Bajcsy utca

***

Bajcsy utca régi elnevezése: 

Szent Imre herceg utca

*

Kép-ér

Püspökladánynak volt egy saját vize, mely a község közepén folyt keresztül, s amit Kép-érnek, vagy Németsziget-ároknak neveztek. A MÁV Fatelítő felől érkezett, a későbbi Rákóczi utca páros számú telkeinek udvarlába és a Darányi-telep (régen Német-sziget) keleti széle közt folyt a Biczó-halomig. A halom alatt tóvá szélesedett, vize elborította a római katolikus harangozó, a római katolikus parókia, a későbbi Bajcsy utca 4. és 6. számú telkeinek egy részét és a Petőfi utca 1-3-5-9. számú telkeit is.
Vize innen a Petőfi utca páratlan számozású oldalán folyt tovább, teljesen a „vicinális” vasútvonalon túlra és itt folyt össze egyéb vizekkel. (Püspökladányt határoló vizek voltak: észak felől érkező Nyakvágó-ér, a település déli oldalán folyó Nagy-ér és a nyugati oldalról határoló Német-ér.) Egy régi térkép szerint vize a Német-érrel összecsapott és az 1700-as évek második felében a község nyugati szélét mosva a mai Tompa, Dobó várkapitány, Hunyadi, Deák utcák helyén folyt a község déli széle, a Nagy-ér felé.

Az 1850-es évek vasútépítési munkái eltüntették a nyomát, hogy mely erekből táplálkozott. Egy 1781. évi térkép szerint két híd is vezetett át a Kép-éren, az egyik a mai Bajcsy – Rákóczi utca kereszteződése körül, a másik a Petőfi utca 11-13. számú telkek körül volt. A vasútépítéskor emelt töltések miatt medre kiszáradt.

A Kép-ér Petőfi utcai medre ezután beépült. Utolsó maradványait 1927-ben számolták fel, amikor a Petőfi utca 9. szám alatti telken felépült a Polgári iskola (a Petőfi iskola felső tagozatának épülete). Vizes években a holt mederben némely telkeken sokáig felütötte fejét a nád és a gyékény, pl. az Ördögárok területén napjainkban is.

(Forrás: Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben, 1974.)

***

Ahogy mi emlékszünk:

– “Három kis ház helyén kis Petőfi Iskola áll.” (Cs. József)1. kép

– “Jó nézni ezeket a képeket. Én az ördög árokban “nőttem” fel ami a templom és még sok Rákóczi utcai ház mögött húzódott, korábban pedig átszelte az egész települést. Hú de régen láttam így, pedig a a jó édesanyám hányszor letolt, amiért mocsár szagú voltam. Ez a rész el volt zárva egyik oldalt a látható kerítéssel, a másik részen meg a Tüzép kerítéssel ebből az a tűz fal látható, de ha jól megnézitek látható a kerítés is. ” (Cs. József) – 2. kép

– “Nótárius érnek is hívták. Szerintem lenyúlt a Csillag utcáig, a nagyszüleim portája mellett.” (B. Edit) – 2. kép

– “Ez az árok hajdanán keresztbe szinte teljesen áthaladt a városon. A Műv. ház és a Petőfi iskola is arra épült, egy legenda szerint amikor az iskola megépült röviddel utána megsüllyedt és a tervező öngyilkos lett, persze ez nem igaz az épület valóban süllyedt, de statikailag teljesen biztonságos maradt.” (Cs. József) – 2. kép

– “Nagyon sokat játszottam a nádasban az utcabéliekkel-:)” (C. Edit) – 2. kép

– “Erre emlékszem gyerekkoromból, mesélték, hogy a Művelődési Ház is erre a mocsaras talajra épült, sőt, hogy az épületben éjszaka rohangáló csótányok is azért szaporodtak el, mert a környezet kedvezett ennek a bioszférának :)” (Sz. Árpád) 2. kép

– “A bal oldali kis ház a kép sarkában, ott lakott a harangozó és volt, hogy csónakkal ment harangozni, olyan nagy víz volt.” (K-né J. Kriszta) – 2. kép

– “A Bajcsy utca 7-9-11. szám alatt állt 1921-ig az uradalmi magtár, a Granarium. Ez egy 4 emelet magas épület volt, és miután lebontották a tégláit felhasználták a mostani katolikus templom építéséhez. Az alapjának kiásása után egy hatalmas lapály alakult ki a területen.” (L. Attila)

– “Ez a sok érdekes oszlop mind telefonpózna. Ma már nem lehet ilyet látni.” (L. Attila)3. kép

– “Itt a tüdőgondozó balra, szemben vele a posta volt, talán előtte az a magas szögletes kocsi volt a postakocsi?, mert ilyen volt.” (K. Sámuel)3. kép

– “Ez a szülőotthon én már itt születtem vele szemben a régi Posta” – (T. Imre) 3. kép

***

A hozzászólások megtekintéséhez kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban!

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz