Iskolamúzeum

2016.05.20.

*

„Ennek a gyűjteménynek mindig az lesz a legnagyobb értéke, hogy anyaga túlnyomó többségében ajándék. Nemcsak tárgyakat, régi történeteket kaptunk tőlük, hanem értékes tanácsokat is. Megbecsültük a község lakosságának barátságát, ők pedig megkapták cserébe azt az örömöt, hogy az eljövendő nemzedék nem fogja elfelejteni az ő küzdelmüket.”

Azt gondolom, e sorokat – melyeket Rettegi Istvánné 1968. évi tanulmányából idéztünk –  akár mottónak is választhatnánk, hisz olyan szépen megfogalmazta Annuska néni. Mondatai örökérvényűek és talán kicsit az egykori iskolamúzeum falain is túlmutatnak.

Ajánlom olvasóink figyelmébe a tanulmány teljes szövegét, mely a Karacs Ferenc Múzeum gyűjteményét megalapozó Karacs Ferenc Iskolamúzeum történetén és gyűjteményén kívül megismerteti velünk Püspökladány helytörténetének és néprajzának lelkes gyűjtőjét, a Püspökladányban egykor élt és tanító Rettegi Istvánné tanárnőt is. Azt az elhivatott és önkéntes tanárnőt, aki Püspökladány történelmének és néprajzának értékeit igyekezett összegyűjteni és átadni az utókornak. Azt hiszem, ez sikerült is, míg vannak követői, lelkes és érdeklődő lokálpatrióták, fogékony iskolások.
A tanulmányban olvashatunk a középiskola egykori tanulóiról is, kik Annuska néni irányítása alatt járták Püspökladány házait és vele együtt gyűjtötték múltunk értékes darabjait. Az Iskolamúzeum a középiskolában működött, s mint olvashatjuk, első komoly gyűjteménye a II. világháború alatt teljesen megsemmisült. Annuska néni 1954-ben újra gyűjtésbe kezdett, s azt gondolom, e gyűjtemény ma szellemében is tovább él. A tanulmányban bemutatott darabokat esetleg ma is kíváncsian vennénk kézbe, vagy ismernénk meg akár itt is, a honlap hasábjain. A múzeum ilyen irányú törekvését örömmel fogadjuk és szeretettel várjuk a honlapon!

Rettegi Istvánné megérte, hogy 1978-ban gyűjteménye a középiskolából a települési múzeumba költözzön, az állandó kiállítás részeként. A gyűjtemény átköltöztetésében, rendezésében még maga is részt vett, de a végzet megakadályozta abban, hogy az új kiállítás megnyitásán – 1980-ban – részt vehessen. Életműve azonban befejezettnek tekinthető és máig ható.

.
A tanulmány az 1968-ban napvilágot látott 1966-67. évi Debreceni Déri Múzeum Évkönyvében jelent meg, s Annuska néni kedves rokona, Sáhi Gyuláné ajánlására, valamint a Debreceni Déri Múzeum engedélyével került feltöltésre.

Rettegi Istvánné életrajzát Arcképcsarnok/Pedagógusok című rovatunkban, illetve e tanulmány végén is megtalálhatják.

 

Megyaszai Szilvia

*

Köszönöm a Debreceni Déri Múzeum engedélyét a tanulmány közzétételéhez!

Forrás: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-67. (Megjelent Debrecen, 1968. Szerkesztő: Dr. Béres András) 701-711. oldal

 

*

 

01

02

 

03

04

05

06

07

08

09

10

11

 

Forrás: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-67. (Megjelent Debrecen, 1968. Szerkesztő: Dr. Béres András) 701-711. oldal

***

*

RETTEGI ISTVÁNNÉ életrajza:

(Forrás:

Pedagógusok Arcképcsarnoka 2002. (Hajdú-Bihar Megye, Debrecen)

Kiadta: Hajdú-Bihar Megyei Neveléstörténeti Egyesület, 2002. 

Ma: Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület)

Kötetszerkesztő: Ungvári János – Életrajz írója: Nyirkos Tibor

*

Köszönjük a Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesületnek a közzétételhez való hozzájárulást!

Rettegi Istvánné1

Rettegi Istvánné2

 

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz