Egyéb intézmények

***

1. kép: Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Járási Bizottsága

Községi Pártbizottság és a KISZ Bizottság épülete volt,  az épületet 1972-ben bontották le.

2. kép: Püspökladányi Hitelszövetkezet (az országos Központi Hitelszövetkezet tagja), más néven Picula:

A Kossuth u. 22. szám alatt. Kiss Ferenc református lelkész szervezte meg. Megszervezésének okát így írja le Kecskés Gyula egyik forrása: „a kedvezőtlen klimatikus és talajviszonyok, több mostoha esztendő, tőke és befektetés nélküli gazdálkodási rendszer adósságokba sodorta a népet s itthon nem kapván támogatást, Budapestig s le egészen Nagyszebenig alig volt az országban olyan jelentékeny pénzintézet, ahova a püspökladányiak kölcsönért ne fordultak volna, s ahol adósok ne lettek volna”. 1903. december 23-án alakult 329 taggal, 1457 üzletrésszel. Egy üzletrész 50 koronában állapíttatott meg, mely összeget 5 év alatt heti 20 filléres előleges részletekben lehetett befizetni. Azért a lehetőségért, hogy az üzletrészt, vagyis a tagnak saját tőkéjét fillérekben lehetett megtakarítani és takarékba tenni, kapta az általánosan használt Picula nevet, mely a használatból kikopott legkisebb értékű pénzről, a piculáról lett elnevezve. A Kossuth u. 22. sz. alatti székházát 1909-ben építették, melyben 1952. december 31-én történt megszűnéséig működött, s melyet 1953-ban a magyar Nemzeti Bank Püspökladányi Fiókja vett át.

(Forrás: Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben, 1974.)

3. kép:  Karacs Ferenc Múzeum

“Ladányban 1969 óta működött múzeum ideiglenes jelleggel. Vezetője a fáradhatatlan Rettegi Istvánné, a kedves Annuska néni volt. Összegyűjtötte és megóvta a helybeli lakosok által adományozott  és saját pénzből megvásárolt emlékeket.” . . .  . .
1978. október 1-én,  vasárnap adták át ünnepélyesen a Kossuth 28. sz alatti házat, ami ezt megelőzően Papp Sándor nagygazdáé volt. Ekkor kapta nevét Karacs Ferenc rézmetsző és térképkészítőről.
(Forrás: B. Kiss Albert: Püspökladányi pékmester közéleti, családi naplója és krónikája 1920 – 1990)
Annuska néni az óvónőképzős és gimnazista tanulók bevonásával a járás, illetve az iskola hatósugara alá eső területről gyűjtötte az anyagokat. Anyagát a ladányi Hazafias Népfront, a helybeli szervezetek, üzemek önkéntes adományából , valamint Bellai Sándor helyi születésű  pesti tanár gondos utánajárásával vásároltak meg, 1971-ben a múzeum leltára 4766 db volt, közte Karacs Ferencnek 165 emléktárgya.
(Forrás: Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben, 1974.)

4. kép: Állami biztostó Püspökladányi Járási Fiókja

Püspökladányban 1952-ben kezdte meg a működését.

(Forrás: Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben, 1974.)

5. kép: TITÁSZ

Püspökladány villamosítása a II. Világháború után kezdődött, az áramot Karcagról vezették át városunkba. Viszont ez egy  idő után, az addigi 20 KV-os feszültség szintű ellátás nem felelt meg, ezért új, stabilabb, gazdaságosabb transzformátor állomást kellet építeni.
1983-ban megkezdték a munkálatokat, az állomás a legkorszerűbb elektronikus védelemmel lett felszerelve a szabadtéren. Megépült a segédüzem és a szociális létesítmény is, a karbantartók részére raktár és szerelőműhely. Ezen  létesítményeket 1984. április 10-én adták át  a városnak .
(Forrás: B. Kiss Albert: Püspökladányi pékmester közéleti, családi naplója és krónikája 1920 – 1990)

***

Ahogy mi emlékszünk:

– “Kár ezért a szép “kis” házért, nem értem miért bontották le, hiszen jó állapotú volt! Gondolom a frekventált helye miatt… ” (K. Jolán)1. kép

– “Azért bontották le, hogy kiegyenesítsék a 42-es főút Püspökladányon belüli szakaszát, és a település központját modernizálják… Szerintem ennyi az oka. Az a ház pont a város közepén volt, azaz szó szerint útban volt.” (Sz. Árpád)1. kép

Tovább a friss hozzászólásokhoz