Műkedvelő előadás, táncmulatság

Egykori műkedvelő előadások, táncmulatságok, hangversenyek Püspökladányban

E fejezetben az egykori, az 1900-as évek első felében gyakori püspökladányi kulturális rendezvények meghívói kerülnek bemutatásra. Érdekességük – a dokumentumok egyediségén túl – az azokban megőrzött információk gazdagsága, a helyszínek, korabeli egyesületek, szervezetek, jegyárak rögzítésén túl számtalan püspökladányi személy nevének megőrzése.

A képekre kattintva kinagyíthatóak, lapozhatóak!

***

A meghívó külső fedlapja, címzése

E műkedvelő előadással egybekötött táncmulatságra szóló meghívót a Némedy-hagyaték őrizte meg, s az 1900-as évek elején született. A pontos dátum (év) a névre szóló meghívón nem került feltüntetésre, de néhány információ segíti annak hozzávetőleges meghatározását. A “Bogáti aranyasszony” című 3 felvonásos népszínművet a Rákóczi Szállodában adták elő műkedvelő püspökladányiak, a Püspökladányi Önkéntes Tűzoltó Egylet(1) saját felszerelésének bővítése céljából rendezett eseményen. A népszínművet egy “szimbolikus életkép” bemutatása előzte meg, majd táncmulatság követett.

A jótékony célú előadás és táncmulatság két egymást követő este is, adott év május 5-én és 6-án is megrendezésre került.

A “Bogáti aranyasszony” című népszínművet – melynek püspökladányi szereposztását megőrizte a meghívó – Than Gyula írta,  id. Csenki Imre(2) rendezte.

A meghívó a püspökladányi Deutsch Nyomdában(3) készült, s itt történt a jegyek értékesítése is.

A műsorra szóló meghívó Nedolay Erzsébet úrnőnek, nagyságos asszonynak lett címezve, kinek éltéről  ITT  olvashatnak.

A darab címszerepét a püspökladányi Simon Gizella (Gizike) játszotta, ki a névreszóló meghívó tulajdonosának, Nedolay Erzsébetnek a legkisebb lánya volt. Simon Gizelláról ITT  találnak fotót, s életrajzi adalékokat.

Simon Gizella 1890-ben született Püspökladányban, édesanyja 1936-ban hunyt el, a korona, mint fizetőeszköz 1926-ig volt használatban. Mindezek alapján feltételezhető, hogy a meghívóban szereplő műkedvelő előadás, s táncmulatság meghívója az 1910-20-as évekből származik, ekkor került sor a rendezvényre.

*

E különleges, névre szóló, de kissé sérült (hiányos) meghívó számtalan püspökladányi lakos nevét őrizte meg, kik a rendezvény elején bemutatott szimbolikus életképben, illetve a háromfelvonásos népszínműben vettek részt.

Kérem, tekintsék meg e különleges relikviát, melyet a Némedy-hagyaték (erről bővebben:  ITT ) őrzött meg az utókornak.

*

Az egykori színjátszó körökről a Kulturális élet/Csoportok, együttesek/Egyéb színjátszó körök rovatban találnak fotókatITT !

***

(1) A Püspökladányi Önkéntes Tűzoltó Egylet 1886. december 5-én alakult meg, Kaczér Árpád banktisztviselő kezdeményezésére, aki egyben annak első parancsnoka is volt. Laktanyájuk sokáig a községháza telkén állt.

(2) Csenki Imre néptanító Hódmezővásárhelyen született 1886. december 25-én. Tiszaszentimréről 1909. november 2-án került Püspökladányba, mint a Darányi-telepi iskola tanítója, ahol nyugdíjba vonulásáig tanított, s mely iskolát az Ő tanítása és ottlakása után Csenki iskolának neveztek el. Kiváló néptanító és népművelő volt, aki felkarolta és szervezte Püspökladány kulturális életét, annak legmeghatározóbb szereplőjévé vált. Közel 50 éven át szervezte és vezette a település számtalan színjátszó-csoportját, énekkarokat, dalárdákat szervezett és megannyi zenekart, köztük helyi szimfonikus zenekart is alapított és vezetett. Több évtizedes munkássága alatt előbb gyermekszínjátszó-csoportokat, majd felnőtteket tanított be, számtalan több-felvonásos darabot vitt színpadra. A fiatalok hegedű- és zongoraoktatását több évtizeden át egyedül látta el Püspökladányban.  Érdekesség, hogy a püspökladányi moziban több évig Ő játszott a némafilmek vetítése alatt zongorán, szabadon választott darabokat. A művészetek iránti fogékonyságából adódott, hogy gyönyörűen is festett, mely kedvtelésének főleg idős korában hódolt. Csenki Imrének két fia született, a Kossuth-díjas karnagy, zeneszerző Imre és a tragikusan fiatalon elhunyt cigányfolklór-kutató Sándor. Id. Csenki Imre 1962. december 15-én hunyt el Püspökladányban.

(3) Deutsch Dávid feltételezhetően az 1900-as évek elején telepedett le Püspökladányban, ahol jelentős nyomdát és papírkereskedést létesített. Üzeme főleg a községháza épületének alagsorában működhetett. Püspökladányi tevékenységét 1911-1939 között követhetjük nyomon Püspökladányban.

.

Megyaszai Szilvia

***

Felhasznált irodalom:

B. Kiss Albert: Püspökladányi pékmester közéleti, családi naplója és krónikája

Kovács Imre: 120 éves a püspökladányi tűzoltóság

Mészáros Eszter: Püspökladány közművelődési könyvtárügyének fejlődése a kezdetektől 1976-ig

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz