Reformáció 500.

1

*

2017. május 12-én került sor a Karacs Ferenc Múzeum Tagintézményben a reformáció 500. évfordulója alkalmából összeállított „1517-2017. Püspökladány és a reformáció” című tárlat megnyitójára. A tárlat anyaga a helyi múzeum gyűjteményéből, a Püspökladányi Református Egyházközség és helyi lakosok felajánlásaiból, János István merített papírra készült könyvnyomataiból, valamint Dr. Millisits Máté művészettörténész gyűjteményéből állt össze.

9

A nagyszámú érdeklődő közönséget Ferenczyné Csáki Annamária tagintézmény-vezető köszöntötte, ki örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy intézményük lehet e nagy érdeklődésre számot tartó közös kiállítás házigazdája. Elmondta, hogy a kiállítás ötletét 2016-ban, a reformáció 500. évfordulójára készülődve Pelláné Ábrám Anikó tiszteletes asszony javasolta számukra, s a tárlat összeállításában, a koncepció kialakításában is sok segítséget kaptak a Püspökladányi Református Egyházközségtől, Pelláné Ábrám Anikó és Pella Pál lelkipásztoroktól.

8

A köszöntőbeszédek előtt az Erőss Lajos Református Általános Iskola szülői kórusa adta elő műsorát, Nagy-Fekete Zsuzsanna karvezető közreműködésével. Előadásukban felcsengett többek között – Osváth Viktor feldolgozásában – az „Erős vár a mi Istenünk” kezdetű dicséretet.  Berde Márton, az iskola 8. osztályos tanulója Szalay Mihály: A nagy évfordulón című költeményét adta elő. Az elhangzott vers pontosan 100 évvel ezelőtt íródott, a reformáció 400. évfordulója alkalmából, de sorai ma is átütő erővel hatottak.

A Püspökladány és a reformáció című tárlaton Bodó Sándor országgyűlési képviselő és Rásó János Püspökladány város alpolgármestere mondtak köszöntő beszédeket. Bodó Sándor kiemelte a reformáció 500. évfordulója megünneplésének fontosságát, a hitnek az emberek életében betöltött pozitív és különleges szerepét.  Rásó János hangsúlyozta többek között a református vallás és egyház több évszázadon át tartó szerves kapcsolatát a település lakosságával, s hogy a város mindig  fontosnak tartotta hitközségeinek támogatását.  Mindketten egyetértettek abban, hogy a reformáció megjelenése után az egyházközség élete még szorosabban egybeforrt a település életével, s így különösen fontos a helyi megemlékezés.

21

A kiállítást Dr. Fekete Károly a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg, ki nyitó gondolataiban örömét fejezte ki a tárlat megrendezése kapcsán, s a reformáció elmúlt 500 évének főbb pilléreire hívta fel a megjelentek figyelmét. Püspök úr bevezetőjében elhangzott, hogyan képes a múzeum e tárlat idejére templommá válni, hogyan képes megtölteni a hit a tereket a templom falain kívül is, s hogy a kiállított tárgyak hogyan képviselik magát a református hitéletet.

Luther Márton és Kálvin János küldetésének jelentőségét ismertetve hangsúlyozta azt is, hogy munkásságuk egy nagy út kezdetét jelentette, mely 500 éve töretlen, s azóta is Isten áldásával kísért.

Fekete Károly püspök méltatta Püspökladány egykori neves lelkipásztorainak nevét és érdemeit. Elsőként Erőss Lajosét, ki nemcsak a püspökladányi református általános iskola névadó lelkésze volt, akinek nevéhez Püspökladányban számtalan oktatási és szociális érdem is kapcsolódik, hanem későbbi püspöksége alatt nagy szerepe volt például a Debreceni Egyetem megszervezésében is.

16

Püspök úr kiemelte továbbá a püspökladányi lelkészek sorából Kiss Ferenc egykori lelkipásztort, aki a református diakónia egyik legjelentősebb magyarországi szervezőjeként vált ismertté. Lelkész, esperes, teológus,  a Debreceni Egyetem első rektora és a Kar dékánja is volt, s 14 év püspökladányi szolgálata alatt számtalan szociális tevékenység is kapcsolódott a nevéhez (például a püspökladányi földigénylők élére állva képviselte a földnélküliek érdekét a kormányzat előtt).

Püspök úr beszélt a reformáció és az oktatás szoros kapcsolatáról, hogy e téren mit köszönhetünk Luther Mártonnak, Philipp Melanchthonnak, valamint a wittenbergi egyetem szellemiségének, s hangsúlyozta a református kollégiumok oktatásban betöltött mindenkori meghatározó szerepét. Méltatta továbbá a püspökladányi református hitközség, az igét hirdető lelkipásztor és a presbiterek testületének összetartó erejét, s üdvözölte a több, mint 5 éve újrainduló Erőss Lajos Református Általános Iskolát. Nagy örömmel jelentette be azt is, hogy nemrégiben pénzügyi lehetőség nyílt egy új és modern iskolaépület felépítésére, a helyi református iskolai oktatás bővítésére, mely fejlesztés nemcsak a reformátusok számára, de a település egésze számára hozzáadott értéket képvisel.

38

Ezt követően Pella Pál tiszteletes úr folytatta a nyitó beszédek sorát, ki elmondta, hogy nemcsak a református vallás és egyház, de a helyi egyháztörténet is nagy múltra tekint vissza, s hogy ennek tárgyi, tárgyiasult emlékei jelképesen is őrzik jelentőségét. Véleménye szerint a kiállítás maga is bizonyítja azt a közösségi szellemet, mely az emléktárgyak összegyűjtésén keresztül megnyilvánult, s ami a híveket is összetartja.

18

Tiszteletes úr említést tett az 1551. évben megtartott „püspökladányi zsinatról”,  ahol egykor a Tiszántúl protestáns lelkészei vettek részt. A zsinat egyik kiemelkedő alakja Kálmáncsehi Sánta Márton volt, akit ugyan először kiközösítettek merőben új, kálvinista szemléletű nézetei miatt, később azonban az egyházmegye újjászervezése után, annak vezetőjéül választották meg. Kálmáncsehi lett az első magyar református püspök, a református egyház központja pedig a szomszédos Debrecen lett. A hazai reformáció terjedésének történetében a püspökladányi zsinat tehát méltó helyet foglal el.

Püspökladány 1540-1550 között ismerte meg és fogadta el a reformáció lutheri irányzatát, az 1550-es évektől kezdve pedig a reformáció második, kálvinista irányzata vált elfogadottá településünkön.

5

Tiszteletes úr felhívta a figyelmet a kiállítási tárgyak különleges darabjaira, például az 1666-ban a püspökladányi eklézsiának adományozott kupára (úrasztali edényre), és a kiállított régi toronyórára is. Felhívta a figyelmet továbbá a református templom orgonájára, mely az országban egyedülálló módon és állapotban maradt fenn, s hatalmas eszmei, s ezáltal települési értéket is képvisel.

35

*

A kiállítást ezután átadták a közönségnek, mely 2017. június 20-ig tekinthető meg a helyi múzeumban.

A református templomról és a hozzá kapcsolódó helytörténeti érdekességekről ITT olvashatnak honlapunk összeállításaiból.

 

Megyaszai Szilvia

***

*

FOTÓGALÉRIA:

(Fotók: Megyaszai Szilvia)

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz