabb fokát példázó állandó kiállítás nyílt 2015. december 11-én Püspökladányban.

A kiállítás anyagát a „Biró Ferenc vasúttörténeti magángyűjtemény” képezte, melyet a névadó gyermeke, Biró Ferenc Mihály püspökladányi vasútbarát-gyűjtő alapított, áldozatos munkával.

A kiállítás-megnyitót hatalmas várakozás előzte meg, s ez a számtalan, az ország különböző pontjairól (pl. Budapest, Vértesszőlős, Vésztő, Szeghalom, Kisújszállás, Záhony, Szeged, Tatabánya stb.) érkező érdeklődők számában is megmutatkozott, kik zsúfolásig töltötték meg a barátságos és impozáns kiállítótermet. Oly nagy volt az érdeklődés a gyűjtemény iránt, hogy a látogatók be sem fértek a kiállítótérbe, mégis mindenki türelemmel és nagy érdeklődéssel kísérte figyelemmel az ünnepélyes megnyitót. A megnyitón részt vett többek között a a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének (MABÉOSZ) Vasútmotívum-gyűjtő Szakcsoportjának tagozatvezetője, illetve a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület (TKM) vezetősége is, akik bélyegzőhellyé fogadták el a gyűjteményt, a bélyegző száma: 3090.

 A vendégeket Biró Ferenc Mihály püspökladányi vasútbarát-gyűjtő, a gyűjtemény tulajdonosa köszöntötte. Beszédében bemutatta a kiállított gyűjteményt, ismertette a köz céljait is szolgáló lelkes gyűjtőmunka motivációit, a vasúthoz való személyes kötődését, illetve a gyűjtemény névadójának, Biró Ferenc főüzemirányító munkásságát.  A kiállítást Nagy József, a Szegedi Vasúttörténeti Alapítvány kuratóriumi titkára nyitotta meg, ki a méltatásban hangsúlyozta a gyűjtemény nagyszerűségét, monumentalitását, tartalmi gazdagságát, szakmai hitelességét, a gyűjteménytulajdonos páratlan elhivatottságát, valamint a magángyűjtemények jelentőségét általánosan is. Dr. Molnár László, a város egykori polgármestere Püspökladány és – a településen százaknak munkát és a családoknak megélhetést adó – vasút kapcsolatát, a vasút meghatározó és (hely)történelemformáló szerepét ismertette. Püspökladány már az 1800-as évek végétől „vasutas településnek” számított, ami folyamatosan indukálta a település fejlődését is. A püspökladányi vasúti csomópontban találkoznak a 100, 101 és a  128 vasútvonalak.

A megnyitón Lövei Sándor (hegedű) és Sárosi Károly (harmonika), az egykori Vasutas-zenekar tagjai adtak műsort és szolgáltatták a hangulatos zenét a kiállítás megtekintése alatt.

A vasúttörténeti kiállítás anyaga tartalmas, lenyűgözően gazdag, a látogatók mind elismeréssel véleményezték a tárlatot, mely a vasút összes szakágát (vontatás és gépészet; építés és pályafenntartás; távközlés és biztosítás; forgalmi és kereskedelmi szakszolgálat) igyekszik bemutatni, valamint püspökladányi specialitásként a fatelítés, mint szakág is megjelenik.  Biró Ferenc Mihály önzetlen gyűjtőmunkáját, a vasút iránt elkötelezett civilek és magángyűjtők önkéntes felajánlásait joggal állíthatjuk követendő példának, hisz maga a gyűjtemény, a kiállítás is külső anyagi támogatás nélkül, pusztán magánerőből született.  Lenyűgöző gyűjtemény jött létre és került rendszerezésre, bemutatásra pusztán az önzetlen civilek felajánlásai, de főleg Biró Ferenc Mihály önkéntes munkája révén. Kevés magángyűjtő szokta darabjait „közkinccsé” tenni,  szabadon látogathatóvá téve azt az érdeklődő közönség számára. A kiállított gyűjtemény töredéke a ténylegesnek, mely további feldolgozási, rendszerezési munka előtt és alatt áll. E páratlan gyűjtemény egyébként az interneten keresztül is megismerhető, a www.vasutasmult.hu honlapon, mely szintén a püspökladányi Biró Ferenc Mihály szerkesztésében működik.

A vasúttörténeti emléktárgyak, fotók, dokumentumok, és tablók nagy része helytörténeti témájú is egyben, így méltán tart érdeklődésre számot a Püspökladány Anno helytörténeti honlap részéről is ezen impozáns és jelentős gyűjtemény. A kiállítás látogatói között nézelődve gyakran ütötte meg a fülemet egy-egy püspökladányi személy, vasutas, vagy vasutas család neve, akiket a fotókon, tablókon ismertek fel az érdeklődők. A helytörténeti vonatkozású és képekkel gazdagon illusztrált  – a helyi nyomda által kivitelezett – tablók alapos ismereteket közölnek a múltról.  Mindamellett Biró Ferenc Mihály a www.puspokladanyanno.hu helytörténeti honlap önkéntes állandó vasúttörténeti szerzője is. Mindig öröm számomra az értékmentésnek e formájával, a civil lelkesedés és elhivatottság eme megnyilvánulásával találkozni, melyet a Püspökladány Anno helytörténeti honlap is képvisel. A gyűjtemény, a színvonalas és szakmailag is hiteles, a vasút iránti elhivatottságot sugalló, de teljesen önerőből megvalósított kiállítás lenyűgözött.

Szeretettel ajánlom megismerésre ezen érdekes és impozáns püspökladányi vasúttörténeti gyűjteményt (állandó kiállítást), melyet nemcsak a vasút iránt érdeklődőknek, de a helytörténet szerelmeseinek, a lokálpatriótáknak, valamint kisgyermekes családoknak is javaslok. Azt gondolom, hogy méltán kerülhet fel e színvonalas és igényes, szakmailag hiteles szakgyűjtemény Püspökladány turisztikai térképére, valamint a város Helyi Értéktárába is!

A kiállítás helye: Püspökladány, Arany János utca 49. Előzetes telefonos bejelentkezés: 06-54/514-235 vagy 06-70/311-4399

 

Megyaszai Szilvia

*

(Örülök, ha a nemes és önkéntes, helytörténeti vonatkozású, püspökladányi kezdeményezéseknek a Püspökladány Anno helytörténeti honlap jó hírét viheti a “nagyvilágba”! Várom jelzéseiket, meghívásaikat, szerény lehetőségeim szerint örömmel számolok be ezekről a honlapon.)

*

FOTÓTÁR:

(Fotók: Püspökladány Anno, 23. kép: Varga Jenő, 51. kép: Kis Gábor)

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2015.12.12.

*

Az Országgyűlés az 57/2000. (VI. 16.) számú határozatával szeptember 30-át a Helyi Önkormányzatok Napjává nyilvánította, 1990-ben ugyanis ezen a napon volt az első demokratikus önkormányzati választás, illetve ekkor lépett hatályba a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény. 2015-ben az ország több településén az önkormányzatiság 25. évfordulóját ünnepelték, így történt ez Püspökladányban is. Az 1990-ben megválasztott képviselőket 2015. december 10-ére ünnepi emlékülésre hívta össze a jelenlegi városvezetés, ahol 12 korábbi képviselő tette tiszteletét. A város szolgálatában dolgozó, de azóta elhunytakról egy perces néma felállással emlékeztek a jelenlévők. Meghívást kaptak a rendezvényre a mostani képviselő-testület tagjai, az önkormányzati intézmények és a polgármesteri hivatal vezető tisztségviselői, illetve a rendezvény előkészítői is.

Dombi Imréné polgármester asszony nyitotta meg az emlékülést és mondta el ünnepi köszöntőjét. Beszédében kiemelte, hogy az első önkormányzati ciklus képviselő-testületének a döntései alapozták meg a város további életét. Ezt követően visszaemlékezések, személyes élmények felidézésére volt lehetőség. Az első püspökladányi képviselő-testületből Dr. Farkas Dezső, illetve Dr. Molnár László egykori polgármesterek, Györkei Gyula, Dr. Nagy János, Dr. Borsos Gizella, Dr. Pásztor János, Kardos István képviselők, valamint Keserű László jelenlegi jegyző szólaltak fel.  Az emlékülés végén Dombi Imréné polgármester asszony emlékplakettet adott át az 1990-ben megválasztott képviselőknek, Dr. Pongrácz Piroska korábbi jegyzőnek, a jelenlegi képviselő-testület tagjainak és Bodó Sándor országgyűlési képviselő úrnak.

Az ünnepi eseményt állófogadás zárta, ahol a résztvevők megízlelhették az Ulveczki Ferenc cukrászmester által készített Püspökladány Város Tortáját.

Az önkormányzatiság elmúlt 25 éve szervesen kapcsolódik és alapvetően meghatározta a település helytörténetének alakulását.

 

Megyaszai Szilvia

*

FOTÓK: Püspökladány Anno honlap

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz