Tájszótárak

80 éves a nyelvész (ide kattintva a részletekért)

Egy püspökladányi gyűjtőmunka évtizedes margójára (ide kattintva)

Zilahi: A sárréti í-zés állapota c. könyv (ide kattintva)

*

2014.03.09. (utolsó frissítés: 2016.04.27.)

Püspökladányi és sárréti tájszótárak

 

Most két olyan különleges kiadványt szeretnék a figyelmükbe ajánlani, amire néhányan bizonyára érdektelenül tekintenek majd a cím láttán, de biztos vagyok benne, hogy az „értő fülekhez” mindenképp elérnek! Szó szerint a fülekhez (is)! Mert két olyan tájszótárat ajánlok most olvasásra melyek – elődeink szókészletének jelentésén túl – összegyűjtötték ezek egykori, nyelvjárási kiejtését is. E köteteket nemcsak olvasni, de „hallgatni” is gyönyörűség a helytörténet, s a múlt szerelmeseinek!

A szótárakban olyan szavak kerültek összegyűjtésre, melyek őseink életének még szerves részét képezték, és előfordulhat, hogy ezeken a ma embere már csak kedvesen mosolyog, viszont remélhetőleg a jövő generációit már nemcsak csodálkozásra, de csodálatra is fogják késztetni.

Véleményem szerint nemcsak a régi képek és írott források azok, melyek a múltat megőrzik, s megidézik, hanem a kimondott szó is. Ennek érzékenységét és különlegességét mutatja, hogy míg a fotográfiák, s írott dokumentumok gondosan megőrizhetők s vitrinekben kiállíthatók, bemutathatók az utókor számára, addig a kiejtett szó, s ezek „íze” elszáll, s örökre elvész a feledés homályában. Pedig ezek is múltunk szerves részei és értékes kincsei. Ettől zseniálisak e kiadványok, hogy mindezek megmentésére, s a mai és elkövetkező generációk számára történő átadására vállalkoztak.

Azt gondolom, nem sok település mutathat fel helyi nyelvjárása szókincsét összegyűjtő és bemutató kiadványokat, saját tájszótárat! Püspökladány büszke lehet arra, hogy egy regionális tájszótáron (a Sárréti tájszótár) kívül egy települési tájszótár is napvilágot látott, mely megőrizte őseink helyi nyelvi kincseit! A Püspökladányi tájszótár megjelentetését a Magyar Nyelvtudományi Társaságon kívül megyei és helyi támogatás is segítette.

Míg a Sárréti tájszótár 52 település vonatkozásában őrzi meg az összegyűjtött adatokat (ezek egyike Püspökladány), addig a Püspökladányi tájszótár önmagában 2300-2400 helyi tájszót rögzít.

E kötetek, s nyelvész szerzőjük talán méltatlanul ismeretlenek még a leglelkesebb püspökladányi lokálpatrióták körében is! Ezért kérem, ismerjék meg e különleges könyveket, s szerzőjük elismerésre méltó munkásságát!

*

Nagy örömmel osztom meg olvasóinkkal, hogy Zilahi Lajos: Püspökladányi tájszótár című könyvét a Püspökladányi Települési Értéktár Bizottság írásban benyújtott javaslatom alapján 2016. áprilisában felvette a Püspökladányi Települési Értéktárba.

Megyaszai Szilvia

**

     

**

Zilahi Lajos: Püspökladányi tájszótár

(Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest 2004.)

.

Részlet a könyvből:

„Püspökladány nyelvjárása a közép-tiszántúli nyelvjárástípus tagja, sárréti nyelvjárás: fonémarendszere, szóanyaga is ezt bizonyítja. Legjellemzőbb hangtani sajátossága, hogy megkülönbözteti az e: ë fonológiai ellentétet; gyakori a hosszú magánhangzók zártabbá válása; jellemző a hosszú magánhangzók nagy gyakorisága. A település nyelvjárása Ladány előnyös földrajzi és társadalmi helyzete révén a környező helyi dialektusoktól eltérően hamarabb a köznyelv hatása alá került, de a község, majd a város regionális központ szerepe révén a nyelvjárás folyamatos kapcsolatban maradt sárréti eredetiségével. A szókincs egy rétege itt is természetesen pusztult. Ladány határának déli, délkeleti részével közvetlenül kapcsolódott a Berettyó sárrétjéhez, napjainkra azonban az írásos anyagokban megőrzött földrajzi neveken túl szinte semmit nem őriz már a vízi világ sajátos szóanyagából. A hajdani nyelvjárási szókincsnek ez a rétege egy évszázad alatt teljesen elpusztult.

A nyelvjárás mai szókincse a hagyományos népire megy vissza. Ez is arra a valós Sárrét-képre utal, amely szerint a Kis- és Nagy-Sárrét vidékén a hagyományost a földműveléshez és állattenyésztéshez való kötődés alakította, csak kis mértékben a rétség hatása.

A helyi nyelvjárási szókincset a hagyományos vidéki élet, a paraszti gazdálkodás, a vallásos élet formálta és frissítette fel újra és újra. A nyelvjárás alapvető sajátosságainak megőrzéséhez fontos volt az évszázados, érintetlen magyar környezet, a szomszédos nyelvjárások eredetiséget erősítő hatása. A nyelvjárási szókincsnek ez a mennyiségében legnagyobb, hagyományos rétege ma még gyűjthető, vizsgálható. A gyűjtés persze már nem egyszerű dolog, a múlt témáira kell terelni a szót, hogy a tájszavak minden fajtájából több is előkerüljön. Irányítani kell a beszélgetést, mert a régi kisparaszti gazdálkodás idézésével sok szó előbukkanhat ugyan, csakhogy ezek nagy része nem tájszó. Visszafogja a tájszavak használatát, hogy a nyelvjárási szókincset jól ismerők is több mint három évtizedig a nagyüzemi növénytermesztésben vagy állattenyésztésben dolgoztak, ott pedig sem a termesztés, sem a gondozás szóanyaga nem volt azonos a hagyományossal. Ezért a nyelvjárást beszélő személynél is természetesen visszaszorult, felejtődött a nyelvjárási. A szókincsgyűjtésben fontos alaktani értékű adatokat még jobban megrostálta az élet. (…)

Összevetések igazolhatják, hogy a ladányi tájszóanyag nem különbözik számottevően a környező nyelvjárások tájszóanyagától.

(…) Mindezek ismeretében sem állíthatjuk, hogy a nyelvileg lényegében egységes Sárréten a szóhasználatban egyáltalán nincs eltérés.”

.

**

     

**

 Zilahi Lajos: Sárréti tájszótár

(Argumentum, 2011.)

.

Részlet a könyv bevezetőjéből:

„A Sárréti tájszótárnak tervezet-szintig eljutott előzményei vannak. Horger Antal a Népünk és Nyelvünk I. számában (1929) tájékoztatott egy Alföldi Magyar Tájszótár tervéről, és felhívást tett közzé a tájszótár anyagának gyűjtésére. Tíz évvel később Bakó Elemér a Magyar Népnyelv III. évfolyamában egy sárréti szótár (nem csak tájszótár) anyagának gyűjtéséről adott hírt. Mindkét program — más-más okok miatt — torzó maradt.

A Sárréti tájszótár anyaggyűjtési munkái 1991-ben kezdődtek el az OTKA támogatásával, és 1999-ben fejeződtek be. A gyűjtés folytatása már nem kecsegtetett olyan haszonnal, ami megérte volna a feldolgozás, szerkesztés elodázását.

A szótár legfontosabb adatai: terjedelme szerint kisszótár, szerkezetét és tartalmát nézve adatközlő és forrásjelölő tájszótár, gyűjtési területét tekintve a Berettyó és Körösök hajdani sárrétjének országhatáron belüli részéhez kötődik. (Két határon túli településről hoz adatokat, Nagyszalontáról és Értarcsáról.) Célja szerint a Sárrét vidék tájszóanyagának minél teljesebb összegyűjtését vállalta, ezért szinkron tájszógyűjtemény, de 19. századi és kevés azt megelőző időkből való, helyi feljegyzésekből és helytörténeti feldolgozásokból származó, lokalizált tájszóval is kiegészült. Felgyűjtésére került azon 19. századbeli sárréti források szóanyaga, amelyekből Szinnyei nem gyűjtött, a 20. századból pedig azok az anyagok, amelyekkel az ÚMTsz. még nem dolgozhatott. Terjedelmes, értékes tájszóanyag került be az adattárba a biharugrai Szabó Pál népies prózájából is.

Van-e szükség regionális tájszótárakra? Hivatkozások, ösztönzések bizonyítják, hogy az 1838-ban kiadott Magyar Tájszótár, majd Szinnyei József tájszótára és az Új magyar tájszótár után is van feladata egy-egy regionális tájszótárnak. A Döbrentei Gábor szerkesztette első tájszótár csak két nagy tájegységből merített, és második kötet híján befejezetlen maradt. Szinnyei az egész magyar nyelvterületről gyűjtött ugyan, de a Sárrét tájszavait lényegében csak a Magyar Nyelvőrből és az Ethnographiaból kicédulázott adatok reprezentálják, a legteljesebb, 70 év nyelvjárási, néprajzi feldolgozásaira épülő Új magyar tájszótár gyűjtését pedig 1960-ban lezárták. A 20. század utolsó negyven éve nagyon termékeny időszaka volt azoknak a helytörténeti, néprajzi, nyelvjárási munkáknak, amelyekből gazdagon meríthet egy regionális tájszótár.”

***

Kitekintő:

 

 Dr. Zilahi Lajos nyelvész, tanár

Született Püspökladányban 1936. április 16-án. Édesapja Zilahi Lajos cipészként kereste kenyerét, édesanyja Pintér Margit a családi háztartást vezette, a gyermekeit nevelte. Fiuk a budapesti ELTE-n szerzett egyetemi oklevelet, bölcsészdiplomát, s tanár lett. Tanárkodott Ózdon az 1960-61-es tanévben, majd Kunmadarason folytatta 1961-67 között, ahol az iskola igazgatóhelyettese is volt. 1967-ben került Orosházára, s 1967-69 között szintén tanár volt, majd a Városi Tanácshoz került, s a művelődési osztály vezetője lett. Osztályvezetőként 1969 és 1990 közötti időben dolgozott a város oktatási és művelődési ügyeinek irányítójaként, majd 1990 és 1996 között ismét a katedrára lép az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskolában, s innen vonult nyugdíjba. Házasságot 1961-ben kötött Czombos Jolánnal, aki szintén tanár. Gyermekeik: Zilahi Zoltán (1962) mérnök; Zilahi Tibor (1965) tanár. Orosházán számos kiadvány megjelentetésének kezdeményezője, támogatója és szerkesztője is volt, de igazi szakterületének a nyelvészetet tekintette. Doktori disszertációját is szülőföldje nyelvjárása bemutatásából írta. Munkás éveiben a hivatali munka mellett talált mindig helyet nyelvészeti kutatásnak és ilyen jellegű publikációknak. Kutatási területe a nyelvjárástan, a regionális köznyelviség és a nyelvművelés. Tudományos fokozata a nyelvtudomány kandidátusa (MTA 1990. ). Elismerései: Csűry Bálint Emlékérem (2004); TIT Aranykoszorús jelvény (1981.) Tagja az MTA köztestületének, a MTA Békés Megyei Tudományos Testületének, a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak.

 
Publikációi:

1. A zárt Í-zés esetei Püspökladány nyelvjárásában. Nyelvtudományi dolgozatok I. /ELTE. 1970/ Doktori disszertáció
2. Múlt századi í-ző adatok az orosházi népnyelvből (Magyar Nyelv, a továbbiakban MNy. LXIX:507)
3. Egy paraszti szőlőhegy szervezete és működése a XIX. században. Békési Élet 1975.
4. A regionális köznyelv fogalma a nyelvtudományi szakirodalomban. (MNy. LXXVI: 333
5. Tanyai tanulók a körzetesítés után. Pedagógiai Szemle, 1977
6. Szemben az árral? Magyartanítás.1979: 4-5
7. Regionális köznyelvi vizsgálatok Orosházáról. Nyelvtudományi Értekezések 100: 79-104. Szerk. Imre Samu (1979)
8. Az anyanyelv hete Békés megyei rendezvényei.(Magyar Nyelvőr, a továbbiakban Nyr. 103: 388)
9. Atta-teremtette (MNy LXXVII.90)
10. Regionális köznyelvi szövegek Orosházáról. (Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 9. Bp., 1981. Szerkesztette Hajdú Mihály
11. Tájszavak, szólások Püspökladányból. (Nyr.106:200)
12. Szóhasználat az orosházi regionális köznyelvben. Békési Élet. 1983/2.
13. Nyelvjárástörténeti adatok a Sárrétről. (Adatok a sárréti falvak XIX. századi í-zéséből. (MNy. LXXIX:211)
14. Mondatszerkezeti sajátosságok az orosházi regionális köznyelvben. (MNy LXXX:77:83)
15. Népnyelv, nyelvjárás a tanórán. (Magyar Nyelvjárások, a továbbiakban MNyj. XXVI-XXVII: 69-82, 1985.)
16. ;Mondattani jelenségek a püspökladányi nyelvjárásban MNy LXXXII: 356-68
17. A hosszú magánhangzók állapota a dobozi nyelvjárásban. Lingvistica Series A…19. Bp. 1986. Szerk. Balogh Lajos
18. Adatközlők és szövegek a nyelv területi-társadalmi rétegezettségének vizsgálatához. In. A magyar nyelv rétegződése. Bp. 1988. Szerk. Kiss Jenő és Szűts László
19. Az í-zés állapota (bomlása) a mai nyelvjárási beszédben. Nyr 110: 97-110)
20. Állapot- és változásvizsgálatok a püspökladányi
nyelvjárásból. Kandidátusi értekezés. 1989.
21. A társadalmi változások tükröződése a nyelvjárási szóhasználatban. (Nyr.113: 468-81. 1988.)
22. Dobozi nyelvjárási szövegek. (Mnyj. XXVIII- XXIX: 177-86. 1990.)
23. A szünethasználat és a kapcsolás néhány mutatója a püspökladányi nyelvjárási szövegekben. MNy. LXXVI: 54-68. 1990.
24. Sárréti tájszótár (OTKA –támogatással. azonosítási szám: 1991-94 2829; 1995-98 T 014776; 1999-2002 T 031815)
25. Új nyelvi eredmények felé? ( Édes Anyanyelvünk, a továbbiakban ÉdAny.1991. július- szeptember)
26. Nyelvi változások – változásvizsgálatok. MNy. LXXXVIII: 168-84. 1992
27. Beszámoló egy sárréti tájszótáranyaggyűjtéséről. MNyj XXXI: 60-7. 1993.
28. Nyelvjárási jelentésváltozások . Nyr. 117: 67-78. 1993.

29. Püspökladányi nyelvjárási szövegek /Linguistica Doc. 2: 161-81. Bp.1993. Szerk. Balogh Lajos/
30. Sárrétkutatás – hagyománymentés. Élet és Tudomány 1994.
31. Opponensi vélemény Molnár Z. Miklós kandidátusi értekezéséről. Bp. 1994. szeptember.
35 Házi Albert Okányi tájszótár. Bp., 1995. (szerk.)
36. Mai jelentésváltozások. /ÉdAny.1996. áprlis/
37. Az í fonéma nyelvjárási gyakoriságának vizsgálata: MNy XCII; 341.51/ 1997/
38. Gondolatok a tájszavak besoroláséról tájszótári munkálatok közben. /MNy.XXXIV, 75-85 /1997/
39. Kórógy. /MNy.XCIII:350-3 // 1997/
40. Tájszavak és nem tájszavak a nyelvjárási atlasz szótani lapjain. /MNy. XXXV. 65-72. /1998/
41. Gyökeres. /hn Orosháza/ MNy XLVI: 357-9/ / 2000/
42. Válasz Kiss Jenő kérdéseire /A tájszótár és a tájszótárírás: lexikográfiai megközelítése c. tanulmány kérdéseiről. Megjelent. Nyr.126:391-415./
43.
A sárrétudvari nyelvjárás néhány sajátossága. A Bihari Múzeum Évkönyve VIII_IX. Berettyóújfalu. 2001.
44. Helyzetkép a Sárrét határmenti nyelvjárásaiból. /DialSzimp. IV. Szombathely. 2002. Szerk. Szabó Géza, Molnár Zoltán, Guttmann Miklós/
45. – lék képzős származékok a nyelvjárásokban. /Kiss Jenő- Eml. Bp., 2003/
46. A nyelvészet és néprajz vonzásában. / Bevezetésként elhangzott 2003.. okt. 9-én a Hajdú Mihályt köszöntő orosházi városi rendezvényen./ Közli A hónap. 2012/3. szám.
47. Püspökladányi tájszótár. /MNyTK.214/, Bp., 2004.
48. Helyzetkép a tájszavak pusztulásáról. / Szabó Pál tájszavainak mai állapota/ /Nyr.128; 166-79//2004.
49.”Vita” a nyelvművelésről. ÉdAny.2004. december/
50. Rét /Szabó T. Attila-Eml. Bp., 2006. Szerk. Bárth M. János /
51. Seregély – Seregi /ÉdAny. 2009. április/
52. Sárréti Tájszótár. /Argument Kiadó, 2011/
53. A sárréti í-zés állapota /Az í fonéma sárréti gyakorisága/. /Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsaba, 2011/, OTKA-támogatással.

(Az életrajz forrása: www. oroshazirok. blogstop. hu)

 

***

A képekre kattintva kinagyíthatóak, lapozhatóak!!

***

*

Zilahi Lajos: Sárréti tájszótár című kötete MEGVÁSÁROLHATÓ az alábbi elérhetőségen:

Asztalos Anita  –  Tel: 20/5588-737  –  E-mail: picilany9@freemail.hu

*

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz