“30 éves Püspökladány” emlékülés – bemutatóval

2016.01.31.

„Város születik”  képes összeállítás


Az itt bemutatott képes összeállítás, prezentáció a “30 éves Püspökladány, Püspökladány várossá avatásának 30. évfordulója” alkalmából, 2016. január 27-én tartott ünnepi emlékülésen hangzott el.  A rendezvényről készült képek az összeállítás második részében láthatóak.

*

“Város születik” című prezentáció
Megyaszai Szilvia – Püspökladány Anno honlap
(Fotó: Dorogi Márton Városi Művelődési Központ)

***

*

I.

“VÁROS SZÜLETIK –

Püspökladány bemutatása a várossá válás éveiben” című prezentáció

Készítette: Megyaszai Szilvia (Püspökladány Anno helytörténeti honlap). A prezentáció, annak részeinek felhasználása a készítő hozzájárulásával lehetséges!

*

 

“Nagy szeretettel köszöntök mindenkit.

Köszönöm a lehetőséget, hogy a Püspökladány Anno helytörténeti honlap szerkesztőjeként e mai emlékülésen bemutathatom a honlap gyűjteményét. Arra, aki Püspökladány város fejlődésének elmúlt 30 évét szeretné bemutatni, nehéz feladat hárul, hiszen a rendelkezésre álló időkeret erre nem ad módot, így inkább azt próbálom bemutatni most dióhéjban, milyen volt Püspökladány 30 éve (az 1980-as évek közepén), amikor várossá vált.

*

Hangsúlyozom, ennek bemutatása sem lehet teljeskörű, de igyekszek korabeli fényképek és tájékoztató adatok segítségével egy kis időutazásra hívni Önöket. Visszatekerve egy képzeletbeli időgép kerekét, tekintsük meg, hogyan nézett ki, milyen is volt Püspökladány akkor, amikor várossá lett.

*

Az ország több, mint 3100 településéből jelenleg csupán közel 350 a város, a többi község, nagyközség. 1986-ban Püspökladánnyal együtt 16 települést nyilvánítottak várossá, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 37/1985. számú határozatával.

*

 

Püspökladány, mint városi jogú nagyközség városi rangra emelése nagy jelentőséggel bírt a település életében, hiszen hosszú időn át tartó felkészülési folyamat eredményeként kapta meg e címet.  Az ünnepi eseményre egy rendezvénysorozattal is készült a település, s egy összefoglaló kiadványt is megjelentetett, melyben Püspökladány gazdasági, egészségügyi, kulturális, oktatási, mezőgazdasági és infrastrukturális helyzetét mutatja be, mely a várossá váláshoz vezetett.

*

E forráskiadvány, egyéb statisztikai kimutatások és a Püspökladány Anno honlapon is megtalálható korabeli fényképek, magángyűjtemények segítségével lássuk, milyen volt Püspökladány település arculata, infrastruktúrája és intézményrendszere 30 éve:

*

Püspökladány körzetközpont település, középfokú regionális központ. A nagyközség várossá fejlesztésével a tanácsi szervek 1971. óta foglalkoztak. Indokolta ezt a település földrajzi fekvése, környezete, gazdasági helyzete, egészségügyi, kulturális, igazgatási vonzásközpont jellege.

*

Középfokú beiskolázási és vasútközlekedési központ jellege messze túlnő vonzáskörzetén. A megyei tanács több alkalommal megerősítette határozatát – utoljára 1980-ban – melyben megállapította, hogy a település tervszerűen, tudatosan készült a várossá nyilvánításra.

*

 A városiasodásról, kommunális ellátásról dióhéjban

*

Sok évtizednek kellett eltelnie ahhoz, mire a vályogházas, föld-utas, ásott kutas település elnyerte a 80-as évek közepére az akkori arculatát.

*

Utcái folyamatosan átépültek, korszerűbb, komfortos családi házak és többszintes lakóházak épültek, gyarapodott a szilárd burkolatú utak, a szennyvízhálózat hossza és a gondozott parkok, zöldfelületek területe.

*

A többszintes lakások építése 1971-től kezdődött meg, 1985-ig kereken 500 telepszerű többszintes, azaz lakótelepi lakás épült meg (1975-ig 72, 1976-80 között 220, 1981-85 között pedig 208 telepszerű többszintes lakás).

*

1987-ig további 252 többszintes lakás átadása volt folyamatban. 1985-ig 1080 új családi ház épült Püspökladányban, 1985-ben 5453 db volt a lakásállomány.

*

A kiépített ivóvízhálózat hossza 77 km hosszú volt, mely behálózta a település egészét. A vízvezeték-rendszer kiépítésével nőtt a lakások közműellátása, 1985-ben 4145 lakás volt rácsatlakozva az ivóvízhálózatra.

*

A szennyvízelvezetés ezzel szemben elmaradt az igényektől, mindössze 682 lakás volt rákapcsolva a szennyvízhálózatra.

*

Az 1960-as évek végére kiépült a település villamosenergia-hálózata, a bővítés az új utcákra terjedt ki. A vezetékhálózat hossza 92 km volt.  Megépült Püspökladányban a hőközpont, melyre a lakótelepi lakások rácsatlakoztatása folyamatosan történt.

*

A település úthálózata ekkor 70 km, melyből 36 km volt szilárd burkolattal lefedve.

*

A település Srtandfürdője látogatott és közkedvelt ezekben az években is, 3 medencével rendelkezett (egy gyógymedence, egy úszómedence és egy gyermekmedence), öltözőkkel, zuhanyzókkal, szociális helyiségekkel.

*

Az úszómedence téliesítése 1980-ban készült el, lebontható műanyag sátorral, melyet az iskolai úszásoktatásban is igénybe vettek.

*

A hírközlést 3 postahivatal látta el. 1985-ben a távbeszélők száma 376, a nyilvános távbeszélők száma 7, melyből 2 volt bekötve az országos távhívási rendszerbe.

*

A belterületen gondozott parkok területe folyamatosan nőtt, 1985-re elérte a 169.000 m2-t. A településen 9 játszótér volt.

*

Érdekesség: A 80-as évekre is jellemző társadalmi munka végzésének hagyománya alakult ki Püspökladányban. A település lakói, a társadalmi és tömegszervezetek jelentős eredményeket értek el e téren. Kiemelkedő volt a Sportcsarnok építésénél, útépítéseknél, járdaépítéseknél végzett társadalmi munka értéke. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értékével 1984-ben Hajdú-Bihar megyében Püspökladány a második helyezést érte el.

*

Az 1980-as évek településarculatát is meghatározták templomaink, a református és a római katolikus templom.

 

*

Gazdaságról dióhéjban

*

Püspökladány városi jogú nagyközség teljes közigazgatási területe 18.500  hektár, belterülete 920 hektár volt.

Ezekben az években a foglalkoztatást tekintve Püspökladányban nagyjából egyforma súllyal szerepelt a mezőgazdaság, az ipar és az egyéb ágazatok. A gazdasági erőt tekintve a mezőgazdasági termelés a meghatározó, az aktív keresők 27 %-a dolgozott ebben az ágazatban.

*

A mezőgazdaságban két termelőszövetkezet volt ekkoriban meghatározó (a November 7. és a Zöldmező MGTSZ, melyek azonban 3 főágazatban tevékenykedtek: a növénytermesztés, az állattenyésztés és ipari tevékenység /vegyi üzem/).

*

A mezőgazdaságban említhető továbbá az Erdészeti Tudományos Intézet Tiszántúli Kísérleti Állomásának tevékenysége (a szíkfásítások tudományos módszereinek kidolgozásával és gyakorlati alkalmazásával), az Állami Gazdaság, valamint a kevés magángazdaság is.

***

*

Püspökladányban az ipari üzemek átlagos állományi létszáma 1984-ben 1542 fő volt, mely a 1970-es évektől kezdve lett meghatározó ágazat.

*

Régi és meghatározó ipari üzemnek a MÁV Fatelítő üzeme számított.

*

Jelentős volt ebben az évtizedben – hangsúlyozom a teljesség igénye nélkül – a Kéziszerszámgyár gyáregysége, valamint a HB-megyei Vegyesipari Vállalatok vasüzeme és gombüzeme. Ipari üzemek sorába tartozott a Költségvetési Üzem és a Hamvas-Sárréti Vízgazdálkodási Társulat.

*

 Az ipari üzemek sorába tartozott a Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat (Gépállomás), illetve a vegyes profilú Fa-Fém és Építőipari Szövetkezet is.

*

A Háziipari Szövetkezet, a Berettyóújfalui Ruhaipari Szövetkezet és az Alföldi Nyomda püspökladányi telepén jelentős női munkaerőt foglalkoztattak.

*

Ebben az ágazatban legjelentősebb – a település vasúti csomópont jellegéből következően – a MÁV Körzeti Üzemfőnökség, mely irányítása alatt több, mint 2000 fő vasúti alkalmazott állt, ebből 1100 körüli volt a püspökladányi lakosok száma.

***

*

Az egyéb ágazatban a szolgáltatás és a kereskedelem volt a meghatározó tényező (a Haladás ÁFÉSZ mellett volt Sütőüzem, Ruházati Kisker Vállalat, ÁFOR üzemanyagtöltő kút, TIGÁZ gázcseretelep stb).

*

A kereskedelemben közel 500 fő helyi lakos dolgozott, összesen 90 kereskedelmi egység állt a lakosság szolgálatában.

*

A szolgáltató szervek területi egységei az 1960-as évek végére alakultak ki Püspökladányban, a 80-as években is működött a Tiszántúli Áramszolgáltató, a Víz és Csatornamű, a Szolgáltatóipari, vagy a Kéményseprő Vállalatok püspökladányi kirendeltségei. Néhány szövetkezet mellett 120 kisiparos végzett lakossági szolgáltatást.

A felsorolás természetesen nem teljeskörű, ezt hangsúlyozom!

1985. január 1-én 6718 fő az aktív keresők száma, (állandó népessége 1980-ban: 16.634 fő).

*

Egészségügyről dióhéjban

*

1984-ben született meg az Egyesített Egészségügyi Intézmény, mely ekkor szervezte egybe a Rendelőintézetet, a körzeti egészségügyi szolgálatot, a védőnői szolgálatot, a 3 telephelyen működő szociális otthonokat, az Egyesített Szociális Intézményt, a házi szociális gondozást és a bölcsődét.

Az Egyesített Egészségügyi Intézmény biztosította a lakosság gyógyító-megelőző alapellátását, s szakellátást nyújtott Püspökladány és vonzáskörzete részére. A szakorvosi rendelőintézet 55.000 fő járóbeteg ellátását végezte, 28 munkahelyen, 24 szakorvossal.

*

Az új Bölcsőde-épület 1983-ban épült meg, 40 férőhellyel. A 3 szociális otthon Püspökladányban, Bárándon és Hosszúháton működött, összesen 205 férőhellyel.

*

Oktatásról dióhéjban

*

I.) Püspökladányban az 1980-as évek közepén 3 óvodai intézmény működött, mely a korábbi Óvodaigazgatóság bontásával jött létre (1983-ban). Az I. számú Óvodai intézményhez tartozott a Bajcsy utcai óvoda, az Úttörő utcai, a Zrínyi úti és a Mező Imre úti óvoda. (Itt összesen 14 csoportban 420 gyermeket gondoztak.)

*

A II. számú Óvodai intézményhez tartozott a Jog utcai óvoda, az Árpád utcai és a Honvéd utcai Óvoda. (9 óvodai csoportban 210 férőhely.)  A III. sz. Óvodai intézmény a Karcagi úti és a Ruhagyári óvodát foglalta magába (6 csoporttal és 145 férőhellyel).

*

II.) A településen 3 általános iskola működött, felszerelt szaktantermekkel, tornateremmel, bitumenes pályákkal.

A Petőfi Sándor Általános Iskolának 1985-ben 1045 tanulója volt, és 3 különböző épületegyüttesben működött.

1982-ben épült meg a Bajcsy Zs. utcai épülethez a konyha és az ebédlő, ezzel szűnt meg a váltott tanítás az intézményben. Az Újtelepen és a kisegítő tagozaton is folyt oktatás, működött a Dolgozók Iskolája.

*

A Zója Általános Iskola 24 tanulócsoportjába, több mint 700 gyermek járt, s az 1975-ben épült új, tornatermes, iskolaépület biztosításával itt is megszűnt a váltott tanítás.

*

A Petritelepi Általános Iskola 450 tanulója 16 tanulócsoportban tanult.

*

III.) A településen két középiskola működött.

Az 1963-ban elkészült épületben működött a közös igazgatású Karacs Ferenc Gimnázium és Ruhaipari Szakközépiskola. 10 gimnáziumi és 8 ruhaipari szakközépiskolai osztályban több, mint 500 diák tanult, s a Hősök terén álló kollégiummal rendelkezett.

*

A 123. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet 1969-től működött önálló intézményként.  1985-ben 13 szakmában 546 tanuló tanult.

A Szakmunkások Szakközépiskolájában 120 felnőtt hallgató tanult tovább, a szakmákra való felkészítés tanműhelyekben történt.

*

IV.) A települési Zeneiskola 1963-tól működött önálló intézményként, 1985-ben 15 féle tanszakon 300 fő tanuló tanult. Zenekarai, együttesei országos sikereket értek el.

*

Művelődésről dióhéjban

*

1952-ben kezdte meg működését Püspökladányban a művelődési ház (Móricz Zsigmond Járási Kultúrház néven), akkor még a Petőfi utcán, mely a korábban is működő egyesületek és körök összefogását is céljául tűzte ki. Az ifjúsági klubok, és a pávaköri mozgalmak mellett az amatőr művészeti mozgalmak is kiemelt támogatást kaptak.

Az 1970-es évektől olyan nevek váltak ismertté, mint például a Veritas (ladányi irodalmi színpad), a püspökladányi képzőművészeti kör, vagy az Ifjúsági Klub, melyek országos sikereket értek el, és meg kell említenünk természetesen az akkor már nagy múlttal rendelkező és országosan elismert Sárréti Népi Együttest is.

A művelődési központ ezen épülete 1976-ra épült fel, s tovább szervezte a település kulturális életét.

*

A korábbi épület ifjúsági házként üzemelt tovább, s a felújítást követően 1985-től lett székhelye többek között a Központi Ifjúsági Klubnak, s más ifjúsági szervezetnek.

*

A felnőtt, illetve a gyermekkönyvtár szintén a művelődés központjának számított, nemcsak könyv, hanem jelentős hanglemez, folyóirat, és diafilm állományával.

*

A Karacs Ferenc Múzeum 1978. óta működik önálló intézményben, mely a Rettegi Istvánné tanárnő alapította iskolamúzeumból nőtt ki. Állandó kiállítása a sárrét néprajzát mutatta be, mely új színfoltként jelentkezett a település életében.

*

A település sportélete szintén eredményes és mozgalmas volt a 80-as években is, számtalan sportág és szakosztály képviseltette magát, valamint az iskolai tornatermeken és sportpályákon kívül az uszoda és a sportcsarnok is tere volt a helyi sportéletnek.

*

Így nézett ki Püspökladány 30 éve, mikor várossá vált. A bemutató nem törekedhetett a teljességre, de igyekeztem az élet minden területéről, a település életéből, korabeli arculatának részleteiből példákat meríteni.

*

Most pedig elevenítsük fel néhány fotó segítségével 1986. január 10-ét, amikor megtartották a városavató ünnepséget, melyen várossá kiáltották ki Püspökladányt.

A rendezvény meghívója:

*

A várossá válás alkalmából kiadott emlékek (kártyanaptár, emléklap):

*

“Püspökladányért” emlékplakett, melyet a városavató ünnepi tanácsülésen adtak át a kitüntetetteknek:

– Dr. Szűrös Mátyás MSZMP KB-titkárnak, országgyűlési képviselőnek

– a városi KISZ-bizottság képviselőjének

*

Városavató ünnepi tanácsülés, 1986. január 10.:

Dr. Matolcsi Lajos tanácselnök és Dr. Szűrös Mátyás országgyűlési képviselő ünnepi köszöntő beszédei:

A várossá válás oklevelének átadása-átvétele:

A rendezvény résztvevői, a meghívott vendégek, a település lakossága:

Az ünnepi rendezvényről készült jegyzőkönyv első lapjai:

*

Röviden eképpen szerettem volna megidézni, bemutatni Püspökladányt, azokban az években, amikor várossá vált, s melynek e szép, kerek évfordulóját ünnepeljük idén.

*

*

A bemutató során a Püspökladány Anno honlapon megtalálható, a püspökladányiak által őrzött magángyűjteményi fotókat, emléktárgyakat hívtam segítségül. A fényképek tulajdonosainak, az emléktárgyak felajánlójának köszönöm ezek rendelkezésre bocsátását, nevük a prezentációban is feltüntetésre került. További korabeli fotók, kiadványok, emléktárgyak, valamint egy korabeli, Magyar Televízióban levetített híradórészlet megtekintéséért kérem, keressék fel a honlapot, melynek gyűjteménye hamarosan bővítésre kerül e témában!

Köszönöm a figyelmet!”

.

Fényképek:

– Bene Zoltánné

– Biró Ferenc Mihály

– Boruzs Andrásné

– Deme Éva

– Egyesített Óvodai Intézmény

– Kasza András

– Kárai Lajos

– Keserű Imre

– Dr. Keserű Zsolt

– Megyaszai Szilvia

– Szilágyi Edit

 

Felhasznált irodalom:

–           Püspökladány 1986.

–           Városépítés Kiskönyvtára 86/1.

–           statisztikai adatok

.

 Összeállította, szerkesztette: Megyaszai Szilvia

*

Az itt bemutatott prezentáció a “30 éves Püspökladány”, Püspökladány várossá avatásának 30. évfordulója alkalmából, 2016. január 27-én tartott ünnepi emlékülésen hangzott el. A prezentációt készítette: Megyaszai Szilvia (Püspökladány Anno helytörténeti honlap). A prezentáció, annak részeinek felhasználása a készítő hozzájárulásával lehetséges!

***

*

II.

A 2016. január 27-i emlékülés, ünnepi műsor fotói:

(Fotók: Püspökladány Anno honlap)

“30 éves Püspökladány” elnevezésű, Püspökladány várossá avatásának 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepi emlékülésre 2016. január 27-én került sor Püspökladány  Város Önkormányzata szervezésében, a Dorogi Márton Városi Művelődési Központban. Az ünnepség változatos programját Bodó Sándor országgyűlési képviselő és Dombi Imréné, Püspökladány város polgármesterének ünnepi köszöntője nyitotta meg. Az ünnepi emlékműsor résztvevői: Rácz Dóra (népdal), Kőhalmi Máté (vers), Kenderkóc Hagyományőrző Egyesület (néptánc), Tádé Néptáncegyüttes (néptánc), Csenki Imre Alapfokú Művészeti Iskola: Bódiss Miklós (cselló) és László Bernadett (zongora). Településtörténeti előadások: Seres László (Karacs Ferenc Múzeum) és Megyaszai Szilvia (Püspökladány Anno helytörténeti honlap).

  

***

*

III.

Korabeli híradó-részlet, fotók, emléktárgyak, kiadványok

1986-ból:

A képre kattintva érhető el a gyűjtemény:

*

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz