Biczó-halom és pince

(Frissítve: 2016.05.31.)

2015.05.24.

A Biczó-halom

Püspökladány látképe 1906-ban. A jelölt részen kivehető a fákkal benőtt Biczó-halom. Sajnos más képi ábrázolásunk nem maradt fenn a halom egészéről.

Püspökladány látképe a református templomból 1906-ban. A jelölt részen kivehető a fákkal benőtt Biczó-halom. Sajnos más képi ábrázolásunk nem maradt fenn a halom egészéről.

 

*

A Biczó-halom az egykori Hangulat Étterem helyén fekvő domb, halom neve volt a Petőfi utcán. A település központján egykor keresztülfolyó Kép-ér kanyarulatában emelkedett. Kecskés Gyula feljegyzései szerint hajdan ez a domb terjedelmesebb volt, mint annak elhordása előtt – 1969-ben – és kinyúlt egészen a mostani 42. számú műút területére is, ebből töltötték fel a Petőfi utca páros számú oldalának házastelkeit. A Biczó-halom alatt volt egykor a Biczóhalmi-pince, melynek eredete valószínűleg a 16. századra, illetve korábbra tehető. Püspökladánnyal kapcsolatban fennmaradt legrégebbi, 1556. évi dézsmajegyzék négy Biczó nevet őrzött meg. 20 évvel később másik négy Biczó fizetett egyházi tizedet. 1597-98-ra 2-2 Biczó, 1599-re már csak egy Biczó nevet őriz a jegyzék. E név ezután egyetlen fennmaradt iratban sem található meg. Kecskés Gyula e személyek valamelyikéhez köti a halom nevét, mely még másfélszáz évvel később is fennmaradt. A Biczó-halom nevével először egy 1763. évi feljegyzésben találkozhatunk. A halom mellett állt a Biczóhalmi-csapszék, mely uradalmi csapszékként üzemelt. A dombon az 1930-as évek elejéig sűrű akácos állt. A dombot 1969-ben hordták el, a Hangulat Étterem építésekor. Ez az épületünk ma is áll.

A halom alatti Biczóhalmi-pince 1969. évi lebontásáig a település legrégebbi építménye volt, mely a 18. század közepe előtt már biztosan meg volt. 1763-ban azt írták róla, hogy új ajtót kapott. A jobbágyoktól kilenced címen befolyt bort, esetleg gabonát is tárolhattak benne, hisz a csapszék később létesült mellette. Az 1791. évi uradalmi összeírás szerint hossza 18, szélessége 2,5 öl, kiégetett téglából volt kirakva és a dombbal volt „betakarva”, űrtartalma 2.000 „veder”. Lebontása előtt (1969-ig) az ÁFÉSZ használta.

A Biczóhalmi-csapszék a 18. század második felében épült a halom tövében, dél felől, az akkori falu szélén, a nagyobb utak találkozásánál (melyek Karcagra és Debrecenbe vittek). Először talán az 1781. évi térképen szerepel, 1788-ban már biztosan megvolt. A fennmaradt források szerint 18,5 öl hosszú, 5 öl széles, tűzfalas épület volt, nyitott folyosóval, két kéménnyel.
Egy 1791. évi összeírásban fennmaradtak szerint – mely szemléletesen megeleveníti előttünk az épületet, s szinte az akkor élő püspökladányiakat, átutazó vendégeket is látjuk helyiségeiben – „Bitzo halmon van az uradalmi csapszék, náddal fedve, kemény anyagból felépítve. Bejárata egy nagy előtér, amelyből balra menve egy nagy vendégszoba van, abból hátra menve egy kályha és a csapláros szobája. Azután két szoba vendégeknek, egy kamra és onnan lejárat a pincébe, amely a Bitzo halom alatt van.” Egy 1794. évi feljegyzés szerint pedig 12 ajtó, 1 veréce, 10 ólomba foglalt, vasrostéllyal ellátott ablak, 4 asztal, 1 bormérő, 4 lóca, 3 nyoszolya, 6 fogas volt a felszerelése. Neve többször előfordul korabeli szerződésekben, többször „halom alatti kocsmaként” említik.
Ezen a telken, de a dombtól távolabb épült az 1800-as évek közepén a Fogadó, melyet 1911-ben (a Községháza építésével egy időben) kibővítettek és amely később a Rákóczi vendéglő és szálloda néven működött az 1940-es évek végéig. Ezen épületünk ma is áll a Rákóczi utcán.

*

Lövei Attila olvasónk néhány emléket osztott meg a honlap olvasóival (az 1960-as évekből):

“A halom tetején egy nagy, fedetlen lyuk volt, ami levezetett a pincébe, itt szellőzött. A pince bejárata a régi Hangya-boltra nézett. Ha bál volt a szomszédos kultúrházban (későbbi ifjúsági házban), a fiatalok néha összeverekedtek, és a verekedés ilyenkor rendszerint a domb oldalában zajlott… Amikor elbontották a dombot, a pince téglájából a lakosok is kaphattak saját célra.”


*

Püspökladányi fiatalok a Biczó-halom tövében, az 1950-es években (háttérben a római katolikus templom) - A bal szélen álló hölgy Sápi Gyuláné Szabó Jolán (Fotó: Tóth Sándor és Tóthné Horváth Márta)

Püspökladányi fiatalok a Biczó-halom tövében, az 1950-es években (háttérben a római katolikus templom) – A bal szélen álló hölgy Sápi Gyuláné Szabó Jolán (Fotó: Tóth Sándor és Tóthné Horváth Márta)

.

Hangulat1

Az egykori Biczóhalmi-pince lejárata 1969-ben, a halom bontásakor

.

Hangulat5

A Biczó-halom bontása Püspökladány szívében (1969-ben), a Rákóczi-Kossuth és a Petőfi-Bocskai utcák kereszteződésétől néhány méterre.

.

Hangulat4

A Biczó-halom helyére épült Hangulat Étterem

***

.

Kérdésként merülhet fel, hogy a Biczó-halmot a pince létesítése céljából emelték, vagy a pince került benne utólag kialakításra? Amennyiben a halom keletkezett hamarabb, akkor lehet-e köze a  környéken oly gyakori kurgánokhoz (temetkezési halmokhoz), amilyen például a Kincses-domb is volt Püspökladány határában?

Dr. Dani János régész-muzeológus kérdésemre elmondta, hogy a fennmaradt képeket elnézve és megvizsgálva az Első Katonai Felmérés térképlapját (ami a szóban forgó halmot is jelöli), elképzelhetőnek tartja, hogy a Püspökladány központjában egykor fekvő, mára elhordott Biczó-halom eredetileg egy hatalmas kurgán lehetett, amibe másodlagosan ásták bele a pincét. A halom a Sziget nevű vizes területekkel és gyümölcsössel, szőlővel körbevett terület D-i peremén állt.

*

2

  1. kép: Első Katonai Felmérés térképszelvénye, Püspökladány (1763-1787)
  2. kép: Magyar Királyság térképszelvénye, Püspökladány (1869-1887)

(Képek: http://mapire.eu/hu/)

.

3

A Biczó-halom jelölése az első katonai felmérés térképszelvényén (1763-1787), mögötte a mai Bajcsy utca, Ördögárok területén elterülő egykori tó, melynek területen még ma is felüti fejét a nád, a gyékény…

.

Az Ördögárokban, az egykori tavak helyén még 1976-77-ben is nőtt a nád, a gyékény, melyet társadalmi munka keretében olykor a fiatalok vágtak (Fotó: Megyaszai Imréné Gali Ilona)

Az Ördögárokban, az egykori tó helyén még 1976-77-ben is nőtt a nád, a gyékény, melyet társadalmi munka keretében olykor a fiatalok vágtak (Fotó: Megyaszai Imréné Gali Ilona, a képen első sor jobb szélen)

*

Mi a kurgán?

A halmok típusainak meghatározásánál különbséget kell tenni a települési és a temetkezési halmok között. Az előbbiek a tellek (lakódombok), melyek a több évszázadon keresztül egy helyben lakó közösségek épülettörmelékeinek rétegeiből folyamatosan emelkedő halmokat jelenti, míg a temetkezési halom (a kurgán) tényleges sírhalmot jelent, melyeket a népnyelv tévesen kunhalomnak nevezett el. Ezeknek ugyanis nincs köze a kunokhoz, hiszen használatuk, keletkezésük ideje jóval korábbi, mint a kunok betelepedése, bár Belső-ázsiai őshazájukban időnként ők maguk is alkalmazták e temetkezési formát. A tellek keletkezésének két fő időszaka a Kárpát-medencében, kizárólag az Alföldön: a késő neolitikum (kb. Kr. e. 5000-4500) és a középső bronzkor (kb. Kr. e. 2000-1450) volt.
A kurgánok (temetkezési halmok) Kr. e. 3500-2600 körül keletkeztek az Alföldön, főleg a Tiszántúlon. A kurgánok után „gödörsíros kurgánok népének”, K-Európában Jamnaja-kultúrának nevezik ezt a régészeti kultúrát. Ismert kurgánok a környéken pl. a kunhegyesi Nagyállás-halom, a hortobágyi Ludas-halom, a hajdúszoboszlói Árkos-halom, a Sárrétudvari melletti Őrhalom és a Püspökladányi Nyakvágó-szék (halom), azaz ismertebb nevén a Kincses-domb.

***

Tudta-e?


Ladánynak volt egy saját vize, mely a község közepén folyt keresztül. Ezt Kép-ér-nek, vagy Németsziget-ároknak nevezték. A MÁV Fatelítő felől érkezett, a későbbi Rákóczi utca páros számú telkeinek udvarlába és a Darányi-telep (régen Német sziget) keleti széle közt folyt a Biczó-halomig. A halom alatt tóvá szélesedett, vize elborította a római kat. harangozó, a római kat. parókia, a későbbi Bajcsy u. 4. és 6. telkeinek egy részét és a Petőfi u. 1-3-5-9. telkeit is.
Vize innen a Petőfi u. páratlan számozású oldalán folyt tovább, teljesen a „vicinális” vasútvonalon túlra és itt folyt össze egyéb vadvizekkel. Egy régi térkép szerint vize a Német-érrel összecsapott és az 1700-as évek második felében a község nyugati szélét mosva a mai Tompa, Dobó várkapitány, Hunyadi, Deák utcák helyén folyt a község déli széle, a Nagy-ér felé.

Az 1850-es évek vasútépítési munkái eltüntették a nyomát, hogy mely erekből táplálkozott. 1781-es térkép szerint két híd is vezetett át rajta, az egyik a mai Bajcsy – Rákóczi u. kereszteződése körül, a másik a Petőfi u. 11-13. sz. telkek körül volt.

A vasútépítéskor emelt töltések miatt medre kiszáradt.
A Kép-ér Petőfi utcai medre ezután beépült. Utolsó maradványait 1927-ben számolták fel, amikoris a Petőfi u. 9. sz. alatti telken felépült a Polgári iskola. Vizes években a holt mederben némely telkeken sokáig felütötte fejét a nád és a gyékény, pl. a mai Ördögárok területén.

*

Összeállította: Megyaszai Szilvia

Forrás: Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben (1974)
Fotók: Arcanum Adatbázis (http://mapire.eu/hu/), Karacs Ferenc Múzeum Tagintézmény, Megyaszai Imréné Gali Ilona, Tóth Sándor és Tóthné Horváth Márta,

 

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz