Itt jártunk…

2017.05.26.

34

*

Helytörténet az iskolában

Névadójukra és az iskola újraalapítására emlékezve idén is megrendezték az Erőss-napot a helyi református iskolában

 

Püspökladányban 2011. május 22-én indította újra a helyi Református Egyházközség a több évszázados múltra visszatekintő református iskolai oktatást, ekkor született meg ugyanis a presbiteri határozat a helyi református iskola újraalapításáról. E napot azóta minden évben megünneplik, s Erőss-nap néven megemlékezésre, osztályterem-avatásra és iskolai vetélkedőre, programsorozatra kerül sor. Ebben az évben az iskola névadójának tiszteletére megrendezett Erőss Lajos napon a reformáció 500 éves évfordulója előtt is tisztelegtek a diákok.

7

A püspökladányi református iskolai oktatás megszervezésének pontos ideje ismeretlen, az eddig ismert legrégebbi feljegyzés a Tiszántúli Református Egyházkerület irattárában található dokumentum szerint 1592-ből származik, bár maga az iskolaszervezés és alapítás korábbi időre tehető. A településen a népiskolai oktatás azóta is folyamatos volt, mely az államosítással szűnt meg, ezután kezdték meg működésüket az általános iskolák.

Az újraalapított református iskola 6 éve, indulásakor vette fel az egykori püspökladányi lelkész és püspök, Erőss Lajos nevét.

*

1-2 Erőss LajosErőss Lajos (1857-1911) református lelkész, tiszántúli egyházkerületi püspök, tanár, a genfi egyetem tiszteletbeli doktora

Iskolái elvégzése és több éves lelkészi szolgálata után 1893-1899 között Püspökladányban látta el lelkészi feladatait, ahol nevéhez számos oktatási, kulturális, szociális érdem kapcsolódott, s kinek – püspöksége alatt – nagy szerepe volt a Debreceni Egyetem megszervezésében is. Püspökladányban támogatta többek között a helyi földnélküliek földszerzésre irányuló mozgalmát (1894-95), kezdeményezésére új iskolaépület épült (1895), megalapította és szerkesztette Püspökladány első közéleti újságját, helyi lapját (1896-97), valamint kezdeményezésére a helyi református egyház új harangok öntését valósíthatta meg (1896). 1908-tól a tiszántúli egyházkerület püspöke lett, melynek csak váratlan halála vetett véget 1911-ben. Végrendelete szerint Püspökladányban helyezték örök nyugalomra, sírja a mai köztemetőben található. Életéről bővebben ITT , további munkásságáról ITT olvashat.  

 *

Az évforduló napján, 2017. május 22-én került sor – a gyülekezeti terem falán 1990-ben elhelyezett –  Erőss Lajos emléktáblának, majd a püspökladányi köztemetőben a püspök síremlékének megkoszorúzására, az iskola pedagógusainak és tanulóinak képviselői, valamint Pella Pál lelkipásztor jelenlétében.

6

A bensőséges megemlékezéseket egy különleges esemény követte az oktatási intézményben. Az iskola részére 1936-ban öntetett –  majd 1948 után eltűnt, 1977-ben a MÉH-telepről visszavásárolt, s azóta a lelkészi hivatalban őrzött – majd 2016. szeptember 1-től ismét eredeti helyén, az iskolában felszerelt iskolacsengő ünnepélyes megszólaltatására került sor, az iskola összes tanulójának jelenlétében. Az iskolacsengő viszontagságos történetét Pella Pál tiszteletes úr ismertette a tanulókkal, melyet mostantól emléktábla is őriz az intézmény falán, a csengőt pedig Mosolygó Lajos egyházgondnok szólaltatta meg elsőként.

11

12

Majd a több éve tartó hagyományt követve az iskola egyik tantermének ünnepélyes névadására került sor. Az iskola fennállása óta minden évben nevet kap egy osztályterem, melyet olyan pedagógusról, vagy lelkészről neveznek el, akinek munkássága szorosan kapcsolódik Püspökladány életéhez. Ily módon került megörökítésre az elmúlt években Erőss Lajos (lelkész, püspök, tanár), Karácsony Sándor (pedagógus, író), Kiss Ferenc (lelkész, esperes, teológus), Kecskés Gyula (tanító, helytörténet-kutató), a „templomépítő” Bethleni Dániel (lelkész) neve, s ezt követte idén id. Csenki Imre néptanító neve is.

*

01 Id. Csenki ImreId. Csenki Imre néptanító Hódmezővásárhelyen született 1886. december 25-én. Tiszaszentimréről 1909. november 2-án került Püspökladányba, mint a Darányi-telepi református iskola tanítója, ahol nyugdíjba vonulásáig tanított (s mely iskolát az Ő tanítása és ottlakása után Csenki Iskolának neveztek el). Kiváló néptanító és népművelő volt, aki felkarolta és szervezte Püspökladány kulturális életét, annak legmeghatározóbb szereplőjévé vált. Közel 50 éven át szervezte és vezette a település számtalan színjátszó-csoportját, énekkarokat, dalárdákat szervezett és megannyi zenekart, köztük helyi szimfonikus zenekart is alapított és vezetett. Több évtizedes munkássága alatt előbb gyermekszínjátszó-csoportokat, majd felnőtteket tanított be, számtalan több-felvonásos darabot vitt színpadra. A fiatalok hegedű- és zongoraoktatását több évtizeden át egyedül látta el a településen.  Csenki Imrének két fia született, a Kossuth-díjas karnagy, zeneszerző ifj. Csenki Imre és a tragikusan fiatalon elhunyt cigányfolklór-kutató Csenki Sándor. Id. Csenki Imre 1962. december 15-én hunyt el, sírja a püspökladányi köztemetőben található.

További információ ITT olvasható.

*

Az Erőss-nap során az iskola tanulóinak és pedagógusainak képviselői id. Csenki Imre sírját is megkoszorúzták a helyi köztemetőben.

A nap a méltó megemlékezéseket követően egyház- és helytörténeti, iskolatörténeti rendezvényekkel folytatódott.  Az iskola pedagógusai korosztályonként eltérő, iskolai és iskolán kívüli feladatokkal készültek a diákok számára. Az alsós osztályok tanuló-csapatai akadályverseny keretében mérték össze tudásukat a témában, a felsőévesek városismereti sétát tettek, s a település egykori oktatási intézményeit keresték fel különböző feladványok alapján. A 8. osztályos tanulók az iskola életében először megrendezett iskola- és egyháztörténeti versenyen vettek részt, melyben egy-egy felkért felnőtt csapattag is támogatta a gyerekek munkáját. A Borsosné Lekvár Erika igazgatónő és Bíróné Szabó Brigitta tanárnő által összeállított verseny témája változatos, ugyanakkor hagyományokra épülő volt, s intelligens módon ötvözte a történelmet a modern kori technikai eszközök használatával. A csapatok bemutatták saját készítésű kisfilmjeiket is, melyek az egykori püspökladányi iskolák és a templom (épülete, orgonája, harangjai, szószéke és úrasztala) történetét dolgozták fel. A gyerekek játékos formában adhattak számot – többek között – Püspökladány egykori tanítóival, lelkészeivel, hajdani iskoláival, a helyi templommal és a reformációval kapcsolatos tudásukról.  Az intézmény idén is méltó módon idézte meg Püspökladány s az iskola múltját, s állított emléket a hely- és egyháztörténeti jelentőségű személyeknek, eseményeknek és létesítményeknek. A versenyt szakértő zsűri értékelte.

38

A helytörténet iránt elkötelezett lokálpatriótaként boldogsággal és büszkeséggel töltött el a gyerekek, a jövő generációjának érdeklődése, tudása, és szeretete lakóhelyük, s annak története iránt. A 8. osztályos diákok versenyének egyik felkért felnőtt csapattagjaként örömmel tapasztaltam azt is, hogyan őrzi meg és építi be az iskola a gyermekek nevelésébe szülőhelyük történelmének ismereteit, s mennyire fontosnak érzi a múlt értékeinek, emlékeinek gondozását is.

Megyaszai Szilvia

*

FOTÓGALÉRIA:

 

(Fotó: Megyaszai Szilvia, kezdőkép: Erőss Lajos Református Általános Iskola)

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

1

*

2017. május 12-én került sor a Karacs Ferenc Múzeum Tagintézményben a reformáció 500. évfordulója alkalmából összeállított „1517-2017. Püspökladány és a reformáció” című tárlat megnyitójára. A tárlat anyaga a helyi múzeum gyűjteményéből, a Püspökladányi Református Egyházközség és helyi lakosok felajánlásaiból, János István merített papírra készült könyvnyomataiból, valamint Dr. Millisits Máté művészettörténész gyűjteményéből állt össze.

9

A nagyszámú érdeklődő közönséget Ferenczyné Csáki Annamária tagintézmény-vezető köszöntötte, ki örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy intézményük lehet e nagy érdeklődésre számot tartó közös kiállítás házigazdája. Elmondta, hogy a kiállítás ötletét 2016-ban, a reformáció 500. évfordulójára készülődve Pelláné Ábrám Anikó tiszteletes asszony javasolta számukra, s a tárlat összeállításában, a koncepció kialakításában is sok segítséget kaptak a Püspökladányi Református Egyházközségtől, Pelláné Ábrám Anikó és Pella Pál lelkipásztoroktól.

8

A köszöntőbeszédek előtt az Erőss Lajos Református Általános Iskola szülői kórusa adta elő műsorát, Nagy-Fekete Zsuzsanna karvezető közreműködésével. Előadásukban felcsengett többek között – Osváth Viktor feldolgozásában – az „Erős vár a mi Istenünk” kezdetű dicséretet.  Berde Márton, az iskola 8. osztályos tanulója Szalay Mihály: A nagy évfordulón című költeményét adta elő. Az elhangzott vers pontosan 100 évvel ezelőtt íródott, a reformáció 400. évfordulója alkalmából, de sorai ma is átütő erővel hatottak.

A Püspökladány és a reformáció című tárlaton Bodó Sándor országgyűlési képviselő és Rásó János Püspökladány város alpolgármestere mondtak köszöntő beszédeket. Bodó Sándor kiemelte a reformáció 500. évfordulója megünneplésének fontosságát, a hitnek az emberek életében betöltött pozitív és különleges szerepét.  Rásó János hangsúlyozta többek között a református vallás és egyház több évszázadon át tartó szerves kapcsolatát a település lakosságával, s hogy a város mindig  fontosnak tartotta hitközségeinek támogatását.  Mindketten egyetértettek abban, hogy a reformáció megjelenése után az egyházközség élete még szorosabban egybeforrt a település életével, s így különösen fontos a helyi megemlékezés.

21

A kiállítást Dr. Fekete Károly a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg, ki nyitó gondolataiban örömét fejezte ki a tárlat megrendezése kapcsán, s a reformáció elmúlt 500 évének főbb pilléreire hívta fel a megjelentek figyelmét. Püspök úr bevezetőjében elhangzott, hogyan képes a múzeum e tárlat idejére templommá válni, hogyan képes megtölteni a hit a tereket a templom falain kívül is, s hogy a kiállított tárgyak hogyan képviselik magát a református hitéletet.

Luther Márton és Kálvin János küldetésének jelentőségét ismertetve hangsúlyozta azt is, hogy munkásságuk egy nagy út kezdetét jelentette, mely 500 éve töretlen, s azóta is Isten áldásával kísért.

Fekete Károly püspök méltatta Püspökladány egykori neves lelkipásztorainak nevét és érdemeit. Elsőként Erőss Lajosét, ki nemcsak a püspökladányi református általános iskola névadó lelkésze volt, akinek nevéhez Püspökladányban számtalan oktatási és szociális érdem is kapcsolódik, hanem későbbi püspöksége alatt nagy szerepe volt például a Debreceni Egyetem megszervezésében is.

16

Püspök úr kiemelte továbbá a püspökladányi lelkészek sorából Kiss Ferenc egykori lelkipásztort, aki a református diakónia egyik legjelentősebb magyarországi szervezőjeként vált ismertté. Lelkész, esperes, teológus,  a Debreceni Egyetem első rektora és a Kar dékánja is volt, s 14 év püspökladányi szolgálata alatt számtalan szociális tevékenység is kapcsolódott a nevéhez (például a püspökladányi földigénylők élére állva képviselte a földnélküliek érdekét a kormányzat előtt).

Püspök úr beszélt a reformáció és az oktatás szoros kapcsolatáról, hogy e téren mit köszönhetünk Luther Mártonnak, Philipp Melanchthonnak, valamint a wittenbergi egyetem szellemiségének, s hangsúlyozta a református kollégiumok oktatásban betöltött mindenkori meghatározó szerepét. Méltatta továbbá a püspökladányi református hitközség, az igét hirdető lelkipásztor és a presbiterek testületének összetartó erejét, s üdvözölte a több, mint 5 éve újrainduló Erőss Lajos Református Általános Iskolát. Nagy örömmel jelentette be azt is, hogy nemrégiben pénzügyi lehetőség nyílt egy új és modern iskolaépület felépítésére, a helyi református iskolai oktatás bővítésére, mely fejlesztés nemcsak a reformátusok számára, de a település egésze számára hozzáadott értéket képvisel.

38

Ezt követően Pella Pál tiszteletes úr folytatta a nyitó beszédek sorát, ki elmondta, hogy nemcsak a református vallás és egyház, de a helyi egyháztörténet is nagy múltra tekint vissza, s hogy ennek tárgyi, tárgyiasult emlékei jelképesen is őrzik jelentőségét. Véleménye szerint a kiállítás maga is bizonyítja azt a közösségi szellemet, mely az emléktárgyak összegyűjtésén keresztül megnyilvánult, s ami a híveket is összetartja.

18

Tiszteletes úr említést tett az 1551. évben megtartott „püspökladányi zsinatról”,  ahol egykor a Tiszántúl protestáns lelkészei vettek részt. A zsinat egyik kiemelkedő alakja Kálmáncsehi Sánta Márton volt, akit ugyan először kiközösítettek merőben új, kálvinista szemléletű nézetei miatt, később azonban az egyházmegye újjászervezése után, annak vezetőjéül választották meg. Kálmáncsehi lett az első magyar református püspök, a református egyház központja pedig a szomszédos Debrecen lett. A hazai reformáció terjedésének történetében a püspökladányi zsinat tehát méltó helyet foglal el.

Püspökladány 1540-1550 között ismerte meg és fogadta el a reformáció lutheri irányzatát, az 1550-es évektől kezdve pedig a reformáció második, kálvinista irányzata vált elfogadottá településünkön.

5

Tiszteletes úr felhívta a figyelmet a kiállítási tárgyak különleges darabjaira, például az 1666-ban a püspökladányi eklézsiának adományozott kupára (úrasztali edényre), és a kiállított régi toronyórára is. Felhívta a figyelmet továbbá a református templom orgonájára, mely az országban egyedülálló módon és állapotban maradt fenn, s hatalmas eszmei, s ezáltal települési értéket is képvisel.

35

*

A kiállítást ezután átadták a közönségnek, mely 2017. június 20-ig tekinthető meg a helyi múzeumban.

A református templomról és a hozzá kapcsolódó helytörténeti érdekességekről ITT olvashatnak honlapunk összeállításaiból.

 

Megyaszai Szilvia

***

*

FOTÓGALÉRIA:

(Fotók: Megyaszai Szilvia)

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

1

„Csodálatos Caporetto” címmel rendeztek emlékkonferenciát 2017. május 4-én a Debreceni Egyetemen. A nemzetközi konferencia szervezésében a Debreceni Egyetem mellett Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Magyar Hadtudományi Társaság és a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár vett részt, s a magyar előadókon kívül olasz és szlovén hadtörténészek előadásai színesítették a szakmai programot.

*

Az emlékkonferencia a Nagy Háború éveinek centenáriuma alkalmából elsősorban az 1917. évi eseményekre fókuszált, mindenekelőtt a 12. isonzói csata, a nagy jelentőséggel bíró caporettói áttörés eseményeinek, az előzmények és következmények ismertetésére.

Az emlékkonferencián elhangzott számtalan előadás által megismerhetővé vált a korszak hatalmi, politikai, katonai erőviszonyai, gazdasági, társadalmi jellemzői, harcászati eseményei, mindamellett méltó emléket állítottak az elesett hősöknek és áldozatoknak is.

Mint ismeretes, a caporettói áttörés néven ismertté vált hadműveletre (más néven 12. isonzói csatára) 1917. október – november hónapban került sor a szövetséges Osztrák–Magyar Monarchia, a Német Birodalom, illetve Olaszország haderői között. A monarchiabeli és a német csapatok az addigra kialakult, elhúzódó állóháború gyakorlatával szakítva Caporettónál áttörték az olasz frontvonalat és megindultak Olaszország belseje felé, gyakorlatilag az első meghatározó győzelmet aratva a Nagy Háború több éves történetében. A hadművelet a Monarchia számára kiemelkedő sikereket hozott, a frontvonalat később egészen a Piave-folyóig tolta előre.

3

*

A háború száz éves évfordulója alkalmából szervezett konferenciát aznap egy emlékfutás előzte meg, melynek résztvevői a debreceni Hősök Temetőjétől érkeztek a konferencia helyszínére, s kegyelettel adóztak e futással az első világháború katonái emléke előtt. Az emlékülés szakértő moderátora Dr. Négyesi Lajos ömt. alezredes, hadtörténész, a HM Kegyeleti Diplomáciáért Felelős Miniszteri Biztos belföldi referense volt.

4

(5) Dr. Szilvássy Zoltán

(6) Dr. Komolay Szabolcs

(7) Tömböl László

Az ünnepi köszöntők sorát Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora kezdte, ki örömét fejezte ki abból az alkalomból, hogy egyetemük lehet házigazdája e rendezvénynek. Komolay Szabolcs, Debrecen város alpolgármestere köszöntőjében kiemelte Debrecen szerepvállalását a Nagy Háborús események vonatkozásában, s említést tett arról, hogy Debrecen hamarosan emléktáblát kíván elhelyezni az isonzó-csaták egyik helyszínén.  Tömböl László nyugállományú mk. vezérezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke köszöntőjében elhangzott, hogy a Nagy Háború alatt összesen 6 katonai alakulat (honvéd-, huszár és gyalogezred) állomásozott Debrecenben, mely alakulatok így szerves részét képezték a város életének is. A katonák ellátása és felszerelése mellett a sebesültekről is gondoskodott a megyeszékhely, hisz kórházaiban egy év alatt 60.000 sebesült katonát láttak el a háború idején.

*

(8) Dr. Benkő Tibor

A nyitóelőadást dr. Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök tartotta meg, ki ismertette a Magyar Honvédség napjainkban ellátandó feladatrendszerét, hazai és nemzetközi szerepvállalását. Előadásában – melyben a magyarok nagy, sorsfordító harcairól, csatáiról is beszélt – kiemelte azt is, hogy a katonának, aki életét adja, emléke örökké él, mert mindig és mindenkor a hazáért harcol.

*

(12) Dr. Barta Róbert

13

A konferencia második részét Dr. Barta Róbert egyetemi docens, a DE Egyetemes Történeti Tanszék vezetője nyitotta meg „Politikai viszonyok, korrajz. Az 1917-es év” című előadásával. Ebben ismertette a háborús diplomáciában bekövetkezett fordulatok jelentőségét, az orosz forradalmak Nagy Háborúra gyakorolt hatását, a hadszínterek, illetve a hátország általános helyzetét, illetve Magyarország társadalmi és politikai viszonyrendszerét a Nagy Háború negyedik évében.

*

(14) Dr. Ruszin Romulusz

15

16

17

Dr. Ruszin Romulusz dandártábornok, a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka az 1917. évi események hadászati környezetének, valamint a caporettói áttörés harcászati eseményeinek bemutatásával tárta elénk a szövetséges előrenyomulás és térnyerés jelentőségét, kitérve a stratégiai célok, a szemben álló felekre leselkedő kockázatok és a következtetések bemutatására is.

*

(18) Marco Mantini

19

Marco Mantini olasz történész Olaszország szemszögéből tárta elénk a 12. isonzói csatát és az előtte zajló hadműveleti helyzetet, különleges módon biztosítva e két előadás az akkor szembenálló felek nézőpontjainak szintézisét.

*

(20) Dr. Kovács Vilmos

21

22

Ezt követte Dr. Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának előadása, mely a caporettói áttörés logisztikáját ismertette meg a hallgatósággal, a „gyártól a lövészárokig”. A caporettói áttörés kivitelezésére mindössze 44 nap állt rendelkezésre a terv jóváhagyását követően, ez idő alatt kellett biztosítani és a helyszínre szállítani azt a tömeges hadi eszközt, ellátmányt, katonát és lovat, mely e nagy volumenű támadáshoz szükségessé vált.  A bemutatott és olykor döbbenetes számadatok megismerése „emberléptékűvé” tették a háborút, s rendkívül érdekessé tették a prezentációt.

*

(23) Dr. Kaló József

24

Dr. Kaló József egyetemi adjunktus a német hegyivadászok szerepét mutatta be a 12. isonzói csatában, kitérve a magashegyi viszonyok között folytatott harcok jellemzőire, s a Rommel-különítmény jelentőségére is.

*

(25) Zeljko Cimpric

26

(Archív felvétel. Készítette: Megyaszai Szilvia, 2016, Kobaridi Múzeum)

27

28

A konferencia harmadik terminusát Zeljko Cimpric történész, a szlovén kobaridi múzeum igazgatóhelyettese nyitotta meg előadásával. Kobarid (olaszul Caporetto) I. világháborús múzeuma 1993-ban elnyerte „A legjobb európai múzeum” címet. A múzeum az Isonzó-front Nagy Háborús eseményeit mutatja be, s emléket állít a 12. isonzói csatának, mely tulajdonképpen az osztrák-magyar csapatok első és egyetlen jelentős előretörését jelentette az olasz fronton. A múzeumban magyar nyelven megtekinthető dokumentumfilm a korabeli eseményeket dolgozza fel. A kobaridi múzeum különlegessége egy nagyméretű földrajzi makett, melyen fényjáték segítségével rekonstruálták a caporettói csatát, óráról órára megörökítve az eseményeket. Az előadó helikopterről készült jelenkori helyszínfotókkal színesítette előadását, s mutatta be a konferencia résztvevőinek az egykori (többnyire hegyvidéki) frontszakasz mai képét.

(A múzeum gazdag tárlatát, a különleges rekonstrukciós makettet személyesen is volt szerencsém látni az elmúlt évben, az Isonzó Expressz 2016 évi útján. Az idei évben szintén eljuthatnak az Isonzó Expressz utasai a múzeumba, javaslom ennek megtekintését az érdeklődőknek.)

*

(29) Dr. Négyesi Lajos

30

31

Dr. Négyesi Lajos ömt. alezredes, hadtörténész, a HM Kegyeleti Diplomáciáért Felelős Miniszteri Biztos belföldi referense a tolmeini hídfőben harcoló magyar alakulatok részvételét ismertette a 12. isonzói csatában, s dicsérte a főleg alföldi katonákból álló alakulatok magashegyi viszonyok között alkalmazott, elismerésre méltó harcmodorát, más magashegyi hadszíntereken szerzett harci gyakorlatát. Az előadó ismertette a konferencia résztvevőivel a terület (Júlia-Alpok) többnyire kegyetlen terepviszonyait, és a hídfő megszerzésének/megtartásának nehézségeit is. Kutatásait sok évi helyszíni bejárás, hadszíntérkutatása eredményei is alátámasztották.

*

(32) Maruzs Roland

33

Maruzs Roland alezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadtörténésze több, Caporettónál harcoló és katonai kitüntetésben részesülő magyar hős katona élettörténetét, háborús fegyvertényét ismertette, köztük természetesen a Debrecen egykori háziezredének számító császári és királyi 39. gyalogezred katonáival. Az előadó e minőségében a Kossuth Rádióban naponta hallható „Hősök Naptárának” tartalomfelelőse is, ki kollégáival együtt több évre való anyagot gondoz.

*

(34) Dr. Lippai Péter

35

A konferencia negyedik etapját Dr. Lippai Péter ezredes, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokhelyettese nyitotta meg, ki Bertalan Árpád hadnagy, az első világháborúban kiemelkedő teljesítményt nyújtó katona életével, katonai pályafutásával és szellemi örökségével ismertette meg a konferencia résztvevőit. Bertalan Árpád ma egy különleges rendeltetésű ezred névadója, ki a magyar ejtőernyős fegyvernem egyik megszervezője is volt egyben.

*

(36) Dr. Keményfi Róbert

37

Dr. Keményfi Róbert, a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék egyetemi tanára „a háborús táj néprajzáról, Caporetto után” címmel tartotta előadását, aki az emlékezetkutatás mellett Körösfői-Kriesch Aladár frontfestő megélt élményeinek bemutatásával, értelmezésével is színesítette előadását.

*

(38) Kiss Róbert

39

40

Kiss Róbert zászlós, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár 39. Lövészzászlóalj vezénylő zászlósa Debrecen egykori háziezredének, a császári és királyi 39. gyalogezred történetének és néhány nagyszerű katonája élettörténetének bemutatásával zárta a szakmai rendezvényt. Előadásán az általa bemutatott hős katonák egy-egy élő leszármazottja is képviseltette magát, személyessé téve ezáltal a múltat, élő kapcsot képezve az első világháború és a jelenkor között.

(Püspökladány egykori első világháborús katonáinak zöme is ezen alakulat soraiban, a császári és királyi debreceni 39. gyalogezred kötelékében vett részt a Nagy Háborúban. Róluk a Püspökladány Anno honlap I. világháború rovatában is olvashatnak.)

*

(41) Dr. Négyesi Lajos

Dr. Négyesi Lajos ömt. alezredes, hadtörténész, a HM Kegyeleti Diplomáciáért Felelős Miniszteri Biztos belföldi referense a konferencia zárásában összegezte a tartalmas nap tapasztalatait, s örömét fejezte ki a felől, hogy a Debreceni Egyetem vállalta a konferencia szakmai anyagának könyv formában való megjelentetését.

Köszönöm a Püspökladány Anno honlap nevében a konferenciára szóló meghívást, a részvétel lehetőségét, a szervezők lelkiismeretes munkáját és az előadók magas színvonalú szakmai előadásait!

Megyaszai Szilvia

*

Konferencián készült fotók: Megyaszai Szilvia

 

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

Pánti Irén tollából…

.

Csenki Imre emléktáblájának avatása

 

Nevezetes eseményre kaptam meghívót Szilasiné Csenki Évától – kinek édesapja Csenki Imre Kossuth-díjas karnagy és zeneszerző – Csenki Imre emléktáblájának avatására. E különleges eseményt 2017. február 9-én, 15 órakor tartották az V. kerületben – a Párizsi utca 26/b. számú ház előtt –, melyre engem is meghívtak.

E ház harmadik emeletén élt Csenki Imre családjával 1950-től haláláig, csaknem ötven évig. A Belváros-Lipótváros Önkormányzata képviseletében Wohlmuth István kulturális tanácsnok, az egykori barát Ittzés Mihály, a Kodály Társaság Elnöke, a család nevében pedig unokája, Szilasi Alex zongoraművész méltatta az esemény jelentőségét, és Csenki Imre érdemeit. Jelen volt még Csenki Éva és családja, továbbá sokan a tisztelői közül.

Csenki Imre emléktábla avatása. A képen a karnagy és zeneszerző családja, valamint Pintér Éva püspökladányi zenetanár. (Fotó: Csenki Imre Művészeti Iskola Facebook-oldala)

Csenki Imre emléktábla avatása. A képen a karnagy és zeneszerző családja, valamint Pintér Éva püspökladányi zenetanár. (Fotó: Csenki Imre Művészeti Iskola Facebook-oldala)

A méltatásokból megtudtuk, hogy hosszú út vezetett odáig, míg eljutottak e jeles napig. Miután 2000-ben Csenki Imre megkapta az Önkormányzattól a posztumusz díszpolgári címet, a család indítványozta, hogy az V. kerület Párizsi utca 26/b. szám alatt Csenki Imre emlékére emléktáblát helyezzenek el. Az önkormányzat a kérelmet támogatta, mivel azonban az épületet Gerlóczy Gedeon építtette, így védettnek volt nyilvánítva, s a homlokzatát csak kivételes esetben lehetett háborítani, ezért sok nekifutás kellett, míg az engedélyeket megkapták. Később gondot okozott a homlokzatról lelógó gazdátlan vezeték, ami miatt nehéz volt az emléktábla megfelelő helyét megtalálni. Csenki Éva azonban nem adta fel, mindent megtett álma megvalósulásáért, s most könnyek között nézte az emléktáblát, melyről édesapja bölcs időskori arca tekintett le a megjelentekre. Az emléktáblát Barabás Márton Munkácsy-díjas festő és szobrászművész készítette. Ő is jelen volt az eseményen.

1950-ben azért költözött a Csenki család Budapestre, ebbe a lakásba, mert Csenki Imrét felkérték, alapítsa és szervezze meg a Magyar Népi Együttes Énekkarát, és legyen annak karnagya, művészeti vezetője. A felkérés nagy kihívás volt számára, el kellett fogadnia, bár Debrecenhez szoros és mély érzelmi és szakmai szálak kötötték. Ő szervezte meg a debreceni Református Kollégium Vegyeskarát és a kórussal hatalmas sikereket aratott szűkebb hazánkban, de külföldön is. Olyan ismertté volt a kórus, hogy mindenki Csenki Kórusnak nevezte. Felvállalták Bartók és Kodály műveinek népszerűsítését, de klasszikus és egyházi műveket is énekeltek. Ezt a hagyományt folytatta a Magyar Népi Együttes élén is. Csenki Imre Kodály-tanítvány volt, a Mester már tanítványaként is felfigyelt tehetségére, kapcsolatuk később őszinte barátsággá alakult. Kodály Zoltán Csenki Imre kérésére komponálta a Kórus részére a Kállai kettős című darabját, mely az Együttes klasszikus nyitószámává, Himnuszává vált. Csenki Imre a Kórus részére csaknem 600 darabból álló repertoárt állított össze, és ezzel felléptek hazánkon kívül a Szovjetunióban, Belgiumban, Prágában sőt Pekingben is, öregbítve Bartók Béla és Kodály Zoltán és a Kórus  hírnevét. Elkötelezett Kodály-tanítvány volt, a Zeneakadémián  tanított ő is. Munkásságát 1952-ben  Kossuth-díjjal, 1957-ben a Munka Érdemrend Arany fokozatával ismerték el. 1957 után azonban a hivatalos kultúrpolitika félreállította. Kisebb feladatokat még kapott, de a Kórust nem vezethette, a zeneoktatást nem folytathatta. Ez a tilalom azonban otthonára nem vonatkozott, így tanítványait rendszeresen fogadta barátságos otthonában és ott foglalkozott velük. A karnagyi feladatok csökkenése után a zeneszerzés felé fordult. 1973-ban mutatták be a Cigányok című operáját, a gyerekek számára daljátékot írt, A tücsök és hangya címmel, több mint 20 kórusművet és kantátákat szerzett.

Két évtized felfelé ívelő majd megtört – de így is gazdag és termékeny –   életpályája 1998. július 15-én ért véget.  Ezt követően életműve az utódokra bízatott. Emlékét szeretettel ápolják a mai napig Budapesten, de szülővárosában, Püspökladányban is.

Budapest, 2017. február 13.

 

Dr. Pánti Irén

*

Fotó: A püspökladányi Csenki Imre Művészeti Iskola Facebook-oldala (köszönöm a fotót az iskolának)

*

Csenki Imre életéről és munkásságáról korábbi könyvajánlóknál olvashatnak (ITT) és (ITT). A Csenki-kórusról pedig (ITT)! Jubileumi Csenki-kiállítás volt Püspökladányban, részletek (ITT)!

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

05

Konferencia a hadisírgondozásról

.
Harmadik alkalommal találkoztak a szakemberek és a szakterületet segítő civil szervezetek képviselői a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban 2016. december 14-én, kedden.
A Püspökladány Anno helytörténeti honlap nevében tisztelettel köszönöm a szervezők meghívását, ahol sajnos idén betegség miatt nem tudta képviseltetni magát a katonaősök emléke ápolását fontosnak tartó püspökladányi honlap.
.
Megyaszai Szilvia szerkesztő
*
*
Tavaly viszont a Püspökladány Anno is ellátogatott a munkaértekezletre: Minisztériumi rendezvényen járt az Anno
 ***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2016.11.18.

 

 

A püspökladányi Kálvin Téri Általános Iskola “Olvasom. Értem!” címmel megyei szövegértő versenyt hirdetett meg 2016. november 18-ára. A rendezvényre több településről számtalan gyermek érkezett, akik a reggeli órákban izgatottan várták a püspökladányi verseny kezdetét.

A szövegértő verseny témája Püspökladány és a Sárrét életének bemutatása volt, melynek kísérőrendezvényén a Püspökladány Anno honlap is képviseltethette magát, a Karacs Ferenc Múzeum és a Dorogi Márton Városi Könyvtár intézményekkel együtt. Ennek keretében – a gyermekekkel és kísérőikkel zsúfolásig megtelt tornateremben – időszaki bemutató kapott helyet a múzeum, a könyvtár és a helytörténeti honlap gyűjteményéből, valamint „Püspökladány régmúltja képekben” címmel vetítés zajlott a honlap szerkesztésében. A tornateremben berendezett kiállításon a Kálvin Téri Általános Iskola tanulóinak rajzai és Bendéné Borsos Anikó tanárnő gyűjteménye is helyet kapott.

8

A szövegértő verseny ünnepélyes megnyitóján Pató Józsefné igazgatónő köszöntötte a megjelenteket, majd Dombi Imréné polgármester nyitotta meg a rendezvényt. A köszöntőkben a verseny több évre visszanyúló múltjáról és Püspökladány történetéről, életéről hangzottak el méltatások. A rendezvény díszvendégeit és elnökségét, a versenyzőket és kísérőiket a Sárréti Népi Együttes, valamint a Tádé néptáncegyüttes tagjai nyűgözték le műsorukkal. A szövegértő versenyt különböző szabadidős programok követték (népi játékok, kézműves foglalkozások, városi szekerezés, előadás) a versenyfeladatok javítása alatt. A tartalmas napot összegzés és az eredményhirdetés, díjkiosztó zárta.

1-puspokladany-anno-honlap

A Püspökladány Anno helytörténeti honlap Iskola egykor, Püspökladányban című tárlatában „Neves pedagógusaink emlékezete (Dorogi Márton, Kecskés Gyula, Rettegi Istvánné)”, „Egy pedagógus házaspár emlékezete (Némedy István és Hegedűs Magdolna)” és „Iskola békében és háborúban” témakörökből került bemutatásra egy-egy válogatás, a honlap saját és a kezelésében lévő gyűjteményekből.  A múzeum az egykori Sárrét életére jellemző használati tárgyakkal, a könyvtár a sárréti és püspökladányi témájú könyvek bemutatójával, a rendezvénynek helyet adó Kálvin Téri Általános Iskola pedig tehetséges tanulóinak rajzaival színesítette a szövegértő verseny kísérőrendezvényét.

Köszönöm a szervezőknek a részvétel lehetőségét és gratulálok a versenyzőknek az elért eredményekhez!

Megyaszai Szilvia (Püspökladány Anno honlap)

*

 

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2016.06.03.

2016. június 2-án hon- és népismeret órára kapott meghívást a Püspökladány Anno helytörténeti honlap a püspökladányi Erőss Lajos Református Általános Iskolába. Megtisztelő volt a felkérés, melyet a honlap alapító-szerkesztőjeként örömmel fogadtam el. Az 5.A osztály nagy érdeklődéssel fogadta a bemutató-órát, majd lenyűgöző helytörténeti tudásukról adtak tanúbizonyságot a gyermekek. Az őszinte érdeklődés, a helytörténeti ismeretek gazdag tudástára különösen szép ajándék volt honlapunk 4. születésnapjára.

0

Az óra első részében Püspökladány helytörténetének érdekességeiből kaptak ízelítőt az iskolások, s  mesélték el maguk is, miért szeretnek e településen élni.  Ezután közösen ismerkedtünk meg a www.puspokladanyanno.hu webhelyen található Püspökladány Anno helytörténeti honlappal, építve az iskolában nemrégiben megrendezett digitális hét tapasztalataira és az internet-használat elsajátított alapjaira is. Az óra következő részében egy helytörténeti kvíz játékban vettek részt a gyerekek, melyet csoportokban oldottak meg, s együtt ügyesen ötvöztük a történelmet az interaktív tábla, azaz a modern kor vívmányaival. A közös játék nagyszerű eredménnyel zárult, melyért jelképes ajándékokat, egy-egy Püspökladány Anno képeslapot is kaptak az ötödikesek.

Az óra végén eredeti, több mint 100 éves püspökladányi képeslapokat vehettek kézbe a gyerekek, melyeket őszinte érdeklődéssel vizsgálgattak. A honlap gyűjteményébe került néhány régi emléktárgy, dokumentum (pl. palatábla, iskolai díszoklevél) is bemutatásra került.

56

A legnagyobb ajándéknak azt tartom, ha az értékek befogadókra találnak, s a legfiatalabbak is érdeklődve fordulnak saját gyökereik, múltjuk megismerése felé.

Köszönöm a meghívást és a sok szép fotót Bíróné Szabó Brigitta tanárnőnek és az Erőss Lajos Református Általános Iskolának.

Megyaszai Szilvia

**

FOTÓGALÉRIA:

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2016.04.21.

14

*

Hajdúk a Nagy Háborúban kiállítás megnyitója

 

2016. április 20-án került sor a “Hajdúk a Nagy Háborúban” című időszaki kiállítás megnyitójára a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeum Tagintézményben. A tárlat anyagát a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum és a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltára állította össze 2014-ben az I. világháború 100. évfordulójára – elsősorban hajdúböszörményi helytörténeti forrásokból – Kopócs János történész-muzeológus vezetésével. A tárlat anyaga vándorkiállításként kerül bemutatásra a megye több településén, s ennek ötödik állomásaként érkezett el Püspökladányba.

A megjelenteket a helyi Csenki Imre Művészeti Iskola fúvós tanszaka tanulóinak: Tomka János, Tomka Boáz és Tomka Joel gyönyörű játéka köszöntötte.

3 8

Ezt követte Rásó János alpolgármester köszöntője, ki beszédében megemlékezett az I. világháborúban elszenvedett veszteségekről, a háború értelmetlen áldozatairól. Seres László muzeológus tolmácsolta Kopócs Jánosnak, a tárlatot összeállító muzeológusnak a szavait, s tanulmánya segítségével bemutatta a kiállítás anyagát, mely a hajdúböszörményi katonák sorsán keresztül tárta elénk a háború éveit. A megnyitó során Ferenczyné Csáki Annamária tagintézmény-vezető ismertette a Karacs Ferenc Múzeum I. világháborús programtervét – utalva a 2014. évben megrendezett “Nagy Háború a Sárréten” című kiállításra is -, s kiemelten ajánlotta a múzeum következő programelemét, a 2016. május 12-én megrendezésre kerülő I. világháborús konferenciát. Tagintézmény-vezető Asszony legvégül átadta a tárlatot az érdeklődőknek.

28

Az időszaki kiállítás megtekinthető a Karacs Ferenc Múzeum Tagintézményben 2016. június 20-ig.

 

Megyaszai Szilvia

*

FOTÓGALÉRIA:

 

 

“Családtörténetek Püspökladányban” című előadás

A Ladány Televízió rövid összefoglalója a rendezvényről:


A Ladány Televízió 2016. 04. 05-i felvétele.
Köszönet a Ladány TV-nek a közzétételhez való hozzájárulásért!

**

A Városi Könyvtárban 2016. március 30-án megjelent érdeklődők – kik nagy számban töltötték meg a püspökladányi könyvtár olvasótermét – egy lebilincselő előadást hallgathattak meg az Internet Fiesta könyvtári programsorozat keretében. Megyaszai Szilvia honlapszerkesztő „Családtörténetek a Püspökladány Anno helytörténeti honlapon” címmel tartott színvonalas és alapos felkészültségről tanúskodó bemutatót.

00Borítókép

.

A rendezvényt Tányér József intézményvezető nyitotta meg, aki köszöntötte Márkus Gábor alpolgármester és Keserű László jegyző urakat. Megyaszai Szilvia honlapszerkesztő előadásában azt kívánta megidézni, hogyan éltek Püspökladányban az elmúlt században, milyen viszonyok között és milyen problémákkal küzdöttek az emberek, hogyan befolyásolták a sorsukat a különböző helytörténeti és történelmi események.

Szilvia bevezetőjében rávilágított arra, hogyan esett választása egy konkrét püspökladányi családra, történetének bemutatására. A honlapon található közel 150 élet- és családtörténet általános összegzése helyett személyes sorsokkal, emberi történetekkel akarta megismertetni a megjelenteket és azt teljes mélységében, a családtörténeti kutatása eredményeinek bemutatásával tette teljessé. Az előadás témájául  választott püspökladányi Horváth-család történetében a mezőgazdasági jellegű Püspökladány tipikus, sokgyermekes, földművelésből élő család-modelljét ismerhettük meg. A múlt század két világháborúja jelentősen és megkerülhetetlenül határozta meg, alakította a család tagjainak, s generációinak sorsát, mely szintén általános jelenség volt a XX. században. A családfő, Horváth József I. világháborús frontszolgálata és a püspökladányi katonák olasz fronton átélt mindennapjai  kivételes korabeli dokumentumok és ritka magángyűjteményi fotók segítségével elevenedtek meg előttünk. A család története komplex módon, a helytörténeti és  történelmi események szintézisében bontakozott ki, s kronologikus sorrendben tárultak elénk a felkutatott és különböző forrásokból nyert információk. A többek között a Hadtörténelmi Levéltár és Irattárnál, a Bécsi Hadilevéltárnál és az Országos Levéltárnál fellelt dokumentumok, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány, a Nagy Háború blog kezelésében lévő, illetve a további gyűjtők és kutatók által is rendelkezésre bocsátott fotók, a család fényképei és relikviái, a korabeli hadi- és vitézi albumok, egyéb kiadványok és anyakönyvek lapjain található információk sokaságából bontakozott ki előttünk egy püspökladányi család nehéz, dolgos és háború szabdalta élete. Mindezekkel párhuzamosan a vonatkozó történelmi és helytörténeti ismeretek is szerves részét képezték az előadásnak.

5

Az egy órás – érdekes kordokumentumokat és korabeli fotókat felvonultató – és közel 100 diás „diavetítéssel” kísért  színvonalas bemutató során megismerhettük a több, mint egy évig tartó kutatás részleteit is, a felkutatott helyek és források széles tárházát. A bemutatott képek, dokumentumok egy részét most láthatta először közönség! Az elhangzottak alapján sokan meríthettek ihletet és ötleteket saját családtörténeti kutatásaikhoz is.

A szerkesztő végül rövid tájékoztatást adott – képek kíséretében – a Püspökladány Anno honlapon található összes élet- és családtörténetről.

A prezentáció végén megtudhattuk azt is, hogy a bemutatott családtörténethez milyen személyes szálak fűzik az előadót, s hogy tulajdonképpen dédapja történetét kutatta ily lelkesen.

Végül – hogy elragadtatásom ne tűnjön elfogultnak – álljanak itt a rendezvény résztvevőinek, a hallgatóság néhány tagjának véleményei a program Facebook-eseményének oldaláról:

27-1

 

– „Gratulálok ehhez a nagyszerű előadáshoz! A lelkesedésed és az alaposságod példaértékű. Köszönöm, h. láthattalak, hallhattalak!” (Marsiné Fekete Judit)

– „Kedves Szilvia! Mindig öröm, ha tudást kap valaki! Tőled, ma sok olyan ismeret birtokába juthattunk,- mi a két “egykori ladányi” -, amit a Te kutatómunkád nélkül sohasem tudhattunk volna meg. Akiket kérdezhetnénk, már örök álmukat alusszák, így különösen fontos számunkra az, ha a Család bármelyik tagjának életét ismerhetjük meg. A stílusod érthető, a szavaid mögött érezhető a biztos tudás és az elmélyült munka! Nem tudjuk hasonlóval viszonozni, de ha bármilyen történet még eszünkbe jut, sietve megírjuk Neked! Addig is köszönjük, és kívánjuk, hogy legyen erőd és kitartásod a folytatáshoz!” (Némedy József és Szűts Tamás)

– „Az előadás remek volt, ismét megmutatta magát a “civil” szféra! Köszönjük Szilvia!” (Biró Ferenc Mihály)

– „Már a következőt várom!  Szívből gratulálok! Nagyon szépen felkészült, színvonalas előadás volt!” (Czibere Edit)

– „Szuper előadás volt!!! Szívből gratulálok, Szilvi!!!” (Tóth Irén)

 – „Ez egy nagyon jó, nívós és lebilincselő előadás volt, mely rengeteg gyűjtőmunkát tükrözött.” (Gali Ilona)

.

Szívből gratulálok, nagyszerű előadás volt! Alapos, precíz, színvonalas, ahogy azt az előadótól már megszokhattuk! Örülök, hogy ott lehettem és én is befértem a terembe!

 

Burzukné Szilágyi Edit

*

 

Fotók: Burzukné Szilágyi Edit, Czibere Edit, Megyaszai Rita

FOTÓGALÉRIA:

(Nem tartalmazza az előadás teljes diasorát!)

Fotók: Burzukné Szilágyi Edit, Czibere Edit, Megyaszai Rita

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2016.03.06.

Bizonyos rendezvényekről, szakmai konferenciákról – melyeken a Püspökladány Anno honlap, annak szerkesztője is részt vett – a honlap téma szerinti rovataiban olvashatnak beszámolót, de olvasóink kérésére itt egy összefoglaló az elmúlt 4 évről. A beszámolók a sorokra kattintva olvashatóak.

A Püspökladány Anno honlapnak nem elsődleges célja a rendezvényeken, konferenciákon, emléküléseken való részvétel, de mindig örömmel fogadta a megtisztelő felkéréseket és meghívásokat, melyeknek lehetőségei szerint igyekezett is eleget tenni. A további lehetőségek függvényében időnként más rendezvényekre is ellátogatott, s a szerkesztő erről szóló beszámolói a honlapon is megtalálhatóak, az alábbiak szerint.

6

.

Rendezvények, ahol résztvevőként, előadóként vett részt a Püspökladány Anno honlap

.

Püspökladány várossá avatásának 30. évfordulója alkalmából rendezett emlékműsoron elhangzott előadásunk (2016.01.27.)

.

“A Nagy Háború hatása a mindennapok kultúrájának változására” című konferencián számolt be a Püspökladány Anno honlap szerkesztője, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (2015.11.27.) 

.

Bemutatkozott a Püspökladány Anno helytörténeti honlap és digitális gyűjteménye is a püspökladányi értéktár rendezvényen (2015.10.07.)

.

A Honvédelmi Minisztérium munkaértekezletére kapott meghívást a Püspökladány Anno honlap szerkesztője, Budapesten (2015.03.04.)

.

Beszámoló a Püspökladány Anno honlap első jótékonysági árveréséről. Az Idősek Otthonában jártunk (2014.12.22.)

.

A “Nagy Háború a Sárréten” című kiállítás megnyitóján jártunk, melynek megrendezéséhez a Püspökladány Anno honlap is hozzájárult tárgyi emlékeinek felajánlásával (2014.06.28.)

.

A püspökladányi gyűjtőmunka tapasztalatai a „Világháború, társadalom, emlékezet” című tudományos konferencián, a Politikatörténeti Intézetben Budapesten (2014.09.23.)

.

A Múzeumok Éjszakáján mutatkozott be indulása után a Püspökladány Anno honlap (2012.06.22.)

*

További rendezvények, melyeken érdeklődőként vett részt a Püspökladány Anno honlap

*

“Püspökladány régészeti emlékei”, a Déri Múzeum munkatársainak előadása (ÚJ!) (2016.03.05.)

.

„Ahol a vasút múltja végleg otthonra lelt”, avagy civil vasúttörténeti kiállítás Püspökladányban (2015.12.11.)

.

Emlékülés az önkormányzatiság 25. évfordulója alkalmából Püspökladányban (2015.12.10.) 

.

„Elfeledett emlékezet” címmel rendeztek konferenciát Debrecenben az MH 5. Bocskai István Lövészdandár Laktanyájában (2015.11.18.)

.

„Hajdú-Bihar megye az értékek otthona” című konferencia a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat szervezésében (2015.06.11.)

.

Hősök Napi megemlékezés és az „Elfeledett emlékezet – Debrecen első világháborús katonasírjai és temetői” címet viselő digitális dokumentumtár közgyűjteménybe adása, Debrecen (2015.06.01.)

.

“Családfa az iskolában”. Iskolai megyei szövegértő verseny kiállításán jártunk (2014.11.14.)

.

II. világháborús előadás és gyűjtemény Püspökladányban (2014.10.15.) 

.

A „Nagy Háború eseményei, emlékei, hősei” című kiállítás megnyitóján a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 2. Katonai Igazgatási Központjában (2014.07.09.)

.

Karacs Ferenc szobrának leleplezésén jártunk (2014.03.15.)

.

Szűcs Sándor emlékkiállítás megnyitóján jártunk (2013.03.21.)

.

Jubileumi kiállítás a Csenki-családról (2012.11.25.) 

.

Szűcs Sándor halálának 30. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen jártunk (2012.07.03.)

 

***

(A beszámolók a sorokra kattintva olvashatóak. Vékonnyal szedett sorok: Itt jártunk… rovat beszámolói. Vastaggal szedett sorok: különböző rovatokban megjelent beszámolók)

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz