Nyelvészet

E rovatban Püspökladány és a Sárrét nyelvjárásával, a nyelvi emlékek kutatásával és megőrzésével kapcsolatos és a Püspökladány Anno honlap más rovataiban már megjelent cikkek, publikációk, könyvajánlók és videók gyűjteménye kerül közreadásra.

Az itt elérhető anyagok ZILAHI LAJOS nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa munkásságához köthetők és a címre (zöld sorra) kattintva olvashatóak, nézhetőek, hallhatóak. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Tanár Úr szinte az összes publikációját a rendelkezésemre bocsátotta papír alapon, a Püspökladány Anno helytörténeti honlapon történő publikálás céljából! – A publikációk közzététele folyamatos, a feldolgozási kapacitás függvényében.

.

– Püspökladányi és Sárréti tájszótár című könyvek ismertetője (Könyvespolc rovat)

– A “rétes emberek” emlékezete, A rét és egy kandidátusi értekezés /3 publikáció/ – (Publikációk rovat)

– A sárréti í-zés állapota című könyv ismertetője (Könyvespolc rovat)

A sárrétudvari nyelvjárás néhány sajátossága (2001) – (Publikációk rovat)

– Egy püspökladányi gyűjtőmunka évtizedes margójára (2016) –  (Publikációk rovat)

– Hangfelvétel: Beszélgetés Törő Gábor pásztorral (1985) – (Videók rovat)

– Helytörténeti munka és hagyományápolás Püspökladányban (1984) – (Publikációk rovat)

*

***

Dr. Zilahi Lajos nyelvész, tanár, a nyelvtudomány kandidátusa

Zilahi Lajos-kis

Zilahi Lajos Püspökladányban született 1936. április 16-án. Édesapja Zilahi Lajos, ki cipészként kereste kenyerét, édesanyja Pintér Margit, ki a családi háztartást vezette, s a gyermekeit nevelte. Fiuk, Lajos a budapesti ELTE-n szerzett egyetemi oklevelet, bölcsészdiplomát, s tanár lett. Tanárként dolgozott Ózdon az 1960-61-es tanévben, majd Kunmadarason folytatta 1961-67 között, ahol az iskola igazgatóhelyettese is volt. 1967-ben került Orosházára, ahol 1967-69 között szintén tanár volt, majd a Városi Tanácshoz került, s a művelődési osztály vezetője lett. Osztályvezetőként 1969 és 1990 közötti időben dolgozott a város oktatási és művelődési ügyeinek irányítójaként, majd 1990 és 1996 között ismét a katedrára lépett az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskolában,  innen vonult nyugdíjba. 1961-ben kötött házasságot Czombos Jolánnal, aki szintén tanár. Gyermekeik: Zilahi Zoltán (1962) mérnök; Zilahi Tibor (1965) tanár. Orosházán számos kiadvány megjelentetésének kezdeményezője, támogatója és szerkesztője is volt, de igazi szakterületének a nyelvészetet tekintette. Doktori disszertációját is szülőföldje nyelvjárása bemutatásából írta. Munkás éveiben a hivatali munka mellett talált mindig helyet nyelvészeti kutatásnak és ilyen jellegű publikációknak. Kutatási területe a nyelvjárástan, a regionális köznyelviség és a nyelvművelés. Tudományos fokozata a nyelvtudomány kandidátusa (MTA 1990). Elismerései: Csűry Bálint Emlékérem (2004); TIT Aranykoszorús jelvény (1981.) Tagja az MTA köztestületének, a MTA Békés Megyei Tudományos Testületének, a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak.

Talán kevesen tudják, de Tanár úr – kinek szakmai alázata szerénységgel párosul – a mai napig megfordul Püspökladányban, ha egészsége engedi, hiszen rokonai itt élnek településünkön. Zilahi Lajos munkája során neves nyelvészekkel, irodalomtörténészekkel is együtt dolgozott, említhetnénk többek között Kálmán Bélát, Lőrincze Lajost és Tolnai Gábort, de Grétsy László nyelvésszel is számtalan alkalommal publikált egy nyelvészeti szaklapban. Bár élete nagy részét szülőfalujától távol élte, éli, munkáiban, kutatásaiban erősen kötődött a Sárrét, s Püspökladány nyelvi emlékeihez, ezek megismeréséhez és megőrzéséhez.

Munkássága különlegesen értékes, értékmentő, s joggal lehetünk rá büszkék, mi püspökladányiak!

Megyaszai Szilvia

*

Zilahi Lajos publikációinak egy része, melyeket a Püspökladány Anno honlap szerkesztőjének rendelkezésére bocsátott

Zilahi Lajos publikációinak egy része, melyeket a Püspökladány Anno honlap szerkesztőjének rendelkezésére bocsátott

*


Publikációi:

  1. A zárt Í-zés esetei Püspökladány nyelvjárásában. Nyelvtudományi dolgozatok I. /ELTE. 1970/ Doktori disszertáció
    2. Múlt századi í-ző adatok az orosházi népnyelvből (Magyar Nyelv, a továbbiakban MNy. LXIX:507)
    3. Egy paraszti szőlőhegy szervezete és működése a XIX. században. Békési Élet 1975.
    4. A regionális köznyelv fogalma a nyelvtudományi szakirodalomban. (MNy. LXXVI: 333
    5. Tanyai tanulók a körzetesítés után. Pedagógiai Szemle, 1977
    6. Szemben az árral? Magyartanítás.1979: 4-5
    7. Regionális köznyelvi vizsgálatok Orosházáról. Nyelvtudományi Értekezések 100: 79-104. Szerk. Imre Samu (1979)
    8. Az anyanyelv hete Békés megyei rendezvényei.(Magyar Nyelvőr, a továbbiakban Nyr. 103: 388)
    9. Atta-teremtette (MNy LXXVII.90)
    10. Regionális köznyelvi szövegek Orosházáról. (Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 9. Bp., 1981. Szerkesztette Hajdú Mihály
    11. Tájszavak, szólások Püspökladányból. (Nyr.106:200)
    12. Szóhasználat az orosházi regionális köznyelvben. Békési Élet. 1983/2.
    13. Nyelvjárástörténeti adatok a Sárrétről. (Adatok a sárréti falvak XIX. századi í-zéséből. (MNy. LXXIX:211)
    14. Mondatszerkezeti sajátosságok az orosházi regionális köznyelvben. (MNy LXXX:77:83)
    15. Népnyelv, nyelvjárás a tanórán. (Magyar Nyelvjárások, a továbbiakban MNyj. XXVI-XXVII: 69-82, 1985.)
    16. ;Mondattani jelenségek a püspökladányi nyelvjárásban MNy LXXXII: 356-68
    17. A hosszú magánhangzók állapota a dobozi nyelvjárásban. Lingvistica Series A…19. Bp. 1986. Szerk. Balogh Lajos
    18. Adatközlők és szövegek a nyelv területi-társadalmi rétegezettségének vizsgálatához. In. A magyar nyelv rétegződése. Bp. 1988. Szerk. Kiss Jenő és Szűts László
    19. Az í-zés állapota (bomlása) a mai nyelvjárási beszédben. Nyr 110: 97-110)
    20. Állapot- és változásvizsgálatok a püspökladányi nyelvjárásból. Kandidátusi értekezés. 1989.
    21. A társadalmi változások tükröződése a nyelvjárási szóhasználatban. (Nyr.113: 468-81. 1988.)
    22. Dobozi nyelvjárási szövegek. (Mnyj. XXVIII- XXIX: 177-86. 1990.)
    23. A szünethasználat és a kapcsolás néhány mutatója a püspökladányi nyelvjárási szövegekben. MNy. LXXVI: 54-68. 1990.
    24. Sárréti tájszótár (OTKA –támogatással. azonosítási szám: 1991-94 2829; 1995-98 T 014776; 1999-2002 T 031815)
    25. Új nyelvi eredmények felé? ( Édes Anyanyelvünk, a továbbiakban ÉdAny.1991. július- szeptember)
    26. Nyelvi változások – változásvizsgálatok. MNy. LXXXVIII: 168-84. 1992
    27. Beszámoló egy sárréti tájszótáranyaggyűjtéséről. MNyj XXXI: 60-7. 1993.
    28. Nyelvjárási jelentésváltozások . Nyr. 117: 67-78. 1993.
    29. Püspökladányi nyelvjárási szövegek /Linguistica Doc. 2: 161-81. Bp.1993. Szerk. Balogh Lajos/
    30. Sárrétkutatás – hagyománymentés. Élet és Tudomány 1994.
    31. Opponensi vélemény Molnár Z. Miklós kandidátusi értekezéséről. Bp. 1994. szeptember.
    35 Házi Albert Okányi tájszótár. Bp., 1995. (szerk.)
    36. Mai jelentésváltozások. /ÉdAny.1996. áprlis/
    37. Az í fonéma nyelvjárási gyakoriságának vizsgálata: MNy XCII; 341.51/ 1997/
    38. Gondolatok a tájszavak besoroláséról tájszótári munkálatok közben. /MNy.XXXIV, 75-85 /1997/
    39. Kórógy. /MNy.XCIII:350-3 // 1997/
    40. Tájszavak és nem tájszavak a nyelvjárási atlasz szótani lapjain. /MNy. XXXV. 65-72. /1998/
    41. Gyökeres. /hn Orosháza/ MNy XLVI: 357-9/ / 2000/
    42. Válasz Kiss Jenő kérdéseire /A tájszótár és a tájszótárírás: lexikográfiai megközelítése c. tanulmány kérdéseiről. Megjelent. Nyr.126:391-415./
    43. A sárrétudvari nyelvjárás néhány sajátossága. A Bihari Múzeum Évkönyve VIII_IX. Berettyóújfalu. 2001.
    44. Helyzetkép a Sárrét határmenti nyelvjárásaiból. /DialSzimp. IV. Szombathely. 2002. Szerk. Szabó Géza, Molnár Zoltán, Guttmann Miklós/
    45. – lék képzős származékok a nyelvjárásokban. /Kiss Jenő- Eml. Bp., 2003/
    46. A nyelvészet és néprajz vonzásában. / Bevezetésként elhangzott 2003.. okt. 9-én a Hajdú Mihályt köszöntő orosházi városi rendezvényen./ Közli A hónap. 2012/3. szám.
    47. Püspökladányi tájszótár. /MNyTK.214/, Bp., 2004.
    48. Helyzetkép a tájszavak pusztulásáról. / Szabó Pál tájszavainak mai állapota/ /Nyr.128; 166-79//2004.
    49.”Vita” a nyelvművelésről. ÉdAny.2004. december/
    50. Rét /Szabó T. Attila-Eml. Bp., 2006. Szerk. Bárth M. János /
    51. Seregély – Seregi /ÉdAny. 2009. április/
    52. Sárréti Tájszótár. /Argument Kiadó, 2011/
    53. A sárréti í-zés állapota /Az í fonéma sárréti gyakorisága/. /Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsaba, 2011/, OTKA-támogatással.

(Forrás: www. oroshazirok. blogstop. hu)

***

*

Érdekesség – Ma is továbbélő nyelvjárásunk:

– VIDEÓ: Beszélgetés Fekete Ferenccel, az I. világháborúban harcoló édesapjáról (2015) – (Élettörténetek rovat)

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz