Erőss-nap 2017.

2017.05.26.

34

*

Helytörténet az iskolában

Névadójukra és az iskola újraalapítására emlékezve idén is megrendezték az Erőss-napot a helyi református iskolában

 

Püspökladányban 2011. május 22-én indította újra a helyi Református Egyházközség a több évszázados múltra visszatekintő református iskolai oktatást, ekkor született meg ugyanis a presbiteri határozat a helyi református iskola újraalapításáról. E napot azóta minden évben megünneplik, s Erőss-nap néven megemlékezésre, osztályterem-avatásra és iskolai vetélkedőre, programsorozatra kerül sor. Ebben az évben az iskola névadójának tiszteletére megrendezett Erőss Lajos napon a reformáció 500 éves évfordulója előtt is tisztelegtek a diákok.

7

A püspökladányi református iskolai oktatás megszervezésének pontos ideje ismeretlen, az eddig ismert legrégebbi feljegyzés a Tiszántúli Református Egyházkerület irattárában található dokumentum szerint 1592-ből származik, bár maga az iskolaszervezés és alapítás korábbi időre tehető. A településen a népiskolai oktatás azóta is folyamatos volt, mely az államosítással szűnt meg, ezután kezdték meg működésüket az általános iskolák.

Az újraalapított református iskola 6 éve, indulásakor vette fel az egykori püspökladányi lelkész és püspök, Erőss Lajos nevét.

*

1-2 Erőss LajosErőss Lajos (1857-1911) református lelkész, tiszántúli egyházkerületi püspök, tanár, a genfi egyetem tiszteletbeli doktora

Iskolái elvégzése és több éves lelkészi szolgálata után 1893-1899 között Püspökladányban látta el lelkészi feladatait, ahol nevéhez számos oktatási, kulturális, szociális érdem kapcsolódott, s kinek – püspöksége alatt – nagy szerepe volt a Debreceni Egyetem megszervezésében is. Püspökladányban támogatta többek között a helyi földnélküliek földszerzésre irányuló mozgalmát (1894-95), kezdeményezésére új iskolaépület épült (1895), megalapította és szerkesztette Püspökladány első közéleti újságját, helyi lapját (1896-97), valamint kezdeményezésére a helyi református egyház új harangok öntését valósíthatta meg (1896). 1908-tól a tiszántúli egyházkerület püspöke lett, melynek csak váratlan halála vetett véget 1911-ben. Végrendelete szerint Püspökladányban helyezték örök nyugalomra, sírja a mai köztemetőben található. Életéről bővebben ITT , további munkásságáról ITT olvashat.  

 *

Az évforduló napján, 2017. május 22-én került sor – a gyülekezeti terem falán 1990-ben elhelyezett –  Erőss Lajos emléktáblának, majd a püspökladányi köztemetőben a püspök síremlékének megkoszorúzására, az iskola pedagógusainak és tanulóinak képviselői, valamint Pella Pál lelkipásztor jelenlétében.

6

A bensőséges megemlékezéseket egy különleges esemény követte az oktatási intézményben. Az iskola részére 1936-ban öntetett –  majd 1948 után eltűnt, 1977-ben a MÉH-telepről visszavásárolt, s azóta a lelkészi hivatalban őrzött – majd 2016. szeptember 1-től ismét eredeti helyén, az iskolában felszerelt iskolacsengő ünnepélyes megszólaltatására került sor, az iskola összes tanulójának jelenlétében. Az iskolacsengő viszontagságos történetét Pella Pál tiszteletes úr ismertette a tanulókkal, melyet mostantól emléktábla is őriz az intézmény falán, a csengőt pedig Mosolygó Lajos egyházgondnok szólaltatta meg elsőként.

11

12

Majd a több éve tartó hagyományt követve az iskola egyik tantermének ünnepélyes névadására került sor. Az iskola fennállása óta minden évben nevet kap egy osztályterem, melyet olyan pedagógusról, vagy lelkészről neveznek el, akinek munkássága szorosan kapcsolódik Püspökladány életéhez. Ily módon került megörökítésre az elmúlt években Erőss Lajos (lelkész, püspök, tanár), Karácsony Sándor (pedagógus, író), Kiss Ferenc (lelkész, esperes, teológus), Kecskés Gyula (tanító, helytörténet-kutató), a „templomépítő” Bethleni Dániel (lelkész) neve, s ezt követte idén id. Csenki Imre néptanító neve is.

*

01 Id. Csenki ImreId. Csenki Imre néptanító Hódmezővásárhelyen született 1886. december 25-én. Tiszaszentimréről 1909. november 2-án került Püspökladányba, mint a Darányi-telepi református iskola tanítója, ahol nyugdíjba vonulásáig tanított (s mely iskolát az Ő tanítása és ottlakása után Csenki Iskolának neveztek el). Kiváló néptanító és népművelő volt, aki felkarolta és szervezte Püspökladány kulturális életét, annak legmeghatározóbb szereplőjévé vált. Közel 50 éven át szervezte és vezette a település számtalan színjátszó-csoportját, énekkarokat, dalárdákat szervezett és megannyi zenekart, köztük helyi szimfonikus zenekart is alapított és vezetett. Több évtizedes munkássága alatt előbb gyermekszínjátszó-csoportokat, majd felnőtteket tanított be, számtalan több-felvonásos darabot vitt színpadra. A fiatalok hegedű- és zongoraoktatását több évtizeden át egyedül látta el a településen.  Csenki Imrének két fia született, a Kossuth-díjas karnagy, zeneszerző ifj. Csenki Imre és a tragikusan fiatalon elhunyt cigányfolklór-kutató Csenki Sándor. Id. Csenki Imre 1962. december 15-én hunyt el, sírja a püspökladányi köztemetőben található.

További információ ITT olvasható.

*

Az Erőss-nap során az iskola tanulóinak és pedagógusainak képviselői id. Csenki Imre sírját is megkoszorúzták a helyi köztemetőben.

A nap a méltó megemlékezéseket követően egyház- és helytörténeti, iskolatörténeti rendezvényekkel folytatódott.  Az iskola pedagógusai korosztályonként eltérő, iskolai és iskolán kívüli feladatokkal készültek a diákok számára. Az alsós osztályok tanuló-csapatai akadályverseny keretében mérték össze tudásukat a témában, a felsőévesek városismereti sétát tettek, s a település egykori oktatási intézményeit keresték fel különböző feladványok alapján. A 8. osztályos tanulók az iskola életében először megrendezett iskola- és egyháztörténeti versenyen vettek részt, melyben egy-egy felkért felnőtt csapattag is támogatta a gyerekek munkáját. A Borsosné Lekvár Erika igazgatónő és Bíróné Szabó Brigitta tanárnő által összeállított verseny témája változatos, ugyanakkor hagyományokra épülő volt, s intelligens módon ötvözte a történelmet a modern kori technikai eszközök használatával. A csapatok bemutatták saját készítésű kisfilmjeiket is, melyek az egykori püspökladányi iskolák és a templom (épülete, orgonája, harangjai, szószéke és úrasztala) történetét dolgozták fel. A gyerekek játékos formában adhattak számot – többek között – Püspökladány egykori tanítóival, lelkészeivel, hajdani iskoláival, a helyi templommal és a reformációval kapcsolatos tudásukról.  Az intézmény idén is méltó módon idézte meg Püspökladány s az iskola múltját, s állított emléket a hely- és egyháztörténeti jelentőségű személyeknek, eseményeknek és létesítményeknek. A versenyt szakértő zsűri értékelte.

38

A helytörténet iránt elkötelezett lokálpatriótaként boldogsággal és büszkeséggel töltött el a gyerekek, a jövő generációjának érdeklődése, tudása, és szeretete lakóhelyük, s annak története iránt. A 8. osztályos diákok versenyének egyik felkért felnőtt csapattagjaként örömmel tapasztaltam azt is, hogyan őrzi meg és építi be az iskola a gyermekek nevelésébe szülőhelyük történelmének ismereteit, s mennyire fontosnak érzi a múlt értékeinek, emlékeinek gondozását is.

Megyaszai Szilvia

*

FOTÓGALÉRIA:

 

(Fotó: Megyaszai Szilvia, kezdőkép: Erőss Lajos Református Általános Iskola)

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz