Montázs

2021.07.30.

Tombol a kánikula! Egyre többször hangzik el, hogy a régi nyarak mennyire mások voltak, mint a mostaniak. Nem égetett ennyire a nap, nem volt ekkora szárazság és az UV-sugárzásról még hírből sem hallottak a földeken dolgozók. És hogy milyen szépek is voltak azok a nyarak! Gyermekként, fiatal felnőttként mindannyian őrzünk szép emlékeket a régi (püspökladányi) nyarakról.  Ön – kedves Olvasó – milyen emlékeket őriz?

Fogadják szeretettel nyári nosztalgia villám-válogatásomat a Püspökladány Anno helytörténeti honlap gyűjteményéből mindazok, akik nyáron is itthon, Püspökladányban érzik magukat a legjobban, akik ide vágynak, vagy visszavágynak. Térben és időben egyaránt. Akik a régi püspökladányi nyarak hangulatát és emlékét még őrzik a szívükben.

Amikor még 50 fillérbe/1 forintba került a fagylalt, amikor az ABC-ben, azaz „nagy önki”-ben árulták a legfinomabb pálcikás jégkrémet, amikor a mozi még nem volt légkondicionált, sem többdimenziós, amikor a helyi fürdő és Arborétum többnyire még elegendő úti cél volt a kikapcsolódni vágyó ladányiaknak, amikor még üveggolyóval játszottak a gyerekek, amikor még a fillér megbecsült fizetőeszköz volt, amikor még a Smena fényképezőgép is elegendő volt a szép emlékek rögzítésére…

Nosztalgiázzanak velünk és osszák meg régi nyári püspökladányi emlékeiket a HONLAPON!

Megyaszai Szilvia szerkesztő

*

A gyűjteményből bemutatott darabok:

(nem sorrendben)

 

– régi Stranfürdőről készült korabeli képeslap (1957) – E strand Püspökladányban a Bajcsy-Zs. u. 10. alatt működött (1938-tól kb. az 1940-es évek végéig üzemelt, medencéjét 1971-ben temették be, telkén épült meg az Ipari Szakmunkásképző Iskola)

– Gál Mózes: Az Alföld gyógyfürdői és fürdői (1981, Budapest.) – Püspökladány és üzemelő fürdőnk bemutatása: 118-122. oldal

– Püspökladány prospektus (1990-es évek legeleje)

– Püspökladány – Arborétum kiadvány(1992 (?), Debrecen)

– 7 ív fagylaltjegy (kiadta a helyi Földművesszövetkezet, később ÁFÉSZ, év ismeretlen. ) – Köszönöm Fekete Andreának a fagylaltjegyek gyűjteményünk számára történő felajánlását!

– 2 db püspökladányi moziműsor (kb. 1985, Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat, Püspökladány – Béke mozi) – Köszönöm Keserű Lászlónak a moziműsorok gyűjteményünk számára történő felajánlását!

– főtér parkja nyáron, korabeli képeslap (1977)

– pénzérme-sor: 1978. évben forgalomban lévő magyar pénzérmék

– ABC Áruházról (élelmiszerüzletről) készült korabeli képeslapok (1982, 1984). Az ABC 1972 nyarán nyílt meg a vásárlók számára.

– Püspökladány KTSZ-üzletben vásárolt SMENA Symbol fényképezőgép (1991)

– üveggolyók az 1990-es évek elejéről

*

Gál Mózes: Az Alföld gyógyfürdői és fürdői (1981, Budapest.) – részlet

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2019.08.22.

Sokszor játszunk el a gondolattal, hogy milyen lenne visszautazni az időben, méghozzá Püspökladányban… Milyen érzés lenne látni a rég letűnt településrészeket, annak lebontott, megsemmisült épületeit, vagy bepillantani az egykor élt emberek életébe? Némely régi és lebontott épületről ugyan fennmaradt néhány megsárgult fotó, de hogyan is nézhettek ki ezek teljes valójukban? Eljátszhatunk ugyan a gondolattal, hogyan festettek elölről, hátulról, oldalról, felülről, esetleg belülről, de biztosat csak akkor tudhatunk, ha – akárcsak papíron is, de – “újraépítjük” azokat…

Kíváncsi, hogyan nézett ki régen a püspökladányi vasútállomás faszerkezetes vonatcsarnoka (1.kép), vagy a Püspökladány és Szerep között egykor állt gatályi kastély (2.kép), melyeknek ma már nyoma sincs a jelenben? Vagy az egykori püspökladányi izraelita imaház (zsidó templom, zsinagóga) (3-4.kép), melynek épülete ugyan még megtalálható, de átépített és teljesen más funkciót betöltő állapotban? Akkor tartson velünk, megmutatjuk!

Mi most “újraépítjük” Püspökladány – illetve annak határa – egykor ikonikussá vált, vagy kevésbé ismert, de ma már nem létező építészeti emlékeit. Ehhez összeválogattuk korábbi összeállításaink közül azokat, melyek ebben segítségünkre lehetnek.

A látványterveket két szakember készítette a Püspökladány Anno honlap számára, illetve bocsátotta rendelkezésünkre. A vasútállomás egykori faszerkezetes vonatcsarnokának és a gatályi kastélynak a látványterveit Benkő Roland  okl. építészmérnök (elérhetősége ide kattintva) készítette el önzetlenül, honlapunk szerkesztőjének felkérésére, az izraelita imaház látványterveit pedig Keserű Benjámin építészmérnök-hallgatóként készített diplomamunkájából bocsátotta a rendelkezésünkre. Mindkettőjüknek köszönettel tartozom!

Ha felkeltettük az érdeklődését, kérem, tekintsék meg a további látványterveket, illetve a fennmaradt régi fotókat, emlékeket az alábbi összeállítások nevére kattintva:

A vasútállomás faszerkezetes vonatcsarnoka

Gatályi kastély

Izraelita imaház (zsidó templom, zsinagóga)

***

Megyaszai Szilvia

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2019.07.23.

*

Képzeletbeli séta a régi Püspökladányban, az 1990-es években

(az egykori Gyerekruházati Áruháztól az ABC Áruházig)

Ezeket a képsorokat még 2013-ban kezdtem sorba rendezni a helytörténeti honlapunkon történő közzététel céljából, de sok víz lefolyt azóta az Orsolyán (csatorna Ladány szélén). Akkor még nem éreztem teljesnek az összeállítást, reménykedtem abban, hogy újabb és újabb fotókkal tudom majd bővíteni a gyűjteményt, s ezért nem került még publikálásra honlapunkon e válogatás. Azóta sok év eltelt, egyes témákban önálló összeállítás is született (lásd pl. MOZI, Nedolay-ház története), sok képeslappal bővült a gyűjteményünk, s ezen képekből néhányat ide is beemeltem az évek során. Most azonban újra elővettem e 6 éve készülő – eddig publikálatlan fotókat is tartalmazó – képsorozatot, mely talán soha nem lesz teljes, de egyre többet jelenthet a nosztalgiázni szerető olvasóinknak… Fogadják szeretettel!

A fotók többnyire az 1990-es években készültek (a később is időtálló képeslap-felvételek a 80-as években), azaz nem egy időpontból valók. A képsorozat nem az időrendet követi, hanem egy szűk időintervallumon belül az “útvonalat”.

A Felszabadulási Emlékmű a Főtér meghatározó arculati képét adta hosszú évekig. Ma már nem áll, lebontásra került. Alapzata évekig tovább funkcionált “szabadtéri színpadként”, ahol a városi ünnepségek nagy része került megrendezésre. Ma a helyén Győrfi Lajos az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára készült lovas szobra, a Huszár Emlékmű áll.

A Felszabadulási Emlékműről ez olvasható Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben (1974) című könyvében: “Hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján emeltette a község közönsége. Tervezte Mikolás Tibor debreceni építési tervező. Kivitelezte a helybeli Fa-, Fém- és Építőipari Termelő Szövetkezet. Építési költsége 364.145 Ft 26 fillér volt, amelyből 273.882 Ft 86 fillért a községfejlesztési alapból fizettek, a hiányzó összeg a község dolgozóinak félnapi keresete felajánlásából gyűlt be. 1970. május 8-án este avatták fel. Az emlékmű táblájának felirata: 1945-1970 FELSZABADULÁSUNK EMLÉKÉRE.”

Tartsanak velünk, s barangoljunk együtt a régmúltban, Püspökladány központjában.

Megyaszai Szilvia

*

 

***

Fotók: Püspökladány Anno Archívuma

(A fotók rákattintás után lapozhatók)

***

Néhány további összeállításunk a témában, a bemutatott “útvonalról”:

ABC

Alföld Áruház

Kollégium (előtte Szent Imre Iskola, majd Óvónőképző)

Mozi

Nedolay-ház

Városháza

Montázs rovatunkból:

Azok a 60-as évek

Azok a 70-es évek

Azok a 80-as évek

Képeslap-gyűjtemény

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

*** Tovább a friss hozzászólásokhoz

 

Modern világunkban ma már természetes, hogy mindent színesben örökítünk meg fényképezőgépünk, s egyéb technikai újdonságok segítségével. De nem volt ez mindig így…

Elődeink egykor arra is rácsodálkoztak – és annak is örültek – ha a ritkaságszámba menő fényképezőgép monokróm (egyszín-nyomatú) emléket készített róluk, vagy a körülöttük lévő külvilágról. Ezeket az egyszínű képeket színezték aztán utólag, melyek közül mi is sokat mutattunk már be összeállításainkban. Ezek többsége közforgalmú képeslap, melyeket a honlap gyűjteményéből válogattunk.

Most azonban olyan képekkel (képeslapokkal és fotókkal) jelentkezik a Püspökladány Anno honlap (saját Archívumából válogatva), melyeket többnyire monokróm, vagy fekete-fehér változatban ismerhettünk eddig, így éltek a köztudatban. Romhányi István (oldala: Facebook/RImage) örömmel vállalta a felkérést, hogy „kiszínezze” nekünk a múltat, és időről-időre meglepjen bennünket egy-egy színbe borult, vagy megszokottól eltérő püspökladányi emlékkel. Az összeállításban nemcsak színezett, vagy fantázia szülte képek, hanem “Egykor és most” fotómontázsok is helyet kapnak a készítőtől.

 

Megyaszai Szilvia

 

*

Két különleges “Egykor és most” montázs a művelődési házról:

 

Művelődési Ház2_RI

A művelődési ház hátsó frontja “Egykor és most”

.

A művelődési ház eleje “Egykor és most”

(Képek: Romhányi István, Püspökladány Anno honlap archívuma)

*

Színesben:

 

Püspökladány főtere, háttérben a katolikus templommal, 1965-ben

(Képek: Romhányi István, Püspökladány Anno honlap)

*

***

Fiú- és Leányiskola, 1957-ben

(1926-28 között épült fel a kétemeletes iskola, 1928. szeptember 1-én indult meg benne a tanítás, az iskola neve ekkortól Magyar Királyi Dr. Petri Pál Állami Polgári Fiú- és Leányiskola lett. 1945-től a nép- és polgári iskolákat általános iskolákká szervezték át, az 1947/48. tanév végén szűnt meg az utolsó polgári iskolai osztály. Az épületben a fiú- és leány általános iskola felső osztályai kaptak helyet, 1964. szeptemberétől a Petőfi Sándor Általános Iskoláé lett az épület.)

(Képek: Romhányi István, Püspökladány Anno honlap)

*

***

Fürdő a Bajcsy Zs. utcán, 1957-ben

(1937-ben építették a Bajcsy utca 10. sz. alatt üzemelő, percenként 300 m liter vizet adó strandot, amit 1971-ben betemetett a telken épülő akkori Ipari Szakmunkásképző Iskola)

(Képek: Romhányi István, Püspökladány Anno honlap)

*

***

*

A fénykép és képeslap története dióhéjban

 

A fényképezőgép ősét, a camera obscura képalkotását feljegyzések szerint már i. sz. 900 körül ismerték az arabok. Az ezüstsók fényérzékenységét pedig a 18. század elején fedezte fel Johann Heinrich Schulze német vegyész.

Az első fényképezőgépek egyszerű fadobozok voltak, amelyeknek egyetlen üvegdarabból csiszolt lencséi oly kevés fényt eresztettek a fényérzékeny lemezre, hogy a megvilágítási (expozíciós) idő több percig tartott. Joseph Nicéphore Niépce és Louis Daguerre találmányát 1839. január 7-én jelentették be a Francia Akadémián. Miután ennek vegyi eljárását is részletesen ismertették – a dagerrotípia készítését – 1839. augusztus 19-ét tekinthetjük a fényképészet megszületésének.

Az első színes képet az angol James Clerk Maxwell fizikus készítette 1861-ben. Az első fennmaradt színes fénykép pedig 1877-ből származik. A színes képek az 1910-es évekig ritkaságszámba mentek. Ezek többsége eredetileg fekete-fehér kép volt, melyet kézzel színeztek, utólag. Az első színes-filmet már 1907-ben forgalomba hozta a Kodak, mely az autokróm eljárásra épült. A színeket valósághűen visszaadó filmre, a színes fotográfia valódi megszületésére 1935-ig kellett várni, mikor a Kodak bevezette a piacra az előző évben kikísérletezett Kodachrome nevű filmjét.

*

A képes levelezőlap vagy képeslap: postai terjesztésű levelezőlap, mely boríték nélkül is feladható. Mérete meghatározott, melynek az egyik oldalát vagy annak egy részét illusztráció, kép díszíti. Két kategóriáját különböztethetjük meg: a postai és magánkiadványokat. A képeslap a postai levelezőlapból fejlődött ki, de előfutárai már korábban megjelentek. Az Osztrák–Magyar Monarchiában 1869. október 1-jén hozták forgalomba az első „levelezési lapot”, amin a „Correspondenz-Karte” feliraton kívül az osztrák és a magyar címer volt látható. Egy hónappal később a német feliratot felváltotta a magyar „Levelezési lap”. Párizsban, a nemzetközi postakonferencián 1878. június 1-jén fogadták el hivatalos postai küldeménynek.

Nem lehet egyértelmű választ adni arra, hogy ki volt a képes levelezőlap feltalálója, mivel nem lehet időbeli sorrendet felállítani az első példányok között, de mind 1870-ből datálható (porosz, angol és francia példányok).  1872-ben a nürnbergi Franz Rorich rézmetsző készített először olyan lapokat, amelynek az egész hátoldalán kép volt. Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában 1885-ben engedélyezték, hogy magánszemélyek is készíthessenek képes levelezőlapokat.

A nyomdatechnika fejlődésével összefügg a képes levelezőlap készítése is. A rajzokat litográfiai eljárással sokszorosították. Franciaországban 1850-ben feltalálták a fénynyomást, ezt az eljárást Divald Károly honosította meg Magyarországon. 1920-ban a fénynyomást felváltotta a fénykép levonat. Az 1930-as években offset nyomtatással készültek a képeslapok. A század végén a képeslapok zöme már eredeti fényképek alapján készült és a fotómontázs népszerű technikai eljárás lett a lapok készítésénél.

A magyar képeslapkiadás 1896-ban, a millennium évében kezdődött. 1896-ig csak két alkalmi levelezőlap jelent meg, de a kiadóik ismeretlenek. A levelezőlap gyors elterjedéséhez hozzájárult a vasúthálózat kiépítése mellett a praktikusság és a kedvező ára is. 1900-ig zömében osztrák és német kiadóktól importálták a képes levelezőlapokat, amelyek Magyarország legismertebb helyeit mutatták be.

Forgalmazásukkal többnyire a könyvkiadók, könyv- és papírüzletek tulajdonosai, nyomdák és fotóműhelyek foglalkoztak, Püspökladányban pl. Deutsch Dávid nyomdász és özv. Szűcs Lászlóné kereskedő. A fő profiljuk nem a képeslapkiadás volt. Nagyon ritkán tüntették fel a lapokon az előállító nyomdát, általában csak a kiadó neve szerepelt a képeslapon. Képeslapkiadással többek között könyvkiadók és gyártók foglalkoztak pl. Divald Károly is.

Az 1948-as államosításkor megszűntek a magán képeslapkiadók. A 60-70-es években monopolhelyzet alakult ki, mert a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata adott csak ki képeslapokat, 1970-ben a Kartográfiai Vállalat is csatlakozott a kiadáshoz. A rendszerváltás után visszaállt az államosítás előtti szabad piaci verseny.

*

Püspökladányi képeslapok

 

A Püspökladány Anno honlap tárgyi gyűjteményében található legrégebbi püspökladányi képeslapok 1900-ból valók (postabélyegzőjük 1900. április, illetve 1900. augusztus). A lapok fénynyomatok, Eperjesen készültek, Divald műintézetében, tehát a magyar képeslapkiadás legkorábbi időszakából származnak.

Főleg 1914-től jelentkeznek az első, utólagosan színezett püspökladányi képeslapok, kiadójuk „Divald Károly fia, Eperjes”, illetve több jelöletlen lap is származik ebből az évből. 1915-től  már „K.J. Budapest” is szerepel a kiadók között. Az 1910-es évek végétől Deutsch Dávid püspökladányi nyomdász is adott ki színezett képeslapokat.

(Forrás: Püspökladány Anno honlap, Wikipedia)

*

Néhány régi képeslap és korabeli színezett változata a honlap gyűjteményéből:

 

*

*

(Képek: Püspökladány Anno honlap archívuma)

***

*

Egy régi képet kerestem az albumaimban és lapozgatás közben – mondanom sem kell –  hamar rám törtek az emlékek. A fotókat nézegetve eszembe jutott az elmúlt 5 és fél év sok-sok szép, megható és meghatározó pillanata és az, hogy mennyi értékes emberi (baráti és szakmai) kapcsolatot köszönhetek annak a „szenvedélynek”, mely ezer szállal köt a múlthoz. Még ma is hihetetlennek tűnik számomra, hogy a Püspökladány Anno honlapnak köszönhetően, annak szerkesztőjeként nemcsak Debrecenig, Szegedig vagy Budapestig, de egészen Szlovákiáig, Szlovéniáig és Olaszországig is eljuthattam, ahol a püspökladányiak emlékét kutathattam, s ezt önzetlen és nagyvonalú segítséggel tehettem, melyért örökké hálás leszek. Alázattal gondoltam arra is, hogy a sok-sok átvirrasztott és önkéntes munkával töltött éjszaka, a helytörténeti honlap szerkesztése és a megannyi kutatás mennyi mindent adott számomra, melyek szépsége és értéke semmivel nem pótolható. Saját magam is meglepődtem, mennyi összegyűjtött emléket és felhalmozott ismeretet, mennyi különleges baráti-, és szakmai kapcsolatot, mennyi látogatást, utazást, emlékutat, konferenciát, kiállítást, felkérést és elismerést köszönhetek a Püspökladány Anno honlapnak és a sok éves munkának, melyre a saját magam választotta utam vitt, s amire csak a lelkiismeretem kötelez.

A képeket lapozgatva és az emlékeket újraélve született meg e válogatás gondolata, melyet szeretettel ajánlok figyelmükbe, s ami talán megerősíthet másokat is abban, hogy az akár csak digitalizálásra, másolásra, akár felajánlásként átadott családi- és helytörténeti emlékek megbecsülést élveznek a Püspökladány Anno honlap digitális és tárgyi gyűjteményében.

Az alábbiakban tehát egy időutazásra hívom Önöket, mely során eddig nem közölt fényképek is bemutatásra kerülnek (talán nem véletlenül, mert korábban nem mindet találtam részemről „megjelentetésre alkalmasnak”, de a cél ez esetben természetesen szentesíti az eszközt 🙂 ), s amiknek sokszor már csak a „végeredményével”, az elkészült helytörténeti összeállításokkal találkozhattak a honlapon.

Hangsúlyozom, hogy a bemutatott képek nem öncélúak, a sok önzetlen segítő és szakember érdemeit és önzetlenségét szeretném méltatni velük és köszönetemet kifejezni általuk. A válogatás nem teljes, hiszen nagyon sok elvi támogatónkról nem rendelkezek közös, saját készítésű vagy tulajdonú fotóval, de neveik a Püspökladány Anno honlap Kezdőoldalán megtalálhatóak, szerzőinkről, segítőinkről pedig a Szerzőink rovatban olvashatnak részletesebben is. Mindenkinek hálás vagyok a segítségéért, a rendelkezésre bocsátott helytörténeti emlékekért!! E rövid időutazással nem cél az összes összeállítás és rendezvény bemutatása sem, pusztán egy ízelítő a Püspökladány Anno honlap közel 6 éves működéséről, valamint a háttérben zajló munkáról és feladatokról, felkérésekről és utazásokról. A képeket igyekeztem témák szerint rendezni, azon belül pedig kronologikus sorrendbe tenni, bár ez sokszor nem volt egyszerű, ezt bocsássák meg nekem. A zöld színű és aláhúzott sorok további oldalakra irányítják olvasóinkat, melyek a fotók hátterét, vagy “eredményét” bontják ki részletesebben.

A képek emellett választ adnak majd arra a kérdésre is, melyet oly sokszor tesznek fel, mikor a Püspökladány Anno helytörténeti honlap forrásanyaga felől érdeklődnek. Mindig örömmel mondom el, hogy a primer forrásirodalmak közlése, illetve feldolgozása mellett a honlap számára legfontosabb az emlékekkel rendelkező püspökladányi emberek és püspökladányi kutatási anyaggal bíró szerzők, szervezetek segítsége és bizalma, a náluk őrzött eredeti helytörténeti- és családtörténeti fotók, dokumentumok, filmek és tárgyak rendelkezésre bocsátása, ezek feldolgozása valamint bemutatásának lehetősége is.

Kérem, fogadják szeretettel e néhány fotót, s ismerjék meg a Püspökladány Anno honlap segítőinek, közreműködőinek egy körét, kik saját család- és helytörténeti fotóikat, dokumentumaikat, egyéb tárgyaikat, vagy munkájukat nem sajnálva járultak hozzá e közösségi tudástár létrejöttéhez és folyamatos gyarapításához, gazdagításához.

(A fotók a Püspökladány Anno honlap szerkesztői archívumából származó saját készítésű képek, másrészt külön köszönet a Püspökladány Anno honlap számára készített fotókért!)

Megyaszai Szilvia alapító-szerkesztő

*

FORRÁSGYŰJTÉS

NÉHÁNY KEDVES “ADATKÖZLŐNK”:

.

2012-ben, a honlap indulása előtt kerestem fel először B. Kiss Albertné Erzsike nénit, kinek férje – B. Kiss Albert pékmester, zenész – írta Püspökladány két család- és közéleti krónikáját. A honlap indulása után megmutattam Erzsike néninek mi is az a Püspökladány Anno honlap, s mi olvasható rajta szeretett férje könyveiről.

*

Hári Piroska nénivel évek óta tart a kapcsolatom, ki sokat mesél régi püspökladányi történetekről, egykor élt püspökladányiakról és Nagyapjáról (Hári Andrásról), ki az I. világháborúban harcolt, s hadifogságából soha nem tért haza. E kép 2012-ben készült.

*

A püspökladányi születésű, Szegeden élő nyugalmazott hajóskapitány, Némedy József 2012. óta rendszeres olvasója, elvi támogatója a Püspökladány Anno honlapnak. 2014-ben püspökladányi pedagógus szülei gazdag szellemi hagyatékát bocsátotta a Püspökladány Anno honlap rendelkezésére, feldolgozás céljából. A Némedy-hagyaték feldolgozása és bemutatása folyamatos (a gyakorlatban: időszakos), mellyel kapcsolatban sokszor egyeztetünk. A fotó 2014-ben készült.

*

Mátyás Ferencné  sok régi püspökladányi fotót adott át digitalizálásra a honlap számára, s sokat mesélt férje, néhai Mátyás Ferenc pedagógus vitézi rendi tagságáról, pedagógus pályafutásukról. A fotók 2013-ban készültek.

*

Néhai Papp Andrásnál (alsó kép középen) 2013-ban jártam több alkalommal is, néhai Juhász Sándor (alsó kép bal széle) és családja közreműködésével. András bácsi zenész, sőt katonazenész volt, ki sokat mesélt a II. világháborús élményeiről, s aki meghatódva nézte meg a róla készült összeállítást a honlapon. Hegedűjátéka honlapunkon is megörökítésre került… Isten nyugosztalja Papp Andrást és Juhász Sándort. (A fotók 2013-ban készültek.)

*

2014. decemberében rendezte meg a Püspökladány Anno honlap első jótékonysági árverését, melynek teljes bevételét a püspökladányi Református Egyházközség Idősek Otthona lakói számára ajánlotta fel. A jótékonysági árverés “nyertese” a püspökladányi születésű, Debrecenben élő Horváth Lajos, ki további bőséges ajándékokkal érkezett az idősotthon lakóihoz. A látogatás alkalmával sok régi püspökladányi történet is elhangzott a beszélgetés, ismerkedés során.

*

Id. Boruzs András pásztor, népi iparművész és népzenész szellemi hagyatékát 2014-2015. évben kaptam meg feldolgozásra a Püspökladány Anno honlapon történő bemutatás céljából. Ifj. Boruzs Andrással és családjával kellemes órákat tölthettem együtt a feldolgozás hosszú folyamata alatt és megtisztelő invitálásukra 2015-ben részese lehettem Id. Boruzs András posztumusz Pro Urbe Emlékérme átadó ünnepségének is.

*

Fekete Ferenctől kezdetben régi családi fotókat és első világháborús hadialbumot kaptam feldolgozásra, majd 2015-ben egy kisfilmet is készíthettem vele – Lévai Péter közreműködésével – az első világháborúban harcoló Édesapjáról, Fekete Sándorról, melyet 2015. novemberében a Szegedi Egyetemen megrendezett “A Nagy Háború hatása a mindennapok kultúrájának változására” című konferencián is bemutathattam.

*

A Némedy-hagyaték rendelkezésre bocsátója, Némedy József családjával is megismerkedhettem az évek alatt, kiktől további értékes püspökladányi fotók és történetek érkeztek a Püspökladány Anno honlap digitális gyűjteménye számára. Szűts Tamás (felső kép jobb szélén) püspökladányi származású kiskunfélegyházi szobrásszal (Némedy József unokatestvérével) 2015-ben találkoztam először Szegeden, közös unokaöccsükkel, Szűts Andrással (alsó kép jobb szélén) pedig 2017-ben, Püspökladányban.

*

2016. májusában került megrendezésre a helyi múzeumban a “Karcolatok a Nagy Háborúhoz című konferencia”, melyen a Püspökladány Anno honlap gyűjteményéből, kutatásaiból is előadás hangzott el. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy Ispán Zoltán MATASZ százados Hajdúszoboszlóról érkezett a rendezvényre a honlap kutatásainak megismerése céljából. Ispán Zoltán a Nagy Háború blog főszerkesztőjének, Pintér Tamásnak a személyes ajánlására kezdte követni honlapunk I. világháború rovatát. Ispán Zoltán Édesapja szolgált az első világháborúban, ki gazdag szellemi hagyatékot hagyott fiára.

*

2017. márciusában jártunk Csibi Gyuláné cifraszűrkészítő és Soós Kálmánné viseletszűrkészítő püspökladányi otthonában, ahol megismerhettük munkásságukat és a szűrkészítés folyamatába is betekinthettünk. Köszönöm Ilonka néni és Icuka barátságát, kedves vendéglátását és azt a sok csodát, amivel gazdagabbak lettünk. Munkásságukat azóta is figyelemmel követem, melyet a Püspökladányi Települési Értéktárba javasoltam felvételre, eredményesen.

*

A honlap Itt-Hon című rovatának első beszámolója a bárándi Koroknai Portáról készült, ahol pillanatok alatt a régi paraszti világba “csöppenhet” a látogató. A házi készítésű sajtok, a kemencében sült kenyérlángos és a házigazdák (Koroknai Béla és felesége, Koroknainé Marika) kedvessége hamar “leveszi lábáról” a megfáradt utazót. Köszönjük a “tárlatvezetést” és a vendéglátást! (Képek: 2017. június)

2017. augusztusában Győrfi Lajos szobrászművész püspökladányi műhelyében jártunk, ahol a művész bemutatta nekünk műtermét és a benne található gyönyörű alkotásait, magyarországi és külföldi szobrainak kisplasztikáit. Köszönöm Győrfi Lajos közvetlenségét, érdekes történeteit és barátságos vendéglátását!

*

2017. szeptemberében a püspökladányi Fekete család kísérőjeként vettem részt – a honlap szerkesztőjeként – egy szlovákiai megemlékezésen. Út közben az egykor élt püspökladányi katona, Fekete András történetét is megismerhettem, ki Várhosszúréten vesztette életét a II. világháború során, s kinek sírját azóta is ápolják a helyiek… Köszönöm a Fekete család megtisztelő meghívását, a bizalmát, a régi történeteket és azt, hogy két napra családjuk tagja lehettem. 

*

DR. ZILAHI LAJOS nyelvész, tanár, a nyelvtudomány kandidátusa

Dr. Zilahi Lajos püspökladányi születésű orosházi nyelvész, tanár, a nyelvtudomány kandidátusa publikációinak közzététele honlapunkon (Nyelvészet rovat) 2014. óta folyamatos. Zilahi Lajos Tanár Úrral a kapcsolatom évekre nyúlik vissza, hiszen publikációinak, könyveinek, hangfelvételeinek gazdag tárát bocsátja rendszeresen a Püspökladány Anno honlap rendelkezésére, közzététel céljából. A Püspökladányi tájszótár című könyvét 2016. áprilisában vette fel a Püspökladányi Települési Értéktárba a Települési Értéktár Bizottság, a Püspökladány Anno honlap írásbeli javaslata alapján. 2017. októberében végre személyesen is köszönthettem Dr. Zilahi Lajost és családját, Díszpolgári Címe átvételekor.  (Fotó: 2017, Püspökladány)

***

“TEREPMUNKA”:

.

Az első fotók egyike… Amikor nem számít a hideg, míg nincs meg minden keresett adat. Kutatás a református egyház anyakönyveiben, fotó: 2011.

*

2012-ben régi vágyam vált valóra, amikor bejárhattam a Püspökladány Anno honlap szellemiségét meghatározó egykor élt helytörténet-kutató, ugyanakkor saját példaképem, Kecskés Gyula püspökladányi pedagógus ma is álló egykori lakóházát. Köszönöm Daróczi Zsoltnak a segítséget!

*

*

2015. februárjában bejártuk a rég lezárt katolikus temetőt, egy sírt keresve. Sajnos a temető kataszteri nyilvántartása nem maradt fenn – az erre irányuló szerteágazó kutatás sem járt eredménnyel – így nehéz dolgunk akadt. A kérdéses sírt ugyan nem találtuk meg, ellenben rábukkantunk – többek között – egy feldolgozás alatt álló összeállítás, a Nedolay-ház építtetőjének, Nedolay Erzsébetnek a családi sírkövére. Köszönöm Keserű László segítségét, aki nemcsak e keresésben, de a kezdetektől támogatott a munkámban.

*

 

2016. februárjában az eddigi “legmagasabb” riportomat készítettem, legalábbis ami az alapját képező beszélgetés helyszínét illeti… Egyik nagy félelmemet, a tériszonyomat kellett ehhez leküzdenem, ugyanis egészen a református templom toronyórája mögé kellett hozzá felmásznom. Pella Pál főtisztelendő úr meghívására közelről is láthattam és beszámolhattam arról, hogyan cserélik ki a toronyóra mutatóit és újítják fel annak szerkezetét, valamint a toronyban is készíthettem felvételeket. Az élmény természetesen minden félelmemet felülírta. Köszönöm Pella Pál főtisztelendő úrnak a lehetőséget, aki nagyon sok régi püspökladányi fotóval és dokumentummal járul hozzá a Püspökladány Anno honlap digitális gyűjteményéhez.

*

A templomtoronyhoz képest szinte “gyerekjáték” volt a régi Városháza padlásának megmászása, ahol a helyi televízió stábjával forgattunk 2016. márciusában. A Városháza történetéről készült kisfilmet és képes összeállítást honlapunkon is megtalálhatják.

*

Lövei Attilával első világháborús hadisírok után kutattunk a püspökladányi köztemetőben 2016. áprilisában, amikor egy épp ott tartózkodó kedves püspökladányi család is felajánlotta a segítségét. Felemelő érzés, hogy egy-egy nemes ügy közelebb hozza egymáshoz az embereket.

*

Az Isonzó Expressz 2016. évi emlékútja során számtalan osztrák-magyar katonai temetőt és emlékhelyet jártunk be Olaszország és Szlovénia területén, ahol sok püspökladányi katona is életét vesztette az I. világháború során. A temetőkben és emlékhelyeken Püspökladányból vitt koszorúkat és emlékszalagokat helyeztem el elesett katonáink emlékére. Az emlékúton való részvételem biztosítását köszönöm a Nagy Háború blognak és a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítványnak! Fotó: Fogliano (Olaszország) 2016.

*

Az évek alatt a Püspökladány Anno honlappal együtt cseperedő gyermekei megértése és érdeklődése nélkül a szerkesztő sem lenne az, aki.  Így természetesen a köszönet őket is megilleti! Ágota-pusztán és az Ágota-halmon jártunk 2017. júliusában, s közben a Szent Ágota hidat és a Zádor-hidat is megnéztük. Magunkkal vittük Kecskés Gyula helytörténeti könyvét, s lapozgattuk benne a helyszínekről fellelhető ismereteket, legendákat, azonosítva a megjelölt helyeket.

*

2017. szeptemberében Várhosszúréten (Szlovákia) helyezhettem el – hagyományőrző katonák felvezetése mellett – a Püspökladány Anno honlap koszorúját a II. világháború püspökladányi áldozataira és Fekete András honvédre emlékezve. Köszönöm a Fekete család meghívását a rendezvényre.

***

SZERZŐINK, ADOMÁNYOZÓINKOLVASÓINK:

 

Így indult a Püspökladány Anno honlap 2012-ben, s ez volt az első bemutatkozásunk. A csapat néhány hónapig dolgozott együtt. (A képen: Megyaszai Szilvia, Farkas Ildikó és Burzukné Szilágyi Edit)

*

Burzukné Szilágyi Edit barátságát a Püspökladány Anno honlapnak köszönhetem, hiszen Ő volt az, aki 2012-ben kialakította és elkészítette a honlapot. Segítsége a mai napig meghatározó számomra, hiszen bármikor, bármiben fordulhatok hozzá. Köszönöm Edit! Az elmúlt évek alatt rengeteg közös munkánk és élményünk volt, többek között 2013. decemberében, amikor Edittel együtt én is részt vehettem a Magyar Televízió székházában tett látogatáson, ahol olyan helyekre is bejuthattunk, mint a Filmarchívum, melyben Püspökladánnyal kapcsolatos filmeket is őriznek. Itt szeretném megköszönni az MTVA önzetlen segítségét is, mely alapján több, Püspökladánnyal kapcsolatos archív film közreadása is lehetővé vált a Püspökladány Anno honlapon (pl. “Szülőföldem, Püspökladány” 1972).

*

Dr. Pánti Irén püspökladányi születésű budapesti szerzőnk évek óta rendszeresen publikál a Püspökladány Anno honlapon, kapcsolatunk azóta is meghatározó. Írásai mindig magával ragadóak, türelme – melyet az anyagok felszerkesztése iránt tanúsít – végtelen. Irénkével 2014-ben találkoztunk először személyesen (felső fotó), az alsó kép az Elszármazottak Találkozóján készült 2017-ben. Nagy József (alsó kép) szintén évek óta rendszeres olvasója honlapunknak, ő volt az 5 éves jubileumi játékunk egyik nyertese.

*

Sok olvasónk követi rendszeresen a honlapot, s érkeznek tőlük visszajelzések véleményükről, elégedettségükről, melyekért mindig hálás vagyok. Sokszor futunk össze rendezvényeken, egyéb helyeken Püspökladányban, sok emberi kapcsolatot, kedves szót, biztatást köszönhetek a Püspökladány Anno honlapnak. E kép 2013. márciusában készült a Szűcs Sándor – néprajzkutató és író – tiszteletére rendezett emlékkiállításon, ahol Jeneiné Dr. Vígh Blanka olvasónkkal folytattunk eszmecserét a honlapról. 

*

Az egyik legrégebbi fotó e válogatásban 1992-ben készült, melyet azért kerestem ki a Püspökladány Anno honlap digitális gyűjteményéből, mert Keserű Imre segítőnkről sem saját készítésű, sem saját tulajdonú fotóval nem rendelkezem. Keserű Imre sok, a honlapon megtalálható összeállításával állandó szerzőnknek minősül, emellett tárgyi felajánlással (könyv), filmek lejátszási jogának megszerzésével és az 5 éves jubileumi játékunk nyereményei egy részének felajánlásával járult hozzá többek között a Püspökladány Anno honlap munkájához és gyűjteményének gyarapításához.

*

 

A Püspökladány Anno honlap sok helytörténeti témájú rendezvényen vesz részt, melyekről a honlapon is rendszeresen beszámolunk. Így történt ez 2015. decemberében is, amikor a püspökladányi állandó vasúttörténeti kiállítás megnyitóján jártam. A Bíró Ferenc Vasúttörténeti Magángyűjtemény alapítója, Bíró Ferenc (fenti képen, középen) a Püspökladány Anno honlapnak is állandó szerzője (főleg vasúttörténeti témában és a Fatelítőről), aki emellett nagyon sok helytörténeti dokumentumot és tárgyat is ajándékozott honlapunk számára.

*

Mindig megtisztelő, ha gyerekeknek, fiataloknak mesélhetek Püspökladány múltjáról, hiszen fontos feladatnak tekintem az emlékek megőrzése mellett az ismeretterjesztést is. Ezért került e kép e válogatásba, hiszen potenciális olvasóink azok az iskoláskorú gyermekek is, akikkel munkám során találkozhattam. Többször volt lehetőségem ugyanis a püspökladányi Kálvin Téri Általános Iskola rendezvényeihez felajánlani (és itt) a Püspökladány Anno honlap gyűjteményét, kaptunk engedélyt a Petritelepi Általános Iskolától fotóik közzétételéhez, és az Erőss Lajos Református Általános Iskola több rendezvényéhez járultunk hozzá valamilyen formában (pl. helytörténeti vetélkedő, bemutatókhoz képek rendelkezésre bocsátása). E két kép az Erőss Lajos Református Általános Iskola “helytörténeti óráján”  készült 2016-ban, ahol öröm volt az érdeklődéstől csillogó szemű gyerekeknek mesélni.

*

Adományozóink köre széles, akik püspökladányi és sárréti vonatkozású fotókat, dokumentumokat, filmeket, történeteket és tárgyakat ajánlanak fel, ajándékoznak a Püspökladány Anno honlap gyűjteményébe. Neveik a különböző összeállításokban és a honlap Kezdőoldalán is olvasható, illetve a felajánlások folyamatosan kerülnek bemutatásra a Relikviák rovatban, vagy a Montázs/Képeslapgyűjtemény menüben is. A képen Papp Mária, aki számtalan korabeli helytörténeti és első világháborús könyvet, hadialbumot, valamint egy gyönyörű rokkát is ajándékozott a Püspökladány Anno gyűjteményébe. Fotók: 2016.

*

Pintér Tamás történésznek, a Nagy Háború blog főszerkesztőjének, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnökének a Püspökladány Anno honlap indulása óta rengeteget köszönhetek. Nemcsak szakmai segítséget, de számtalan szakmai könyvet, kiadványt is, melyeket nemcsak saját munkámhoz, de a honlap 5 éves jubileumi játékához is önzetlenül ajánlott fel. A kép készült: 2016, Isonzó Expressz, Javorca (Szlovénia)

*

No igen, kevésbé jól sikerült fotók is vannak a képzeletbeli fotóalbumunkban (saját nevemben beszélek természetesen), ami csakis a szerkesztő külső hibája. ( 🙂 ) De a szívből jövő köszönet természetesen ezúton is jár olvasónknak, Kárai Mátyásnak, aki igazán értékes és régi tárgyakat ajándékozott a szerkesztőnek a gatályi kastély titokzatos múltjából (nagy részük még nem került bemutatásra a honlapon)… Ezért én helytörténeti kiadványokkal leptem meg Mátyást, köszönetem jeléül. Fotó: 2017.

 

*

Dr. Vántsa Zoltán püspökladányi származású debreceni költővel hosszú ideje tartottuk elektronikusan a kapcsolatot, de csak 2017-ben találkoztunk először személyesen. Vántsa Zoltántól könyveket is kaptam a Püspökladány Anno honlap gyűjteménye számára.

*

2017. szeptemberében Rácz Endre szerepi költő megjelenő második dupla verseskötetét méltathattam egy nagyszabású püspökladányi rendezvényen. Megtisztelő volt a felkérés, mely a verseskötet ajánlójának megírására is vonatkozott. Köszönöm Rácz Endre bizalmát és barátságát!

*

Szűcsné Juhász Teréz püspökladányi származású budapesti olvasónkkal szintén idén találkoztunk először személyesen, pedig évek óta követjük egymás munkáit az interneten. Mindig öröm az ilyen kedves olvasókkal találkozni, sok erőt és hitet adnak a folytatáshoz. Fotó: 2017.

*

Néhány szerzőnk (Zagyva Ági, Dr. Pánti Irén, Fazekas Sándor) és kedves olvasónk a Püspökladány Anno honlap szerkesztőjének helytörténeti előadásán (kép készült: 2017. Püspökladány).

***

SZAKMAI KAPCSOLATOK:

.

Dr. Szentváry-Lukács János ny. egyetemi adjunktus, kutató, katonai és vitézi rendi adatbázisok készítője és kezelője kutatásaim során nagyon sokszor nyújtott nélkülözhetetlen segítséget, akinek ezért felettébb hálás vagyok. Dr. Szentváry-Lukács János budapesti előadásaimon is megtisztelt jelenlétével, s ő biztatott az általa is létrehozott Hősök Naptára honlapon és a nyomtatásban megjelent Hősök naptára 1914-1916. című albumban az első püspökladányi vitézek egyikének, Horváth József (39. gy.e.) adatainak közzétételére. Fotók: 2013 és 2014. Budapest

*

Fekete Ferenccel, a Katonaújság szerkesztőjével és Matucza-Riba Edinával, az újság munkatársával 2013-ban, Budapesten találkoztunk. E találkozást egy nyertes helytörténeti pályázat előzte meg és több püspökladányi vonatkozású helytörténeti cikk követte a folyóiratban.

*

 

A helyi múzeumban egy alkalommal volt lehetőségem – az elmúlt 5 és fél évben – bemutatni a Püspökladány Anno honlap első világháborús tárgyi gyűjteményének egy részét, valamint beszélni a honlaphoz köthető kutatásokról, melyek még jóval a centenárium évei előtt kezdődtek el.

*

 

Köszönöm Martinkovics Katalinnak (felső kép bal szélén és lenti kép) és Csákvári Sándornak (jobb oldali kép és lenti kép), a debreceni 5. Bocskai István Lövészdandár Könyvtára munkatársainak, valamint Horváth Attila debreceni helytörténet-kutatónak (felső kép jobb szélén) és Ilyés Imre Csaba ömt. őrnagy, nyá. rendőr alezredesnek, kutatónak a kutatásaimhoz nyújtott önzetlen segítségüket! Mindannyian a Püspökladány Anno honlap I. és II. világháborús helytörténeti kutatásaihoz nyújtottak több alkalommal is kitüntetett segítséget. Kutatási anyagaik egy része részben már megtalálható honlapunkon is, részben pedig feldolgozás alatt állnak.   A fényképek egyrészt 2014. júliusában készültek Debrecenben a „Nagy Háború Eseményei, Emlékei, Hősei” című vándorkiállítás megnyitóján, másrészt a 2015. júniusi debreceni Hősök napi megemlékezésen és kamara-kiállításon.

.

*

Kaba Esztertől (képen középen), a Politikatörténeti Intézet munkatársától szintén sok segítséget kaptam kutatásaimhoz és az Ő meghívására vehettem részt a Világháború, társadalom, emlékezet” című konferencián 2014. szeptemberében, a Politikatörténeti Intézetben. Egyik fotómat, az egykori olasz harctérről hazahozott srapnelgolyókról szintén Kaba Eszter javaslatára küldtem be az Intézet novellaíró projektjére, melyet Jolsvai András író, újságíró “novellásított” meg. 

*

Dr. Glässer Norbert egyetemi adjunktusnak (SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék) és feleségének, Glässerné Nagyillés Anikó néprajzkutatónak, segédmuzeológusnak (Szegedi Móra Ferenc Múzeum) köszönöm a szintén években mérhető barátságát és önzetlen segítségét, melyet elsősorban az I. világháborús kutatásaimhoz nyújtottak. Norbertnek külön is köszönöm meghívását a 2015. novemberében a Szegedi Egyetemen megrendezett A Nagy Háború hatása a mindennapok kultúrájának változására” című konferenciára, ahol a Püspökladány Anno honlap kutatásairól számolhattam be és egy rövidfilmet is bemutathattam. Anikónak pedig köszönöm az Első Világháborús Albumok nevű közösségi oldalam patronálását, társszerkesztői feladatai ellátását

*

 

Az egykori Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály által szervezett „Civil kapcsolatok a hadisírgondozásban” elnevezésű munkaértekezleten először 2015. márciusában jártam Budapesten, mely Főosztály munkatársaitól (Dr. Töll László ezredes, Kiss Balázs főhadnagy és Kovács Géza munkatárs) szintén sok segítséget kapott honlapunk. A rendezvény alkalmából kiadott kiadványban a Püspökladány Anno honlap is bemutatkozási lehetőséget kapott.

*

Köszönettel tartozom a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárnak a Püspökladány Anno honlap számára nyújtott szakmai segítségért. Külön is köszönöm Kovács Gergely levéltáros kollégának a mindig szakszerű  segítséget.  (Kép készült: 2015. Debrecen, kutatói kamara-kiállítás)

*

 

Kiss Balázs főhadnaggyal, a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály Katonai Hagyományőrző és Háborús Kegyeleti Osztály munkatársával az „Elfeledett emlékezet” címmel rendezett debreceni konferencián találkoztam 2015. novemberében, ki ma már a MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság munkáját erősíti, s a Katonahősök oldalt is szerkeszti. Kiss Balázzsal a hadisírgondozás terén és a katonaősök emlékének ápolása kapcsán kezdődött szakmai kapcsolatunk. (Kép készült: 2015, Debrecen)

*

2015. év végén került – digitalizálás céljából – felajánlásra a Püspökladány Anno honlap kezelésében lévő Némedy-hagyaték egy jelentős része a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltára részére. E forrásanyag, a több füzetnyi, kézzel írott napló, a sok személyes dokumentum és a közel 300 darabos fényképgyűjtemény az egykori püspökladányi tanító, Némedy István II. világháborús frontszolgálatának és a brianszki eseményeknek állítanak emléket. Reszegi Zsolt, a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár munkatársa több alkalommal járt Püspökladányban, a hagyaték digitalizálásával kapcsolatos munkálatok céljából. A felajánlott lelet-együttes ma már bárki számára kutatható a HM HIM Hadtörténelmi Levéltárban is.

*

2016. márciusában a ma már Kecskés Gyula Városi Könyvtár nevet viselő püspökladányi intézményben mutathattam be egy püspökladányi család sorsán keresztül Püspökladány múlt századi életét. Köszönöm Tányér Józsefnek, a Püspökladányi Tájékoztató és Közművelődési Központ, Könyvtár, Múzeum intézményvezetőjének a felkérést. Előtte ugyanitt 2015-ben egy helyi értéktár rendezvényen mesélhettem a Püspökladány Anno honlap munkájáról. Fotó: 2016.

*

2016. nyarán került sor az Isonzó Expressz különvonat második útjára, melynek célja az I. világháborús olasz front doberdói szakaszának bejárása volt. A zarándokút a Doberdó-fennsík kiürítésének 100 éves évfordulója alkalmából zajlott. Ezen a Püspökladány Anno honlap szerkesztőjeként a Nagy Háború blog és a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány támogatásával vehettem részt, a Nagy Háború blog kísérőjeként. Örökké hálás leszek e megtisztelő lehetőségért! Ez alkalommal újra köszönetet szeretnék mondani segítőimnek: Pintér Tamás történész-levéltárosnak, a Nagy Háború blog szerkesztőjének, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriuma elnökének, Rózsafi János tudományos kutatónak, az első világháború magyar hadszíntereinek kutatójának, a blog állandó szerzőjének, Dr. Stencinger Norbert történésznek, a hadtudomány PhD fokozatosának, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumi tagjának, a blog állandó szerzőjének és Négyesi Lajos hadtörténésznek, nyugállományú alezredesnek, egyetemi docensnek, a Nagy Háború blog állandó szerzőjének. Külön is meg szeretném köszönni Pintér Tamás állhatatos támogatását, mellyel a Püspökladány Anno honlap indulása óta segít és erősít, a rengeteg kutatási anyagot, mellyel hozzájárult a honlap szakmai hátteréhez. Rózsafi Jánosnak is szeretném megköszönni a kutatási segédanyagait, melyeket a püspökladányi 39-es katonákkal kapcsolatban biztosított számomra. 

*

Életem első komoly dokumentumfilmjének lehettem résztvevője, melyet a Duna Zrt és az MTVA készített, s a Duna World csatornán került adásba 2016. augusztusában. A film természetesen egy egykori püspökladányi katonáról, Horváth Józsefről (dédapámról) és számtalan bajtársáról, valamint az Isonzó Expressz második útjáról szólt. Élményszámba ment a több napos forgatás, köszönöm Marossy Géza operatőr, rendező és Hatos Gyula szerkesztő, riporter munkáját. Az alsó képen a Pintér Tamás történésszel folytatott beszélgetés felvétele után fotózkodunk a cerjei (Szlovénia) emlékművön/kilátón. Háttérben a Fajti-hrib (hegy), melyen saját dédapám küzdött az életéért az I. világháborúban, s mely harcokat, annak családi vonatkozású részleteit – több éves kutatás eredményeként – ma már magam is ismerhetem.   A film megtekinthető IDE KATTINTVA! 

*

Gianfranco Simonit-tal, San Martino del Carso (Olaszország) település első világháborús múzeuma vezetőjével. Ismeretségünk pár éve kezdődött az internetnek köszönhetően, 2015-ben Szegeden, 2016-ban Olaszországban találkozhattunk személyesen. Az önkéntesek által alapított és működtetett helyi múzeumuk példaértékű, s a környékbeli I. világháborús olasz frontszakasz ma is fellelhető emlékeit gyűjti össze. Munkájuk folyamatos, barlangászként a környékbeli háborús kavernák felderítésére, feltárására is kiterjed. Gianfranco-tól több, olasz és magyar nyelvű könyvet és srapnelgolyót is kaptam emlékbe, mely utóbbit szintén a település határában gyűjtöttek össze.

*

Szantner Gáborral, a József Ágost Emléktársaság elnökével ugyancsak 2016-ban találkoztunk először személyesen, korábbi  internetes ismeretségünk után. Gábor az emlékvonat emblematikus „arcává” vált, miután József főherceg, a Doberdón küzdő osztrák-magyar csapatok parancsnokának egyenruhamását magára öltve járta végig az első világháborús helyszíneket. (Fotó: Cerje, Szlovénia 2016)

*

Vitéz Csizmadia József debreceni helytörténet-kutató egy különleges téma feldolgozásához nyújtott pótolhatatlan segítséget, melynek eredményeként a Katonaújság 2014. augusztusi számában megjelenhetett egyik, “Egy ‘láthatatlan’ emléktábla története” című tanulmányom.  A kép készült: Csodálatos Caporetto Emlékkonferencia, 2017. Debrecen

*

Nagy köszönettel tartozom Dr. Kovács Vilmos ezredesnek, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának és az általa vezetett intézmény munkatársainak (külön is nagy tisztelettel Kovács Gézának és Bálint Ferencnek) a Püspökladány Anno honlap kutatásaihoz nyújtott segítségéért! Fotó: 2017. Várhosszúrét (Szlovákia)

 

***

ELISMERÉSEK:

.

A Vitézi Rend okirati dicsérő elismerése Megyaszai Szilvia honlap alapító-főszerkesztőnek, szövege szerint „a történeti értékek feltárása és rögzítése érdekében végzett különlegesen értékes és kiváló munkája elismeréséül”. (A képen: Nagy Sándor a Vitézi Rend tisztségviselője, 2014.)

*

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Önzetlenség-díja, szövege szerint “Megyaszai Szilvia részére a helytörténeti értékek felkutatásában és feldolgozásában önként végzett kimagasló szakmai tevékenysége elismeréseként”. (A képen: családommal, Dombi Imréné Püspökladány polgármesterével és Pajna Zoltánnal, Hajdú-Bihar Megye Önkormányzata Közgyűlésének Elnökével, az Önzetlenség-díj átadójával, 2015.)

***

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

***

A képre kattintva megnyitható az összeállítás:

 

***

2015.09.16. – Utolsó frissítés: 2017.07.25.

Püspökladány anno inspirációk

 

Püspökladány, Püspökladány anno… másképp. Ahogy nem a fényképezőgép, hanem egy-egy ember látja és megéli. A velünk élő történelem, avagy Püspökladány a képzőművészetben.

Szívemhez közel álló témát villant fel a Püspökladány Anno honlap, eddig egyedülálló módon hozva össze a püspökladányi művészek jellemzően püspökladányi vonatkozású alkotásait egy “térben”, egy virtuális kiállítóteremben. Természetesen sem az alkotók, sem az alkotásaik köre nem teljes, ez utóbbi nem is lehet célja e gyűjteménynek. Csupán hangulatok, érzések, benyomások, emlékek és elsősorban esztétikai élmény kiváltására törekedtem az összeállítással. Az anyagban nem csak képzőművészek, hanem hobbi alkotók mesterdarabjainak bemutatására is lehetőség van, “Püspökladány anno” témakörben!!

*

“A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!”

(Sebő Ferenc)

*

Várjuk a püspökladányi témában született alkotásokról készült fotókat, az oldal alján leírtak szerint!

*

***

2

Kövesi Béláné alkotása egy püspökladányi lakóházról, melyről ITT olvashatnak bővebben. A fotót a képről Lévai Péter készítette.

***

1.

Kincstartó nemez tok “ladányi kereszt” mintával, gyapjú és réz találkozásából – Szilágyi Edit alkotása és fotója

(Egy ősi tárgy rekonstrukciója, megjelenítése ma használatos, modern tárgyon.)

***

Valik Zagyva Sándor: Püspökladány advent

.

Püspökladány advent - Valik Zagyva Sándor alkotása .

Püspökladány advent  – Valik Zagyva Sándor alkotása

(A püspökladányi szabadtéri színpad nagyméretű díszháttere, az első kép az utolsó “simítások” alkalmával készült. A képen a püspökladányi református és római katolikus templomok, középen a város főterének díszkútja szerepel.)

***

vzs11

Valik Zagyva Sándor festménye a püspökladányi Szent Imre szoborról

*

vzs5

Valik Zagyva Sándor festménye a püspökladányi Szent István emlékműről

*

vzs8

Valik Zagyva Sándor festménye a püspökladányi Huszár emlékműről

*

vzs7

Valik Zagyva Sándor festménye a püspökladányi Huszár emlékműről

*

vzs4

Valik Zagyva Sándor festménye a püspökladányi Hősök szobráról

*

vzs6

Valik Zagyva Sándor festménye a római katolikus templomról

*

vzs10

Valik Zagyva Sándor festménye a református templomról

***

Tavasz (pasztell) – Karászi Judit alkotása a református templomról (honlap)

***

Karászi

Parkrészlet (pasztell) – Karászi Judit alkotása a főtér parkjáról (honlap)

***

A református templom 1800-ban – Kiss Eszter alkotása

***

A református templom – Papp Kálmán (1894-1969) egykori pedagógusunk festménye

***

Vihar után – Hegedűs Tibor festménye a katolikus templomról

***

A római katolikus templom – Békési Anikó tusrajza

***

Naplemente (Püspökladány) – Valik Zagyva Sándor olajfestménye

***

vzs12

Naplemente (Püspökladány) – Valik Zagyva Sándor olajfestménye

***

Telekhatár (Püspökladány) – Ferenczy Zsolt olajfestménye

***

Jobb felső kép: Papp Kálmán  festménye a református templomról

(Alsó két kép: képeslap-magángyűjtemény)

“Püspökladány Anno” ékszer-kollekció: Megyaszai Szilvia

***

Ladányi kereszt (medál) – Bárczi Imre Zsolt alkotása (www.barczikeramia.hu)

***

Bárczi Kerámia 1

Püspökladány címere (kerámia falidísz) – Bárczi Imre Zsolt alkotása (www.barczikeramia.hu)

*

Köszönöm az alkotóknak, vagy tulajdonosoknak a képek rendelkezésre bocsátását! A képek további felhasználása az alkotók, vagy tulajdonosok engedélye nélkül TILOS!

*

Az összeállításban szereplő püspökladányi alkotók, illetve alkotásaik körének bemutatása nem teljes. Várom további alkotók jelentkezését, és/vagy saját remekművekről készült kifejezetten püspökladányi témájú képzőművészeti alkotás egy-egy fotóját (nem cél egy alkotó összes művének bemutatása, csupán néhány, jellemzően püspökladányi téma ábrázolásának közvetítése). NEM CSAK képzőművészek, de hobbi alkotók is küldhetik fotóikat egy-egy jól sikerült “Püspökladány anno” darabjukról!! E-mail: www.puspokladanyanno.hu

***

A hozzászólások megtekintéséhez kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban!

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2015. 05. 16.

Püspökladány az 1960-as évek legelején

Egy album képei…

.

A püspökladányi Petritelepi Általános Iskola jóvoltából egy különleges fotóalbumot szeretnék bemutatni, melynek kartonra ragasztott régi felvételei a település épületeinek és lakóinak emlékét, Püspökladány miliőjét őrizték meg egyedülálló módon, az érdeklődő utókor számára. A fennmaradt fényképalbum, e kivételes helytörténeti emlék – a fotográfiákból nyerhető információk alapján – 1960-63 között készülhetett, s 31 fotó segítségével körbekalauzol bennünket az akkori Püspökladányban.

Köszönöm a Petritelepi Általános Iskolának és Griger Mihályné igazgatónőnek a fotók közzétételének lehetőségét, és azt, hogy e rendkívüli válogatás a Püspökladány Anno honlap felületén jelenhetett meg először elektronikus formában. Az eredeti képek megtekinthetőek voltak egy időszakos rendezvény keretében a Petritelepi Fiókkönyvtárban is (Karcagi u. 28.).

A fotók az albumban szereplő eredeti megnevezésükkel kerülnek közzétételre, de zárójelben az épületről, vagy a benne székelő intézményről fellelhető néhány fontos információ is feltüntetésre kerül. Szöveges gyűjtőmunka, képszerkesztés: Püspökladány Anno honlap, Megyaszai Szilvia szerkesztő.

Az albumban látható épületek, intézmények többségéről önálló menüpontban is olvashatnak a honlapon, a megfelelő fejezeteknél. Kérem, vegyenek részt a Püspökladány Anno honlap segítségével egy virtuális barangoláson és “időutazáson” a régi Püspökladányban!

*

Püspökladány az 1960-as évek legelején:

 

(1. kép) Községi Tanács épülete
(1851-ben épült, ma a Városháza épülete)

 

(2. kép) Hősök tere
(A kép előterében Horváth Géza szobrászművész alkotása, a Hősök Szobra)

 

(3. kép) Járási Tanács
(Az 1800-as évek közepétől a Rákóczi Szálloda épülete, 1950-1965 között a Járási Tanács, 1965-1971 között a Községi Tanács székhelye, ezután a Lenin Mezőgazdasági Tsz székháza volt)

 

(4. kép) Kenyérgyár
(Az első püspökladányi Hengermalom épületének átalakítása, kitoldása után 1963 óta üzemelt)

 

(5. kép)

 

(6. kép) Állami Általános Gimnázium
(1931-től a Szent Imre Iskola, majd Leányiskola, 1951-től az Állami Óvónőképző Intézet, 1955-1963 között a Gimnázium, ezután a középiskolai kollégium épülete)

 

(7. kép) Polgári Iskola
(1928-1945 között a Polgári Iskola, ezután az állami általános iskola, 1964-től a Petőfi Sándor Általános Iskola felső tagozatának épülete)

 

(8. kép) Nagylányiskola
(1902-től református népiskola, leányiskola, 1945-től református általános iskola, 1948-tól állami ált. leányiskola, 1952-től a Zója Általános Iskola működött benne)

 

(9. kép) Járásbíróság épülete
(A Királyi Járásbíróság 1871-től a Városháza épületében működött, 1908-ban költözött ezen új, impozáns épületbe, melyet “Palotának” neveztek el a helybeliek)

 

(10. kép) Posta
(Ebben az épületben 1953. óta működik a Kossuth utcán)

 

(11. kép) Bank
(1909-ben épült az épület, ekkor költözött ide a már működő Püspökladányi Hitelszövetkezet – a Picula – ami 1952-ben szűnt meg. 1953-tól a Magyar Nemzeti Bank Püspökladányi Fiókja volt.)

 

(12. kép) Községi pártbizottság háza
(A Magyar Szoc. Munkáspárt Községi Bizottságának székhelye volt 1962-ig, a Kossuth u. 4. alatt. Ma már nem létező épület)

 

(13. kép) Járási pártbizottság székháza
(A Magyar Szoc. Munkáspárt Járási Bizottsága 1972-ig a Rákóczi u. 14-ben székelt, ezután költözött az új, Kossuth u. 6. alatti épületbe)

 

(14. kép) Béke Mozi
(1926-tól üzemelt ebben az épületben a Rákóczi utcán. Ma már nem létező épület.)

 

(15. kép) TBC Gondozó Intézet
(Építési ideje ismeretlen, működött az épületben a 19. század elejétől tiszttartók hivatala, majd kat. vallásalapítványi főfelügyelőség, 1953-ig postahivatal, az utcai frontszakaszon 1949-től TBC Gondozó Intézet, a hátsó épületrészben 1952-1987 között szülőotthon, 1988-tól pedig Belgyógyászati Utókezelő)

 

(16. kép) Karacs Ferenc Emléktábla
a Petőfi u. 14. szám alatti házon

 

(17. kép) Móricz Zsigmond Kultúrház
(A Petőfi u. 1. alatti épület eredetileg a Püspökladány és Vidéke Ipartestület székháza volt, 1926-ra épült fel az utcai része, majd folyamatosan bővült az épület. 1950-61 között Móricz Zsigmond Járási Kultúrházként, majd művelődési házként működött. 1977-től itt kapott helyet az Ifjúsági Ház, egészen 1993-as lebontásáig. Ma már nem létező épület.)

 

(18. kép) Könyvtár
(Az 1949-ben szervezett Községi Népkönyvtárból 1953-ban született meg a Járási Könyvtár, mely a kezdetektől fogva a Petőfi u. 4. alatt működött. 1964-ben még ebben az épületben üzemelt. Ma már nem létező épület)

 

(19. kép) Petőfi TSZ székháza
(A Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1950-ben alakult meg, székháza a Jókai u. 4. alatt volt. Ebben az épületben kapott helyet később a Flakongyár. Ma már nem létező épület.)

 

(20. kép) Lenin TSZ székháza
(A Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1960-ban jött létre több helyi termelőszövetkezet egyesülésével. Székháza a Rákóczi u. 37. és Rákóczi u. 13. alatt volt. Innen költözött át 1971-ben a Hősök tere 5. szám alá. Kora egyik leghíresebb hazai rizstermelő szövetkezete volt. Ma már nem létező épület.)

 

(21. kép) Óvoda
(A kép felirata nem árulja el, hol készült. Az Árpád utca 18. alatti óvoda 1905-ben nyílt meg községi nyári menedékházként, 1948-tól lett egész éven át üzemelő óvoda. Az Úttörő utcai óvoda 1900-ban nyílt meg községi gyermekmenedékházként. A Bajcsy-Zs. u. 6. alatti óvodát 1951-ben szervezték meg. A petritelepi óvoda a Karcagi u. 37. alatt 1935-ben, az újtelepi óvoda a Mező Imre 48. alatt 1961-ben épült. A Zrínyi u. 2. alatt létesült az egykori Óvónőképző Intézet mintaóvodája, mely 1953. óta működik. )

 

(22. kép) Szovjet emlékmű
(A II. világháború alatt a Községházán ideiglenesen kialakított kórházban elhunyt katonákat a Hősök terén temették el. A Hősök terén két szovjet sír volt, egy egyes és egy tömegsír. Ezeket az 1990-es években kihantolták és a köztemetőbe helyezték át.)

 

(23. kép) Fatelítő
(A püspökladányi telítő telepet a Magyar Posta építette 1906-ban, az 1924-25. években a MÁV átvette a postától az üzemet és átépítette.)

 

(24. kép) Téglagyár
(A Péterdeák-dűlőben, a régi római kat. temető mögött, az Újtelep és a MÁV pályaudvar között feküdt. Egykor két téglagyár is állt egymás mellett. A temető melletti téglagyárat az 1910-es években vette meg Tisza Imre földbirtokos, majd később a Püspökladányi Hitelszövetkezet, mely gyár 1970-ig működött.)

 

(25. kép) Gyógyszertár
(Az 1900-as évek elején – a századfordulón – két gyógyszertár is működött Püspökladányban. A Kossuth u. 5. alattit az 1920-30-as évek tulajdonosa után Birtók-patikának hívták. A másik a Rákóczi u. 1. alatt működött (Werner-patika), melyet új tulajdonosa a Községháza alá költöztetett az 1930-as években, ezt az új tulajdonosa után Skoumal-patikának nevezték.)

 

(26. kép) Orvosi rendelő

 

(27. kép) Telepi posta
(A petritelepi posta a 3. számú postahivatal volt a településen és a Vöröshadsereg utca, későbbi Petri Pál utca 75. alatt működött.)

 

(28. kép) Petritelepi Mozi
(A Petőfi Sándor Filmszínház a Karcagi u. 44. alatt működött)

 

(29. kép) Csengős iskola
(A Karcagi u. 35. szám alatti iskolaépület közismert neve volt. Nevét onnan kapta, hogy a telepi iskolaépületek közül ennek az egynek volt udvari csengője)

 

(30. kép) Szirénás iskola
(A Karcagi u. 26. szám alatti iskolaépület a légoltalmi szirénájáról kapta a nevét)

 

(31. kép) Új iskola

*

Köszönöm a figyelmüket és a Petritelepi Általános Iskolának a képeket!

*

 

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

Utolsó frissítés: 2017.03.02.

*

A Püspökladány Anno honlap adattárának részét képezi egy közel 200 darabos képeslapgyűjtemény, melyet a honlap szerkesztője gyűjtött össze. Az eredeti képeslapok nagyobb hányada püspökladányi témájú és vagy a települést ábrázolja, vagy itt adták postára, ide címezték azokat. A gyűjtemény legrégebbi lapjai 1900-ból, illetve az azt megelőző évekből származnak.

A honlap képeslapgyűjteményének gyarapítására felhívást tett közé a honlap szerkesztője, melyre szép számmal érkeztek a felajánlások. Ezek bemutatása a felhívás szövege után található. Minden felajánlónak hálával és köszönettel tartozom az önzetlenségéért, a jószándékú ajándékozásért!

A honlap képeslapgyűjteményét gyarapító püspökladányiak: Bíró Ferenc Mihály, Dúró Zsolt, Gali Ilona, Keserű László (Damjanich u.), Rácz Lajos, Tóthné Szabó Ilona, Csontos Gabriella.

*

FELHÍVÁS A GYŰJTEMÉNY GYARAPÍTÁSÁRA (folyamatos):

Segítene, hogy összeálljon a település és a Püspökladány Anno legnagyobb közös képeslapgyűjteménye?

Ha szeretné gyarapítani a Püspökladány Anno honlap képeslapgyűjteményét, várjuk felajánlásaikat a puspokladanyanno@gmail.com e-mail címre, vagy személyesen Megyaszai Szilvia szerkesztőnél. A felajánlott képeslap lehet postatiszta, és futott (azaz megírt, felbélyegzett lap) is, kora, kiadási éve, állapota nem számít, csak Püspökladányt ábrázolja!  Cserébe minden felajánló egy Püspökladány Anno képeslapot kap ajándékba a honlap szerkesztőjétől! (Természetesen a régi lapok gyűjtése a cél, de az újabbakért is érkezik az ajándék). A postán érkezett lapokért postán érkezik az ajándék lap is, püspökladányi postabélyegzővel.

Cím és egyéb információk a puspokladanyanno@gmail.com e-mail címen. A felajánlott lapok bemutatásra kerülnek a honlapon, felajánlója nevének – s ha kívánja, üzenetének – feltüntetésével!

*

A képeslapgyűjteményt az alábbi felajánlások gyarapították az utóbbi időben:

2017.03.02.

9-1 Csontos Gabriella 9-2 Csontos Gabriella

Csontos Gabriella (Püspökladány) felajánlása – Püspökladányba címzett különleges képeslap

A lap írója, ki a képen is látható: Bencze Lászlóné dr. Mező Judit nyugalmazott főiskolai tanár, népzenekutató, a Sárréti Népi Együttes egykori szakmai vezetője

***

2017.01.21.

 1-1 Duró Zsolt

1-2

Dúró Zsolt (Püspökladány) felajánlása, képeslap 1949-ből

*

2-1 Rácz Lajos

2-2

Rácz Lajos (Püspökladány) felajánlása, képeslap 1969-ből

*

5-1 Biró Ferenc

5-2

Bíró Ferenc Mihály (Püspökladány) felajánlása, képeslap 1978-ból

*

4-1 Gali Ilona

4-2

Gali Ilona (Püspökladány) felajánlása, képeslap 1977-ből

*

3-1 Keserű László

3-2

Keserű László (Püspökladány, Damjanich u.) felajánlása, képeslap 1979-ből

*

8-1 Tóthné Szabó Ilona

8-2

Tóthné Szabó Ilona (Püspökladány) felajánlása, képeslap 1984-ből

*

7-1 Tóthné Szabó Ilona

7-2

Tóthné Szabó Ilona (Püspökladány) felajánlása, képeslap 1985-ből

*

6-1 Tóthné Szabó Ilona

6-2

Tóthné Szabó Ilona (Püspökladány) felajánlása, képeslap 1989-ből

*

A felajánlásokért ajándékba küldendő Püspökladány Anno képeslap:

Püspökladány Anno képeslap

***

 2015. 05. 07.

Az itt – korábban – bemutatott különleges, közel 200 darabos püspökladányi képeslap-gyűjtemény lapjai amellett, hogy Püspökladány letűnt arculatát őrzik meg eredeti képeken, egy-egy rövid történetet, epizódot is elmesélnek feladója, vagy a címzett életéből. A képeslapok, levelezőlapok egyedülálló helytörténeti relikviák, hiszen a reprodukciókkal ellentétben “lelkük” is van, korabeli élethelyzeteket, egyéni sorsokat őriznek meg a feladó saját kézírásával, s szemszögéből, postatörténeti különlegességekkel (bélyegek, bélyegzőlenyomatok).

A gyűjtemény rendkívüli “időutazásra” invitál, különleges hangulatot áraszt, s e sokszínű képi világ egyéni sorsokat is elmesél…

Püspökladányi képeslapgyűjtemény k

(Gyűjtemény: Megyaszai Szilvia)

***

*

 

Betekintő a gyűjteménybe:

2016. 08. 19.

 

.

Egy Püspökladányban vendégeskedő színész egérrágta üzenete 1921-ből…

.

“Kedves Károlykám!

Kedves együttlétetek alkalmából írt megemlékezést viszonozva, megküldöm azt a helyet, ahol mi tanyáztunk a ti kártyapartitok alkalmával. Jótékony célú előadás alkalmával Szombaton és Vasárnap is szerepeltem. Zongorával volt énekszámom, gondolhatod, zúgott a taps, háromszor kelletett mindkét alkalommal művészkedni. Így tehát, habár nem is hallottuk a vasgyári furulyázást, az időnk belenyúlt az éjfélbe. Jucika köhögése hál’ Istennek az elmúlás fele van. Vártunk Benneteket a mult Csütörtökre, remélve, hogy mielőbb viszontláthatunk, Őnagyságáéknak kézcsók, a gyermekekkel, Jóskával csókoltuk.

Szerető barátod  Pista” 

.

Címzett:

Tekintetes Nemky (?) Károly főművezető úrnak – Diósgyőr vasgyár, Irma u.

.

Püspökladány, 1921. okt. 10.

*

01

02

.

Vajon ki írhatta-e lapot? Egy színész, vagy egy műkedvelő vasgyári munkás? Tudhatja-e még valaki a választ? De arra is kíváncsiak lehetünk, hol kerülhetett megrendezésre Püspökladányban a képeslapon említett jótékony célú előadás…  Sok apró “életmozaik”, korabeli élethelyzet a múltból, mely megállítja egy pillanatra az időt és visszarepít a mi Püspökladányunk történelmében.

***

*

2015.09.11.

Egy szerelmes üzenet 1911-ből…

 

“Kedves Irén!

Bár ha szorosan vennénk, nem kellene írnom, mivel még eddig nem érdemesítettél arra se, hogy egy sort írj, de hát ha a hegy nem megy Mohamedhez, megy Mohamed a hegyhez.

Na de nem lesz ez mindig így. Várva a megemlékezésedet minél előbb csókol, számtalanszor

Aladár”

.

Címzett:

Nagyságos S. Irén úrleány Budapest, II. Ürge u.

.

Püspökladány, 1911. augusztus 13.

*

Vajon hatottak-e e határozott, mégis évődő sorok, s válaszolt-e a fiatal hölgy Aladárnak? Vajon lett-e házasság e bimbózó szerelemből? Vajon püspökladányi volt-e Aladár? Esetleg csak átutazott településünkön, vagy munkája szólította Püspökladányba? Vajon rokonai máig itt élnek közöttünk? Egy emlék a múltból, s megannyi válasz nélkül maradt kérdés a jelenben…

*

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

 

2014. 09. 19.

*

“Püspökladány, a Sárrét városa” címmel jelent meg Kovács Zsolt újságíró írása a Hajdú Online internetes hírportálon. A cikket kísérő fotókat Iklódy János, a Hajdú-Bihari Napló ma már nyugdíjban lévő fotósa készítette és válogatta. A fotók 1972, 1973, 1974, 1976 és 1981 években készültek. A képes összeállítás a Hajdú Online, azaz a www.haon.hu internetes hírportál engedélyével és hozzájárulásával kerül megosztásra honlapunkon. Köszönjük!

(2014. 09. 19.)

*

Az új művelődési központ avatása 1976-ban

*

“Püspökladány, a Sárrét városa

Püspökladány – A város a jövőjét keresi, amihez kiváló adottságai vannak

A megye egyik történelmi tájegységének, a Sárrétnek vezető települése a megye délnyugati részén fekvő Püspökladány. Az évszázadok homályába vesző múltja a vízivilágban, a modernkori múltja a mezőgazdaságban gyökerezik. Jelene az útkeresés, amelyhez kiváló termőföld, kiüresedett gyártelepek, szorgalmas emberek és közlekedési csomópont volta adhat elrugaszkodási pontokat.

A több évtized után ismételten 1986. január 10-én városi rangot kapott településen már akkor is minden megvolt, ami egy magyarországi viszonylatban közepes nagyságú helységben élhetővé, komfortossá teheti a mindennapokat. Ez azóta sem változott. Gazdasági-, egészségügyi-, oktatási-, kulturális- és egészségügyi központja ma is környezetének.

Ami az elmúlt évszázad utolsó évtizedeiben mégis kiemelte környezetéből, az az igen jó középiskolája, a szolgáltatások sokfélesége, munkalehetőség a fatelítő telepen, a vasúton, a kéziszerszámgyárban, a vegyesipari vállalatnál és a két téeszben. De ne feledkezzünk meg a sportról és a kultúráról sem. Mindebből egy képösszeállítást nyújtunk át olvasóinknak. A képeket Iklódy János, a Hajdú-bihari Napló ma már nyugdíjban lévő fotósa készítette és válogatta. – HBN”

*

Püspökladányi felvételek az 1970-es évekből:

(A fotók rákattintással kinagyíthatóak és lapozhatóak)

(Forrás: www.haon.hu, Fotók: Iklódy János)

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz