Rendezvények

2017.04.02.

7

*

Lottósorsolás Püspökladányban

 

Az 1990-es évek legelején került megrendezésre Püspökladányban a 6-os lottó sorsolása, melyet a Szerencsejáték Rt. bonyolított. Helyszíne a városi művelődési ház színházterme volt, s a rendezvényen korabeli sztárfellépők is szerepeltek, többek között a Dolly Roll zenekar. Helyi fellépők közül a Csimpolya néptáncegyüttest őrizte meg a fotográfia. Jelentős esemény volt ez városunkban, a színházterem csordultig telt érdeklődőkkel.

.

5

 

Várjuk emlékeiket az eseménnyel kapcsolatban.

Megyaszai Szilvia

*

FOTÓGALÉRIA:

 

(Fotók: Püspökladány Anno Archívum)

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

Egykori műkedvelő előadások, táncmulatságok, hangversenyek Püspökladányban

E fejezetben az egykori, az 1900-as évek első felében gyakori püspökladányi kulturális rendezvények meghívói kerülnek bemutatásra. Érdekességük – a dokumentumok egyediségén túl – az azokban megőrzött információk gazdagsága, a helyszínek, korabeli egyesületek, szervezetek, jegyárak rögzítésén túl számtalan püspökladányi személy nevének megőrzése.

A képekre kattintva kinagyíthatóak, lapozhatóak!

***

A meghívó külső fedlapja, címzése

E műkedvelő előadással egybekötött táncmulatságra szóló meghívót a Némedy-hagyaték őrizte meg, s az 1900-as évek elején született. A pontos dátum (év) a névre szóló meghívón nem került feltüntetésre, de néhány információ segíti annak hozzávetőleges meghatározását. A “Bogáti aranyasszony” című 3 felvonásos népszínművet a Rákóczi Szállodában adták elő műkedvelő püspökladányiak, a Püspökladányi Önkéntes Tűzoltó Egylet(1) saját felszerelésének bővítése céljából rendezett eseményen. A népszínművet egy “szimbolikus életkép” bemutatása előzte meg, majd táncmulatság követett.

A jótékony célú előadás és táncmulatság két egymást követő este is, adott év május 5-én és 6-án is megrendezésre került.

A “Bogáti aranyasszony” című népszínművet – melynek püspökladányi szereposztását megőrizte a meghívó – Than Gyula írta,  id. Csenki Imre(2) rendezte.

A meghívó a püspökladányi Deutsch Nyomdában(3) készült, s itt történt a jegyek értékesítése is.

A műsorra szóló meghívó Nedolay Erzsébet úrnőnek, nagyságos asszonynak lett címezve, kinek éltéről  ITT  olvashatnak.

A darab címszerepét a püspökladányi Simon Gizella (Gizike) játszotta, ki a névreszóló meghívó tulajdonosának, Nedolay Erzsébetnek a legkisebb lánya volt. Simon Gizelláról ITT  találnak fotót, s életrajzi adalékokat.

Simon Gizella 1890-ben született Püspökladányban, édesanyja 1936-ban hunyt el, a korona, mint fizetőeszköz 1926-ig volt használatban. Mindezek alapján feltételezhető, hogy a meghívóban szereplő műkedvelő előadás, s táncmulatság meghívója az 1910-20-as évekből származik, ekkor került sor a rendezvényre.

*

E különleges, névre szóló, de kissé sérült (hiányos) meghívó számtalan püspökladányi lakos nevét őrizte meg, kik a rendezvény elején bemutatott szimbolikus életképben, illetve a háromfelvonásos népszínműben vettek részt.

Kérem, tekintsék meg e különleges relikviát, melyet a Némedy-hagyaték (erről bővebben:  ITT ) őrzött meg az utókornak.

*

Az egykori színjátszó körökről a Kulturális élet/Csoportok, együttesek/Egyéb színjátszó körök rovatban találnak fotókatITT !

***

(1) A Püspökladányi Önkéntes Tűzoltó Egylet 1886. december 5-én alakult meg, Kaczér Árpád banktisztviselő kezdeményezésére, aki egyben annak első parancsnoka is volt. Laktanyájuk sokáig a községháza telkén állt.

(2) Csenki Imre néptanító Hódmezővásárhelyen született 1886. december 25-én. Tiszaszentimréről 1909. november 2-án került Püspökladányba, mint a Darányi-telepi iskola tanítója, ahol nyugdíjba vonulásáig tanított, s mely iskolát az Ő tanítása és ottlakása után Csenki iskolának neveztek el. Kiváló néptanító és népművelő volt, aki felkarolta és szervezte Püspökladány kulturális életét, annak legmeghatározóbb szereplőjévé vált. Közel 50 éven át szervezte és vezette a település számtalan színjátszó-csoportját, énekkarokat, dalárdákat szervezett és megannyi zenekart, köztük helyi szimfonikus zenekart is alapított és vezetett. Több évtizedes munkássága alatt előbb gyermekszínjátszó-csoportokat, majd felnőtteket tanított be, számtalan több-felvonásos darabot vitt színpadra. A fiatalok hegedű- és zongoraoktatását több évtizeden át egyedül látta el Püspökladányban.  Érdekesség, hogy a püspökladányi moziban több évig Ő játszott a némafilmek vetítése alatt zongorán, szabadon választott darabokat. A művészetek iránti fogékonyságából adódott, hogy gyönyörűen is festett, mely kedvtelésének főleg idős korában hódolt. Csenki Imrének két fia született, a Kossuth-díjas karnagy, zeneszerző Imre és a tragikusan fiatalon elhunyt cigányfolklór-kutató Sándor. Id. Csenki Imre 1962. december 15-én hunyt el Püspökladányban.

(3) Deutsch Dávid feltételezhetően az 1900-as évek elején telepedett le Püspökladányban, ahol jelentős nyomdát és papírkereskedést létesített. Üzeme főleg a községháza épületének alagsorában működhetett. Püspökladányi tevékenységét 1911-1939 között követhetjük nyomon Püspökladányban.

.

Megyaszai Szilvia

***

Felhasznált irodalom:

B. Kiss Albert: Püspökladányi pékmester közéleti, családi naplója és krónikája

Kovács Imre: 120 éves a püspökladányi tűzoltóság

Mészáros Eszter: Püspökladány közművelődési könyvtárügyének fejlődése a kezdetektől 1976-ig

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2015. május 10.

Madarak és Fák Napja

Püspökladányban

 

Május 10-én emlékezünk meg a Madarak és Fák Napjáról, s ez alkalomból különleges, régi püspökladányi fotókat szeretnék bemutatni a honlap olvasóinak.

E hagyomány több, mint száz éves. Megszervezésének előzménye a hasznos madarak védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény, melyet követően még ugyanabban az évben megszervezték az első Madarak és Fák Napját Magyarországon. Az esemény iskolai keretek közé az Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter által kiadott 1906. évi rendelet alapján került, melynek értelmében az elemi népiskolákban minden év májusában vagy júniusában kellett “természetvédő” és “erkölcsnemesítő” szellemben megtartani a Madarak és Fák Napját.

Egy rövid történeti áttekintés a fotók emelkedett hangulatát, az ünnepnap jelentőségét is magyarázza:  “Klebelsberg Kuno 1931-es rendeletéből kiderül, hogy az intézmény az amerikai Madarak napja (Birds day) és a Fák napja (Arbor day) alapján született meg. Ezen a napon a tanító hagyományosan “szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásban való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is”. A fákkal kapcsolatban az oktató “a fák jelentőségét fejtegeti”, a lényeg azonban az, hogy minden gyermek ültessen egy fát, mely fa “azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fűződik”.

Az első világháború és az azt követő évtized alatt veszített jelentőségéből “ez a szép, a lelkület finomítására annyira alkalmas, poétikus intézmény”. Klebelsberg azonban Apponyi Albert felé tanúsított tiszteletével indokolja a szokás felújítását: “újból teljes érvényt igyekszem szerezni annak a fennkölt szellemből fakadó rendelkezésének, mellyel a magyar erdők, mezők dalos madarainak és a fáknak megvédelmezését kívánta elérni akkor, amikor a fogékony gyermeklelket a madarak és fák szeretete felé igyekezett gyöngéden hajlítani”. A miniszter rendeletében visszajelzést is előír annak ellenőrzésére, hogy az iskolákban megtartják-e a Napot, milyen eredménnyel, ültetnek-e fákat, az iskolák rendelkezésére áll-e minden szükséges segítség, illetve konkrétan Herman Ottó Madarak hasznáról és káráról című munkája a birtokukban van-e. Klebelsberg meggyőződése szerint a hagyomány újraélesztésével “a fa és bokor szeretete elterjed a nép között, mert annak megóvásával és ápolásával együtt önként föltámad és gyökeret ver a nép szívében, értelmében egyaránt a hasznos madarak védelme is”…”*

Madarak és Fák Napja, Püspökladány (1. kép)

 Az itt bemutatott három fényképfelvétel Püspökladányban készült, a Madarak és Fák Napja alkalmából rendezett összejövetelen. Sajnos a képeken szereplő társaságokról nincs információnk, annyi maradt fenn csupán, hogy az első képen Zsigray Rózsika és Simon Gizi is látható. Az első fotón jelölésre került (annak hátoldalán) Hruska nevezetű úr is, aki a kép előterében ül. (A következő két képen is felfedezhető egy úriember, aki az első fotón megjelölt Hruskára nagyon hasonlít.) Hruska Lajos 1884-ben született Szolnokon és 1911-ben került Püspökladányba, ahol előbb főkönyvelőként dolgozott, majd bankigazgató lett. 1920-ban tűzoltóparancsnok, 1925-től járási tűzrendészeti felügyelő volt. Még 1936-ban is tevékenykedett, ekkor légoltalmi tanfolyamot végzett. Simon Giziről itt olvashatnak egy korábbi összeállításban: http://puspokladanyanno.hu/2015/02/egy-puspokladanyi-csalad-kulonos-hagyateka/

A kép hátterében egy tó sziluettje vehető ki, itt tartotta alkalmi összejövetelét a képen szereplő baráti társaság, vagy munkahelyi kollektíva. Vályogvető “gödrök” létezéséről már a 19. század derekától maradtak fenn  információk Püspökladányban, annak déli és nyugati szélén. Mint ismeretes, ezeket később vagy betemették, vagy jóléti tavak formájában továbbéltek, így akár ezek valamelyike is szerepelhet e fennmaradt különleges fényképen.

Madarak és Fák Napja, Püspökladány 1933. év (2. kép)

A 2. és 3. kép 1933-ban készült, szintén ezen ünnepnap alkalmából és természeti környezetben, de már más társaságban és helyszínen.

A Madarak és Fák Napjának célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Ez a törekvés a 2. és 3. fotón is visszaköszön, hiszen a Püspökladányban készült képeken főleg gyermekeket láthatunk felnőttek, minden valószínűséggel szüleik, vagy  tanáraik társaságában. A fotók a természetben, fás környezetben készültek, sajnos nem tudni, mely részén a településnek. A farkasszigeti Arborétum (régi nevén erdészeti szikkísérleti telep) 1924-ben létesült, az újtelepi városrész helyén is működött 1946-ig faiskola (főleg gyümölcsfákkal).

A fotón szereplő társaságban – ruházat alapján – levente sapkát viselő kisfiú és egyházi személy is látható, illetve az első fotóval való azonosság alapján tűzrendészeti felügyelő.

Madarak és Fák Napja, Püspökladány 1933. év (3. kép)

 A Madarak és Fák Napjának időpontja a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e. Fogadják ezt az összeállítást, a püspökladányi visszaemlékezést a Madarak és Fák Napja alkalmából.

*

*Forrás: Wikipedia

Köszönet a fotókért Némedy Józsefnek, az összeállítást Megyaszai Szilvia készítette.

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

*** Tovább a friss hozzászólásokhoz

*

25 éve történt


A 39. Vasutasnap ünnepe Püspökladányban

 

1989. július 6-án reggel nagy készülődésnek lehetettek tanúi a vonattal utazók Püspökladányban.

Takarítás, a külső területek csinosítása, a frissen elkészült parkok locsolása, a befejezett építési munkák utolsó nyomainak eltüntetése, az újonnan épült szociális épületen elhelyezett felirat, mind-mind a 39. Vasutasnap méltó megünnepléséről szólt. Az előkészületeknek jómagam is részese voltam, mint fiatal – akkor kezdő – üzemeltetési művezető.

A Vasutasnap alkalmából átadták az egykori Tiszavidéki Vasúttársaság felújított felvételi épületét (1. kép), és az újonnan épült szociális épületet (2. kép), megújult még az állomási biztosítóberendezés és a peronok. Az új szociális épületben öltözők és a hozzá kapcsolódó vizes-blokkok, üzemi konyha és étterem, korszerű hőközpont létesült. A beruházás akkori értéken meghaladta a 300 millió forintot.

Az utazóközönségnek és a vasutasságnak az új és a megújult létesítményeket Szűrös Mátyás Püspökladány országgyűlési képviselője adta át. Az ünnepségen jelen volt még Mészáros András a MÁV vezérigazgató-helyettese, Kovács Gyula a Debreceni Igazgatóság vezetője és Püspökladány város vezetése (3. kép). Az átadás után a városi művelődési központban munkásgyűlést tartottak (4. kép) ahol Szűrös Mátyás, az országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet, ezután a Vasutasnap alkalmából kitüntetéseket és elismeréseket adtak át (5-6. kép).

Kora délután az új ebédlőben állófogadás volt a 39. Vasutasnap jegyében (7-8-9. kép).

A vasutasnapról néhány gondolat:

– Először dr. Gyökössy Endre MÁV felügyelőnek a javaslatára Kelety Dénes, a MÁV elnöke fordult 1925-ben és 1926-ban a MÁV Hivatalos Lapjában a vasutasokhoz, – felhívva a figyelmet arra – hogy minden szolgálati főnökség az év valamelyik napján tartson vasutas-napot. A felhívásban kérte a vasutasságot, hogy a vasutasnap várható bevételéből a „Kőszegi Árvaház Alapítvány”-nak nyújtsanak támogatást.

– E nemes cél érdekében a vasutasság megmozdult, például Debrecenben zenés ébresztővel járták körbe a várost, és külön ez alkalomra lapot szerkesztettek és nyomtattak, Debrecen minden korabeli értelmisége és tehetsége megmozdult az ügyért. Szécsényben az állomásfőnök és az egyik váltóőre napokon keresztül halásztak, és a vasutasnapon pompás halászlé és rántott hal készült, amit a vasutasnap közönségének eladtak a bevételt pedig felajánlották. A krónika sajnos nem őrizte meg a püspökladányi eseményeket.

– A magyar kormány határozata szerint 1951-től augusztus, 1961-től július második vasárnapján ünnepeljük a VASUTAS Napot (10-11. kép).

– Az időpont kiválasztása kötődik a Pest-Vác vasútvonal 1846. július 15-én történt megnyitásához.

– A Vasutasnapon avatják a frissen végzett vasúti tiszteket.

– Az utóbbi években a központi rendezvényt a Magyar Vasúttörténeti Parkban rendezik, regionális rendezvényeket tartanak az ország 5-6 vasúti csomópontján és több tucat kissebb vasutas közösség is megünnepli a vasutas összetartozás napját, sportjátékokkal és közös főzésekkel.

– A hagyományokhoz híven idén is megrendezésre kerül a 64. Vasutasnap, 2014. július 12-én, hat helyszínen: Budapest, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Szolnok, Tapolca.

 

Az 1989-es Vasutasnapi eseményről közel 2 perces tudósítás volt látható a Magyar Televízió Híradójában, a http://nava.hu/adatlap/?id=03781_1989 linken megtekinthető. Különböző írások jelentek meg a Hajdú-Bihari Napló megyei napilapban, a Magyar Vasutas szakszervezeti lapban, a Vasút szakmai folyóiratban.

 

Püspökladány, 2014. 07. 01.

                               Készítette: Biró Ferenc Mihály vasútbarát-gyűjtő

(KÉPGALÉRIA: RiBiFeMi Archívum)

 

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

Azok a régi farkasszigeti majálisok…

 

…a fotókat, videót nézegetve gondolom sokunknak ismerős a helyszín, a farkasszigeti majálisok feledhetetlen hangulata, melyeket a felvételek többsége visszaad! Ki felnőttként, ki gyerekként, de mindenki részt vett akkoriban legalább egy  majálison, és többségünk már izgatottan várta a következőt, hisz elmaradhatatlan családi program volt mindenkinél! Céllövölde, bazár, büfé, szabadtéri főzőcske, szalonnasütés, piknik, szekerezés, lovaglás, koncertek, néptánc és előadások, találkozás az ismerősökkel, zene, bambi, vattacukor, lufi, napsütés, jókedv, mindez a természet lágy ölén.

Most pörgessük vissza együtt az idő kerekét és utazzunk vissza a múltba, a régi majálisok idejébe…

Megyaszai Szilvia és Burzukné Szilágyi Edit


2013. május 1.

***

***

 (Köszönet a fotókért a KIK egykori tagjainak, az 1988-as és 1992-es fotókért Keserű Imrének!)

**

Majális 1988. videó:

(A felvételt készítette: Köbli János. Köszönjük a film lejátszásának engedélyezését!!)

***

Amennyiben nem látszanának a hozzászólások,megtekintésükhöz kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre, a következő sorban!

Tovább a friss hozzászólásokhoz

***

Ahogy mi emlékszünk:

– “Az erdészek a Farkasszigetből voltak koszorúzni.” (R. Sándorné)2. kép

– “Az én nagynénémék meg a Fatelítőről voltak ott koszorúzni.” (K-né J. Kriszta)2. kép

– “Felszabadulási emlékmű előtti ünnepség. A hátsó kis bódé már nincs meg. Mivel a Rákóczi u. a régi 4-es út nyomvonala itt vezették a Budapestről szerteágazó távközlési kábelt.is. Biztos emlékeztek arra a kis kő épületre, ami a régi buszváró mellett volt a lángossütőhöz közel. A távközlési kábel mérési, vagy elosztópontja lehetett.” (L. Attila)5. kép

Tovább a friss hozzászólásokhoz

***

Ahogy mi emlékszünk:

– “Ez egy korabeli motoros felvonulás, lehet hogy az Édesapám is köztük van a barátaival, aki most 82 éves.” (K. Zsolt)8. kép

Tovább a friss hozzászólásokhoz