Helyszínek

2016.06.13.

Egy régi újságcikkre hívta fel Bere Tamás olvasónk, állandó segítőnk a figyelmet, mely Püspökladány kultikus intézményéről, AZ IFJÚSÁGI HÁZRÓL  íródott és a Magyar Ifjúság folyóirat 1987. február 27-i számában jelent meg, A ladányi kulcsos ház címmel.  A cikk – mely Muszka Jánossal, az Ifjúsági Ház vezetőjével készült – magával ragadó és igazi időkerék, mely azonnal visszarepít Bennünket a múltba. Figyelem! 1987. évi fotókkal Az Ifjúsági Házról!

A cikk ide kattintva olvasható , de utána várjuk vissza olvasóinkat egy nagy közös nosztalgiázásra (honlapunk ezen oldalának alján található Hozzászólás-felületünkön)!

03

Az egykori Ifjúsági Ház (Fotó: Magyar Ifjúság, 1987. február 27.)

ifiház színházterme

Az egykori Ifjúsági Ház színházterme (Fotó: Magyar Ifjúság, 1987. február 27.)

 

***

*

2012.12.19.

.

A képek rákattintással lapozhatóak!  –  Köszönjük az album fotóit egyrészt a Karacs Ferenc Múzeumnak, valamint az egykori KIK ifjúsági szervezet tagjainak, illetve a visszaemlékező írást az egykori KIK-eseknek.

***

Ifjúsági Ház:

(Kultúrház, Móricz Zsigmond Járási Kultúrház, Járási Művelődési Ház, 1972-től Püspökladányi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ, később Ifjúsági Ház, vagy Ifiház)

A Petőfi u. 1. sz. alatt. Az épület eredetileg a Püspökladány és Vidéke Ipartestület székháza volt, a telket a vallásalaptól vásárolták meg. Az épület utcai része 1926-ra készült el, a ladányi iparosok természetbeni és pénzfelajánlásából. Már az 1930-as évek közepe táján felmerült – főleg az ifjú iparosok kezdeményezésére – az a gondolat, hogy székházukat nagy, korszerű előadóteremmel, beépített színpaddal, öltözőkkel bővítsék. A 30-as évek végén elfogadták azt a javaslatot, hogy a kultúrtermet egy országos tárgysorsjáték jövedelméből építsék fel. Az engedélyt a pénzügyminisztériumból megkapták. A II. világháború alatt így épült fel az épület kultúrterme. Még a háború alatt felépült a folyosó is. 1946-ban feloszlatták az ipartestületeket. Az ipartestületi székházat 1949-ben államosították. A Kultúrház 1950-ben kezdte meg működését, melynek 1961-ig Móricz Zsigmond Járási Kultúrház volt a neve. 1952-ben a nagy előadótermet szétnyitható üvegfallal választották el az utcai teremtől, ezzel 600 személy befogadására (400 ülőhely) lett alkalmas (396 négyzetméter nagyságú színházterem). Színpada 7,5 x 11 méter méretű volt, 2 öltözővel. 1964-ben 14 működő szakköre volt, 21 csoporttal.
1972-től Püspökladányi Nagyközségi és Járási Művelődési Központ lett a neve.

(Forrás: Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben)

*


Az IFJÚSÁGI HÁZ, mint kulturális intézmény ( Petőfi utca 1.)


Az épület:

–       1926-ban építtette, a ’40-es években bővítette az Iparkamara

–       1950-től (különböző neveken) Művelődési Ház,

–       1977-től Ifjúsági és Úttörőház,

–       1985-től Ifjúsági ház mozival,

–       1987-től az első civil egyesület – a Szabadidős Társaságműködteti,

–       1991-től a kocsma-rendszerváltás áldozata (nyitva tartás),

–       1993-ban kigyullad, majd lebontják.


Az Ifjúsági Házhoz kapcsolódó közösség:

Egy kulturális intézményben – a programok, vagy meghatározó személyek vonzása miatt – mindig kialakulnak olyan kis, néhány fős csoportok, melyek az átlagnál sokkal több időt töltenek az intézményben. Megismerkednek, jól érzik magukat együtt, bekapcsolódnak a munkába – önkéntes civil segítőkké válnak.

Ezekből a fiatalokból a 60-as évek legvégén a Radar Ifjúsági Klub jött létre. Működött már magnós klub is. Ide a fővárosból érkeztek az izgalmas és új, nyugati beat – rock – pop zenék, amiket nem csak hallgatni, de másolni is lehetett.

A hetvenes évek elején egy teljesen új szórakozási forma, a DISCO söpör végig a világon, ezért természetes, hogy a „Ladányi Kultúrházban” is ez hozza lázba (és egymás közelébe) a fiatalokat. A magnetofonok már elérhető áron beszerezhetők, a Műv. Ház technikusai, és más elektrotechnikai ismeretekkel rendelkező fiatalok erősítőket – hangfalakat fabrikálnak, az enyhén exhibicionista dumagépek pedig a mikrofont ragadják magukhoz és már indulhat is a sok-sok táncolni, szórakozni vágyó fiatalt vonzó DISCO-KLUB.  1972. szeptemberben volt az első buli – a báli zenekar technikusától kölcsönzött eszközökkel. 1973 – 77 a kísérletezgetés időszaka volt. 1973-ban a BRAVO Disco Klub tagjai emlékezetes előadást hoztak létre a Vasutas Kultúrház udvarán Ringasd el magad… címmel. (A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról c. musical alapján.)

Az új Művelődési Központ átadása utáni munkamegosztásban a „nagy kultúra” kerül az új intézménybe, míg a fiatalok virgonckodása marad az Ifjúsági Házban.

Itt (csak) két főállású népművelő dolgozik, de tökéletes az összhang a két kulturális egység dolgozói között, ezért (majdnem) minden jól működik!

Ez esetben is a rendszeresen az Ifiházban tartózkodókkal kezdődik minden. A létszámuk egyre növekszik.  Megjelenik az igény a több napi nyitva tartásra: „HA  OTTHON  NEM  VÁR  SENKI,  GYERE  BE,  NE  LÉGY  AZ  UTCÁN!”

(Összeállították az egykori KIK tagjai:

Kasza András, Kincses László és Sipos János)

*

Az Ifiházhoz szorosan kapcsolódó KIK (Központi Ifjúsági Klub) és a Rock-Film-Disco történetéről a Kulturális Élet/Csoportok, Együttesek almenüben találhatóak további érdekes információk és fotók

***

*

2012.06.01.

Ahogy mi emlékszünk:

– “Az Ifjúsági ház sokkal több volt, mint diszkó. A minőségi szórakoztatás kitűnő példája. Emlékszem, 1990-ben az akkori demisz tagjaként (a KISZ-ből kirúgtak – fel is oszlott hamar) és az Országos Diákmozgalmat Segítő Bizottság tagjaként harcoltam hogy ne bontsák le és építsenek üzlethelyiségeket alig néhány vállalkozó érdekei szerint. Az akkori polgármesteri hívatalban is felszólaltam-talán akkor tanácsnak hívták. Persze meghallgatták el-elcsukló hangú beszédemet, de a többit tudjátok. És felépült a Hanza” (F. András)

– “Azon a nyitott ablakon ki és bemászkáltunk.” (F. Ildikó)

– “Azt a mindenit, de jó volt odajárni!!!!!! tudtuk, hogy bármikor odamegyünk nyitott ajtó vár bennünket, tényleg azon a nyitott ablakon is ki-be jártunk.” (K-né F. Erika)

– “Ott a régi táncok lábnyoma, a csókok íze…..” (V. Rozi)

– “Este 8-kor már tömve volt, és éjfélkor vége volt a bulinak, nem úgy mint mostanság , hogy este 11 után indulnak el a mai fiatalok szórakozni! Milyen jó volt!!!! Nekem mindig a 10.25-ös busszal kellett hazamennem, de nagyon sokszor “lekéstem” az utolsó buszt:))” (H. Éva)

– “‎…az utolsók között béreltük….!!!!!!!Hihetetlen bulik voltak!!!!” (M. Feri)

– “Mennyi szerelem szövődött, és mennyi szakítás zajlott a falai között…. ?! :)” (K-M. Anita) 

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

 

Tovább a friss hozzászólásokhoz

***

Művelődési Ház:

A Művelődési Ház épületének megtervezéséhez 1968-ban kezdett hozzá a Debreceni Tervező Vállalat. Több módosítás, áttervezés után az alapkő lerakására 1973. augusztus 19-én került sor az Urbanizációs Hónap keretében.
A kivitelező az épület felépítését 2 éves határidőre vállalta. Ez azonban objektív nehézségek miatt egyre tolódott. Az építési és beruházási költségek 15 millió forintot tettek ki. A Művelődési Ház 290 fő befogadóképességű színházteremből, klubteremből, előadóteremből, egy kisebb szakköri helyiségből és a színházterem kiszolgáló helyiségeiből állt.
Az épületben helyet kapott egy Könyvtár, amelyben külön felnőtt- és gyermekkönyv kölcsönző és folyóirat olvasó terem szolgálta (és szolgálja ma is) az olvasók igényeit.

Tovább a friss hozzászólásokhoz