Relikviák

*

A Püspökladány Anno honlap gyűjteménye számára elsősorban fényképek, dokumentumok, filmek, történetek és publikációk digitális “darabjai” érkeznek olvasóinktól, szerzőinktől, kutatóktól, intézményektől és szervezetektől, de papíralapú könyvek, illetve régi folyóiratok, eredeti fotók és dokumentumok is szép számban kerülnek felajánlásra, melyek a feldolgozási kapacitás függvényében ismerhetőek meg a honlapon (különböző összeállításokban, valamint a Könyvespolc és Antikvár rovatokban). Ezúton is köszönöm mindazokat a helytörténeti „kincseket” – akár elektronikusan, akár eredeti formájukban kerülnek felajánlásra –  melyekkel önzetlenül járulnak hozzá e közösségi tudástár, a Püspökladány Anno honlap digitális helytörténeti gyűjteményéhez.

A fent említett emlékek mellett azonban egyre több emléktárgy is érkezik a Püspökladány Anno helytörténeti honlap gyűjteményébe, melyek közül néhányat örömmel mutatok be olvasóinknak. Köszönöm mindenkinek a honlap gyűjteményének gyarapítását!

Megyaszai Szilvia szerkesztő

***

XLI.

Családtörténeti kiadvány

A Püspökladány Anno helytörténeti honlap számára adományozott kiadvány:

Keserű Benjámin – A Keserű család háromszáz éves története

Keserű János – A Kösíj

A kötet 2012-ben jelent meg Nádudvaron, a Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány gondozásában.

A nyomtatásban megjelenő családtörténetet az egykor Nádudvaron élő Keserű Benjámin írta 1961-1962-ben. A kézirat szerint a nádudvari Keserűk püspökladányi gyökerekkel rendelkeznek, melyeket be is mutat a szerző. A füzet néhány, Kecskés Gyula ladányi helytörténész által is lejegyzett püspökladányi helytörténeti és szájhagyományként fennmaradt emléket is őriz. A kiadványban helyet kapott továbbá Keserű Jánosnak a Köselyről (Nádudvar folyóvize) szóló írása is.

Köszönöm Juhász Katalinnak (Nádudvar) a felajánlását, mellyel honlapunk tárgyi gyűjteményét gyarapította!

2021.06.17.

***

XL.

Iskolatörténeti kiadványok

 

A Püspökladány Anno helytörténeti honlap számára adományozott iskolatörténeti kiadványok:

– Erőss Lajos Református Általános Iskola Évkönyve 2012 (Pella Pál tiszteletes úr ajándéka)

– Erőss Lajos Református Általános Iskola Évkönyve 2015 (Pella Pál tiszteletes úr ajándéka)

– Erőss Lajos Református Általános Iskola Évkönyve 2019 (az iskola ajándéka)

– Erőss Lajos Református Általános Iskola 2011-2021 – 10 éves jubileumi kiadvány (a Püspökladányi Református Egyházközség ajándéka)

– Jubileumi Évkönyv 2010-2020 – Karacsos Öregdiákok Egyesülete (Forrainé Gasparik Erzsébet egyesületi elnök ajándéka)

Köszönöm Pella Pál tiszteletes úrnak, a Püspökladányi Református Egyházközségnek, az Erőss Lajos Református Általános Iskolának és Forrainé Gasparik Erzsébet egyesületi elnöknek az önzetlen felajánlást, mellyel honlapunk tárgyi gyűjteményét gyarapították!

2021.06.16.

***

XXXIX.

Helytörténeti fotóalbum és két kiadvány

Szilágyi József és Szilágyi Józsefné Gruber Julianna iskolaigazgató hagyatékából

A Püspökladány Anno helytörténeti honlap számára adományozott felajánlás tartalma: egy 1976-ban készült, korabeli fotókat tartalmazó album és két kiadvány, megyei kordokumentum (1969. és 1970. évi kiadások).

A fényképalbum a püspökladányi ÁFÉSZ korabeli kereskedelmi és vendéglátó egységeiről őriz fotográfiákat (1976. évből), valamint egy névsort a Püspökladányi Földműves Szövetkezet alapító tagjairól (1946. június 16.). Értékes helytörténeti emlék, eredeti fényképekkel. A két kiadvány címe: Az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóság jubileumi tudományos ülésszaka (1919-1969), valamint Az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága és Oktatási Igazgatóságának kiadványa a decemberi jubileumi tudományos ülésszakról, II. kötet (1944-1969).

Köszönöm Szilágyi Zoltánnak és Szilágyi Józsefnek az önzetlen felajánlását, mellyel honlapunk tárgyi gyűjteményét gyarapították!

2021.06.15.

***

XXXVIII.

Helyi sajtótörténeti emlékek és két kiadvány

A Püspökladány Anno helytörténeti honlap számára adományozott következő impozáns felajánlás tartalma: helyi sajtótörténeti emlékek, a Püspökladányi Hírek újság (a város önkormányzatának hivatalos lapja) elmúlt 20 évének közel teljes gyűjteménye, valamint egyéb helyi, időszakos kiadványok és két kötet a múltból. Az egyik – mely a Tréfás számtani feladatok és játékok szerepe a számtan tanításánál címet viseli – érdekessége, hogy az egykori Állami Általános Iskola (1945-től nevezték így) és az Állami Általános Fiúiskola (1948-tól 1964-ig) bélyegzőlenyomatait őrzi. Ez az iskola 1964-től a Petőfi Sándor Általános Iskola nevet vette fel. A másik kiadvány az 1993-ban Püspökladányban megrendezésre kerülő I. országos családpedagógiai konferencia szakmai anyagát öleli fel.

Köszönöm Jeneiné dr. Vigh Blankának az önzetlen felajánlását, mellyel honlapunk tárgyi gyűjteményét gyarapította!

2021.06.14.

***

XXXVII.

Nagy József bankigazgató és felesége hagyatéka

A Püspökladány Anno helytörténeti honlap számára adományozott családi hagyaték az egykori Püspökladányi Hitelszövetkezet, majd a Magyar Nemzeti Bank püspökladányi területi fiókja vezetőjének, Nagy Józsefnek és feleségének a hagyatéka. Jelentős családi és helytörténeti vonatkozással is bíró gyűjtemény (az 1900-as évek legelejétől), mely egy nagy doboznyi fotót és iratot tartalmaz. A hagyaték feldolgozása és bemutatása a jövőben várható.

Köszönöm Oborzilné Nagy Ernának a családi hagyaték önzetlen felajánlását honlapunk gyűjteménye számára!

2021.06.13.

***

XXXVI.

Korabeli kiadványok:


A VILÁGHÁBORÚ amilyennek én láttam

Írta naplója és hivatalos akták alapján JÓZSEF FŐHERCEG tábornagy

VI. kötet: A katasztrófák útján a pusztulásba (Piavei csata)

(Magyar Tudományos Akadémia Kiadása 1933.)

 

József főherceg: A világháború amilyennek én láttam című, 7 kötetes monográfiájának VI. kötete érkezett felajánlásként honlapunk gyűjteményébe. Szerzője József Ágost főherceg, József nádor apai unokája, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, honvéd tábornagy, felsőházi tag, 1918-ban királyi helytartó, 1919-ben kormányzó, 1936–1944-ig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Fiatal korától katonai pályára készítették, a ranglétrát végigjárva az első világháború kezdetére altábornagyi rangig vitte. Az I. világháború során különböző hadszíntereken, mindig fontos irányító pozícióban saját maga élte meg a Nagy Háború hadi eseményeit, és mint Habsburg főherceg, betekintése volt az udvari politikába, diplomáciába is. Hét kötetes (1926-1934) részletes elemző beszámolója a korszak, a világháború egyedülálló krónikája és hadtörténeti szakmunkája is egyben.

Az I. világháborúban az olasz fronton a Doberdó védelmét József Ágost főherceg (a Doberdón harcoló magyar alakulatok, a VII. hadtest parancsnoka, akit a magyar katonák közötti népszerűsége folytán „József apánkként” emlegettek) és hadteste látta el 1915. július 6-ától. A VII. hadtestbe tartozó 17. közös hadosztály és 20. honvéd hadosztály ezredei mind magyarok voltak. A debreceni 39. gyalogezred (József főherceg egyik kedvenc ezrede) másik három közös ezreddel együtt a 17. közös hadosztályba tartozott, a 20. honvéd hadosztályba pedig többek között a 3. debreceni honvédezred. A püspökladányi katonák többsége e két debreceni ezred kötelékében szolgált a háború során.

*

Honvéd altiszti folyóirat

1937.október – 10. szám – IV. évfolyam

(A M. Kir. Honvédelmi Minisztérium Kiadása)

 

1934 óta működő katonai szaklap, mely e néven a mai napig is megjelenik.

Tartalomjegyzéke a képek között tekinthető meg.

.

Köszönöm Biró Ferenc Mihálynak a két korabeli kiadvány önzetlen felajánlását!

2021.06.12.

***

XXXV.

Téglaemlékek

Ha sokat foglalkozunk valamivel, előbb-utóbb beleszeretünk. Így voltam én is a téglákkal, bár ennek ellenére nem váltam gyűjtővé (azonban lokálpatrióta helytörténet-kutatóként ezt nem mondhatom el a püspökladányi bélyeges téglákról!) A helyi téglák mellett lett két nem-püspökladányi téglaálmom is… Az egyik egy darumadaras (hiszen Püspökladány címerállata a daru, még ha a ladányi téglagyártás során – eddigi tudásunk szerint – nem is használták e szimbólumot), a másik pedig egy M.S. monogramos téglatípus.

Az álmok attól szépek, hogy előbb-utóbb valóra válnak.  Sokszor segítséggel. Önzetlen segítséggel! Az én segítőm Kökény Tamás volt Egerből, akinek nagyon hálás vagyok önzetlenségéért  és azért a két kis súlyos – Egerből érkező – csomagért, ami az én tégla-álmaimat rejtette!

Köszönöm Tamás nagyvonalú felajánlását (mely egy csoportban tett érdeklődésem után érkezett)! Köszönöm e gyönyörű állapotban előkerült szépségeket, melyek mostantól a Püspökladány Anno helytörténeti honlap tárgyi gyűjteményét gazdagítják Kökény Tamás önzetlenségének és ajándékának köszönhetően.

Bár mindkét tégla Nógrád megyei (azaz nem püspökladányi), mégis örömmel helyezem el a Püspökladány Anno honlap gyűjteményébe.  Hiszen az egyiken egy darumadár látható (ami Püspökladánynak is címermadara), a másikon szereplő monogram pedig egészen véletlenül (majdnem) megegyezik honlapunk szerkesztőjének monogramjával.

S hogy mit lehet tudni e két régi téglaemlékről?

A DARU MADARAS – KORONÁS tégla (29,3×14,2×5,8cm):

A téglán feltehetően a Prónay család (nemesi romhányi ág, Nógrád megye) címeréből látható a darumadár. E tégla lelőhelye Bercel (Nógrád megye). A daru a hűség, hazaszeretet heraldikai jelképe is.

Azonban Püspökladány címerében is megtalálható a daru, mely egykor jellegzetes fészkelő madár volt a környéken. A régi Sárrét mocsaras, laponyagos területein nagy számban fordult elő, amely terület azonban a Tisza vízgyűjtőjének szabályozása után kiszáradt. A folyószabályozás a környezeti feltételeket, s így az élővilágot is megváltoztatta. A daru ma már csak átvonuló madár nálunk, pl. a közeli  Hortobágyon. A daru híres éberségéről is. A darucsapatot őrdaru vigyázza, jelezvén számukra a közeledő veszélyt. Az őrdaru egyik lábában követ tart, hogyha elaludna, figyelme lankadna, akkor a lehulló kő, kavics keltette zajra felriadjon. Az őrdaru – közeledő veszélyt észlelve – jelez a darucsapatnak, a felszálló darucsapat pedig jelezte az embereknek, ha ellenség közeledett, ami Püspökladány vonatkozásában sajnos nem ment ritkaságszámba a történelem során (tatár, török). Püspökladányon kívül néhány további település címerében található meg a darumadár, mint heraldikai jelkép.

M.S jelű tégla (25,5×13,4×5,0cm):  Valószínűleg Szent-Ivány Medárd, vagy  Medardus Szent-Ivány (1766-1823) nevének jelölése. E tégla lelőhelye Nógrádmarcal (Nógrád megye).

.

A bevezetőben említett kutatási előzmény: Püspökladány téglavilága

AKI PÜSPÖKLADÁNYBAN BÁRMILYEN BÉLYEGES, TÉGLAJELES TÉGLÁVAL TALÁLKOZNA, KÉREM, KERESSEN! Köszönöm! 

E-mail: puspokladanyanno@gmail.com

2021.05.17.

***

XXXIV.

Kézi orsó

Köszönöm a Püspökladányban előkerült kézi orsó felajánlását, a Püspökladány Anno helytörténeti honlap tárgyi gyűjteményének gyarapítását Nagy Jánosnak!

2020.10.10.

***

XXXIII.

Sajtótörténeti emlékek, kordokumentumok

A napokban újabb tárgyi felajánlások érkeztek honlapunk gyűjteményébe. A felajánló Dr. Molnár László, Püspökladány 3 cikluson át (1994-2006) megválasztott egykori polgármestere. Az értékes, 32 darabból álló kordokumentum-gyűjtemény, elsősorban helyi sajtótörténeti és helytörténeti ismereteket megőrző ritkaságok. A helyi sajtótermékek közül az 1973-1984 között megjelenő Ladányi Híradó számai, különszámai, valamint az 1990-től megjelenő Püspökladányi Hírek első számai képviselnek nagyobb tételt. A Püspökladányi Hírek esetében külön érdekesség a Városi Tanács Lapjának még 1989. novemberében megjelent PRÓBASZÁMA, a Püspökladányi Hírek első évfolyamának legelső száma (I. évf. 1. sz.), valamint az 1990. októberében megjelent Választási Különszám, mely az első önkormányzati választások első fordulójának eredményét közölte le.  Mindkét újságévfolyam számtalan helytörténeti írást, vagy helytörténeti adatokat, információkat tartalmazó cikket hagyott ránk, az utókorra.

A tárgyi emlékek között szintén rendkívüli dokumentum az 1971. novemberében megjelent, eredeti „Püspökladány víztornya – Püspökladány ivóvíz ellátása 1771-1971” című tájékoztató, melyet Melegh Ferenc, a Püspökladányi Víz És Csatornamű Társulat Elnöke állított össze. Az eredeti, korabeli fotókkal illusztrált összeállítás Püspökladány ivóvíz-ellátását ismerteti 1771-től és a ladányi víztorony megépítésének, a püspökladányi vízhálózat kiépítésének történetét, fontosabb adatait is dokumentálja. Az anyag 19 darab eredeti fényképfelvételt tartalmaz (ragasztással), melyek között számtalan, ma már nem létező kutat is megörökítettek (pl. Cigány-kút, Rózsám kútja, református templom előtti kút, Fürdő-kút).  A dokumentum további különlegessége, hogy azt a szerző maga dedikálta a felajánlónak, Dr. Molnár Lászlónak, aki a püspökladányi víztorony építése során műszaki ellenőr volt.

Köszönöm Püspökladány második, de közvetlenül – a lakosság által – választott első polgármesterének, Dr. Molnár Lászlónak a Püspökladány Anno helytörténeti honlap tárgyi gyűjteményének gyarapítását, a kordokumentumok rendelkezésre bocsátását!

Püspökladányi kutakról készült korábbi összeállításunk: ITT olvasható!

2020.08.15.

***

XXXII.

Néprajzi tárgyak

 

 


Ványai Gusztáv, a Nagyrábéi Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteménye – néprajzi magángyűjtemény – tulajdonosa az alábbi tárgyakkal gyarapította helytörténeti honlapunk tárgyi gyűjteményét: kézi orsó, gereben, egyszárnyú festett guzsaly, festett ferde rokka (Biharnagybajomból). Hálásan köszönöm Ványai Gusztáv önzetlen felajánlását, gyűjteményünk gyarapítását!

A Nagyrábéi Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteményének bemutatása: ITT olvasható!

2020.07.27.

***

XXXI.

Kecskés Gyula: A püspökladányi Rákóczi-harang (1936.)

Tovább bővült folyamatosan gyarapodó tárgyi gyűjteményünk. Ezúttal Kecskemétről érkezett haza Püspökladányba egy eredeti és különleges kordokumentum, méghozzá a fiatal Kecskés Gyula helytörténet-kutatónk “tollából született” különlenyomat egyik példánya, mely a Debreceni Protestáns Lap 1936. évi 4-5. és 7-8. számaiból jelent meg Debrecenben, a Városi Nyomdában.

2020.05.23.

***

XXX.

Gyarapodó tárgyi gyűjteményünk…

Bár olybá tűnhet, hogy mostanában pihenünk, a valóságban és a háttérben izgalmas kutatómunka folyik, több témában is.

Olvasóink azonban ezidő alatt is megtisztelnek bennünket bizalmukkal és tárgyi felajánlásaikkal, melyért nagyon hálás vagyok! Mutatóban néhány, legújabb relikviáink közül, melyek mostantól tárgyi gyűjteményünket gyarapítják, s amik kapcsolódnak Püspökladány helytörténetéhez is.

Keserű Imre (Rettegi u.) püspökladányi olvasónktól: 20 db eredeti püspökladányi folyóiratot (1973-1984), 3 db eredeti Sportmunkacsarnok „téglajegyet” (1980), valamint egy, a helyi víztorony és ivóvíz-ellátás történetét bemutató anyagot kaptunk. Keserű László (Damjanich u.) püspökladányi olvasónk egy múlt század eleji Debreczeni Független Újság lapszámot, valamint I. világháborús kutatási anyagot ajánlott fel gyűjteményünk számára. Bors Géza jánosházai olvasónk egy eredeti Debreczeni Képes Kalendáriommal (1916) gazdagította tárgyi gyűjteményünket.

Nagyon szépen köszönöm Olvasóink, pártolóink önzetlen tárgyi felajánlásait és megtisztelő bizalmát!

2020.02.29.

***

XXIX.

.
Tükröm, tükröm, mondd meg nékem…

 

Egy tárgyfelajánlást szeretnék bemutatni, mely Rák András (Püspökladány) jóvoltából került gyűjteményünkbe. Köszönjük a felajánlást!

A régi fakeretbe foglalt tükör hátoldalán található (bizonytalan származási idejű) felirat (eredeti írásmód szerint):

„1897 febrúár 17

1897 Febrúár 17 én Fel szerelte Tóth István asztalos mester. PLadany.”

.

A méretre vágott csomagolópapír címkéjén található felirat:

FRIEDLAENDER JÓZSEF, BUDAPEST.

Tekintetes Baranyai István és társa

bérlő uraknak

Püspök Ladány

Posta….”

Hogy az erős tartású és viszonylag jó állapotú csomagolópapír-darab, mely – a felajánló közlése szerint – egykor talán a falra akasztható keretes tükör hátoldalát boríthatta, eredetileg milyen árut “hozott” Püspökladányba, már megfejthetetlen, de kétségkívül eredeti dokumentumról van szó. A bélyegzőlenyomat sérült, így pontos dátum nem olvasható ki rajta.

A küldemény Püspökladányba (Püspök Ladányba) szólt és érkezett „Tekintetes Baranyai István és társa bérlő uraknak”. Sok Baranyai vezetéknevű élt egykor (is) településünkön, e módosabb (bérlő) személyről egyelőre nem rendelkezünk információval. Mivel nem folytattam teljeskörű kutatást e téren, ezért csak néhány adalékot szeretnék megosztani a témában. Így például az 1896. október 15-én megjelent Püspökladány című helyi folyóirat egyetlen hirdetése Baranyai Zsigmond püspökladányi fűszer és vegyeskereskedő szolgáltatásait reklámozza. Egy 1924. évi kimutatásban pedig – Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924) – több Baranyai vezetéknevű püspökladányi földbirtokos nevével találkozhatunk (Dániel, József, Mátyás), a földbérlők sorában azonban nem szerepel ilyen vezetéknevű személy ugyanebben az évben. Személyes érintettségem e témában  annyi, hogy egyik püspökladányi dédapám, s ezen az ágon felmenőim szintén e vezetéknevet viselték (Baranyai József 1893-1965. Szülei: (d) Baranyai József földműves, született: 1839. Kovács Sára, született: 1868. Házasságkötésük: 1884.).

*

Ki lehetett a csomag feladója, Friedlaender József?

Korabeli kiadványokat tanulmányozva az alábbi adatokkal találkozhatunk:

Az 1898. évi „Budapest évkönyve. Hiteles czim és lakjegyzék”-ben található információ Friedlaender Józsefről (Budapest):

Az 1928. évi Budapesti Czim- és Lakásjegyzék II. részében (Budapest székesfőváros lakosainak név- és lakásjegyzéke) található információ Friedlaender József gyárosról:

*

„Miért Püspökladány és hogy miért nem: Püspök-Ladány?”

Korábbi összeállításunkban ez olvasható településünk nevének használatával kapcsolatosan:

1896. október 15-én jelent meg Püspökladány sajtótörténetének eddig ismert egyik legkorábbi újságja, a Püspökladány nevet viselő helyi folyóirat. A közgazdasági, társadalmi és szépirodalmi lap kéthetente jelent meg, alapítója, kiadója és szerkesztője Erőss Lajos református lelkész volt.

(…) Az egyik szerkesztői üzenet nemcsak az újság címének, de tágabb értelemben településünk nevének írásmódját illetően is fontos lehet számunkra, amit Erőss Lajos így fogalmazott meg: „Miért „Püspökladány” és hogy miért nem: „Püspök-Ladány”? Csak azért a miért: „Budapest” és nem „Buda-Pest”. Különbben az akadémia ebben a kérdésben is, mint sok másban ingadozik; de a helyes nyelvérzék azt diktálja, hogy mindazon szavak összeírandók, melyek között szoros fogalmi kapcsolat áll fent.” Érdekes lehet, hogy még az újság 1897. évi számaiban is írták mindkét formában városunk nevét, azaz szerepel Püspökladány és Püspök-Ladány formában is…

“A név mai írásáról tudjuk, hogy a belügyminiszter 1901. május 30-án 31888. I. sz. alatt kelt rendeletével az 1898. évi IV. tc. 2. §-a és az országos községi törzskönyvbizottság javaslata alapján a Hajdú vm. (vármegye) területén fekvő községek neveinek írásmódját is szabályozta. Községünk nevét Püspök-Ladány helyett azóta írják Püspökladánynak.” – áll Kecskés Gyula Püspökladány újkori története helyneveiben című könyvében az erre vonatkozó kiegészítő magyarázat.

Érdekességnek tűnhet, hogy a köznyelvben is használt forma, a “Püspökladány” már 1896-ban megelőzte a jogszabályban rögzített hivatalos formát, ugyanakkor még később is sokszor alkalmazták a századelő óta hivatalos forma helyett a „Püspök Ladány”, vagy „Püspök-Ladány” írásmódot.

Megyaszai Szilvia

További képek:

2019.05.03.

***

XXVIII.

Ezüstdénárok

Számtalan kérdés jutott eszembe annak idején, amikor e néhány különleges érmét fotóztam… Merre járhattak e dénárok? Megfordultak-e vajon Mátyás király Európa-szerte híres udvarában is? Hogyan vészelték át a mohácsi vész utáni zűrzavaros időszakot? Kérdéseink ugyan örökre megválaszolatlanok maradnak, azonban vitathatatlanul jó érzés volt látni őket Bárczi Imre Zsolt püspökladányi keramikus felajánlása, a “Ladányi kereszt” agyagrekonstrukciója mellett!

Sorrendben:
– Hunyadi Mátyás magyar király (1458-1490) dénárja
– II. Ulászló (Dobzse László) magyar király (1490-1516) dénárja
– I. Ferdinánd magyar király (1526-1564) dénárja

(A dénárok a „Ladányi kereszt” bronzmedál – melyről a Püspökladány Anno honlapon is olvashatnak – agyagrekonstrukciója társaságában láthatók)

2019.04.22.

***

XXVII.

Karacs Ferencről megjelent kiadvány (1912. évi)

A Püspökladány Anno helytörténeti honlap tárgyi gyűjteményének egyik különleges, eredeti darabja Dr. Ecsedi István 1912-ben megjelent műve, melynek címe Karacs Ferenc térképmetsző élete és művei (1770 – 1838.). A 127 számozott oldalas, illusztrációkkal gazdagított kiadványt Debrecen Szabad Királyi Város Könyvnyomda-Vállalata adta ki.

A gyűjteményünkben található eredeti mű néhány oldala:

Karacs Ferenc életéről és munkásságáról KARACS FERENC című rovatunkban olvashatnak.

2019.04.15.

***

XXVI.

Téglaemlékeink

Szerény helytörténeti téglagyűjteményünkről, valamint az önzetlen felajánlók névsoráról önálló és folyamatosan frissülő összeállításunkban olvashatnak, ide kattintva:

Mesélő emlékeink, avagy téglákba zárt helytörténet

2019.04.14.

***

XXV.

Kecskés Gyula Újszövetsége

E páratlan relikviáról ITT olvashatnak bővebben (Antikvár rovatunkban).

Kecskés Gyula Újtestamentuma

2018.12.29.

***

XXIV.

Bővülő fillér-sor

A mai napon ismét önzetlen felajánlás, egy kicsi, de annál különlegesebb csomag érkezett a Püspökladány Anno honlap szerkesztőjének címére. A nagylelkű ajándék ezúttal Marcaliból érkezett, s 18 darab – különböző években vert – azonos névértékű fillért tartalmazott. Váradi Viktor a Püspökladány Anno honlap szerkesztői gyűjteményébe, az impozáns fillér-sorhoz küldte megbecsült darabjait.

Az önzetlen felajánlóknak is köszönhetően szépen alakul a fillér-sor, melyet rövidesen a honlapon is bemutathatunk.

Korábbi gyöngyösi felajánlónk, Rohács Norbert mellett Váradi Viktornak (Marcali) is hálás köszönettel tartozunk!

Váradi Viktor felajánlása

2018.06.14.

***

XXIII.

Az önzetlen felajánlások margójára…II.

Rohács Norbert gyűjtő, honlapunk olvasója újabb önzetlen felajánlást tett a Püspökladány Anno számára, melyet nagyon szépen köszönünk! (Az előző gyűjteményrészlet a XXII. pont, bejegyzés alatt került bemutatásra.)

Rohács Norbert újabb felajánlása révén – melyet Adamovszky István: Magyar érme katalógus 1892-2008. című kiadványával együtt  tett – honlapunk numizmatikai gyűjteménye jelentősen gyarapodott, s ezért őszinte hálával tartozunk! A gyöngyösi gyűjtő által felajánlott összes érme- és bankjegygyűjtemény 30 db bankjegyből és számtalan érméből áll, a koronarendszer (1892-1925), a pengőrendszer (1926-1945) és a forintrendszer (1946-) időszakából. A gyűjtemény elhelyezéséről gondoskodtunk.

***

XXII.

Az önzetlen felajánlások margójára…

Sok mostanában a „pénzes poszt”, de ez nem véletlen…. egyik szüli a másikat. Egy pár darabos felajánlás (Kárai Mátyásé) egyik darabja beindította szerkesztőnk gyűjtőszenvedélyét, mely egy kisebb gyűjteményt eredményezett a honlap számára, egy bizonyos típusú régi fémpénz különböző évi kiadásaiból. Ezt a posztunkat látva pedig újabb felajánlás érkezett a napokban a Püspökladány Anno honlap gyűjteményébe, mégpedig Gyöngyösről…  Ezúttal Rohács Norbert volt az, aki önzetlen felajánlást tett, s küldött egy  – már nem csak régi fémpénzekből, hanem papírpénzekből is álló – kis csomagot a Püspökladány Anno honlap gyűjteményébe. Nagyon köszönjük Rohács Norbert kedvességét és nagyvonalúságát!

A gyűjtemény újabb darabjai (Rohács Norbert jóvoltából): 1-2-10-20 Filléresek, 1-2-10-50-100 Pengősök (fémpénz és bankjegy), 10-50-100 Forintos bankjegyek, 100.000 adópengős adójegy.

Az ilyen és ehhez hasonló önzetlen felajánlások azok, melyek még 6 év után is könnyet csalnak a szemembe, s igazolják azt, hogy „aki ad, az kap is”.

KÖSZÖNETTEL TARTOZOM MINDENKINEK,  aki önzetlen tárgyi felajánlásaival és szellemi munkájával gazdagítja a múltat, s egyben egy – külső anyagi támogatás nélkül működő – közösségi gyűjtemény tartalmát is! Lassan, de biztosan, megérünk egy kiállításra…  Sokszor eszembe jut egyik példaképem, Rettegi Istvánné Annuska néni, aki az iskolamúzeum számára gyűjtötte a régi püspökladányi és sárréti emlékeket, melyből 1978-ban megszületett a Karacs Ferenc Múzeum. Pár év múlva talán majd ezek a felajánlások is egy helyre kerülhetnek (mostani különböző „letéti” helyeikről), s megtölthetnek egy kisebb termet.

2018.05.14.

***

XXI.

Egy ajándék fillér „ereje”…

Mindig nagy megtiszteltetés egy számunkra kedves helyen fellelt régi használati tárgy „örökbe fogadása” (lásd: korábbi posztunkat a „gatályi” pénzérmékről).

A múlt tisztelői előbb-utóbb beleszeretnek az őseink által egykor naponta használt, értéktelen, mára azonban emlékekkel körbelengett relikviákba. Mi sem jártunk másképpen… Ezt követte aztán egy másik “filléres” gyűjteményrészlet „ránk-találása”, ami újabb izgalmas kihívással, felelősséggel ruházott fel bennünket. Különösen, hogy további „munka” (meghatározott elemekből álló gyűjtőkör) is párosult hozzá, ami képes hamar „beszippantani” a múlt szerelmeseit.  Bennünket is megcsapott ennek a „szele”, hiszen  erős volt a lelki kötődés…

A képen látható darab – ami mellé nem árt egy nagyító –  idén pont száz éves.

Egyszer majd részletesebben is jelentkezünk a történettel, aminek még közel sincs vége… 😉

.

.

2018.05.08.

***

XX.

Régi fémpénzek

E néhány fémpénz – melyekkel tavaly bővült honlapunk gyűjteménye – legrégebbi darabja egy 1859. évi Ferenc József 1 krajcáros (réz) , valamint egy 1895. évi 2 filléres (bronz). Van köztük 1 és 2 Pengős is, 1941 és 1942. évekből. Ezekkel egykor a gatályi kastély környékén fizettek… Köszönet Kárai Mátyásnak a relikviák felajánlásáért!

2018.05.03.

***

XIX.

Nyugat folyóiratok 1934.

A Püspökladány Anno honlap szerkesztői könyvgyűjteményének két Nyugat folyóirata 1934. évi kiadású. Az egyik éppen ma 84 éves, ugyanis 1934. január 1-én jelent meg.

A másik számunk 1934. március 1-i megjelenésű. Ebben a számban olvasható a püspökladányi tanító, néprajzi gyűjtő DOROGI MÁRTON egyik verse és írása is (erről részletesen ITT olvashatnak)!

Nyugat folyóiratok

Nyugat folyóirat 1934. 01. 01.

A Nyugatosok (forrás: internet)

*

A NYUGAT a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt. 1908. január 1. és 1941. augusztus 1. között jelent meg Budapesten. Az első szám címlapjával ellentétben nem 1908. január 1-jén, hanem 1907 karácsonyán jelent meg. A folyóirat Babits Mihály halálával szűnt meg. Havonta két száma jelent meg, de gyakran jelentek meg összevont számai is.

Nagyhatású lap volt, annak ellenére, hogy alacsony (eleinte pár száz, később pár ezer) példányszámban jelent meg.

Az új lapnak megnyerték Osvát Ernőt, Ignotust, Schöpflin Aladárt, Fenyő Miksát, Ambrus Zoltánt és később Hatvany Lajost, akik már korábban is ismert szerkesztők, kritikusok, műértők voltak. Az anyagiakat Hatvany biztosította. Az induló program Ady magyarsága, Osvát minőségkultusza és Ignotus alkotói szabadságfogalma körül mozgott. A szerkesztők táborához csatlakozott Kaffka Margit, Csáth Géza, Cholnoky Viktor, Gellért Oszkár már a kezdetektől, februárban Juhász Gyula, márciusban Kosztolányi Dezső, Balázs Béla, Szép Ernő, Babits Mihály novemberben, Tóth Árpád pedig decemberben. Ők alkotják az első nemzedéket, kiegészítve Móricz Zsigmonddal, az első felfedezettel.

A folyóirat történetében négy nagyobb korszakot lehet megkülönböztetni. Az első az I. világháború kezdetéig tartott, a második a Tanácsköztársaság bukásáig, a harmadik a 20-as éveket foglalja magába, a negyediket Babits főszerkesztőségéhez lehet kötni.

(Forrás: wikipedia)

2018. 01. 01.

***

XVIII.

Rokka

Papp Mária püspökladányi olvasónk a szüleitől örökölt családi ereklyéjét, egy régi, de nagyszerű állapotban fennmaradt állórokkát ajándékozott a Püspökladány Anno honlap gyűjteménye számára. A rokkán édesapja, Papp Gergely bihartordai lakos neve olvasható, aki azt még szüleitől örökölhette.

Rokka 1 Rokka 2

DSC_0922 másolata

DSC_0918 másolata2

Rokka 5

A rokka olyan lábbal hajtott, folyamatos fonást lehetővé tevő zsinórkerék-áttételes szerkezet, amely egyidejűleg sodorja a szálakat fonallá és feltekeri a kész fonalat a csévére. A rokka első változatai a 15. században valószínűleg Észak-Itáliában keletkeztek. A jelenleg leginkább ismert lábhajtásos rokka Magyarországon a 19. században már csak a paraszti világ házi használatában terjedt tovább.

A rokkával történő fonáshoz szükség van (a rokkán levő vagy külön lábon álló) függőleges pálca formájú guzsalyra, amelyre a gyapjú, a len vagy a kender kócot helyezik. A fonó a kócból húzza ki, majd az orsó segítségével sodorja a fonalat, amelyet azután felteker a csévére. Az orsó forgatása lábpedállal történik, a kerékáttétel segítségével.

A rokka orsójának patkó alakú szárnya van. A szárnyakon fonalvezető kampók vannak, amelyek a fonalat a csévére vezetik. A szárny forgása adja a fonal sodratát, a szárny és az orsó kerületi sebességének különbsége eredményezi a felcsévélést.

Köszönöm Papp Máriának az önzetlen és nagylelkű felajánlást!

2017. 05. 13.

***

XVII.

I. világháborús tábori lapok

2.

3

A honlap szerkesztőjének jóvoltából egy különleges és ritka képeslap-, illetve tábori lap gyűjteménnyel gyarapodott a Püspökladány Anno honlap tárgyi gyűjteménye. Az 1918-ban az olasz harctérről (a Piave-frontról!!!) írt és hazaküldött lapokat egy ott szolgáló katona küldte haza Kassára, kinek alakulatában püspökladányiak is szolgáltak… E gyönyörű figurális lapok jövőre lesznek 100 évesek, s az azokon megőrzött információk bepillantást engednek a történelembe…

A kivételes gyűjtemény hamarosan megismerhető lesz a Püspökladány Anno honlapon!

Addig is ajánlom figyelmükbe I. világháború nevű rovatunkat !

Köszönet Mindenkinek, ki hozzájárul a Püspökladány Anno honlap digitális tudástárának bővítéséhez!

***

XVI.

Könyv 1870-ből, Ágota-pusztánk legendájáról

 .Zádor vitéz és Ágota kisasszony története (1)

.

Zádor vitéz és Ágota kisasszony története (2).

Nemrégen tovább gyarapodott a Püspökladány Anno honlap mára már tetemesre nőtt és különlegességeket is tartalmazó szerkesztői könyvgyűjteménye, mely főleg antik és püspökladányi, sárréti témájú könyveket foglal magába.

A Püspökladány közelében található  Ágota-híd és Zádor-híd, s a hasonló nevű puszták, valamint névadóik közös legendája talán egyre közismertebb a püspökladányiak körében is, s honlapunkon is olvashatnak ezekről (ITT és ITT). Kecskés Gyula helytörténet-kutatónk is foglalkozott e történettel 1974-ben megjelent könyvében, felhasználva az általa kutatott forrásokat.

A honlap szerkesztői könyvgyűjteményébe frissen bekerült kuriózum ennek a legendának állít emléket, s különlegessége, hogy 1870-ben jelent meg Debrec(z)enben!  A könyv címe: Zádor vitéz és Ágota kisasszony története a tizenegyedik századból, mérete aprócska: 10,5 x 13,5 cm, oldalainak száma azonban 112. A könyvet – mely remek állapotban maradt fenn –  Telegdi Lajos nyomatta és adta ki 1870-ben, korlátozott számban, s számtalan szöveg közti képet, fametszetet is tartalmaz. A mű egy régi kun regét dolgoz fel, feltehetően Ujj Péter karcagi főjegyző „Kún történetek a régi időből” című, 1828-ban megjelent munkájának későbbi átirata. A rímekbe szedett történet Ágota és Zádor szerelmi történetének legendáját dolgozza fel, a – többségében kun – szereplők és Karcag vidékének (Püspökladány határának) bemutatása mellett az ármányokkal kísért szerelem végső beteljesüléséig. A szintén rímekbe szedett rövidke bevezető szerint a legenda igaz történeten alapul, s írott forrásokra támaszkodik, ennek eldöntése az olvasóra van bízva. A könyvecske azonban valódi kuriózum, mely korából, korlátozott megjelenéséből és remek állapotából adódik.

.

„Történetet mondok bár egy kicsit régit,

De azért menj rajta atyámfia végig

Magyar történet ez; magyar a ki mondja

Magyar ennek ize minden szava pontja..

Szük de kedves kis vidékem!

Kis hangomhoz nagy nem kell

Kedveljed, ha kun bárdusod

Ma néked igy énekel,

Bóldog, ki a történetek

Avult régi könyveit

Forgatván látja a mai

Dolgok eredeteit.

Karczag molyos irási közt

Találtam e verseket,

Czáfolják ezek az illyen

Tudatlan beszédeket..

Ez igazi kis történet

Meglátszik a Karczagi

Határon, hol vóltak régen

Asszonyszállás házai..”

.


Zádor vitéz és Ágota kisasszony története (4)
A könyv mérete képeslap-nagyságú

.

Álljon itt egy rövid idézet a könyvből, mely Ágotáról és családja Karcag vidékére kerüléséről szól:

„Ágotát: Ohat Mártonnak

Egyetlen leányát

A férfiak bálványát

Tudni illik az Ohatok

Közt oszolván a nagy birtok,

Márton kegyes özvegye

E földre költözött le.

Asszonyszállást építette,

Udvarházát oda tette

Az egyik szép halomra

Arczal a nagy templomra.

A Kunkarczagi határon

Meglátszik egy Laponyagon

Hol vólt Asszonyszállása

Egy gyermek megmutatja.”

.

Zádor vitéz és Ágota kisasszony története (5)

.

S hogy ki volt Zádor?

„Zádor a ki Kevének

A Kunok főemberének

Törzsökéből sarjadzott

Be másképpen származott,

A nemes tőkének nemes

Jó nagy vitéz és kellemes

Csemetéje ő leve,

Fénylett vele Túrkeve.

Túrkevi udvarházába

Ha béke vólt a hazába

Az a ki várt jó asztalt

Magyar szivet tapasztalt.

Mind urral mind a cseléddel

Élt izes igaz beszéddel,

Szivét tette szájára

Sokat tartott szavára,

Az igaz érdem ő nálla

Nyájas barátra talála…”

2017.04.14.

***

XV.

Házi áldás és Bibliák

Tóthné Szabó Ilona a képen látható régi házi áldást és 3 különböző – 75-85 éves – Bibliát, imakönyvet ajándékozott a Püspökladány Anno honlap szerkesztőjének, melyek így bekerültek a honlap gyűjteményébe. A felajánlások egykori püspökladányi háztartásból származnak. A hímzett terítő Gali Sándorné kézimunkája, az 1990-es évek elejéről (a szerkesztő családi hagyatéka).

.

Házi áldás

Házi áldás 2

.

A házi áldás a 19. században terjedt el Magyarországon, német mintára, s a polgári otthonokból bekerült a parasztházak világába is. Képen, falvédőn, hímzéseken ábrázolták, és elsősorban a konyhában vagy a lakószobában, a szenteltvíztartó közelében függesztették a falra. Szövegének jelentése: a jámbor élet erélyeinek felsorolása, mint Isten áldásának feltételei.

Köszönöm Tóthné Szabó Ilonának az önzetlen és nagylelkű felajánlást!

2017. 02. 11.

***

XIV.

Ladányi kereszt

.

Ladányi kereszt2

Ladányi kereszt1

.

A honlap gyűjteményét két medál is gazdagítja, melyek önzetlen felajánlásként érkeztek a honlap szerkesztőjéhez. A “ladányi kereszt” (melyről ITT olvashatnak) reprodukcióit büszkén viselik a településünkhöz erős érzelmi szállal kötődő ladányiak. A réz keresztet egy prospektussal együtt Magyari Lajos, a kerámia keresztet Bárczi Imre Zsolt püspökladányi keramikus ajánlotta fel.

Köszönöm Bárczi Imre Zsoltnak és Magyari Lajosnak az önzetlen és nagylelkű felajánlást!

2017. 02. 07.

***

XIII.

Képeslapgyűjtemény

A Püspökladány Anno honlap adattárának részét képezi egy közel 200 darabos képeslapgyűjtemény, melyet a honlap szerkesztője gyűjtött össze. Az eredeti képeslapok nagyobb hányada püspökladányi témájú és vagy a települést ábrázolja, vagy itt adták postára, ide címezték azokat. A gyűjtemény legrégebbi lapjai 1900-ból, illetve az azt megelőző évekből származnak.

Az itt bemutatott fotón a püspökladányi képeslapgyűjtemény néhány darabja látható, melyről IDE KATTINTVA olvashatnak részletesebben. Ugyanott egy felhívást is olvashatnak, mely a gyűjtemény gyarapítására vonatkozik.

.

Püspökladányi képeslapgyűjtemény k

(Gyűjtemény: Megyaszai Szilvia)

2017. 01. 21.

***

XII.

Papírpénzek (1930-1946)

Papírpénzek - Püspökladány

.

Papírpénzek - Püspökladány - a legkorábbi és a bélyegzett darab

.

Papírpénzek - Püspökladány - 1944

.

A honlap több, mint 4 és fél éves működése alatt végre megérkezett az ELSŐ pénzbeli hozzájárulás is a honlap működtetéséhez, méghozzá több milliárd névértékben! Igaz ugyan, hogy nem is akármilyen formában, hanem egészen pontosan…… pengőben!

Örömhír, hogy így végre a Püspökladány Anno honlap szerkesztője is felvehette első, s nem kétséges, hogy egyben utolsó apanázsát (tiszteletdíját, fizetését, bevételét) is, melyet a közel 5 éves önkéntes munkájáért, s ezalatt közölt publikációiért mindösszesen kapott. Cserébe annyit ígér, hogy nem jegyez rajta hadikölcsönt, ellenben venne érte téglajegyet, s egyéb hasznos holmit! 🙂

Komolyra fordítva a szót, a gyűjtemény legkülönlegesebb darabja egy 1944. évi kiadású 5 pengős, melyen egy bélyegző lenyomata található. A bélyegző feliratának olvasható részei: „BARNA PÁL építési vállalkozó kép. kö(…)cstag PÜSPÖKLADÁNY”. Ettől unikális e relikvia, s került be a Püspökladány Anno honlap gyűjteményébe. E szerény, 12 darabos papírpénz-gyűjtemény legkorábbi darabja egy 1930. július 1-i nyomású 100 pengős, legkésőbbi darabjai egy-egy 1946. június 3-án forgalomba kerülő egymilliárd milpengős, százmillió milpengős és tízezer B-pengős. Az 1 filléres fémpénzek 1936, 1938 és 1939. évi jelzésűek.

A pengőről (1926-1946)

1924. április 18-án a magyar képviselőház elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely szerint az inflációt meg kell fékezni, így pénzreformot kell végrehajtani. A korábbi koronát követő új pénznem a pengő lett, aprópénze pedig a fillér. Átszámítási aránya: 1 Pengő = 12.500 korona, 1 pengő = 100 fillér.

1924. június 24-én kezdte meg működését a Magyar Nemzeti Bank (az Osztrák-Magyar bank, majd az Állami Jegyintézet után). Ettől kezdve a bankjegy kibocsátás kizárólagos joga ezen intézményé volt, egészen 1963. december 31-ig.

1926. augusztus 25-én a korona államjegyeket pengő értékjelzéssel nyomták felül, ezzel megjelentek az első pengő bankjegyek. Az első pengő értékjelzésű pénzek 1926. december 27-én kerültek forgalomba. Az első pengő papírpénzek 1926. március 1-ei keltezésűek és 5, 10, 50, illetve 100 pengősök voltak.

1944-ben – Magyarország szovjet megszállásakor – a Vörös Hadsereg fedezet nélküli papírpénzt adott ki az ellenőrzése alatt álló területeken. Ezek az egyébként gyenge minőségű bankjegyek tovább súlyosbították a pengő inflációját.

1946. július 19-én a Magyar Köztársaság Kormánya valutareformot hirdetett, mely szerint a pengő után 1946. augusztus 1-jétől új pénzérték, a forint került forgalomba. Az új valuta egysége a forint, századrésze a fillér lett. Az első forint bankjegy a 10 forintos volt és 1946. augusztus 1-én került forgalomba.

.

(Gyűjtemény: Megyaszai Szilvia)

2017. 01. 14.

***

XI.

Olasz-magyar kétnyelvű I. világháborús könyvek és eredeti srapnelgolyók – Olaszországból:

.

Eredeti srapnelgolyók és lövészárokból származó kövek a San Martino del Carso múzeum igazgatójának ajándéka 1-1

1-21-3

*

5 3-1

3-2 3-3

*

2-1

2-2 2-3

*

6 4-1

4-2 4-3

.

2016. nyarán az Isonzó Expressz történelmi emlékvonat utasaként jártam (részletek ide kattintva) az egykori I. világháborús olasz frontszakaszon, a mai Olaszország és Szlovénia területén. Ezen utam során Gianfranco Simonit, az olaszországi San Martino del Carso település első világháborús múzeumának igazgatója (a képeken barna pólóban) – aki magas rangú magyar állami kitüntetést vehetett át Áder János köztársasági elnöktől – látogatásom alkalmával számtalan emléktárgyat ajándékozott a Püspökladány Anno honlap gyűjteménye számára.  Könyvek közül négy, Nagy Háborús történelmi kiadvány került a honlap gyűjteményébe, melyek közül kettő olasz-magyar nyelvű. E kiadványok az első világháború olasz és osztrák-magyar vonatkozású harcászati és helytörténeti eseményeit dolgozzák fel, a helyi kiállítások különleges relikviáit is megismertetve az olvasókkal.  Az ajándékozott könyveknek – a helytörténet iránt szintén elkötelezett – Gianfranco Simonit igazgató úr szerzője, társszerzője, vagy lektora, illetve magyar szerzők (a Nagy Háború blog szakértői) nevei is megtalálhatóak a segítők sorában. A kiadványokon kívül eredeti, a környékbeli lövészárkokban gyűjtött srapnelgolyók és töltényhüvelyek is felajánlásra kerültek a Püspökladány Anno honlap gyűjteménye számára.

Mivel a debreceni 39. gyalogezred kötelékében számtalan püspökladányi katona is megfordult a San Martino település körüli ádáz harcokban , így a könyvek különlegesen értékes kincsei lettek a honlap gyűjteményének. Az egykor életeket is kioltó srapnelgolyók pedig szomorú mementóként kerülnek megőrzésre Püspökladányban.

“1915 augusztusától 1916-ig igazi vérfürdő volt San Martino del Carso-ban. Kegyetlen küzdelem egy pici terület meghódításáért, mely akkoriban úgy tűnt, hogy megváltoztatja a világ történelmét. Mindez azonban nem következett be. Végül, amikor 1916 augusztusában a magyar erők visszavonulásával a település gazdát cserélt, a háború frontvonala mindössze néhány kilométernyivel tolódott csak el, így az értelmetlen mészárlás szükségtelenül szedhette tovább áldozatait. A település történelme halhatatlanná vált.

Ungaretti, a költő, a “Doberdói fa” (“Elhagyatott fa”), a visszaemlékezések és egyéb bizonyítékok – amelyek azt tanúsítják, hogy itt valóban a túlélésért kellett küzdeni – és az olyan ereklyék, mint például a “Görbe fa”, melyekről azt sem hittük volna, hogy léteznek, mind segítenek abban, hogy újra rátaláljunk és elmeséljük a történelem azon tragikus pillanatait. A “Görbe fa” ugyanúgy, mint a “Doberdói fa” az ott küzdő emberek kitartásának és szenvedéseinek a szimbóluma, akiknek olyan körülmények között kellett helytállnia, melyet ma nem is tudunk elképzelni. Az egykor egymással harcban álló népek mai egyesületi együttműködésének köszönhetően, a cs. és kir. 61. gyalogezred emléke, a Temesvári Bánáti Múzeumban megőrzött “Görbe fa” e kiállítás keretében egy kis időre visszatér szülőföldjére.” (idézet a San Martino e l’Albero Storto, San Martino és a görbe fa című kétnyelvű könyvből)

Míg száz éve egymást ölte e két nemzet a lövészárok-háborúban, ma már barátsággal üdvözlik egymást.

Köszönöm Gianfranco Simonit igazgató úrnak az önzetlen és nagylelkű felajánlást!

2016. 12. 23.

***

X.

Magyarország Hadtörténete I-II.

1 2

3    4

.

Idén két újabb relikviával gyarapodott a honlap gyűjteménye, melyeket  Pella Pál püspökladányi református lelkipásztor ajándékozott a Püspökladány Anno honlap szerkesztőjének.

A Magyarország Hadtörténete című két kötetes kiadvány 671 és 658 oldal terjedelemben öleli fel a címben jelölt témakört. Az albumok 1985-ben jelentek meg a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gondozásában, a Zrínyi Katonai Kiadó hivatalában. E két vaskos kötet fotóanyaga is figyelemre méltó, s térképszelvényekkel gazdagított. Értékes képanyaga a honlaphoz köthető I. világháborús kutatómunkához is hasznos segítséget nyújt.

Köszönöm Pella Pál tiszteletes úrnak a hadtörténeti kötetek felajánlását!

2016. 12. 08.

***

IX.

Ladányi Híradó folyóirat néhány száma

1976-3-1 1978-1-2-1 1978-3-1 1979-1

.

A rovat mostani összeállításának az a különlegessége, hogy egy témában, de 4 különböző felajánlótól érkezett püspökladányi relikviákat mutat be.

A Püspökladány Anno honlap gyűjteménye számára az alábbi számok kerültek felajánlásra önzetlen olvasóinktól:

1976. évi 3. szám: Biró Ferenc Mihály (ajándékozás: 2015.)

1978. évi 1-2. szám: Kasza András (ajándékozás: 2012.)

1978. évi 3. szám: Koroknainé Kerekes Mária (ajándékozás: 2014.)

1979. évi Különkiadás: Duró Zsolt (ajándékozás: 2016.)

.

A Ladányi Híradó folyóirat Püspökladány Nagyközség Tanácsának volt a hivatalos lapja, mely negyed-, de előfordult hogy félévente jelent meg, illetve különkiadása is napvilágot látott.  A kiadvány 1973-1984. között került kiadásra, főszerkesztője/felelős szerkesztője/felelős kiadója Matolcsi Lajos tanácselnök volt. A Ladányi Híradó szerkesztő bizottsága: Bene Gyula, Dorogi Márton, Kecskés Gyula, Kircsi Károly, Gy. Kiss József, Kovács Gyula, Matolcsi Lajos, Magyar András és Sipos János.

.

A lapszámok tartalomjegyzéke:

1976. évi 3. szám:

1976-3-2.

1978. évi 1-2. szám:

1978-1-2-2

1978-1-2-3

.

1978. évi 3. szám:

1978-3-2

1978-3-3

.

1979. évi Különkiadásról: ITT olvashat (Könyvespolc/Jubileumi kiadványok)

.

Köszönöm a Püspökladány Anno helytörténeti honlap nevében az emléktárgyak (a folyóiratok) felajánlását!

2016.06.25.

***

VIII.

Mozi-relikviák

1

bérlet 1

Két korabeli dokumentum került be – felajánlás formájában – a Püspökladány Anno honlap gyűjteményébe, két olvasónk jóvoltából. Bónéné Szabó Csilla egy 1986. évi moziplakátot, Keserű László egy 1984. évi ifjúsági mozibérlet szelvényt ajándékozott a honlap szerkesztőjének. Részletesen az emléktárgyakról: ITT olvashatnak (Középületek/Mozi).

Köszönöm a Püspökladány Anno helytörténeti honlap nevében az emléktárgyak felajánlását!

2016.06.06.

***

VII.

Öntvény emléktábla

1950-1975 (1)

1950-1975 (2)

Egy újabb relikviával gyarapodott a honlap gyűjteménye, melyet püspökladányi olvasónk, Duró Zsolt ajándékozott a Püspökladány Anno honlap számára.

Ez az öntvény emléktárgy 1975-ben készülhetett, a tanácstörvény (1950. évi I. tv.) által létrehozott tanácsok fennállásának 25 éves évfordulójára. Az emléktárgyon Püspökladány településcímere (a követ tartó darumadár) és a községháza/városháza épülete látható.

Köszönöm a Püspökladány Anno helytörténeti honlap nevében az emléktárgy felajánlását!

2016.05.29.

***

VI.

Püspökladányi települési címer

Bárczi Kerámia 1

Bárczi Kerámia 2

Bárczi Kerámia 3

Bárczi Kerámia 4

Fotó: www.barczikeramia.hu

.

E gyönyörű kerámia városcímer Bárczi Imre Zsolttól, a Bárczi Kerámia alapítójától, keramikusától érkezett a Püspökladány Anno honlap gyűjteményébe. A címer sorszámozott, 001. sorszámmal készült, méretei: 32×24 cm.

A címer sok más kisplasztika, lakberendezési tárgy, maszk és kerámia hangszer mellett egyébként rendelhető készítőjétől, kinek elérhetőségeit a www.barczikeramia.hu honlapon és közösségi oldalán találhatják meg.

Köszönöm a Püspökladány Anno helytörténeti honlap nevében az emléktárgy felajánlását!

2016.04.05.

.

***

V.

Emlékplakett és könyv a várossá avatás emlékére

.

Püspökladányért emlékplakett

2 másolata

3

4

Biró Ferenc Mihály olvasónk, a Püspökladány Anno honlap állandó vasúttörténeti szerzője, a www.vasutasmult.hu honlap szerkesztője felajánlásaként érkezett a honlapunk gyűjteményébe a Püspökladányért emlékplakett és egy darab Püspökladány 1986. című kiskönyv, melyek a település 1986. évi várossá avatásának alkalmából kerültek átadásra, illetve megjelentetésre. Róluk részletesen ide kattintva olvashatnak: Emlékezés Püspökladány várossá avatásának 30. évfordulója alkalmából.

Köszönöm a Püspökladány Anno helytörténeti honlap nevében az emléktárgyak felajánlását!

2016.01.31.

.

***

IV.

Autogram-kártyák és “Út a kozmoszba” című dedikált könyv

E különleges és személyes felajánlások 2015. novemberében érkeztek a honlap gyűjteményébe. Felajánlójuk a püspökladányi Keserű Imre, kitől már oly sok anyagot kapott honlapunk, így például több összeállítást: Nagygőzmalom RT. (Antikvár rovat), A Fatelítő gépei,  a Kolozsvári-telep  (Dolgos hétköznapok/Munka az üzemekben rovat), Majálisok (Kulturális élet/Rendezvények rovat), valamint két MTVA-film közzétételi jogának megvásárlását a Videók rovatban (az egyik film közzététele folyamatban!).

A mostani felajánlás két darab, Farkas Bertalan magyar űrhajós által személyesen dedikált autogram-kártya, valamint egy különleges kiadvány. Az “Út a kozmoszba” című könyvet szintén Farkas Bertalan űrhajós látta el kézjegyével, nevének aláírásával a belső borítón, a könyv eredeti tulajdonosának. A kötet 1981-ben jelent meg, a Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában. A megjelenés apropóját a könyv maga fogalmazza meg: “Készült az első űrutazás, Jurij Gagarin 1961. április 12-én lezajlott űrrepülése 20. évfordulójára és az 1980. évi szovjet-magyar közös űrrepülés emlékére”. A könyv több mint 190 oldalon, számtalan színes és fekete-fehér korabeli fotóval gazdagon illusztrált, mindkét űrutazás eseményeiről. Az igazán ritka felvételek méltó módon emlékeztetnek a múlt eme korszakalkotó történéseire.

A relikviákat az eredeti, Farkas Bertalan-aláírások teszik igazán különlegessé. Köszönöm a Püspökladány Anno helytörténeti honlap nevében az emléktárgyak felajánlását!

2016.01.24.

***

III.

 

Némedy István tanító iskolai palatáblája és nádpálcája

Egy igazán személyes családi relikvia került be 2014-ben a Püspökladány Anno helytörténeti honlap gyűjteményébe, melyet tulajdonosa szeretettel ajándékozott a honlap szerkesztőjének.

A püspökladányi születésű Némedy József évtizedek óta él Szegeden, de mindig nagy szeretettel gondol vissza szülőfalujára. Gondosan őrzött családi hagyatékát (fotó és dokumentum-magánygyűjteményét) 2013. óta bocsátja rendszeresen feldolgozásra a Püspökladány Anno honlap szerkesztője számára, melynek darabjai eddig is sok helytörténeti összeállításban kerültek bemutatásra a honlapon. Némedy József szülei köztiszteletben álló pedagógusok voltak városunkban az 1940-es évektől 1970-ig, nyugdíjba vonulásukig. Némedy Istvánné, Magda néni és Némedy István tanítók életrajza az Arcképcsarnok/Pedagógus életrajzok rovatunkban olvashatóak.

A Püspökladány Anno helytörténeti honlap gyűjteményének értékes darabjai lettek Némedy István, egykori püspökladányi tanító  iskolai palatáblája és tanítói nádpálcája, melyek gyűjteménybe adását köszönöm fiának, Némedy Józsefnek!

2015.11.06.

***

II.

Antikvár könyvek

 

.

A Püspökladány Anno helytörténeti honlap gyűjteménye részére számtalan könyv, kiadvány is érkezik, melyek közül a püspökladányi vonatkozásúak a Könyvespolc rovatban kerülnek bemutatásra (a feldolgozási kapacitás függvényében). Olyan könyvritkaságok is felajánlásra kerülnek a gyűjtemény számára, melyek bár nem püspökladányi vonatkozásúak, vagy nem településünk helytörténete szempontjából meghatározóak, de koruk, vagy egyéb jellemzőjük miatt különlegesnek számítanak. Ezek közül kerül bemutatásra néhány darab, melyek 1896 és 1916 között jelentek meg, témájuk szerint szépirodalmi, vagy I. világháborús (Nagy Háborús) könyvek, albumok. A legrégebbi bemutatott könyv közel 120 éves. E relikviákat Győri Andrea (Püspökladány) és Papp Mária (Püspökladány) ajánlották fel önzetlenül a Püspökladány Anno helytörténeti honlap gyűjteménye számára, melyet ezúton is hálásan köszönök.

 

Néhány könyv a gyűjteményből:

Almanach az 1896. évre

Szerkesztő: Mikszáth Kálmán (!)

Egyetemes Regénytár sorozat

Singer és Wolfner kiadása, Budapest 1896.

Naptár (12 oldal), irodalmi rész (244 oldal), korabeli ajánlók, hirdetések, reklámok (40 oldal).

Leírás: Szépirodalmi elbeszélések Benedek Elek, Gárdonyi Géza, Tömörkény István, Rákosi Viktor stb. tollából.

Felajánló: Papp Mária

*

Almanach 1913.

Szerkesztők: Sebők Zsigmond és Benedek Elek (!)

A Jó Pajtás könyvtára sorozat

Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Budapest 1913.

Leírás: Elbeszélések Benedek Elek, Rákosi Viktor, Sebők Zsigmond stb tollából.

(130 oldal)

Felajánló: Papp Mária

*

Az elemi népoktatás enciklopédiája I.  (1911) és III. (1915)

Szerkesztette: Kőrösi Henrik és Szabó László

Első kötet A-H (559 oldal+térképmelléklet)

Harmadik kötet P-Zs (464 oldal)

Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Budapest   1911.   és  1915.

Leírás: Az enciklopédia 3 megjelent kötete igyekszik összefoglalni mindazt a pedagógiai és iskolaigazgatási ismeretet, melyre adott kor modern magyar néptanítóinak véleményük szerint szüksége lehetett.

Felajánló: Győri Andrea

*

Mesék a legnagyobb magyarról (1910)

Alcím: Kis fiának és a haza minden gyermekének elmeséli Gaal Mózes

Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. Kiadása, Budapest 1910.

Leírás: Történetek Gróf Széchenyi Istvánról.

(79 oldal)

Felajánló: Papp Mária

*

Évezredek története (1916)

Alcím: Hősök könyve, A világháború története

Évezredek története sorozat VII. kötet, Második kiadás

Szerkesztő: Mezőfi Vilmos és Elek Sándor

A „Szabad Szó” és a „Képes Világlap” Kiadása, Budapest 1916.

Leírás: A gazdagon illusztrált könyv a sorozat VII. kötete, mely a Nagy Háború (I. világháború) dicső küzdelmeinek, a világháború nagy hadvezéreinek, közvitézeinek és altisztjeinek kíván emléket állítani.

(144 oldal)

Felajánló: Papp Mária

*

Véres Könyv (1916)

Alcím: Hősök írása a harcztérről a világháború történetéből, számos képpel

Kiadja a Szabad Szó, Frater és Társa Könyvnyomdája, Budapest 1916.

Leírása: Az album a hősök írásait, élményeit tartalmazza az I. világháború poklából. Számos szöveg közti rajzzal, Mezőfi Vilmos előszavával.

(144 oldal)

Felajánló: Papp Mária

*

2015.11.06.

***

I.

.

Farkasszigeti Daruvonulás Terepfutó Emlékplakett

.

 Amit ma megteszel, az azonnal a múlt részévé válik.

.

A mottó igazolja azt, miért is kerülhettek e gyönyörű  emléktárgyak a Püspökladány Anno helytörténeti honlap gyűjteményébe.

A 2015. év különleges év volt a püspökladányi Futó Daru Sportegyesület életében, ugyanis ez év tavaszán és őszén rendezték meg először nagyszabású rendezvényeiket, az I. és II. „Farkasszigeti Daruvonulás” elnevezésű Püspökladányi Terepfutó Fesztivált. A színvonalas rendezvény résztvevői egy-egy különleges plakettet (és az első fesztiválon a Ladányi keresztet ábrázoló medált) kaptak emlékbe, melyeket a püspökladányi keramikus, Bárczi Imre Zsolt készített el.  Az egyesület elnöke, Rácz Krisztián felajánlásának köszönhetően e két, művészi kivitelű emlékérem ténylegesen is bekerült a Püspökladány Anno helytörténeti honlap gyűjteményébe, melyet a honlap szerkesztője részére adott át. A plakettek emléket állítanak egy – remélhetőleg hagyományteremtő – püspökladányi rendezvénysorozatnak, emellett Püspökladányra jellemző motívumokat formáznak, s helyi alkotó munkáját dicsérik!

Köszönöm az emlékérmek Püspökladány Anno helytörténeti honlap gyűjteményébe történő elhelyezését, melyet így örömmel mutathattam be a honlap olvasóinak is!

2015.11.03.

*

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz